Nagybánya
Nagybánya, királyi város Szathmár vármegyében, hajdan Aszonypataka, fekszik gyönyörű egészséges vidéken, Szathmár-Németihez kelet-délnek 6 mfdnyire. Van 5000 lakosa, kik többnyire magyarok, 2/5 romai kath., 2/5 reformatusok és kevés ágostaiak, 1/5 görög katholikusok. Midenik felekezetnek helyben van papja és temploma. A minoriták is birnak itt zárdát, és templomot, s az itteni gymnasiumban eddig ők tanitottak. Van itt fő bányász hivatal, sóház, postahivatal, kerületi bányatörvényszék lőpormalmok. A város szomszédságában már az ős időktől fogva gazdag arany és ezüstbányák miveltetnek. Van a városnak szép négyszegű piacza, díszes házakkal. Régi szász lakosai, hogy pinczéket tarthassanak (a város lapos helyen feküvén) a vizet földalatti csatornákon eresztették a Szaszár vizébe. E vizen több malmai vannak a városnak; ezentúl néhány lépésre folyik a Fernezely vize, szép tiszta, s a legjobb ivóvíz; ezen is malom és érczzuzó művek vannak. Szőlőhegyei délre feküsznek, s jó asztali bort teremnek. A borpataki szőlők alatt igen jó savanyúvíz, a völgyekben szép hideg források buzognak. A gyümölcs termesztés itt nagy fontosságu. Hires a nagybányai gesztenye és aszalt szilva; ezenfelűl terem jó izű alma, körte, baraczk, noszpolya, berkenye, barkócza. Hegyei szép térséges legelőkkel, orvosi füvekkel, hideg forrásokkal, tölgy, jávor, bikk, és kőris fákkal bővelkednek. De találtatnak nagy vadak is, u. m. őzek, szarvasok, vaddisznók; továbbá fajd- és nyirtyúkok, császármadarak szalonkák, st. Kézművesei közt a késcsinálók és az igen számos gubások különös emlitést érdemlenek A város 4 egész és 1/2 falut bir, u. m. Felső-Fernezelyt, Felső és Alsó Ujfalut, Lénárd falut, és Laposbányának felét.
Nagybánya 1142-ben II Geyza által szászokkal népesittetett meg. 1347 I. Lajos nevezetes szabadalmat adott a városnak, mellyből kitetszik, hogy már ekkor virágzó bányászata volt. 1411. György serviai despotának adatott cserébe Belgrádért. 1459. vára volt, mellyet Corvin Mátyás anyja birt. Ugyancsak Mátyás a bányákat bérbe adta a városnak 13,000 arany forintért. 1490-ben Albert lengyel királyi herczeg 8000 katonáival felprédálta. 1530 után Zápolya János kezére került a város. 1560. mind Nagybánya, mind Felsőbánya Balassa Menyhértnek adatott. 1567 Zápolya János Zsigmond a várat csak igen véres ostrommal vehette be a császáriaktól; s ez uttal lerontatott. 1624. a város Bethlen Gábornak; 1645. a linczi békekötésnél fogva Rákóczy Györgynek adatott. 1667. Vesselényi István elfoglalta. 1687. az országgyülésen panaszoltatott, hogy a ref. templom, oskola elfoglaltatván, jesuiták hozattak be.
