Kosztolányi Dezső: ÁLOM A SZŐKÉKRŐL
ÁLOM A SZŐKÉKRŐL
Reám hajolt a szőke Szomorúság
és rámvetette rózsakoszorúját,
bús szőke asszonyok néztek szemembe
és biztatgattak csendesen merengve:
és rámvetette rózsakoszorúját,
bús szőke asszonyok néztek szemembe
és biztatgattak csendesen merengve:
"Véres játéka voltál a gonosznak,
mindíg fekete ördögök kinoztak,
éjfélhajú, éjfélszemű leányok,
de eljövünk mi s elcsitúl az átok.
Egy szőke ősszel, szőke naplementnél
elaltatunk, bár minket nem szerettél,
halvány fejünk hűlő melledre görnyed,
aranyhajunk letörli néma könnyed
s fehér rózsákkal, hószín szemfedéllel
borítunk be, ha jő a barna éjjel,
de nem tud akkor rólad senki, senki...
Bús szőke nők fognak majd eltemetni!"
mindíg fekete ördögök kinoztak,
éjfélhajú, éjfélszemű leányok,
de eljövünk mi s elcsitúl az átok.
Egy szőke ősszel, szőke naplementnél
elaltatunk, bár minket nem szerettél,
halvány fejünk hűlő melledre görnyed,
aranyhajunk letörli néma könnyed
s fehér rózsákkal, hószín szemfedéllel
borítunk be, ha jő a barna éjjel,
de nem tud akkor rólad senki, senki...
Bús szőke nők fognak majd eltemetni!"
1906
