Sály
Sály, magyar falu, Borsod vgyében, Miskolcztól 1 7/16, Egertöl 1 8/16, ut. posta Harsánytól 7/16 állomásra, hegyes vidéken, igen szép völgyben. Határa 7826 hold, u. m. 68 h. beltelek, 1688 szántóföld, 823 rét, 2246 erdő, 1366 szőlő, 1545 hold legelő. Urbéri szántó 650, rét 300, kenderföld 25 hold; majorsági föld 1068 hold szántó, 513 h. rét. Pap s éneklő birnak 45 h. szántóföldet és 10 h. rétet. A szőlő, 128 h. majorságit kivéve mind dézmás. A legelőből 55 h. majorsági, a többi, valamint az erdei legeltetés is közös. A föld néhol vadvizes, általában középszerü s rozstermesztésre legalkamasb. Népessége 1618 lélek, kik közt 522 r. kath., 870 reform., 24 evang., 4 g. kath., 198 zsidó. A r. kath. és reformatusoknak helyben van anyaegyházuk, a zsidóknak is imaházuk. Ékességére szolgálnak b. Eötvös Ignácz ur., és gr. Csáky Tivadar kastélyai; a falu közepén pedig b. Szepessyféle, most gr. Seckendorf Ferdinánd bástyás kastélya áll. A sályi patak, melly itt Őszfőnél ered, a határban 10 felülcsapó malmot hajt. Ugyan az Őszfőnél arany és ezüst érczek nyomai láthatók. Van a határban veres és fejér kőbánya. Az ugynevezett Lator v. Török ut felett volt hajdan egy pompás fekvésű vár, melly jelenleg omladékban hever. E várhegy alatti völgyben állott hajdan Eörs unokájának, Tiboldnak Váralja nevű faluja, mellynek helye most is látható. Közel ide tul a hegyen a Bükk között látszik a kisgyőri határban levö Kecskevár. Birtokosai a helységnek b. Eötvös Ignácz örök., gr. Csáky Tivadar, b. Szepessy Antal, Ádám, b. Seckendorf Ferdinand, Fáy Ignácz, Kállay Ignácznő, özv. Pankovicsnő.
