A német-római császár

Teljes szövegű keresés

A német-római császár
1430 nyarán Zsigmond elhagyta Magyarországot. Milánóba vonult, ahol az itáliai koronával megkoronáztatta magát. Rómába azonban nem sikerült azonnal eljutnia, mert Velence és Firenze hadba léptek, s Zsigmond Sienában várta a két városállam megegyezését. 1433. május 31-én IV. Jenő pápa (1383-1447) császárrá koronázta. A Luxemburg-dinasztia már a második császárt adta.
Zsigmond a császárválasztással elérte életének nagy célját, de életpályája bizonyítja, hogy semmit sem kapott ingyen. Igaz, apja, IV. Károly császár udvarában nevelése kiváló lehetett, a latinon kívül hat nyelven beszélt, Hamar rádöbbent, hogy nem a csatatér, hanem a tárgyalóasztal az ő világa. Növekvő hatalmával vált egyre fényesebbé udvara. Számos királyt, fejedelmet látott vendégül Budán, Pozsonyban vagy kedvelt vadászkastélyában, Tatán. 1424-ben például több hetet tartózkodott Magyarországon VIII. János bizánci császár és VII. Henrik dán király (1382-1459). Kíséretében a magyar bárók és nemesek először találkoztak Európával. Az utazások hatására egyre többen kezdtek kastélyokat építeni, egyre elterjedtebbé vált a lovagi címer használata. A nyugati életformával azonban a gazdag magyar bárók nem tudták a versenyt felvenni. Sokatmondó Rozgonyi István levele Párizsból: "Sok gyönyörű holmi kapható ebben a városban, de mivel nincs pénzem, hát inkább nem is nézem őket."
Életének végén súlyos belpolitikai problémával kellett szembenéznie. Nem báróit kellett megreguláznia, hanem erdélyi jobbágyait. Lépes György erdélyi püspök három év óta nem fogadta el az egyházi tizedet, mivel a pénzrontás miatt az ezüstdénár értéke leromlott. (Zsigmond többször rontotta az ezüstdénár értékét. Az állandó pénzzavarral küszködő király így akart többletbevételhez jutni. Rendszeresen zálogosított el várakat, városokat. Elég csak a 16 szepességi városra gondolni. 1412-ben a velencei háború költségeinek fedezésére adta zálogba azokat, melyeket csak 1772-ben váltott vissza Mária Terézia. Mindenkitől kért kölcsönt, akitől pénzt remélt. A katona Hunyadi János is adott neki, de ha kellett, még étkészletére is pénzt vett fel. Az Anjouk alatt tapasztalható pénzbőség eddig fel nem tárt okok miatt megszűnt.) Amikor azonban a pénz értékét visszaállították, visszamenőleg kérte a hátralékot, természetesen már a jó ezüstdénárban. Válaszként a magyar és román parasztok Bábolna-hegyen katonai tábort alakítottak ki. A Budai Nagy Antal-féle felkelés vezetői 1437-ben egyezséget kötöttek az erdélyi vajdával. Csáki László elsősorban időt akart nyerni a jobbágyokkal szemben, akik a tized mérséklését, a kilenced eltörlését, a szabad költözés- és végrendelkezési jogot követelték maguknak. Válaszként Erdély három politikai nemzete, a magyar nemesség, a szászok és a székelyek Kápolna faluban szövetségre léptek egymással, hosszú évszázadokra megszabva ezzel az erdélyi társadalom rendjét. A felkelés leverésére nem volt szükség a királyi hadakra. A nemesi seregek 1438 februárjára visszaállították a régi rendet.
Zsigmond már nem élte meg a felkelés leverését. 1437. december 9-én a morvaországi Znaimban meghal. Végakarata értelmében első felesége, Mária mellé temetik Váradra. A király a trónöröklés kérdésében már évekkel azelőtt döntött. Magyarországot leánya, Erzsébet férjének, V. (Habsburg) Albert osztrák hercegnek (1397-1439) szánta. Végakaratának megfelelően az országnagyok december 18-án Pozsonyban magyar királlyá választották vejét.

Kolozsvári Tamás: Krisztus feltámadása, a garamszentbenedeki Kálvária-oltár szárnyképe, 1427
E. K. P.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages