Petőfi Sándor: HÍRES SZÉPSÉG
Az új világ krónikája;
Tótágast áll az esze,
Ki csak egyszer néz is rája.
A fukar s boltját a kalmár
S a poéta rímjeit,
Hogy kövessék őt, ahol jár.
Elfeledné trónját érte;
Árnya lenne a nap, és
Nem kivánkoznék az égre.
Meggyógyítja szemsugára,
És az éhes jóllakik
Egy futó pillantatára. -
Így beszéle róla minden.
Mit csináljak? gondolám,
Már, mondok, csak megtekintem.
A világ s az lesz örökre;
Mi a szép? ugy tudja csak,
Mint apám bármelyik ökre.
Szép e lyány. Uram kegyelmezz,
Hogy lehetne szép? hiszen
Nem hasonlít kedvesemhez.