Berzsenyi Dániel: AZ EST
AZ EST
Jer, Daphne! hol e nyers patak
A bércből kiforradoz,
S mohosúlt kősziklafalak
Közt a völgyre szakadoz;
A bércből kiforradoz,
S mohosúlt kősziklafalak
Közt a völgyre szakadoz;
Hol jegenyék hajladoznak
Égig nyúlt súdarokkal,
S bokros tölgyek árnyékoznak
Terebély zöld ágokkal:
Égig nyúlt súdarokkal,
S bokros tölgyek árnyékoznak
Terebély zöld ágokkal:
Ott függesszük szemeinket
Az ég dicső képére,
Ott nyissuk meg szíveinket
A szépnek érzésére.
Az ég dicső képére,
Ott nyissuk meg szíveinket
A szépnek érzésére.
Nézd, már a nap sugárai
A hegyekbe merűlnek,
S Hesper pirúló lángjai
Alkonyaton derűlnek.
A hegyekbe merűlnek,
S Hesper pirúló lángjai
Alkonyaton derűlnek.
Égi bibor festengeti
Az aranyos felhőket,
Esti szellőcse lengeti
Az illatos ernyőket.
Az aranyos felhőket,
Esti szellőcse lengeti
Az illatos ernyőket.
A setét bük felett ragyog
A hold csendes fényében,
S rózsabokrok közt mosolyog
A patakok tükrében.
A hold csendes fényében,
S rózsabokrok közt mosolyog
A patakok tükrében.
Nézd, minő mennyei szépség
Nyílik meg most előttünk,
Minő mennyei csendesség
Lelke lebeg körűltünk.
Nyílik meg most előttünk,
Minő mennyei csendesség
Lelke lebeg körűltünk.
Elysium kiessége
Mosolyogva tér hozzánk,
S az istenek békessége
Nyugalmat harmatoz ránk.
Mosolyogva tér hozzánk,
S az istenek békessége
Nyugalmat harmatoz ránk.
Illy szent csendesség ölében
Hallgatott minden, s így állt,
Midőn gyöngyház-szekerében
Anadyomene szállt.
Hallgatott minden, s így állt,
Midőn gyöngyház-szekerében
Anadyomene szállt.
Cynthia így ragyogtatta
Latmus virulmányait,
Hogy Endymionra rakta
Isteni szűz karjait.
Latmus virulmányait,
Hogy Endymionra rakta
Isteni szűz karjait.
Oh Daphne! a szép lelkeknek
Legkedvesb ünnepe ez,
Hol a forró érzelmeknek
Lángja önként gerjedez.
Legkedvesb ünnepe ez,
Hol a forró érzelmeknek
Lángja önként gerjedez.
Hol a szív önként megnyílik
A gyönyörű érzésre,
S Plátó karján emelkedik
Égi lelkesedésre.
A gyönyörű érzésre,
S Plátó karján emelkedik
Égi lelkesedésre.
Hol lelkünk legszebben derűl
Eredeti fényében,
S legtisztább örömbe merűl
A természet ölében.
Eredeti fényében,
S legtisztább örömbe merűl
A természet ölében.
Szíved haszontalan eped
A földi vak lármában,
E szentséget nem lelheted
Semmi tündér hivságban.
A földi vak lármában,
E szentséget nem lelheted
Semmi tündér hivságban.
Ott a dicső természetet
Gyarló ecset majmolja:
Itt a csuda szépségeket
Alkotó kéz rajzolja.
Gyarló ecset majmolja:
Itt a csuda szépségeket
Alkotó kéz rajzolja.
Ott a bölcset elkábítja
A balgatag sokaság:
Itt a szívet s észt megnyitja
A józan magányosság.
A balgatag sokaság:
Itt a szívet s észt megnyitja
A józan magányosság.
Ott az érzékeny szeretőt
Csapodár kar öleli,
Nem talál rokon-érezőt,
Nyúgodalmát nem leli:
Csapodár kar öleli,
Nem talál rokon-érezőt,
Nyúgodalmát nem leli:
Itt az ég örömét ússza,
Melly úgy buzog keblében,
Mint a kies Arethusa
A hold ezüst fényében.
Melly úgy buzog keblében,
Mint a kies Arethusa
A hold ezüst fényében.
[1797-1802 között]
