Az Alföld
Az Alföld
A Pannon-beltó helyenként több kilométer vastag üledékein az utolsó néhány százezer évben – térképi egyhangúsága ellenére – apró felszínformákban igen gazdag, változatos síksági táj alakult ki. A Duna-Tisza, a Körös-Maros köze és a Nyírség viszonylag magasabb, hol homokkal-futóhomokkal, hol lösszel borított jégkori hordalékkúpjai közé a jelenkorban többé-kevésbé megsüllyedő területek mélyültek: folyóárterek, mocsaras-vizenyős "sárrétek" és hegylábelőtéri, bezökkent hordalékkúpok. Alföldünk az ország legalacsonyabban fekvő területe, egyben legmelegebb, legszárazabb tája, ahol az évi hőingás is a legnagyobb.
Vízáramlást gyorsító sarkantyúk a Dunában Paksnál
A magyarországi részén 52 000 négyzetkilométernyi Alföld nemcsak hazánknak, de a Kárpát-medencének is a legnagyobb kiterjedésű nagytája; területe a szomszédos országokba átnyúló alföldekkel, (a Kárpátalja síksági részével, az Érmellékkel, Körös-vidékkel, Bánsággal, Bácskával, Dráva-mellékkel) együtt több mint százezer négyzetkilométer.
Az ócsai láp: a lecsapolt, turjános égerlápok között orchideák, tárnicsok pompáznak
Változatos múltú, tagolt domborzat a mai síkság alatt
A hegységeket vastag tengeri és folyóvízi üledék simítja el
Árterek, lösz és homok fedte hordalékkúpsíkságok
