HIVATALOS ÉRTESÍTŐ A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.

Teljes szövegű keresés

91HIVATALOS ÉRTESÍTŐ
A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
A m. kir. Országos Levéltár anyagának múlt évi gyarapodásáról szóló beszámolónkban ismét örömmel állapíthatjuk meg, hogy társadalmunk körében egyre nagyobb a megértés az Országos Levéltár ama törekvése iránt, amely a családi levéltárak és közéleti férfiaink irathagyatékainak értékes iratait a tudományos kutatás számára minél hozzáférhetőbbé kívánja tenni. Az elmult év szaporulata között értékénél és terjedelménél fogva első helyen említhető a Tahy-család középkorig visszamenő levéltára. A levéltár összetett. Anyagának nagyrésze a Tahy-család egyes ágainak nagyrészt Pest, Tolna, Bihar, Szabolcs és Sáros vármegyék területén fekvő birtokainak értékes gazdasági adatokat is tartalmazó iratait foglalja magában s a családi osztályegyességek, levelezések és az egyes családtagok közszereplésére vonatkozó becses adatokon kívül még több rokon-családra is igen jelentős forrásanyagot nyújt. A levéltár főleg a Beniczky-, Feledy-, Glosz-, Jármay-, Kálnássy-, Kecskés-, Kossuth-, Kuzmányi-, Laszrallner-, Madarász-, Moes-, Marton-, Nehrer-, Pribiczey-, Recsky-, Révay-, Rudnay-, Szlavniczai Sándor-, Spielenberg-, Schranko-, Sturman-, Szentiványi- és Újházy-családokra, elsősorban azok nemességére és leszármazására vonatkozó értékes iratanyagot tartalmaz.
Vétel útján szereztetett meg a Vittnyédy-családnak szintén nagyobb terjedelmű levéltára, amely 33 középkori oklevélen kivül – amelyek legkorábbika 1326-ból való – mintegy 2000 darabból áll s javarészt XVI–XVII. (századi. A legújabbkori iratok közül kiemelkedik az 1848/49. évi harcok idejéből különféle komáromi katonai hatóságoktól származó parancsokat tartalmazó kötet. A levéltár sok értékes összeírása, tanuvallatása és ingóságokról készült leltára a közép- és kisnemesség birtok- és életviszonyaira szolgáltatnak becses adatokat. A levéltár anyaga elsősorban a Vittnyédy-családra és leányági elődeikre: a Peleskei Eördögh-, Rajky- és Szelistyey-családokra, valamint Vas, Zala és Sopron vármegyék területére nyújt elsőrendű forrásanyagot.
Igen értékes gyarapodást jelent a Buócz-család levéltárából származó és túrócmegyei családokra vonatkozó 10 középkori oklevél is, amelyek között három árpádkori található. Ezek egyike a IV. Béla királytól 1266-ban Drasko és Mycula túróci jobbágy fiúk részére kibocsátott kétségtelen hitelű adománylevél, melynek hitelességéről – minthogy eddig az oklevél csak az oklevélkiadásokból és fényképmásolatból volt ismeretes – igen érdekes irodalmi vita. folyt. (V. ö. Szentpétery: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, 1497. sz.)
A Hassági Farkas-család levéltárából eredő és a Delnei- és Sóvári Soós-családok középkori történetére jelentős adatokat szolgáltató 10 oklevél egyike átírásban tartalmazza a jászói konvent 1293. évi oklevelét. Az Abaffy-család gömöri ágának örökletétbe helyezett levéltára a család ősi gömörmegyei birtokaira tartalmaz igen becses iratokat. Legértékesebbek a XVIII. századi urbariumok és tanuvallomások, amelyek a Gömört ért nagy népi pusztulásra, a jobbágyvándorlásra, a vérrokonságon alapuló «nagycsalád» (hadak) együttélésre stb. nélkülözhetetlen források. Benne a Jekelfalussy- Kemény-, Vay-, Vécsey-családok gömöri birtokaira is találunk adatokat.
A személyi levéltárak gyarapodásánál elsősorban két nagyterjedelmű irathagyatékot kell megemlítenünk, amelyek mind Magyarország, mind pedig az egykori Monarchia történetére nagyjelentőségű forrásanyagot szolgáltatnak. Az egyik Kállay Benjaminnak, a monarchia volt pénzügyminiszterének irathagyatéka. Kállay 1867-től belgrádi főkonzul volt, s mint ilyen a monarchia balkáni politikáját a török birodalommal való barátságra és a szerb exapanzív törekvések észszerű mérséklésére igyekezett felépíteni. Hogy az előzményeket jobban megismerje, a belgrádi konzulátus bizalmas irattára 1848–1875 közötti iratainak csaknem mindenegyes darabjáról másolatot készíttetett. Ezeket az aktamásolatokat egészitik ki Čučkovič századosnak a szerb gazdasági viszonzokról, politikai hangulatról 1867–1873 között készített beszámolói, valamint a szarajevói konzulátusnak a belgrádi főkonzulátus számára 1868–75 közti időben készített helyzetjelentései, amelyek az okkupáció előtti balkáni politika oknyomozó feldolgozása szempontjából elsőrendű forrásértéket jelentenek. Szintén igen jelentős 92Kállaynak 1863–1875 közti időből származó naplója, amelyben úgyszólván napról-napra feljegyezte mindazt, amiről a bécsi, pesti és belgrádi kormányférfiaktól értesült. Mint a berlini egyezmény értelmében létesített Kelet-Ruméliát megszervező s Filippopolisban működő bizottság tagja 1878–1879-ben hivatali irattárral rendelkezett. Kállay különböző jegyzetei, miniszteri tevékenységével kapcsolatos levelezése számos oly tényre világítanak rá, amelyek eddig a kutatás számára hozzáférhetetlenek voltak, ilyen pl. Kállaynak az 1894. évi belpolitikai válság idején betöltött igen fontos bizalmas szerepe.
A másik személyi levéltár Széll Kálmán irathagyatéka, a kiegyezést követő kor magyar belpolitikai történetének értékes forrása, amely a volt magyar miniszterelnök feljegyzésein, fogalmazványain kívül korának úgyszólván összes vezető politikusaitól, így gr. Apponyi Alberttől, gr. Bánffy Dezsőtől, Bittó Istvántól, Kállay Benjamintól, Lónyay Menyhérttől, gr. Szapáry Gyulától, Wekerle Sándortól, Zsedényi Eduardtól tartalmaz igen fontos adatokat szolgáltató leveleket. Igen becsesek továbbá Ferenc Ferdinánd morganatikus házasságára s a trónöröklést szabályozó egyezkedésekre vonatkozó iratok és levelek.
Az összeomlás utáni kor politikai eseményeire elsőrendű forrásértékű vitéz leveldi Kozma Miklósnak zárt letétként elhelyezett irathagyatéka, amely 1920-tól vezetett naplóit, családi, továbbá belügyminiszterségével, a Magyar Távirati Iroda elnökigazgatóságával és Kárpátalja kormányzói biztosságával kapcsolatos nagyterjedelmű levelezését tartalmazza.
A kisebbterjedelmű levéltártöredékek közé tartoznak a Laborfalvi Benke-, a Málnási-, a Sajgó-, a csíkszentmihályi Sándor-családokra, a Révay-család somogymegyei birtokaira vonatkozó iratok. A Deák-családra vonatkozó becses iratgyűjteményből a napoleoni háborúban résztvett Deák József levelezésén és iratain kívül Deák Ferenc eredeti levelei bírnak történeti fontossággal. A Révay- és Hercsuth-családok közt a liptói Ocskólehotára vonatkozó pertest középkori okleveleket és újkori birtokösszeírásokat is tartalmaz. A nyitramegyei Csermend birtokra vonatkozó pertest, valamint a Szapáry-család muraszombati könyvtárából származó kéziratgyüjtemény, amely nagyrészt XVIII. századi országgyűlési diáriumok és kormányhatósági elaborátumokból áll,végül a zalamegyei Vigand község 1338. évi határjárását tartalmazó oklevél egészítik ki a fontosabb gyarapodásaink sorát. A céhiratok gyüjteménye is két értékes iratsorozattal gazdagodott. A nagyváradi gubáscéh XVIII–XIX. századi összefüggő nagyobb irattömege céhszabályokat, szegődő és szabadító-levelek jegyzőkönyveit tartalmazza, s hasonló jellegű a tapolcai kovács-céh XVIII–XIX. századból származó levéltöredéke is.
Az Országos Levéltárban őrzött családi levéltárakhoz kiegészítésként érkezett vagy megvásárolt iratanyagból ki kell emelnünk a Petróczy-család levéltárához tartozó s a tiszántúli birtokokra vonatkozó, valamint a Zathureczky-család levéltárából származó 4–4 középkori oklevelet. A Szögyén-Marich-család levéltárának kiegészitésére küldött iratanyagban Szabolcs vármegye 1728. évi összeírásán kívül Szögyény Zsigmond alkancellár tanulmányaira, hivatali pályájára s kitüntetéseire vonatkozó iratok, különféle jegyzetek és beszédfogalmazványok vannak; a Dabasi Halász-család már korábban letétbe helyezett levéltárában pótlólag dunántúli birtokokra, valamint a Sárvíz szabályozására vonatkozó XVIII–XIX. századi iratok helyeztettek el. Ezenfelül kiegészítésekkel gyarapodtak még a Zilahi Sebess-, a gr. Ambrózy-, a gr. Széchenyi-, a Hory-, a Bacsák-, a gr. Dessewffy-, a Sztranyavszky,- a Sajói Mán-, a Hódosi Karácsony-, a br. Jeszenák- és Mérey-családok levéltárai.
A címereslevél-gyűjtemény részben letét, vétel, ajándék, részben fényképezés útján a következő darabokkal szaporodott:
1520. január 25. Buda. II. Lajos király címeres nemeslevele Borsyczi György, Albert és Ferenc részére (Ambró-lt.). – 1561. augusztus 16. Bécs. I. Ferdinánd király címeres nemeslevele Rakowi Rakowsky Márton, János, András, Albert, Mátyás és Miklós részére (fényképmásolat). – 1593. március 18. Prága. Rudolf király Bajnay Mátyást, valamint András, János, Péter nevű testvéreit, továbbá Gwlyk másként Bajsay István, Márton, Anna, Borbála, Dorottya, Éva és Katalin nevű gyermekeit címer adományozásával nemességre emeli (Ambró-lt.). – 1602. március 29. Prága. I. Lipót király címeres nemeslevele Topos Bálint, Sebestyén, György és Mihály részére (Vittnyédy-lt.). – 1609. szeptember 1. Bécs. II. Mátyás címeres nemeslevele Zőegieny Jánosnak és Györgynek (Szögyén-Marich-It.). – 1612. január 24. Szeben. Báthory Gábor erdélyi fejedelem nemeslevele Lakatos Miklós csíkszentsimoni lakos részére (fényképmásolat). – 1613. január 31. Bécs. II. Mátyás címeres nemeslevele Geressi Balogh Gáspár, valamint Márton, Mihály, István nevű gyermekei részére (fényképmásolat). – 1618. március 10. II. Mátyás király címeres nemeslevele Halassy János és felesége; Teöke Ilona, valamint gyermekei, Miklós, István, Pál, Mihály, Anna részére, Komárom vármegye 1721. évi átírásában, a megye 1839. augusztus 5-én kiállított bizonyságlevelében. – 1622. január 5. Bécs. II. Ferdinánd király címeres nemeslevele Póka Bálint 93és fiai, János, Tamás és Ferenc részére (fényképmásolat). – 1623. július 25. Bécs. II. Ferdinánd király Nagy-Pecheli Aman Lőrincnek és feleségének, More Priskának, Mihály nevű fiának, valamint Mihály és István nevű testvérének címeres nemeslevelet adományoz (fényképmásolat). – 1615. május 1. Gyulafehérvár. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem címeres nemeslevele Bertalan Pál, János, Balázs és Mihály részére. – 1627. június 26. Bécs. II. Ferdinánd király címeres nemeslevele Tálliai Bigeeh másként Szabó Ferenc és Zombori Fekete György számára (fényképmásolat). – 1646. november 19. Pozsony. III. Ferdinánd címeres nemeslevele..... István és felesége, Vigmandy Zsófia, valamint fia György és Szentbenedeky Mihály részére. Az oklevélből az adományozott családneve ki van törölve. (Szögyén-Marich-It.). – 1647. március 25. Pozsony. IIl. Ferdinánd címeres nemeslevele Gáspár Péter és fiai, Mihály és György, valamint Gáspár János részére (Szögyén-Marich-lt.). – 1647. május 26. Bécs. III. Ferdinánd címeres nemeslevele Kecskés Gergely és felesége, Külős Erzsébet, valamint gyermekei, lstván, Katalin és Anna, s Katalin férje: Lada Márton részére (hit. másolatban Tahy-lt.). – 1650. március 1. Bécs. III. Ferdinánd címeres nemeslevele Wranko Mátyás részére (Szögyén-Marich-lt.). – 1662. augusztus 9. Pozsony. I. Lipót király címeres nemeslevele Marich Tamás és Balázs, valamint Orich Sebestyén részére (Szögyén-Marich-It.) – 1671. július 22. Papanek Márton és felesége, Mráz Margit, György nevű gyermeke és testvérei, András, Pál és Mihály nemességkérő folyamodványa. Az iraton az engedélyezett címer látható a jóváhagyási záradékkal. – 1690. junius 8. Bécs: I. Lipót király címeres nemeslevele Papay másként Csapó Sándor és felesége Kovács Erzsébet és Sándor, Katalin és Ilona nevű gyermekei, István és Mihály nevű testvére, valamint ez utóbiak egyikének felesége, Ölbey Jusztina és azok Éva s Katalin nevű gyermekei számára (fényképmásolat). – 1700. május 10. Bécs. I. Lipót király címeres nemeslevele Rátkay György és fiai: Mátyás, János, Mihály, Pál és András részére. – 1700. július 29. Bécs. II. Lipót király címeres nemeslevele Rhorer István József, György és Ferenc számára. – 1708. február 11. Bécs. I. József király címeres nemeslevele Tasner György és Mihály részére (Bacsák-lt.). – 1838. április 27. Bécs. V. Ferdinánd király Sédeni Ambrózy Lajost, továbbá Lajos, Gyula, Mária, Ludovika és Erzsébet nevű gyermekeit bárói rangra emeli (Ambrózy-lt.). – 1845. április 10. Béla. V. Ferdinánd Sédeni Ambrózy lstván s Károly, Mária, Stefánia nevű gyermekei, valamint Sédeni Ambrózy György és ennek Béla, Gizella, Mária nevű gyermekei részére bárói oklevelet ad (Ambrózy-lt.). – 1918. szeptember 18. Bécs. IV. Károly király báró Sédeni Ambrózy Lajos Györgynek és Gyulának, valamint mindkét nembeli gyermekeiknek a grófi rangot adományozza (Ambrózy-lt.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT