A MADÁCHOK ŐSEI ÉS A KÜRTÖSIEK.
19A MADÁCHOK ŐSEI ÉS A KÜRTÖSIEK.
Történet-, irodalomtörténet- és újabban közíróink mindgyakrabban foglalkoznak Madách Imre családjának, a Madách- és a vele közöstörzsű családok eredetének kérdésével. Amit e téren íróink tudnak, röviden a következő: Radon, IV. Béla király udvari embere a tatárjáráskor a király kíséretének tagja. Utódai zólyomi, túróci, nógrádi birtokosok, az idetartozó családok nagyrésze kihalt. Radon egyik fia Madách, akinek szerepéről, mint látni fogjuk, igen megokolatlan vélemények terjedtek el, az egyideig Zólyomban, majd Hont és Nógrád vármegyében megtelepedett Kelecsényi és Sztregovai Madách-család névadó őse.* Latkóczy Mihály, a Madách-ősök önálló vizsgálója,* a család eredetének kérdését téves vágányra tereli. Ő a Madách nevet szlávnak minősíti s Madách nevét, aki a Latkóczy által is idézett egyik oklevél tanúsága szerint királyi apród volt, a tót «medj», azaz méz szótőből teljesen helytelen nyelvészkedéssel «mézes-», «méhcsősz-», vagy «mézesszájú»-nak magyarázza. Vojnovich Madáchról írt művében átveszi Latkóczy adatait és tévedéseit, Harsányi Zsolt pedig regényes Madách-életrajzában* egyenesen túlozza Latkóczy tarthatatlan, a bizonyítható történeti valóságnak ellentmondó szlavizáló törekvését és az első Madách-ősök társadalmi helyzetének ily előnytelen és téves beállítását. Szerencsére Melich János kiváló nyelvészünk, a nyelvtudomány kétségbevonhatatlan érveire támaszkodva még előbb bebizonyította a Madách személynév magyar voltát.* Balogh Károly már Melich bizonyságaira támaszkodva tárgyalja Madách ősei eredetének vitatott kérdcsét.*
Nagy Iván I. 148.; VII. 224.; IX. 559.; X. 311.; Pótkötet 58.
Latkóczy Mihály: Madách ősei. Különlenyomat. Budapest, 1901.
Harsányi Zsolt: «Ember küzdj …» Madách életének regénye. Budapest, 1933. Itt egyik helyen ily kijelentéssel találkozunk: Madách, Radon fia, a család őse «tót ember volt atyjával együtt, ahhoz alig fér kétség».
Magyar Nyelv 1919, 1–2.; 1933. 3–4.
Madách az ember és a költő. Budapest, 1934. 15 l.
Az itt közölt családtörténeti tanulmányunk feladata a történelmi adatok teljesebb összevetése lesz. A történeti bizonyítékok, mint kimutatjuk teljes mértékben megerősítik és a család történetének kiegészítése által betetőzik Melich nyelvtudományi alapon kifejtett megállapítását. E vizsgálatok során érdekes és eddig nem ismert középkori családtörténeti kapcsolatokra lesz alkalmunk rámutatni.
Az eddig ismert adatokon túlmenőleg kiderül, hogy Radon comes már II. Endre és IV. Béla királyoknak, rég a tatárjárás előtt udvari belső embere, több ízben prisztaldusi minőségben kiküldött bizalmasa és előkelő birtokos volt. Származási helye nem Zólyom, mint némelyek vélték. Zólyom ugyanis, mint királyi magánuradalom, csak a Radon születése körüli időkben került az ország gyepűin belül, addig lakatlan terület volt. Radon comes, a Madáchok őse, a nógrádmegyei Kürtös faluból eredt. (A falu középkori neve többízben Oszlár alakban említtetik.) Innen, a nemességnek kedvezőtlen birtokviszonyok miatt, a zólyomi telepítés kezdetekor igen sok, személy szerint is kimutatható kisnemes került Zólyomba.* Azonban nemcsak Radon comes származott Kürtösről, hanem, mint egy eddig észre nem vett oklevéllel* való egybevetésből kitűnik, bizonyos Kürtösi Narad (Nyárád?) is, akinek fiaival közösen Radon comes fiai, köztük Madách is, Nyitramegyében is birtokosok. Az imént említett, eddig figyelembe nem vett oklevél alapján megállapítható, hogy a családtörténeti irodalmunkban máig ismeretlen Kürtösi Narad fiai nem mások, mint a genealogiai íróink által Dobák-nemzetség név alatt nyilvántartott XIII. századbeli ipolyvidéki családtörzsnek az ősei. Róluk, miután 1243-ban egy hatalmas nyitramegyei uradalmukat ipolyvidéki birtokokra cserélték fel s más korábbi adatot róluk nem ismertek, mindezideig azt tartották, hogy Nyitrából kerültek az Ipolyvidékre. Ez a feltevés azonban megdől. Családjuk csakúgy, mint Kürtösi Radon comesé, a Madách-család őséé, kürtösi eredetű és Naradot, Radonhoz és a 20többi kürtösvidéki nemesi közbirtokoshoz hasonlóan, a nemességnek kedvezőtlen itteni birtokviszonyok indítják nyitrai birtokszerzésre. Az adatok végső összevetése pedig azt bizonyítja, hogy Kürtösi Radon comes, a Madách- és a vele közös eredetű családok első, eddig ismert ősatyja senki más, mint e Kürtösi Naradnak egyik, a Dobák-nemzetség ágán csak egyszer, a Radonhoz hasonló Dona néven említett, ugyancsak a királyi udvarban élő fia.
Wenzel IV. 92., 181.; VI. 409., 414. Anj. O. VII. 52.
O. L. Ivánka cs. lt. 1251. év.
Tárgyalásunk menetét tekintve, először a család ősének, Radon comesnek és atyjának Kürtösi Naradnak a kilétével és szerepével foglalkozunk. A Dobák-nemzetség lesz vizsgálatunk második pontja. Végül pedig rátérünk a Radon comestől származó családok kialakulásának és elhelyezkedésének tárgyalására.
