Tinódi Sebestyén: [VII.] EGRI HISTÓRIÁNAK SUMMÁJA

Teljes szövegű keresés

[VII.]
EGRI HISTÓRIÁNAK SUMMÁJA
 
Summáját írom Egör várának,
Megszállásának, viadaljának,
Szégyönvallását császár hadának,
Nagy vigaságát Ferdinánd királnak.
 
5 Urak hallyatok szép csuda dolgot,
Mint az Úristen ada vígságot,
Mutat hozzátok irgalmasságot,
Az pogánokon álla bosszúságot.
 
Megírtam bévön históriáját,
10 Egör várának ő nagy romlását,
Mast revidedön annak summáját,
Megérthetitök ő nagy sok csudáját.
 
Mikor írnának ezörötszázban
Az negyvennyolcban Magyarországban,
15 Egör vára lőn király számában,
Király megérté, volna pusztaságban.
 
Az ruszkai vitéz Dobó Istvánt
Egré bocsátá, főtiszttartóját.
Zay Ferencöt más porkolábját,
20 Ezökre bízá jó végháza kulcsát.
 
Jó király adá Oláh Miklósnak
Az pispökségöt, főtanácsának,
Negyvenkilencben akkort írának,
Az vár tartásán megigazodának.
 
25 Az ezörötszáz íránk ötvenbe,
Egri sereggel felkészületbe
Puszta Szolnokot nagy hertelembe
Vevék, épejték minden szükségébe.
 
Takarva hagyák szolnoki tisztbe
30 Zay Ferencöt nagy hívségébe,
Mecskei Istvánt Egré helyébe
Dobó mellé hozák ötvenegy esztendőbe.
 
Jó szertartással, gondviseléssel
Ez két tiszttartó nagy szeretetvel
35 Az tisztöt bírák egymást értésvel,
Királt szolgálák oly nagy vitésségvel.
 
Régen hallották tisztösség dolgát,
Hogy az végvárnak ő tiszttartását,
Mikoron értik rájok szállását,
40 Mint kell állani annak minden sarát.
 
Jól értik vala az Amhát basát,
Az beglerbékkel az császár hadát,
Miként megvötték vég Temesvárát,
Mint ott megölték jó Losonczi Istvánt.
 
45 Az Temesvárral sok végházakat
Ők elbírtanak tartományokat,
Elfutamtatták Tiszántúl valókat,
Megrettentötték erdéli hadakat.
 
És az Felföldön az Ali basát,
50 Mint gyorsan megvött sok végházakat,
És ő megverte az király hadát,
Vég Egör alá készíti nagy hadát.
 
Gongyok nagy vala ez vitézöknek,
Az jó királnak és az pispöknek,
55 Itt az uraknak és vármegyéknek
Segétség felől levelet küldének.
 
Ezt őfelsége el sem hallgatá,
Jó vitézöket Egré bocsátá,
Kiknek az király szép szókat ada,
60 Kegyelmességét mindönben ajánlá.
 
Vitézök ezök: egy Pető Gáspár,
Zoltai István szép lovagokval,
Az Bornemissza Gergely deákval
Bémentek vala nagy szép drabantokval.
 
65 Rágondolának felföldi urak,
Hat vármegyéből sok nemes urak,
Az öt várasból az polgár urak
Jó drabantokat Egré bocsátának.
 
Vala káptalannak száz drabantja,
70 Kit Egör várba bé sem bocsáta,
Csak az jó Figedi Jánost adá,
Huszonhetedmagával bébocsátá.
 
Az vitéz Dobó azt meggondolá,
Mi szükség volna megszállott házba.
75 Az várasokból hamar hívata
Sokféle mestört ő ott béhozata.
 
Rendönként nékik mind munkát ada.
Az sok pap közzül csak Bálint vala,
Véle elfutott egy vén pap vala,
80 Kik Egör várban bészorultak vala.
 
Az egri népnek derék summája:
Tizenkilencszázharmincöt vala,
De még ebben sok elszökött vala,
Az jámbora bátor szível benn vala.
 
85 Nám, ez idő köszt az Ali basa,
Budai beglerbék herélt basa,
Amhátot, beglerbéköt hívatá:
Szolnokot, Egröt, hogy ő megszállaná.
 
Az Ali basa Szolnok alá szálla,
90 Az Amhát pasa hadával juta,
Pasa bészálla, mint egy párkámba,
Szent Mihály hónak negyed napján vala.
 
Kárt nagyot valla párkán Szolnokba
Felségös király álgyúszerszámba,
95 Kik benn valának az tiszttartásba
Kisebbödének az ő mivoltokba.
 
Mely hamar pasa lövelet íra,
Két porkolábnak Egré iktatá,
Vitézök előtt magyarásztatá,
100 Az két porkoláb mind tuttokra adá.
 
Erről írt vala az Amhát pasa:
Hogy Egör lenne császár végháza,
Az két porkoláb es hív szolgája,
Semmi nem kele az ő kővánságába.
 
105 Gyorsan il szerzést ők végezének:
Többé ha levelet béküldenének,
Bébocsáttatnék, de el ne vétetnék,
Az kösség előtt véle megégettetnék.
 
Szörzés más ez lőn kösztök végezve:
110 Senki szálláskor ki ne ivöltene,
Se jót, se gonosz szót ne ejtene,
És ketten-hárman ne súgna-settegne.
 
Az szörzést kösztök ha ki megszegné,
Csak egy fejével érte fizetne.
115 Két főkapitán arra felelé:
Több hadnagyok nélköl semmit értene.
 
Lenne szertartás: egymást értenék,
Egy akarattal jót végeznének,
Vármegadásról ki csak emléköznék,
120 Vagy fő, vagy kösség, érte megöletnék.
 
Lőn ráfelelés, mind jóváhagyák.
Vígan az császár hadát ők várják,
Segétségét csak Istennek várják,
Őbenne bíznak, életöket jobbítják.
 
125 Az Egör vára rossz kőfal vala,
Nagy helyön vala, szakasztva vala,
Szép lakóhelye pispöknek vala,
Drága monostor közepötte vala.
 
Sőt mindkét várnak tornya, bástyája,
130 Gyakor helyökön tapasztott palánkja,
Egynéhány helyen töltése, dombja,
Azokon feláll álgyúja, taraszkja.
 
Ásott sok vermök, árkok valának,
Vártát nyolc részre ők elosztának,
135 Sok vitézöket béállatának,
Álló seregöt négyet meghagyának.
 
Nagy bévön eszt mind nagy krónikába
Néktök megírtam ő állatjába,
Itt rövid szóval csak summájába,
140 Hogy ne légyetök restök hallásába.
 
Az vitéz Dobó István főhadnagy,
Mecskei István társa más hadnagy,
Jó Pető Gáspár harmad főhadnagy,
Zoltai István az negyedik hadnagy.
 
145 Köztök Bornemissza jó Gergöly deák
Ötedik hadnagya jó királnak,
Figedi János az káptalannak
Hadnagya vala egri pap uraknak.
 
Vala ezöknek nagy vitésségök,
150 Minden igyekbe nagy bölcseségök,
Kikhöz hallgatnak sok jó legényök,
Az krónikába megvagyon ő nevök.
 
Jó hívséggel ők embörködének.
Munkát, fáratságot szönvedének.
155 Kik erős hitben mindvégig lűnek,
Sok jámbortúl ők jó nevet nyerének.
 
Immár Szolnokból az császár hada,
Jó Ali basa elöl indula,
Sok végbeli bék ővéle vala,
160 Huszonötezörön Egör alá szálla.
 
Ali basával vala Arszlán bék,
Nándorfejérvári, szendörői bék,
Memhethán vala és az Halom bék,
Veli bék, Kamber bék, nagy Musztafa bék,
 
165 Dervis bék vala. Jó szerrel jönnek.
Rájok Egörből el-kiötének,
Az terekökben ők megölének,
Drága morhákat őtőlök nyerének.
 
Az Ali basa Királyszéki alá
170 Az felszél felől hegy-völgyön szálla,
Három nagy álgyút hegyre vonyata,
Kilenc golyóbist az várban bocsáta.
 
Láták az hősek, gyorsalkodának,
Aznap leverék héát palotáknak,
175 Az több házaknak, nagy monostornak,
Épen gyújtástúl hogy maradhassanak.
 
Ím az várasi molnákat, házakat,
Az káptalant és szentegyházakat
Azon nap felégeték azokat,
180 Hogy jobban lőhessék az pogánokat.
 
Az Kisasszon nap után ez vala,
Vasárnap vala ezörötszázba
Ötvenkettőbe ez szállás vala.
Harmadnap nagy sáncokat vettek vala.
 
185 No, Királyszékiről lőnni kezdének,
Töltésre, nagy monostorra lőnnek,
Onnat szép álgyúk mert igen zöngnek,
Jó Dobó miatt sok terekök vesznek.
 
Az Királyszékin álgyúk hullának,
190 Álgyúkerekek, agyak romlának,
Főpattantyúsok ott meghalának,
Öt nap egymásra golyóbist szórának.
 
Kapun mindennap kiötnek vala,
Lovat, juhot, barmot itatnak vala,
195 Vizet hordókkal béhordnak vala.
Arszlán bék juta, klastromnál leszálla,
 
Szép négy taraszkot előhozata,
Lövőhelyökre igazíttatá,
Az földbástyára sokat szórata,
200 Sok golyóbissal hőseket bolygatá.
 
Esmég másodszor ők kiötének,
Az törökökvel igyeközének,
Sebösödének, semmit nyerének,
Másszor Iovakat, öszvérököt nyerének.
 
205 Gyorsan ötödnap az Amhát basa,
Sok szancsákokval beglerbék basa,
Tihemér felől beglerbék szálla,
Az vadkert felől Amhát basa szálla.
 
Juta sok jancsár, vár alatt szálla.
210 Másfélszázezör az császár hada,
Tizenhat vala öreg álgyúja,
Sok taraszkjának ott száma nem vala.
 
Ez basák együtt tanácskozának,
Hetednap sok sáncokat ásának,
215 Nagy sok kasokat ők fonatának,
Földdel megtölték, tárgyokat alkotának.
 
Várra álgyúkat ők szegezének,
Egynéhányfelől kőfalt törének,
Kik miá belől sokan veszének,
220 Tözeslaptákat, nilakat bélövének.
 
No, benn az hősek igen forgódván,
Jó Dobó István, Mecskei István,
Az vitézöknek ők parancsolván,
Törés aránt töltésöket alkotván.
 
225 Vermöket sokat ott benn ásatnak,
Töltött kasakat ők ferakatnak,
Ó gerendákat ők felásatnak,
Tüzeslaptákat vizes bőrrel oltnak.
 
Az kilső várban meg-meg forgódnak,
230 Gergely deák, Pető, Zoltai vannak,
Csak vitéz módra ők es forgódnak,
Mert az terekek ott es igen rontnak.
 
Lövik erőssen az szép házakat,
Ott lerontanak sok kőfalokat,
235 Az kölső várban mind az bástyákat,
Ó kapu környül mind az kőfalokat.
 
Láttyák az hősek, nappal kit rontnak,
Az főhadnagyok igen forgódnak,
Éjjel erőssen azt bécsinálják,
240 Mind az vártákot több néppel újítják.
 
Az ostromokat minden meghallya,
Mikoron vala Szent Mihály napja,
Az megszállásnak egy héán húsz napja,
Éjjel terekek bégyűltek sáncokba.
 
245 Sivalkodással reggel hajnalba
Felszóval vannak Allá kiáltásba,
Az palotákra nagy ostromlásba,
Huszonhét zászlóval másznak kőfalra.
 
Az szeglettorony Bolyki bástyája,
250 Bolyki Tamásnak hol lőn halála,
Zászlóval terek ott es rohana,
Bebek tornyára sok terek rohana.
 
Törésére az régi ó kapunak
Huszonhét zászlóval bévön jutának,
255 Vitésségöket ők mutatának,
Várbélieknek nagy gondot adának.
 
Csuda bátorok ott benn valának,
Bölcsen hadnagyok ott forgódának,
Jóllehet bennök sokan hullának,
260 Rajtok terekek semmit kophatának.
 
Isten magadá szerencséjeket,
Mert ő meghallá könyörgésöket,
Ám ott elveszte sok terekeket,
Szégyembe hozá ő eltérésöket.
 
265 Az ostrom után csuda történék:
Egy gyaloghadnagy az vég Egörnek
Árulója lőn az vitézöknek,
Sok társaságval hogy onnat kilépnék.
 
Szorgost hadnagyok ez dolgot érték,
270 Hegedős István ám megfogaték,
Tőle megérték, mert megkínzaték,
Az vár piacán ám felakasztaték.
 
Az Egör veszte nagy kár lész vala,
Ha egy hegedős miá vész vala,
275 Az egész Felföld elpusztul vala,
Az palaszk orrunkról elesik vala.
 
Rettenetösség meg más történék:
Nagy sok mázsa por ott felgyújtaték,
Ki segröstyében ott benn tartaték,
280 Monostor jobb része hamar felvetteték.
 
Hertelenségvel nagy kárt vallának,
Az törés miatt vitézök halának,
Molnak barmostul mind elromlának.
Kin az terekek igen vigadának.
 
285 Az vitézök benn háborodának,
Vélik, töröktől megcsalattanak,
De az hadnagyok jól forgódának,
Az köznépeknek sok szép szót mondának.
 
De hogy megérték, bátorodának
290 Csak vitéz módra helyökre állának,
Hamar kölyőket, molnat raggatának,
Port töretének, nagy hálát adának.
 
Azon pogánok bizakodának,
Sok golyóbist az várra szórának,
295 Az közép kapun vitézök hullának,
Ez alatt likat árokra nyitának.
 
Nagyprépost házánál sáncot vetének,
Onnat es nagy sokat bélövének,
Az földbástyán gyújtásokat tőnek,
300 Kiket vitézök semmié tevének.
 
Árkot Királyszékiről felásának,
Deszkából tárgyot fenn alkotának,
Belől oly hamar rájok ásának,
Azt elronták, mert ők kiostromlának.
 
305 Kárt az terekök nagyot vallának,
Meg más árokból tárgyot állatának,
Nagy viadallal kit elrontának,
Végre terekök onnat elfutának.
 
Nagy palánk mellől tárgyok romlának,
310 Gyúlások, égésök megalvának,
Palánk karói el-kihajlának,
Lánccal, kötéllel kiket bécsatlának.
 
Az nagy kapunál kőfalt törének,
Szeglettoronnál bástyája béköknek,
315 Földdel zsákokat sokat töltének,
Csuda fortéllyal nagy tárgyot szerzének.
 
Gyorsan toromra tárgyot vonyának,
Kit nyers bőrökkel béburítának,
Belől vitézök igön forgódnak,
320 Horgok, vasmacskák tárgyot szaggatának.
 
Ímé más fortél: sok fát hordának,
Vár fölött nagy halmokat rakának,
Árokban hasábfákat hányának,
Hogy nagy ostrommal arról béhágnának.
 
325 Vitézök arra es gondolának,
Tonnákba, hordókba ők rakának
Aprópuskákat, szakállasokat,
Kik az árokba széllel ropogának.
 
Ím az rakás fák mind felgyúlának,
330 Könkő, szurk, faggyú kihányatának,
Az terekök ott sokan hullának,
Ez sok fortéllyal semmit használának.
 
Gyorsan ó kapura indulának,
Árkokat ásának, kőfalt vágának,
335 Bélövöldöznek, bégyagdosának,
Kaput felgyújták, sokan meghalának.
 
Az likak tőlök elnyeretének,
Belől vitézök embörködének.
Nyás-gerelt igen meghevítének,
340 Kit az terekek igen pögdösének.
 
Sokan az gerelt mert megragadák,
Tenerök bőre szakadozának,
Nagy rút szitkokkal átkozódának,
Benn az vitézök igen kacagának.
 
345 Az tereköknek sok ányúságok
Semmit használa bölcs tudományok,
Marada nékik csak hiú bosszújok,
Mert Isten vala magyarok paizsok.
 
Gyakran császárnak az várat kérik,
350 Sokféle nyelvön kívöl üvöltik,
Nagy szép jutalmát annak ígyérik,
Békével őket gazdagon eresztik.
 
Az bölcs hadnagyok nagy lövést tésznek,
Trombiták, dobok, sípok szönögnek,
355 Köznép szózatot hogy ne ércsenek,
Kiből hasonlás, gonosz ne követköznék.
 
Tizenkettődnapján Mintszent hónak
Innepe Szent Maximiliánnak,
Szerdán másod nagy derék ostromnak
360 Egynéhánfelől indulnak kőfalnak.
 
Felhágnak, másznak pogán terekek,
Nagy sok zászlókat törésre visznek,
Allát kiáltnak, dobok zöngenek,
Lőnek, hagyítnak, igön embörködnek.
 
365 Először ó kapu bástyájára
Nagy sok zászlóval rohanának rá,
Mecskei István gondola arra,
Az vitézökkel ott ellenök álla.
 
Rettenetös nagy öldöklés vala,
370 Mind az két félben sok megholt vala,
Szegín Mecskei megsérvött vala,
Szégyönt terekek ott vallottak vala.
 
De meg másfelől az földbástyára,
Nagy sok zászlóval tömlöcbástyára
375 Hertelenséggel rohanának rá,
Belől vitézök sokan futnak arra.
 
Itt vitéz Dobó István forgódék,
Pető Gáspár es oda érközék,
Sok jámbor vitéz ott embörködék,
380 Zászlók hullának, vitézök halának.
 
Nám, az Bolyki tornyánál es vala,
Nagy ostrom vala, viadal vala,
Jó Gergöl deák, Zoltai vala,
Kösztök Figedi jól forgódik vala.
 
385 Az ostrom közel estvélig tarta,
Az császár hada kárt nagyot valla,
Ostromról aznap terek elálla,
Aznap húsz mázsa por mind elkölt vala.
 
Nagy bánatjok lőn az főpasáknak,
390 Egyött dolgokról tanácskozának,
Egy végostromot szolgáltatnának,
Hogyha nem nyernék, ők elszállanának.
 
Derék ostromhoz ők készölének,
Senkit az igyben nem kíméllének,
395 Pasák, szancsákok mind készön lűnek,
Másnap ostromra várnak eredének.
 
Közel tíz óra gyűlésbe telék,
Az vígságtevők igen szöngének,
Allát mindönök ott övöltének,
400 Belől Istennek igen könyörgének,
 
Jézust háromszor ők kiáltának,
Dobok, trombiták igen harsagnak,
Kétfelől puskák igen ropognak,
Fénös fegyverök villagnak, csattagnak.
 
405 Rettenetösön minden bástyánál
Vínak, harcolnak sok vérontásval,
Sebösök vannak nagy oításval,
Sokan elhullnak sebbel és halálval.
 
Az temlöcbástyánál Dobó vala,
410 Ott ő apróggyát ellőtték vala,
Ő keze-lába sebösült vala,
Ott asszonnépek vitézködnek vala,
 
Lám, sok köveket vártákra hordnak,
Nagy bátor szívvel ők hagyigálnak.
415 Aranyas zászlóját Ali basának
Hősek bényerék, igen vigadának.
 
Nagy viadal kinn Bolyki tornyánál,
Vala öldöklés sivalkodásval,
Belől az hősek nagy bátorságval
420 Ők nem gondolnak sebbel és halálval.
 
Az Gergel deák kezén seb esék,
Zoltai István es sebbe esék,
Az Figedinek foga kiesék,
Sok jámbor vitéz hulla, sebben esék.
 
425 Kárt az terekek nagyot vallának,
Az ó kapura es ostromlának,
Mecskeivel ott mind készön vannak,
Kik miatt kívöl sokan elhullának.
 
Ám szégyönökre eltágulának,
430 Dobjok fakadva elbúsulának,
Sok főnépeket ők siratának,
Magyar vitézök nagy hálát adának.
 
Az Amhát vala bosszonkodásba,
Ali basára átkozódásba,
435 Hogy őtet hívta oly bisztatásba:
Őt senki meg nem várja végházakba.
 
Az egrieket barmoknak monta,
Vég Egör várát rossz akolnak monta,
Kik miatt szégyönt ott vallott volna,
440 Jobb vitézöket házba sem látott volna.
 
Amhát táborát hamar indítá,
Minden hadával onnat kiszálla,
Nagy dicséretöt egriekről szólla,
Ferdinánd királ nagy örömet halla,
 
445 Az vitézök mert zászlót köldének,
Az jó királnak kedvesök lőnek,
Követök tőle ajándékot vőnek,
Magát ajánlá minden vitézinek.
 
Már meghallátok revid summáját,
450 Egri szállásnak históriáját,
Azon imádgyuk mennyei atyát,
Tőlönk se vonnya nagy irgalmasságát.
 
Egröt minékönk éltig megtarcsa,
Több végházakkal megszabadiccsa,
455 Az pogán kéztől megoltalmazja,
Körösztyén népet igaz hitben tarcsa.
 
Nagy históriát az ki szörzötte,
Ez summáját es azon jegyzötte,
Nevét versfőben megjelöntötte,
460 Ezörhatodfélszázháromba szörzötte.
 
ÁMEN

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem