Osztrák írók a közös ügyek czímerének rendezéséről. (Tezner, Bernatzik, Verdross és Herrnritt dolgozatai.)
64Osztrák írók a közös ügyek czímerének rendezéséről. (Tezner, Bernatzik, Verdross és Herrnritt dolgozatai.)
A mikor 1915 október 11-én napvilágot látott a közös ügyek czímerének rendezéséről szóló legfelsőbb kézirat, nyomban megjelent a «Neue Freie Presse» október 13-i Morgenblattjában Teznertől egy rövid czikkecske «Die Regelung der Wappen- und Fahnenfrage» czímmel. Igen nehezére eshetett Teznernek e czikk megirása, mert a közös ügyek czímeréről szóló rendelkezés ügydöntő ténnyel rombolta le azt a czentralisztikus felfogást, a melyet a nagy-osztrák közjogi iskola talán épen Tezrnerrel az élén a monarchia államjogi konstrukcziójára nézve vallott. Czikkében maga Tezner is beismeri, hogy az uj rendelkezésnek abban nyilvánul rendkivüli történelmi kihatása, hogy az osztrák császárság fogalmát tisztán Ausztriára korlátozza Magyarország belefoglalása nélkül. Csakhogy Tezner nem az az ember, a ki olyan könynyen megsemmisülni engedné egész életén keresztül tüzzel-vassal hirdetett czentralista elméletét. Igyekszik tehát uj mesterkélt magyarázattal utoljára lelket lehelni halott teóriájába. Szerinte abban a körülményben, hogy a két állam czímerét az «uralkodóház» czímere köti össze és a devizán az «lndivisibiliter ac inseparabiliter» jelmondat olvasható, következik, hogy az «összállam szerkezetére» vonatkozó «államjogi kompromisszum» továbbra is régi értelmében fenn maradt.
Az uralkodóháznak «osztrák ház» («domus Austriaca») elnevezését pedig épen ugy, mint a deviza jelmondatát, a magyar pragmatica sanctióból származtatja. És most következik a szavakkal való zsonglőrködés. Felfedezi, hogy bár az uj kézirattal eltünt az osztrák császárságnak amaz átfogó, az uralkodóház minden országára kiterjedő jelentése, ellenben az osztrák monarchia, illetve az osztrák ház (domus Austriaca) uralta monarchia továbbra is fenn kell, hogy maradjon. Vagyis Tezner alkimiájával a Magyarországot is magába foglaló osztrák császárság helyébe az osztrák ház fogalmát akarja léptetni. Mi sem lesz aztán könnyebb, mint továbbfejleszteni a nyelvhasználatot és «az osztrák háztól uralt monarchia» helyett az «osztrák monarchia» elnevezésre jutni, abban az értelemben, hogy az Magyarországot is magában foglalja.
Ezzel a merész szójátékkal szemben, a melynek erőltetettségéből csak a vizbe fuló utolsó szalmaszálhoz kapkodása olvasható ki, valóban felesleges a czáfolat. Elég csak az 1915-i rendelkezés egész lényegére és szellemére utalni. Hisz nem más volt az, mint az Ausztria és Magyarország közt fennálló dualisztikus szervezet egyik külsőségének végrehajtó rendelkezése. Ezzel ellenkező minden más irányu magyarázat egyénesen a legfelsőbb rendelet jóhiszemüségének kétségbevonása.
*
Nagyobb tanulmányt szentelt a czimerrendezés kérdésének a dualizmus uj háborus ellensége,
