Kosztolányi Dezső: A SÁRGAHAJÚ NŐ
A SÁRGAHAJÚ NŐ
A szeme zöld
s sárgára festi a haját.
Ha rád tekint, megölt
e csillogó, szines agát,
e villogó, bűvös agát.
A szeme zöld
s sárgára festi a haját.
s sárgára festi a haját.
Ha rád tekint, megölt
e csillogó, szines agát,
e villogó, bűvös agát.
A szeme zöld
s sárgára festi a haját.
A csókja tűz,
titokzatos, vérforraló,
kacaja a halálba űz
s azt mondja, lenn a sírba jó,
a mély, a hűvös sírba jó.
A csókja tűz,
titokzatos, vérforraló.
titokzatos, vérforraló,
kacaja a halálba űz
s azt mondja, lenn a sírba jó,
a mély, a hűvös sírba jó.
A csókja tűz,
titokzatos, vérforraló.
A lelke bűn
és mély, akárcsak a halál.
Ha nevet és az éjbe tűn,
hozzá anyák siralma száll,
bősz átka és siralma száll.
A lelke bűn
és mély, akárcsak a halál.
és mély, akárcsak a halál.
Ha nevet és az éjbe tűn,
hozzá anyák siralma száll,
bősz átka és siralma száll.
A lelke bűn
és mély, akárcsak a halál.
Bús éjeken
ó, hányszor átkozom haját.
Elátkozom, eltemetem
s fejem bilinccsel fonja át,
selyem bilinccsel fonja át.
Bús éjeken
ó, hányszor átkozom haját.
ó, hányszor átkozom haját.
Elátkozom, eltemetem
s fejem bilinccsel fonja át,
selyem bilinccsel fonja át.
Bús éjeken
ó, hányszor átkozom haját.
1907
