Berzsenyi Dániel: AZ ELVÁLÁS REMÉNNYE

Teljes szövegű keresés

AZ ELVÁLÁS REMÉNNYE
 
Nem oh! csak nem hat az égig
Beteg szívem nyögése!
Bus fejemen lesz mindvégig
Sorsom kemény végzése.
 
Látom, hasztalan epedek,
Mint egy bus filemile;
Tied, lelkem, nem lehetek,
Lelkemnek édes fele!
 
Látom, csak azért forrtanak
Öszve árva szíveink,
Hogy holtig sirdogáljanak
Záporozó szemeink.
 
Tépd el édes bilincsemet,
Hadd repülhessek tőled!
Vagy ölj meg, hogy hiv lelkemet
Nyöghessem ki körűled.
 
Nyujtsd ki angyalkarjaidat,
Végy még egyszer öledbe.
Vedd bucsuzó csókjaimat,
Zárj örökre szivedbe.
 
De bár tőled elszakadok,
S mint ez árva nefelejcs,
Érted, lelkem, elhervadok,
Oh, szivedből ki ne ejts!
 
Hiszen, majd mikor porunkból
Fénikszként felkelendünk,
Tiéd leszek, ha sirunkból
Új életre menendünk.
 
Szánja Venus szíveinket,
S majd fényes édenében
Öszveviszi lelkeinket
Hiv gerlicék képében.
 
[1802 körül]

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages