Magyar címerkirály kinevezési oklevele.

Teljes szövegű keresés

Magyar címerkirály kinevezési oklevele.
A középkori magyar heraldikához érdekes adatot nyujt az utóbb közölt oklevél. Magyar címerkirály kinevezését foglalja magában és tudtunkkal az egyetlen ilyen tartalmú oklevél, mely a középkorból reánk maradt.
A herold-intézményről a heraldikai kézikönyvek többé-kevésbbé részletesebben megemlékeznek. A külföldi irodalomból elég legyen csak Seylernek Geschichte der Heraldik c. művét említenünk, míg a magyar irodalomban báró Nyáry Albert foglalkozik vele A heraldika vezérfonala c. munkájában. Részletesebben szól a herold-intézmény szervezetéről, mely tanoncokat, heroldsegédeket (poursuivantes, Perseveranten) és heroldokat foglalt magában, míg az egésznek élén a főherold, heroldnagy állott, kit egyes országokban a címerkirály (roi d'armes, Wappenkönig) elnevezéssel illettek és aki rendesen az ország nevéről, címeréről vagy az illető uralkodó akaratából választott melléknevet viselt. Magyar heroldról, illetve címerkirályról a középkorban Nyáry nem tesz említést és Bárczay Heraldikájában sem szól ilyenről. Pedig, amint ezt oklevelünk mutatja, az intézményt, legalább a XV. század elején nálunk is ismerték, nálunk is megvolt a heroldok és perseverantok testülete, melynek élén a címerkirály állott, a nélkül, hogy részletesebb adatokkal rendelkeznénk.
Az oklevelet Zsigmond király 1412 július 8-án Budán adta ki és vele Königsberg Jánost Magyarország részére az összes magyar heroldok és perseverantok élére címerkirálynak nevezi ki és neki az «Ungerland» melléknevet adományozza. Az oklevél szövegét Zsigmondnak a bécsi állami levéltárban őrzött birodalmi iktatókönyvei közül az E jelzetű tartalmazza a 31. lapon.
Receptio Johannis Kunigsberg in Regem armorum.
Wir Sigmund etc. Emb[ieten] etc. ut supra proxime. Wie wol unser kuniglich gemute őn underlasse beladen ist valler unser undertane und getruen fride und gemach und frumen zu bestellen, ydoch so ist dasselb unser gemute under andern unser empsikeite sorgen, me flissig willig und geneiget, alle die, die mit iren steten diensten redlich und erbeitsame alle zijte befunden sind, und sunderlichn die Kunig, fursten und herren houe und ouch Ritterliche gescheffte in verren und wyten landen gesuchet haben und suchen dorynne mit den werken erkant und in allen handlungen biderbe und warhafftig erfunden sind, einen iglichen in sinem wesene zu furdern und mit sunderlichen unsern kuniglichen gnaden gnedichlichen zubedenken wann sich nu unser liber getruer Johan Kunigsberg den wir furbass ungerlant gemant wollen haben, ein kunig der wapen in manchen landen wo dann Ritterschaft verhauffet was und Ritterliche sache und getate besthaben geflissen hat und noch flisset zu sin, alsverre er mag sins amptes eigenschaffte zu üben und wann er alle sin lebtage getrue biderbe warhafftig und redlich erfunden ist, als uns dann der Erwirdig Ertzbishoff zu Colln des heiligen Romischen Richs in ytalien Ertzkantzler unser lieber Neue und Kurfurste verchriben hat und nemlich wan er solich biderbkeit warheit und redlikeyt und ouch guten gelouben, biss in sin alter bracht hat und im Ritterschafft erkennet und, sins ampts recht, wol kan als wir dann des alles von gloubhafftigen luten wol underwyset sin dorumb das alles gnedichlich betrachtet und ouch angesehn, des vorgenannten Fridrichs Verschribung haben wir mit wolbedachtem mute und rechtem wissen denselben Johan ungerland, zu einem Kunig der wapen uber alle herald und Bersefand im unserm Kunigrych zu ungern gemacht und gesetzt machen und setzen in krafft diss briefs und begern dorumb von uch allen und ewr iglichem mit flisse wo er zu uch kommet, daz Ir In gütlich handeln und gunstlichen furdern wollet, durch unsern willen, wann doran bewyset uns ein iglicher sunderliche wollgevallen und beheglikeite. Dorzu meynen und gebieten wir ouch ernstlich allen heralden und Bersisanden wo Sy zusammen kommen daz Sy In als einen solichen Kunig der wapen halden und also eren sollen als Sy In dann billich und gewonlich zuhalden und zu eren pflichtig sin als lieb In Sy sonst ungnad zu vermyden. Mit urkund etc. Data per omnia ut iri proxime precedenti.
Ad manus dni Regis Johannes Kirchen.
[Datum Bude Anno dni etc. XII mo proxima feria sexta post Udalrici.]
Königsberg Jánosról többet nem tudunk, azt sem, hogy miért esett Zsigmond választása éppen német származásura. Ezt legfeljebb úgy magyarázhatjuk meg, ha feltesszük, hogy Zsigmond király előtt egy ily intézmény nem létezett hazánkban, s hogy Zsigmond azt szervezni akarván, annak élére olyas valakit nevezett ki, aki külföldi létére ezt az intézményt gyakorlatból ismerte és annak megszervezését külföldi (német) mintára könnyebben eszközölhette. Ez lehet talán az oka annak is, hogy ezt az oklevelet német nyelven állították ki és a birodalmi iktatókönyvekbe vezették be. Akárhogy áll is a dolog, az oklevél mindenesetre értékes adalék nemcsak heraldikánkhoz, hanem középköri királyi udvartartásnak történetéhez is.
Áldásy Antal

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT