Sajó-Lád
Sajó-Lád, magyar falu, Borsod vmegyében, Miskolcztól 12/16 állomásnyira rónaságon. Határának kiterjedése körülbelől 2090 hold, mellyből szántóföld 723 3/4 h., rét 152 hold, erdő 640 h., belső telek 80 h., legelő 404 1/2 h., többi 9 h. miveletlen. Van még ezen helységhez tartozó két kis puszta, n. m. Jenke és Déta. Az első 96 hold szántóföldből, 224 h. kaszállóból és 190 h. erdőből áll. Déta, melly monda szerint nevét vette a szomszéd Ónod városában 1707-dik évben Rákóczy Ferencz alatt tartott országgyűléstől, hová tudniillik az öszszehuzott katonaság lovainak legelőül adatott, áll 67 hold szántóföldből és 95 h. rétből. Urbéri föld van 481 2/8 h., rét 111 h., legelő 339 1/2 h., ezenfelül minden szántóföld, legelő, rét, erdő, valamint a puszták is az uraságéi. A föld nagyobb részben fekete, kevés agyaggal vegyült, egy része homokos, de e mellett jól termő; terem leginkább buzát, rozsot, árpát, kukoriczát, zabot, krumplit és mindenféle hüvelyes veteményt. A mezei gazdaság jó állapotban van, minthogy népe szorgalmas; az állattenyésztés türhető. A lakosok száma 968 lélek, ebből r. kath. 96, anyatemplommal, g. kath. 19, reform. 16, zsidó 27. Nemre van férfi 475, asszony 493; nyelvre mind magyar, – foglalatoságra nézve van urasági tisztje 3, lelkész 1, kántor 1, jegyző 1, bíró 1, telkes gazda 42, házas zsellér 87, házatlan 10, mesterember 5, u. m. molnár 3 legénnyel, kovács 1, legény 1, inas 3, asztalos kontár 1, inas 1, kerékgyártó 1, csizmadia 2. A helység határát keresztülfolyja a Sajó vize, melly temérdek károkat okoz, ugy szántóföldekben, mint rétekben; ezen folyamon van az uraságnak 11 kerekü malma. A helység közepén álló, erős anyagból készült nagy épület (hajdan Paulinusok klastroma), mellyet a templommal együtt Sz. Pálról nevezett szerzetesek laktak; kiknek alapitójok volt Onodi Czudar Péter és György, most lakást ad a helybeli lelkésznek és gazdasági tiszteknek; van a helység közelébe egy Δ formába épült kápolna a hét fájdalmú szűz tiszteletére. Van a helységben az uraságnak egy pálinkagyára, melly 4 ember segedelmével 450–500 akó 20 fokú pálinkát, – és egy olajgyára, melly szinte 4 ember segedelmével 150–200 mázsa olajat állít elő. Sajó-Lád, valamint erről nevezett uradalom a vallásos alapitványi javakhoz tartozik.
Hajdan itt paulinusok zárdája volt, mellyet 1560-ban Tamás perjel ujitott meg, eladván e czélra Panka Péternek Abaujmegyei alsó Golop helységének felét.
