Kosztolányi Dezső: ILONA

Teljes szövegű keresés

ILONA
 
Lenge lány,
aki sző,
holdvilág
mosolya:
ezt mondja
a neved,
Ilona,
Ilona.
 
Lelkembe
hallgatag
dalolom,
lallala,
dajkálom
a neved
lallázva,
Ilona.
 
Minthogyha
a fülem
szellőket
hallana,
sellőket,
lelkeket
lengeni,
Ilona.
 
Müezzin
zümmög így:
"La illah
il' Allah",
mint ahogy
zengem én,
Ilona,
Ilona.
 
Arra, hol
feltün és
eltün a
fény hona,
fény felé,
éj felé,
Ilona,
Ilona.
 
Balgatag
álmaim
elzilált
lim-loma,
távoli,
szellemi
lant-zene,
Ilona.
 
Ó az i
kelleme,
ó az l
dallama,
mint ódon
ballada,
úgy sóhajt,
Ilona.
 
Csupa l,
csupa i,
csupa o,
csupa a,
csupa tej,
csupa kéj,
csupa jaj,
Ilona.
 
És nekem
szín is ez,
halovány
kék-lila,
halovány
anilin,
ibolya,
Ilona.
 
Vigasság,
fájdalom,
nem múlik
el soha
s balzsam is,
mennyei
lanolin,
Ilona.
 
Elmúló
életem
hajnala,
alkonya,
halkuló,
nem múló
hallali,
Ilona.
 
Lankatag
angyalok
aléló
sikolya.
Ilona,
Ilona,
Ilona,
Ilona.
 
1929

 

 

Annotációk
Szövegrészlet kijelölését követően fűzhet hozzá magyarázatokat.
További információk

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT