A rádió és a televízió
A rádió és a televízió
A telefonról szóló fejezetben Puskás Tivadar életművének több fontos állomását is bemutattuk, e helyütt pedig mint a rádiózás eszméjének kidolgozójaként utalunk munkásságára. Hogy a rádió a jelen század elején világszerte elterjedt, az nem kis részben a kitűnő műszaki alkotóknak köszönhető, s ugyanez mondható a televíziózás úttörőiről is, akik között – s erről ritkán hallani – több kiváló magyar kutató, kísérletező mérnök is volt. A magyar szakemberek itthoni és külhoni kutatási eredményeiről egyaránt szó lesz e fejezetben.
A Petőfi rádió szünetjele
Budapesten a Magyar utca 6-os számú házában rendezték be azt a telefonközpontot, amely telefonhírmondó formájában híreket is közvetített. A feltaláló Puskás Tivadar volt, s 1893 februárjának közepén kezdődött meg az adás. A rendszeres műsorközvetítés lehetőségét tehát egy magyar szakember találta ki.
Ily módon a rádióműsorok készítésének módszertana feltaláltatott, s ahogy egykoron írták: az előfizetők naponta 12 órán át hallgathatnak zenét, híreket, piaci jelentéseket és telefondrámákat. A világ első rádióállomását azonban csak jó negyedszázaddal később, 1920-ban állították üzembe. Addig ugyanis még jó néhány technikai problémát meg kellett oldaniuk.
A rádiózáshoz felhasználtatott K. F. Braun azon felismerése, hogy félvezetőkből készíthető egyenirányító, s nevéhez fűződik a katódsugárcső, a csatolt körű Braun-adó és a kristálydetektor kifejlesztése is. A. Sz. Popov 1896-ban már két épület között rádiókapcsolatot tudott létesíteni, vagyis morzejeleket közvetített rádióhullámok segítségével. Az általa közvetített első szöveg ez volt: Heinrich Hertz. (Hertz fedezte fel az elektromágneses hullámokat, amelyek nélkül a rádiózásra még gondolni sem lehetett.) G. Marconi három évre rá a La Manche csatorna két partja között tudott kapcsolatot létesíteni, 1901-ben pedig már ezt a bravúrt az Atlanti-óceán két partja között is meg tudta tenni. (Magyarországon Újpest és Csepel között 1904-ben kezdődtek az első szikratávíró-kísérletek, a csepeli adót 1914. október 14-én helyezték üzembe.)
Az emberiség történetének egyik szomorú mozzanata is a távíróhoz kötődik: 1912. április 15-én a Titanic fedélzetéről szikratávíróval adták le az S. O. S. jeleket. És a fenti tényhez hasonlóan szomorú történelmi adat az is, hogy az első világháború befejezését követő párizsi békekonferencián részt vevő magyar küldöttséggel a magyar kormány szikratávíró közbeiktatásával tartott kapcsolatot, de nyilván nem e berendezés gyengéinek és az éteri zajoknak következménye a trianoni békeszerződés.
Rádiós technikák és kísérleti adások
Néhány honi rádiós kultúrtörténeti tény
Magyarok a televíziós technika kialakításánál
A képletapogatás
A színes tévé
