SZEPES VÁRMEGYE.

Teljes szövegű keresés

SZEPES VÁRMEGYE. Comitatus Scepusiensis. . – Nevezetét vette Szepes Várától, ’s fekszik északra Lengyel Országnak szomszédságában, napenyészetre Liptó, és Gömör Vármegyék határozzák, déli napnyúgotra Abaújvár, és Torna Vármegyék; délre pedig Sáros Vármegye. Hoszsza e’ hegyes Vármegyének tíz mértföldnyire terjed, szélessége pedig mintegy hat mértföldre számláltatik. Vidékje külömbféle hegyekkel gazdag, ’s szántóföldgyei, és legelőji majd a’ hegyeknek óldalain vagynak, majd pedig vőlgyein, és imitt amott lévő térségein. Sok külömbféle nagy hegyeinek királlya, és annya a’ híres Tátra, vagy Kárpát hegye, mert ezzel 19 nagy hegyek vagynak öszve kaptsolva, mellyek majd magasságaikért, majd más tulajdonságaikért nevezetesek. legmagasabbak a’ Kézsmárki hegyek. Legnevezetesebb pedig az úgy nevezett Királyhegye, azért, mert 1474dikben MÁTYÁS Király annak tetőjén ebédelt, és emlékezetűl a’ kősziklába e’ szavakat vájatta: Hic hospitatus est Mathias Rex Hungariae 1474; ’s külömb féle Kárniol, és más drága kövek is találtatnak rajta. Némelly hegyeken az említettek 398közzűl tavak is vagynak, úgymint a’ Telkai zőld tó, mellynek vize zőld színű ugyan, de ha pohárba meríttetik, tiszta világos, és az italra jó ízű; a’ felette lévő víz-omlásnak jobbik óldala tsupa gránát kőből van. A’ tovább lévő térségen folyó patakotska úgy látszik, mintha felfelé folyna, ’s más tóhoz vezet, mellynek kékes foltyai látszatnak; tovább pedig ismét más tó van, holott czinóber is találtatik. Ezekből a’ tavakból származik Felka vize, melly azután Poprád vizével egygyesűl. Lengyel Ország felől való óldalán pedig ez igen magas hegynek jégtó látszatik. A’ Kézsmárki hegyen lévő zőld tó félemlítő nagy kőszirtekkel keríttetik, és a’ köz nép tengerszemnek hivja. Az ehez óldalt lévő fekete tó pedig azért látszik feketének, mert a’ nagy kő szikla elzárja a’ napnak világát tőle, egyébaránt ennek is tiszta, világos, és jó ízű vize van. E’ tóból, és a’ zőld tóból fakad a’ Kézsmárki folyó víz, melly fejér víznek is neveztetik. A’ Bélai fejér tóban, melly az előbbieket felűl haladgya, igen szép kövi halak nevekednek, de roszsz ízűek, és nem élnek velek. A’ Stainbakhi tónak közepén emelkedett-fel egy kőszikla, mellyre vajkállyák-fel neveiket azok, a’ kik hozzá elúszhatnak. Ezek után még a’ Békás tó is emlékezetet érdemel. Folyó vizei között e’ Vármegyének nevezetesebbek Poprád vize, Dunavetz, és Hernád vize. Nevezetes savanyú vizek is vannak e’ Megyében, mellyek tulajdon neveik alatt fordúlnak elő. Levegője e’ Vármegyének híves, de egésséges; marhái nem nagyok ugyan, de frissek, és tartósak, juhai kiváltképpen hasznosak, mind vékony, és gyenge szőreikért, mind pedig zsírjokra, és kedves ízekre nézve. Földgye meg kívánnya a’ szorgalmatos mívelést, de szép rozszsal is fizet érette. Búzájok, és árpájok nagyon szapora, borsójok, kivált a’ Lőtsei, az egész Hazában híres. Külömbféle erdőségeiben sok vadak vagynak, Régi vólt arany, és ezüst bányáik már most nem ásattatnak, azokat kivévén, mellyek tulajdon neveik alatt leírattattak.
E’ Vármegyéhez tartoznak az úgy nevezett 16 Szepességi Városok, mellyeket M. Terézia 360 esztendők után 339a’ Lengyelekből 1772dikben viszsza vett vala, és a’ Magyar Koronához kaptsolt, meghagyván lakosaikat vólt régi szokásaikban, és törvénnyeikben. A’ hajdani 10 Királyi Testet őrző Dárdásoknak (Sedes decem Lanceatorum) bírtokjaik is e’ Vármegyéhez tartoznak: mellyeket lásd tulajdon neveik alatt. Lakosai e’ Vármegyének többnyire Németek, kiknek Eleiket hajdani Királlyaink hivták-bé Hazánkba; ezeken kívűl számos Tótok is laknak itten. Ditséretes Német Lakosaikban, hogy a’ Magyar Nyelvet is megtanúlgattyák. Bor e’ Vármegyében nem terem, de a’ hegyallyáról, ’s máshonnan is eleget öszve gyűjtenek, és vele némellyek kereskednek is. Mindöszve 230 lakó helyek vagynak benne, ’s a’ Szepesi, és Rozsnyói Püspöki Megyékhez tartozik.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT