Magyar tudóstársaságok
Magyar tudóstársaságok
Többen már a 18. században szerettek volna magyar nyelvművelő tudóstársaságot alapítani, s az első hosszabb életű kör a század végén létre is jött Erdélyben, a Magyar Tudós Társaság viszont csak 1831-ben kezdhette meg működését. A híres társaság-alapítási tervezeteket mutatjuk be ebben a fejezetben.
18. századi tudóstársaságok
Már a 18. században számosan megpróbálkoztak nálunk azzal, hogy a híres külföldi akadémiákhoz és tudóstársaságokhoz hasonló magyar köröket hozzanak létre, de a bécsi hivatalok nemigen adtak engedélyt effajta egyletek alapításához. Pedig az osztrákok jól ismerték a politikailag veszélytelen nagy nemzetközi tudóstestületeket: Itáliában a Hiúzszeműek Akadémiáját, amely először 1603-ban alakult meg – egyik elnöke Galilei volt -, másodszor pedig 1745-ben éledt fel (harmadszor 1801-ben); Franciaországban az 1629-ben alakult akadémiát (ennek volt tagja Descartes és Pascal is), s az ottani természettudósok 1666-os körét; Angliában az 1660-ban akadémiává szerveződött tudóskört (munkájában Boyle és Newton is részt vett); Németországban az 1652-ben alakult tudóstársaságot, no meg a Leibniz tervei alapján 1700-ban létrejött porosz akadémiát; végül a szentpéterváriak 1725-ben megnyílt híres tudós testületét, a Lomonoszov, Euler és a Bernoulliak nevével fémjelzett akadémiát. Mellettük Európa számos egyetemvárosában alakult tudóstársaság, csak épp a magyarországi székhelyű tudóskörök alapításától féltek Bécs vezető körei. Azt megengedték, hogy a magyar tudósok eljárjanak a göttingeni, az altdorfi, a müncheni és más társaságok üléseire, s azt is, hogy írjanak lapjaikba, de hogy e kiváló szakemberek idehaza gyűljenek össze, s itt tárgyaljanak a világ dolgairól, arról nem szívesen hallottak.
Újkori tudóstársaság
Felvidéki kezdeményezések
Bécsi javaslattevők
Tudóstársaság Erdélyben
Az Akadémia
Természettudósok körei
