Pesttől Vácig és tovább
Pesttől Vácig és tovább
A Pest és Vác között húzódó szakasznak a terveit már 1839 nyarára kidolgozta a mérnök Ch. F. Zimpel. Az első szakasz, a Pest és Rákospalota között húzódó, 1845. november 10-re lett kész, s az első gőzmozdony akkor tett próbautat ezen a szakaszon. A következő adat már jól ismert: István főherceg avatta fel a teljes Pest-Vác vasútvonalat, amelynek a hossza 33,6 kilométer volt, s kevés megállóval ugyan, de a vasút 59 perc alatt tette meg ezt az utat. Egy érdekesség: akkoriban a vasúti kocsikat még nem védte üvegablak, hanem csak bőrfüggöny, s üvegablakokat csak 1850 után építettek az itteni vasúti kocsikba. Az is jól ismert adat, hogy az ezen a vonalon közlekedő első mozdony "Derű" névre hallgatott, gondot mindössze az okoz, hogy ez a mozdony ezen a vonalon soha nem közlekedett, hanem a kocsik elé belga gyártmányú gőzmozdonyokat csatlakoztattak, amelyek más típusúak voltak, mint amilyen maga a "Derű".
Természetesen Győr és Bécs között is épült vasút, ezt azonban nem az Ullmann-féle, hanem a Sina György vezette pénzügyi csoport szervezte. Sináék tehát arra vállalkoztak, hogy a Duna jobb partján, először Bécs és Győr között teremtik meg az összeköttetést, s erre a vasútvonalra azért is szükség volt, mert már a reformkorban nyilvánvalóvá vált, hogy a csallóközi zátonyok miatt, alacsony vízállás esetén a gőzhajók a Dunán csak a Vaskaputól Győrig tudnak eljutni, s itt az árut tengelyre kellett volna rakni. Ezért is volt olyan sürgős, hogy megépüljön a vasút Győrtől Bécsig. Ugyanez a pénzügyi csoport azt is vállalta, hogy a Bécsből Győrön át dél felé, mégpedig Triesztig haladó vasútvonalat is megépíti, s ezt az országgyűlés által elfogadott és az uralkodó által szentesített 1840. évi 40. törvénycikk lehetővé is tette számukra. Csakhogy Széchenyi ezzel a tervvel nem értett egyet, s vele együtt még sokan, az ellenzők ugyanis egy kizárólag a fővárosból elinduló, sugárirányú vasúti tervet támogattak, amelyben a tengerpartig vezető vasútvonal a következő irányban haladt volna: Buda – Székesfehérvár – Siófok – Károlyváros – Fiume. (Károlyváros és Fiume között jóval később valóban épült vasútvonal, de csak 1873-ban.)
Az 1840-es évek hosszú-hosszú tárgyalásainak és vitáinak végül is az lett a vége, hogy a Sina-csoport úgy építette meg a tengerig húzódó vasútvonalat, hogy az Stájerországon haladt át, közvetlenül Bécsből Triesztbe, s nem érintette Győrt. Sőt mi több, Sina báró ezután nem is építette meg a Bécs-Győr szárnyvonalat, s végül is Esterházy Pál közreműködésével alakult egy vasútépítő társaság, amely e munkálatokat megszervezte, s annak első eredményeként elkészült a Bécsújhelytől Sopronig haladó, nem túl hosszú vasútvonal, a váci vasútvonal felavatásának első évfordulója tiszteletére. E vasútvonal teljes hossza 31,9 kilométer volt, amelyből magyar területen 28,3 kilométernyi futott, s így végül is megoldódott a Sopron és Bécs közötti összeköttetés, hiszen Bécsújhelytől Bécsig már 1842 óta vezetett vasút. Es e vasútvonalat építették később tovább. A másik híres reformkori vasútvonalunk 1847 szeptemberére készült el, s Pesttől Cegléden át Szolnokig haladt. István és József főherceg avatta fel. E vasútvonal 99 kilométer hosszú volt.
Végül egy-két érdekes adat: Pesten 1866-tól kezdve közlekedett lóvasút, a várhegyi sikló 1870-ben épült, Magyarországon 1873 óta gyártanak gőzmozdonyokat, a fogaskerekűnk 1874-es, a Nyugati pályaudvart 1874-ben, a Keletit 1884-ben avatták fel, 1887 óta közlekedik villamos Pesten, azóta van HÉV is, az a bizonyos híres régi földalatti pedig a millenniumi kiállítás tiszteletére avattatott fel 1896-ban. Vagyis a magyar honfoglalás 1001. évfordulóján.
A Nyugati pályaudvar
Az első magyarországi gőzmozdonyok egyike (1846)
