Verdross két folytatásban mélyen szántó tanulmányt jelentet meg 1916 márcziusában. «Die Neuordnung der gemeinsamen Wappen und Fah…
Verdross két folytatásban mélyen szántó tanulmányt jelentet meg 1916 márcziusában. «Die Neuordnung der gemeinsamen Wappen und Fahnen in ihrer Bedeutung für die rechtliche Gestalt der österreichisch-ungarischen Monarchie.» (Juristische Blätter. Jahrg. XLV. Nr. 11–12.)
Félre a jog világán kivül eső alapelméletekkel, irja, a melyek a jogászi felsorolással szemben dogmatikus, beigazolhatatlan feltevésekből indulnak ki! Verdross szerint csakis a két állam valóságos dualisztikus rendezésének felismerése téritheti az osztrák közjogászokat a helyes megitélés utjára. A monarchia paritásos dualisztikus szervezetét pedig ügydöntő tettel fejezte ki az a legfelsőbb kézirat, a mely a közös ügyek czímerében az osztrák-magyar monarchia két államának a pragmatica sanctión alapuló összeköttetését jelképezte. 66Az új czimerek és zászlók is feladják – mondja Verdross – a formális birodalmi egységet. Mert Ausztria és Magyarország felbonthatatlan összeköttetését nem ugy ábrázolják, hogy az osztrák és magyar jogrend fölött valamely szuverén birodalmi jogrend keletkeznék, a mely gyökere volna mindkettőnek, hanem az új czímerben mind Ausztria, mind Magyarország czímerei zárt önállóságban, egyenlő nagyságban állanak egymás mellett a nélkül, hogy valamely egységes czímer venné körül azokat. Ily módon Ausztria és Magyarország mint két önálló, a maga jogában gyökeredző, semmi felsőbb hatalomnak alá nem vetett szuverén állam jelentkeznek.
*
Egészen tárgyilagos államjogi tanulmány
