AZ EVOLÚCIÓ FŐBB LÉPÉSEI A NÖVÉNYVILÁGBAN

Teljes szövegű keresés

AZ EVOLÚCIÓ FŐBB LÉPÉSEI A NÖVÉNYVILÁGBAN
Prekambrium, kambrium
Az élet megjelenése.
A fotoszintézis kialakulása és kedvező környezetalakító hatása: oxigénfeldúsulás vízben és a légkörben.
A valódi sejtmag kialakulása. Zöldmoszatok.
A növény- és állatvilág elkülönülése, az első állatok megjelenése.
 
Szilur
Kialakulnak a szárazföld meghódításához szükséges alapsajátosságok: gyökérszőrök, bőrszövet, kutikula, légcserenyílás, védett ivarszerv, spóra, szilárdító- és szállítóelemek.
Megindul a szárazföld benépesedése.
 
Devon
Kialakul az ősharasztok három fő csoportja, amely a ma is élő korpafüvek, zsurlók, páfrányok fejlődéséhez vezet.
Kialakul a nyitvatermők őse, az előnyitvatermők.
Kialakul az első nyitvatermő, a magvaspáfrány. Tehát 360 millió évvel ezelőtt már élt magvas növény a Földön.
Devon kori fossziliscserje-maradványokon fedezték fel az első jelentősebb gombaleleteket, amelyek a cserjék akkori élősködői voltak.
Az első biztos mohamaradványokat, egy májmohát is, devon kori rétegek őriztek meg számunkra New York mellett.
 
Karbon
Ekkor éltek a földtörténet legnagyobb termetű fái, legbujább növényzete.
Az óriásfák alkotta erdőkben minden lehetséges teret kitöltött a sűrű növényzet. Az erdők többszintűek voltak: magosfák, alacsonyabb fák, cserjék, erdőalji gyepnövényzet páfrányokból és mohapárnákból. A fákon kúszónövények.
Megjelent a nyitvatermők legfejlettebb csoportja, a tobozos fenyők.
Ekkor keletkezett a Föld kőszénkészletének legnagyobb, legértékesebb része.
 
Perm és földtörténeti középidő
A karbon buja trópusi növényzete helyébe szárazságtűrő növényzet alakult ki. A fenyők a legjelentősebbek.
A kréta időszak kezdetén kialakultak a zárvatermő virágos növények és a kréta végére a Föld uralkodó növényeivé váltak. Ma is ezek a legjelentősebbek a Föld növénytakarójában, így hazánk flórájában, növényzetében is. Ez a növényvilág eddigi fejlődéstörténetének utolsó nagy lépése.
 
Harmad- és negyedidőszak
Újabb törzsfejlődési esemény nem történt, csak a már kialakult növényekkel a Föld, az éghajlatváltozásoknak megfelelően, benépesedett.
A harmadidőszakban szubtrópusi, trópusi flóra volt a jellemző, a negyedidőszakban a jégkorszakok alakították a Föld növényzetének a képét. Hazánk mai növénytakarója az utolsó 10 ezer évben alakult ki.

Az ősi cikászok nem pálmák, habár arra hasonlítanak, hanem nyitvatermők. Mintegy 250 millió évvel ezelőtt alakultak ki, s ma már csak a trópusokon élnek
J. K. M.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT