MAGYARORSZÁG CZÍMERÉNEK KIALAKULÁSA.

Teljes szövegű keresés

MAGYARORSZÁG CZÍMERÉNEK KIALAKULÁSA.
A 3970/1915. M. E. szám alatt közzétett rendelet, mely a magyar szent korona országainak egyesített czímerét (állami középczímer) Bosznia czímerével bővitette, az addig érvényben lévő 3755/1895. M. E. rendelettel magállapitott u. n. állami kis czímeren, illetőleg az egyesitett czímer középpajzsán – csekély rajzbeli helyesbitéseket leszámitva – nem változtatott.
Mindamellett talán nem lesz időszerütlen ez alkalommal ujra felvetni az u. n. kis magyar címer eredetének és kialakulásának már sokat vitatott, de egyhangu eredménynyel még le nem zárt kérdését.
A kis czímer a hivatalos leirás szerint: «Hasított pajzson jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező,* balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst talpas kereszt. A pajzson a magyar szent korona nyugszik. A pajzsot vagy: jobbról és balról egy-egy lebegő fehérruhás angyal tartja, vagy pedig: jobbról cserfa, balról olajág övezi.»
Világosabban kifejezve: Hasított pajzs, melynek jobboldali mezeje nyolcz vizszintes, váltakozva vörös és fehér csikra van osztva.
A pajzs két mezeje tehát csak együttvéve s a szent koronával födve alkotja Magyarország czímerét,* s csak mint ilyen bir közjogi jelentéssel.* Eredetileg azonban a két mező két külön czímer volt és századuk folytak le, mig e két czímer egy közjogi fogalomnak csakis együttesen való kifejezésére egy czímerpajzsban egyesült.
A pajzstartó angyalok a czímernek nem lényeges alkotórészei, a cser- és olajág pedig egyáltalán nem czímerrész, hanem csak külső dísz.
Kivételt állapít meg ez alól Ő Felségének 1915. okt. 11-én kelt «Hadi- és hajóhadparancs»-a, mely az osztrák-magyar monarchia két állama közt fennálló közjogi kapcsolat jelképezésére elrendeli; hogy a haditengerészeti lobogón «az 'Ausztriai Ház' czímere és pajzsa mellett az ősi magyar vörös-fehér czimer ábrázoltassék». Ezen alkalmazásban tehát a nyolcz – vörös-fehér – csikos czímer jelképezi Magyarországot.

1. Imre király kettős aranypecsétjének hátlapja.
A két czímerkép közül, mint tulajdonképeni czímerrel, először a vízszintes csikokkal találkozunk Imre királynak egy 1202. évi oklevelén függő aranybulláján (1. ábra). A czímer azonban itt nem tisztán mesteralakból áll. A 10 vízszintes csík közül ugyanis a páros számuak – a legalsó, kivételétel – jobbra haladó oroszlánokkal vannak megrakva: a két elsőben 3–3, a harmadikban 2. s a negyedikben 1 oroszlán. E czímer eredete ismeretlen. Tekintve azonban, hogy a heroldalakok első feltünése a XIII. század 18végénél korábbra nem tehető,* s hogy III. Béla pecsétjén czímer még nincs, valószinü, hogy maga Imre király volt az, a ki nyugati mintára e czímert felvette.*
Csoma Az Aba nemzetség czímere. Turul. 1893. 52.
Forster Gyula a III. Béla király emlékezete cz. díszmunka 1. és 57. lapján egy-egy lapszéli diszitményt közöl Miroszlav herczegnek az Athos-hegyi hilandari kolostorból származó XII. századi evangeliariumából. Ezek egyikén egy trombitáló, másikán egy lándzsás alak látható, kik vízszintesen, sürün csikolt háromszögü pajzsot tartanak. Forster ezekben Magyarország czímerét látja. A puszta hasonlóság, minden egyéb bizonyíték nélkül azonban, véleményem szerint, még nem jogosít fel arra, hogy ezen korai, idegen codex diszitéseiben Magyarország czímerét keressük.

2. II. Endre kettős aranypecsétjének hátlapja.
Lényegében azonos czímert látunk II. Endre aranybulláján és kettős viaszpecsétjein is, a részletekben azonban eltérések vannak: Az aranybulla 8 vízszintes csikot tüntet fel; a páros számuak a pajzsból kidomborodnak; közülök a három felsőben két egymással szembe futó oroszlán közt egy kis háromszögü pajzs, a legalsóban pedig egy balra haladó s hátratekintő oroszlán látható (2. ábra).* A kettős pecsétek közül a korábbin a czímer pajzsa ismét 10 csikra van osztva; s itt a páratlan számu csikok vannak jobbfelé futó oroszlánokkal megrakva: az elsőben 2, a másodikban és harmadikban 3, a negyedikben 2 s az ötödikben 1 oroszlán (3. ábra).*
A czímerpajzs alsó csücskében még egy osztóvonal is tehetett, mely a pecsétlenyomaton nem vehető ki. Ez esetben a pajzs négy, oroszlános pólyát tüntetne fel.
Nem lehetetlen, hogy itt szintén elmosódott egy osztóvonal, s öt pólyás pajzsot kell képzelnünk.

3. II. Endre első kettős pecsétjének hátlapja.
Az 1235 óta használt második kettős pecséten pedig csak 7 csikot látunk, az elsőben és harmadikban 3–3, az ötödikben 2 s a hetedikben 1 jobbra futó oroszlánnal (4. ábra).

4. II. Endre második kettős pecsétjének hátlapja.
Ugyancsak vízszintesen csikolt pajzsot láthatunk II. Endre néhány érmén is, természetesen már a pajzs kicsinysége miatt is oroszlánok nélkül (5. ábra).

5. II. Endre pénzei.                    6. A magyar országos czímer a zürichi címertekercsen.
19A czímer szinezésére nézve ebből az időből nincs ugyan adatunk, azonban az Anjouk korából fennmaradt szines czímeres emlékekből (Kassa város 1369. évi czímeres levele, a Képes Krónika, a zürichi czímertekercs (6. ábra.) stb.) s a későbbi korok megegyező adataiból következtetve, nem lehet kétség az iránt, hogy Imre és II. Endre királyok czímerében is vörössel és fehérrel váltakoztak a csikok. A kezdő szin a legrégibb ilynemü czímeres emlékeken, s a későbbi tulnyomó részében is a vörös, a csikok száma pedig legtöbbször 8. Minthogy azonban a gyakorlat e részben nem volt következetes a czímer eredeti alakjára nem vonhatunk a későbbi adatokból biztos következtetést.

7. IV. Béla első kettős pecsétjének hátlapja. (Kicsinyitve.)

8. IV. Béla kettős aranypecsétjének hátlapja.
IV. Béla trónraléptével eltünik a királyi pecsétekről a csikos czímer s helyébe a kettős kereszt lép mint czímerkép. Igy látjuk ezt IV. Béla első (7. ábra.) és második kettős pecsétjén* és aranybulláján (8. ábra.), úgyszintén felesége Laskaris Mária,* továbbá V. István* és felesége Erzsébet,* IV. László* és felesége Izabella,* III. Endre* és mindkét felesége, Fennena* és Ágnes,* Venczel (9. ábra.), Ottó* s a trónkövetelő 20Martell Károly pecsétjein,* sőt I. Károly* és Nagy Lajos első kettős pecsétjén is.*
Pray: Syntagma historicum de sigillis. Tab. V. fig. 2.
Orsz. levéltár, DL. 686. és 33,714. sz. oklevelek.
Szilágyi: M. nemzet tört. II. 549. l.
U. o. II. 559. l.
VI. Lászlónak háromféle kettős pecsétje ismeretes. Az egyiket, melyen a kettős kereszt hármas halomra emlékeztető talapzaton áll, közli Szilágyi i. m. II. 565. l.; a másikat, melyen a kereszt szabadon lebeg (Orsz. levéltár DL. 1128.), közli Pray i. m. Tab. VI. fig. 4., s a harmadikat, melynél a kereszt ismét másféle talapzaton áll s közepén koszoruval van övezve (DL. 959.), ugyanő Tab. VI. fig. 3.
Orsz. levéltár DL. 921. sz.
Szilágyi: i. m. 656. l. mell.
Fennena királyné pecsétjén a kettős kereszt nincs pajzsba foglalva. Orsz. levéltár DL.. 1320. Nem egészen pontos rajzát közli Pray i. m. Tab. IX. fig. 2.
Egyik pecsétjét közli Szilágyi i. m. III. 3.3. l., egy másik a Nemz. Múzeum galvanoplasztikai gyüjteményében. A kettős kereszt egyiken sincs pajzsba foglalva. Pray i. m. Tab. IX. fig. 3. és 4. alatt mint III. Endre feleségének, Ágnesnek pecsétjeit, még két más pecsétet közöl, melyeken a bajor és a Habsburg-czímerek mellett külön pajzsban a kettős kereszt látható. E pecsétek azonban nem III. Endre, hanem Ottó király második feleségének, Ágnesnek – Henrik glogaui herczeg leányának – pecsétjei, ki magát haláláig Magyarország királynéjának czímeztette. (Szilágyi: i. m. III. 32. l.) Két másféle pecsétje, szintén a kettős kereszttel, a Nemzeti Múzeum galvanoplasztikai gyüjteményében.
Szilágyi: i. m. III. 26. l. mell.
1295. évi kettős pecsétjét l. Turul 1907. 37. l.
Turul 907. 37. l. mell.
Szilágyi: i. m. III. , 223. l.
A czímer részletei tekintetében e néhány pecsét is sokféle változatot mutat, bizonyságául annak, hogy az akkori heraldika mellékesnek tekintette a részleteket s ezekre nézve tág teret engedett a czímertulajdonos vagy a pecsétvéső felfogásának és izlésének. Igy: IV. Béla, Mária királyné, III. Endre, Ágnes, Martell Károly, I. Károly és IV. László egyik pecsétjén a kettős kereszt szabadon lebeg, Erzsébet, V. István és IV. László két másik pecsétjén más- és másforma talapzaton, Fennena, Venczel és Ottó pecsétjein pedig már hármas halmon áll; Erzsébet és Fennena pecsétjein a kereszt mellett két oldalt egy-egy virágszál nő ki; V. István (10. ábra.), III. Endre és IV. László egyik pecsétjén a kettős keresztet az alsó szárak keresztezésénél koszoru övezi, melynek közepén V. Istvánnál még egy csillag, Izabella pecsétjén pedig egy rózsa látható.

9. Venczel király kettős pecsétjének hátlapja.

10. V. István kettős pecsétjének hátlapja.
A czímer szinei a XIV. századi s a későbbi egybevágó adatokból kétségtelenül megállapíthatók: a pajzs mezeje vörös, a kettős kereszt ezüst.*
A Képes Krónika miniaturejeiben a zöld halom is ki van már festve. A Brugg városka mellett (Aargau, svájczi kanton), az ott 1308-ban meggyilkolt I. Albrecht német király emlékére özvegye által emelt templom egyik festett üvegablakán, melyet leánya, Ágnes, III. Endre özvegye (1281–1364), készittetett, az (Andreas) Rex Hungarie (Conthoralis) Agnetis felirat s az MCCC ... évszám mellett két példányban is látható a háromszögü vörös pajzs, benne lebegő, szépen stilizált fehér kettős kereszttel. Ez a legrégibb szines emléke e czímernek. (Jeszenszky Lajos cs. és kir. főkonzul szives közlése.)
A királyi pecséteknek megfelelően IV. Béla pénzein is megjelenik a kettős kereszt pajzsba foglalva, tehát mint valóságos czímer.* Pajzsba foglalás nélkül a kettős kereszt már II. Endre számos érmén is megtalálható; egyes keresztnek a pénzeken való használata pedig – német pénzek utánzásaképen – visszanyúlik már szt. Isván korába.* Arra nézve, hogy az érmeken megjelenő keresztet czímernek vagy csak egyszerü jelvénynek tekintsük-e, a pajzsba foglalás még nem döntő, mert a XIV. és XV. századból is – a mikor pedig a kettős keresztet már kétségtelenül az ország czímerének tekintették – van rá számos példa, hogy ugyanazon érmen a csikos pajzs s a kettős kereszt, de az utóbbi pajzs nélkül van ábrázolva. Mivel azonban II. Endre a kettős keresztet pecsétjein nem alkalmazza, Imre király előtt pedig egyáltalán nincs nyoma annak, hogy királyaink czímerrel éltek volna, a kettős, épúgy mint az egyes keresztben csak vallásos jelvényt láthatunk, melyet IV. Béla használt először valóságos czímer gyanánt.
Réthy: Corpus nummorum I. 263–26. sz. Ugyanígy V. István és III. Endre néhány érmén is. U. o. I. 309., 356., 376., 377. sz.
Réthy: i. m. 1–4. sz. és Hóman: Magyar pénztörténet. 171–175. l. Az érem közepén levő egyenlőszáru kereszt a köriratban levő kis kereszttel igen gyakran kettős keresztté olvad össze. Réthy: i. m. I. 112. sz. a már III. Béla korából is közöl valóságos kettős keresztet tartalmazó érmet. Varju Elemér szerint azonban az érem IV. Béláé. (Turul 1900.; 196. l.)
A csikos czímer azonban nem veszett ki ekkor sem a köztudatból. Találkozunk vele – talán régi érmek utánzásaképen – V. István néhány érmén; az Anjouk alatt pedig ujra megjelenik a királyi pecséteken is. I. Károly első kettős pecsétjén – mint fent említettem – még egyedül a kettős kereszt látható; második kettős pecsétjének hátlapján azonban a kettős keresztes nagy czímerpajzs mellett – mely felett pajzsba foglalás nélkül ismétlődik a kettős kereszt – jobbról és balról egy-egy kisebb hasitott pajzs lebeg, melyben jobbról az Anjouk liliomos czímere, balról pedig 9 csík, azaz 4 pólya látható. Ugyanez a hasitott pajzs megvan a pecsét előlapján is a királyi trón mellett jobbról és balról felfüggesztve.*
Harmadik kettős pecsétje annyiban tér el a másodiktól, hogy a hátlapon a nagy pajzs mellett mindkét oldalt egy-egy sárkány van ábrázolva s a pajzs felett látható a liliomos és csikos összetett czímer. (Turul, 1907. 38–39., 54. l.)
Ettől kezdve a királyi pecséteken, érmeken és egyebütt, a hol az ország czímerét kivánták alkalmazni, a kettős keresztes s a csikos czímer részint felváltva, részint egymás mellett külön pajzsokban, részint egy pajzsban egyesitve használtatnak, mignem körülbelül ötödfélszázad mulva a két czímer egyesítése állandóvá válik. Minthogy királyaink ezenkivül e czímereket, illetőleg azok egyikét vagy másikát többnyire saját családi czimerükkel s egyéb országaik czímerével, és pedig a legkülönbözőbb kombinácziókban egyesitették, a magyar czímer ábrázolásának rendkivül változatos sorozata állt elő. E változatok kimeritő bemutatása – a mi különben is feltételezné a királyi pecsétek és érmek teljes sorozatának mindeddig nélkülözött pontos összeállitását – messze túlhaladná a jelen dolgozat kereteit; az alábbiakban tehát csak a magyar czímer használatában mutatkozó lényegesebb jelenségekre kivánok rámutatni. 22Anjou-házneli uralkodóink alatt a főczímer továbbra is a kettős kereszt. Legelőkelőbb, t. i. kettős pecsétjeik hátlapjának nagy pajzsában ugyanis egyedül a kettős kereszt látható; a csikos czímer e pecsétekről vagy teljesen hiányzik,* vagy csak mellékczímer gyanánt van a nagy pajzs mellett,* illetőleg az előlapon ábrázolva,* s ekkor sem önállóan, hanem az Anjou-czímerrel egyesitve. Csak az id. Erzsébet királyné kettős pecsétjének előlapján látható a tróno mellett jobbról a csikos czímer önmagában, balról pedig a kettős kereszt. Az Anjouk titkos és gyürüs pecsétein azonban hiába keressük a kettős keresztet; ezeken csakis az egyesitett liliomos és csikos czímert használták.* Érmeiken ugyanezzel a czímerrel találkozunk, de vannak érmek egyedül a kettős kereszttel, s olyanok, melyeken mindkét czímer előfordul.*
I. Károly és Nagy Lajos első kettős pecsétjein.
I. Károly második és harmadik kettős pecsétjén.
N. Lajos második, az id. Erzsébet és Mária királyné kettős pecsétjein. (Szilágyi: i. m: III. 562. l. mell. és 361. l. mell., Nyáry: A heraldika vezérvonala. III. tábla 19.)
Pl. I. Károly gyürüs pecsétjén (Orsz. levéltár, gipszöntvény), N. Lajos herczegi titkos és gyürüs, Erzsébet titkos s Mária királyné gyürüs és titkos pecsétjén. (Szilágyi: i. m. III. 127., 190., 174., 118. s 361. l. mell. és Pray: i. m. Tab. IX. fig. 8.)
Az érmekre nézve itt s a következőkben 1. Réthy i. m.

11. Zsigmond 1403. évi kettős pecsétjének hátlapja. (Kicsinyitve.)
Zsigmond király kettős pecsétjein szintén a – hármas halomból kinövő – kettős kereszt foglalja el a hátlap főpajzsát, melyet második és harmadik kettős pecsétjén hat kis czímerpajzs – a kettős kereszt, a nyolcz csík, a dalmát, a luxemburgi, a német birodalmi s a cseh czímer – környez (11. ábra). Ugyanezen kis pajzsok ismétlődnek az előlapon is.* Római királyi és császári nagy és kis pecsétjén is megtaláljuk külön pajzsokban mind a két magyar czímert (12. ábra.);* magyar királyi minőségben használt titkos és gyürüs pecsétjein azonban csak a nyolcz csík van részint a német sassal, részint a luxemburgi oroszlánnal egyesitve.* Ugyanez a czimer látható pénzeinek nagy részén is, de – mint az Anjouknak – neki is vannak érmei a kettős kereszttel. Neje, Cillei Borbála, is csak a csíkos czímert egyesitette négyelt pajzsban családi czímerével (13. ábra).
Szilágyi: i. m. III. 421., 439. l. és Pray: i. m. Tab. XIV.
Szilágyi: i. m. III. 590. l. és Pray: i. m. Tab. X. 5. és XI. 9.
Pl. Szilágyi: i. m. III. 416., Pyay: i. m. Tab. X. 6.

12. Zsigmond császári nagypecsétjének előlapja.

13. Cillei Borbála pecsétje.
Zsigmond fogsága idején, 140i-ben, az ország rendjei külön pecsétet használnak, melyen egyedül a kettős kereszt látható.*
Nemz. Muzeum. Törzsanyag 1401.
Albertnak magyar királyi kettős pecsétjét nem ismerjük. Titkos pecsétjén, valamint római királyi nagy pecsétjén egyéb országainak czímere mellett Magyarországot egyedül a csikos czímer képviseli.* Érmein azonban előfordul a kettős kereszt is. Erzsébet királyné szintén csak a csikos czímert alkalmazza pecsétjein.*
Pray: i. m. Tab. XI. 4. és Szilágyi: i. m. III. 619. l.
Szilágyi: i. m. III. 617. l. és Pray: i. m. Tab. XI. 5., 6.
I. Ulászló titkos pecsétjének négyelt pajzsában ismét megjelenik a kettős kereszt, ámbár a legelőkelőbb helyet, a pajzs első negyedét, a csikos czímer foglalja el s a kereszt a lengyel sas és a litván lovas után a negyedik mezőben következik (14. ábra). Ugyanezt a czímert mutatja aranyforintja is, dénárjain és obulusain azonban mellőzi az idegen czímereket s itt tűnik fel előszőr kétségtelenül a mai magyar czímer, t. i. hasított paizsban jobbról a nyolcz csík s balról a 23kettős kereszt (15. ábra.)* Egyik érmen a pajzsot leveles korona fedi. Következetességről azonban még ekkor nem lehet beszélni: némely érmen ugyanis a czímer két mezeje fel van cserélve, vagy külön czímerként az érem elő- és hátlapjára szét van választva, sőt vannak érmek csakis a kettős kereszttel.
Mint korábbi adatot szokták ugyan idézni N. Lajos egyik érmét, melynek egyik lapján az összetett magyar czímer, másik lapján pedig egy emberfej látható. A Réthy i. m. II. 45. lapján foglaltak szerint azonban ezen érem kora bizonytalan lévén, számításon kivül kell hagynunk. Másik korábbi adat-volna az ország rendjeinek Mária királyné fogsága alatt 1386-ban használt pecsétje, melyet Fejér Codex dipl. X/1. 323. lapján egy «Ex orig. Vesprim.» közölt oklevélkivonatban így ir le: «Scutum bifariam sectum, parte ex una quatuor fascziae et altera crux dupplex tricolli insidens.» Pray i. m. Tab. X. 9. alatt közli is e pecsétet 1385-ös évszámmal a forrás megnevezése nélkül. E bizonytalan jelzet alapján az oklevelet nem sikerült megtalálnom. A veszprémi káptalan levéltárában. dr. Luttor Ferencz levéltárnok szives közlése szerint ilyen pecsétes oklevél nincs, s máshol is hiába kutattam ilyen pecsét után. Ugy látszik tévedés, vagy megtévesztés forog fenn.

15. I. Ulászló pénze.

14 I. Ulászló titkos pecsétje.
Az Ulászló halálát követő interregnum alatt az országot kormányzó rendek mind a három pecsétjükön hármas halmon álló kettős keresztet használnak pajzs nélkül (16. ábra).* Az ekkor vert pénzek egyik oldalán a 8 csík, másikán a kettős kereszt látható. Hunyadi János arany forintján a négyelt pajzs első és negyedik mezejében 24a csikok, a másodikban a kettős kereszt, s a harmadikban a hollós családi czímer van ábrázolva. Ezüst pénzein a kétféle magyar czímer részint egy pajzsban egyesitve, részint különválasztva látható.
V. ö. Szentpétery: Hédervári Imre 1447-iki felmentő levele. (Turul, 1902. 158. l.)

16. Az országrendek 1446. évi pecsétje.
V. László kettős pecsétjének hátlapján a főpajzsot a kettős kereszt foglalja el, a csikos czímer pedig csak a körülötte levő hat kis pajzs egyikébe szorul; az előlapon látható nyolcz kis czímerpajzs közül egyikben a csikok, egy másikban a kettős kereszt látható. Titkos pecsétjein Magyarországot ismét csak a csikos czímer jelképezi.* Érmein a két czímer hol együtt, hol felváltva használtatik.
Orsz. levéltár, gipszöntvények. Pray i. m. Tab. XII. 2.
I. Mátyástól kezdve a kettős kereszt a csikokkal szemben mindinkább hátraszorul. Kettős pecsétjének hátlapján a főpajzsot ugyanis a nyolcz csík tölti be, mig a kettős kereszt csak kis pajzsban kap helyet a dalmát, cseh, Hunyadi-, szlavon és boszniai czímer mellett (17. ábra). Arany pecsétjének hátlapját egyedül a csikos czímer diszíti, a kettős keresztes kis pajzs pedig az előlapon a király alakjának lábainál van elhelyezve.* Titkos pecsétjein rendszerint megvan mind a két czímer, különböző kombinácziókban, de van olyan titkos pecsétje is, melyről a kettős kereszt hiányzik. Gyürüs pecsétjein is csak a csikos czímert használja.* Trónkárpitjának négyelt czímerében az első mezőt a csikok, a másodikat a kereszt foglalja el; hadipajzsán ellenben csak a kettős kereszt s a Hunyadi-czímer láthatók.* Érmei – elődéhez hasonlóan – különféle változatokat mutatnak.
Szilágyi: i. m. IV. 191., 209.
Pray: i. m. Tab. XII. 6., XIII. 2., 3. Orsz. ltár gipszöntvények; Szilágyi: i. m.. IV. 187. l.
Szilágyi: i. m. IV. 589. l. mell. és 224. 1.

17. I. Mátyás 1464. évi kettős pecsétjének hátlapja (kicsinyitve.)
II. Ulászló kettős pecsétjén a hátlap négyelt főpajzsában a csikos czímer s a cseh oroszlán vannak egyesitve; a kettős kereszt a körülötte levő nyolcz kis pajzs egyikét foglalja el; az előlapon levő öt pajzs egyikében ismét a csikos czímer látható.* Kisebb pecsétjei változatosak; a csikos czímer azonban mindegyiken megvan és pedig a legelőkelőbb helyen, mig a kettős kereszt rangban hátrább áll, vagy hiányzik. U. o. Tab. XIII. 4. és 5. Orsz. ltár. gipszöntvények.* Érmeinek összetett czimerében mind a két magyar czímer megtalálható.
Pray: i. m. Tab. XVI.
U. o. Tab. XIII. 4. és 5. Orsz. ltár. gipszöntvények.
II. Lajostól kettős pecsét nem ismeretes. Titkos pecsétjének főpajzsában ismét csak a csikok vannak a cseh oroszlánnal s a lengyel sassal egyesitve s a kettős kereszt egyik kis pajzsba van szoritva (18. ábra).

18. II. Lajos titkos pecsétje.
25Szapolyai: János nagy pecsétjén és aranybulláján (19. ábra.) a csikok s a kettős kereszt négyelt pajzsban vannak egyesitve a Szapolyai-czímerrel, mint szívpajzszsal. A nagy pecséten a főpajzsot hat kis pajzs veszi körül; ezek elsejében a kettős kereszt ismétlődik.*
Szilágyi: V 37. l.

19. Szapolyai János aranypecsétje.
A Habsburg-királyok pecsétjein I. Ferdinándtól III. Ferdinándig a kétféle magyar czímer használata tekintetében bizonyos rendszerességet tapasztalunk. Magyar királyi minőségükbe használt kettős pecsétjeiken ugyanis a kettős kereszt s a 8. csík hasitott pajzsban egyesitve láthatók mind az elő-, mind a hátlapon (ez utóbbin a német birodalmi sas mellére helyezve) (20. ábra). I. Ferdinándnál és Miksánál a kettős kereszt a pajzs jobb felét, a 8 csík pedig a balt foglalja el, csak Rudolfnál kezdődik a mai gyakorlat. Az ő pecsétjén jelenik meg először a hármashalom tetején a kettős kereszt tövében a korona, mely azonban utódainál csak lassan válik állandóvá. Római királyi és császári nagy pecsétjeiken a kétféle magyar czímer külön pajzsokban van elhelyezve; egyéb, akár magyar királyi, akár más uralkodói minőségükben használt pecsétjeiken azonban egyedül a csikos czímer képviseli Magyarországot.*
A Habsburg-királyok pecsétjeinek sorozatát ld. Posse: «Die Siegel der deutschen Kaiser und Könige» czímü kiadványa III–V. köteteiben.

20. I. Ferdinánd kettős pecsétjének hátlapja.
I. Lipót alatt megváltozik a gyakorlat. Nemcsak nagy kettős pecsétjein fordul elő ugyanis a két czímer egyesitve, hanem császárrá választásá (1658.) előtt használt magyar királyi nagy és kis titkos pecsétjein is. Császárrá választása után magyar királyi titkos pecsétjein és aranybulláján is csupán a csikos czímert használja; csak 1678-tól kezdve látjuk ismét nagy titkos pecsétjein a két czímert a kétfejü sas mellén egyesitve (21. ábra). Erdélyi fejedelmi nagy pecsétjén a főpajzsban csak a nyolcz csík van meg, e mellett azonban külön pajzsokban látható a kettős kereszt s ismétlődve a csikok is. Császári nagy pecsétjén is megtaláljuk mind a két czímert külön pajzsokban; egyéb pecsétjein azonban – kivéve gyürüs pecsétjét – csak a csikos magyar czímerrel találkozunk.

21. I. Lipót 1673. évi titkos pecsétje.
I. József – elődjéhez hasonlóan – magyar királyi nagy kettős, valamint a császárrá választása előtti magyar titkos pecsétjén mindkét czímert egy pajzsban egyesitve használja, később azonban a titkos pecsétekről mellőzi a kettős keresztet. Erdélyi fejedelmi czímere megegyezik elődjéével; császári pecsétjein – kivéve a nagy pecsétet – csak a csikos magyar czímer található.
III. Károlynak már nemcsak nagy kettős, hanem mind magyar királyi, mind erdélyi fejedelmi minőségében használt titkos és birói pecsétjein megvan mind a két czymer, részint egyesitve, részint külön pajzsokban. Császári titkos pecsétjein az egyesítés még nem következetes; cseh királyi pecsétjein pedig csak a csikos magyar czímert használja.
Mária Terézia magyar és erdélyi pecsétjein szintén kivétel nélkül megvan mindkét czímer, habár nem is mindig egy pajzsban, illetőleg valamely összetett pajzs egyik mezejében egyesitve, hanem különválasztva. Igy van ez többnyire idegen uralkodói minőségben használt pecsétjein is, csupán cseh királyi pecsétjein fordul elő részint egyedül a kettős kereszt, részint egyedül a nyolcz csík. Férje, I. Ferencz, római császár is csak az utóbbit alkalmazza pecsétjein.
II. Józsefnek mind magyar királyi, mind egyéb pecsétjein egyesitve van már a két czimer. Utódai alatt még kisért a különválasztás szabadságának gondolata, pl. II. Lipót és II. Ferencz római császári, sőt ez utóbbinak osztrák császári nagy pecsétjein, a hol egy négyelt pajzsmezőnek első negyedében a 8 csík a másodikban a dalmát, a harmadikban a horvát s a negyedikben a szlavon czímer foglal helyet, mig a kettős keresztes czímer szívpajzsba 26van helyezve. Ezek a különben sem magyar királyi pecséteken mutatkozó kivételek azonban arra vezethetők vissza, hogy a bonyolult császári czímer megszerkesztésénél az ćsthetikai szempontokat a közjogiak rovására előtérbe helyezték. Az illetékes körök közjogi felfogását II. József kora óta már kétségtelenül áthatotta az a nézet, hogy Magyarország czímerét csak a nyolcz csík s a hármas halmon koronából kiemelkedő kereszt egy pajzsban egyesitve fejezi ki.
A fentiekben vázolt tarka változatosság láttára önként feltámad a kérdés: kinek vagy minek a czímere volt tehát egyrészt a nyolcz vörös-fehér csík, másrészt a kettős kereszt, illetőleg mit akartak e kétféle czímernek az idők folyamán változó használatával kifejezni?
E kérdésre nézve, melynek nehézségét fokozzák az Imre és II. Endre királyok czímerében előforduló oroszlánok is, szaktudósaink véleményei nagyon eltérnek, sőt ellenkeznek egymással.
Podhradczky József szerint az oroszlán [az Árpádok nemzetségi czímere, a kettős kereszt 2pedig 27a királyság kezdete óta az ország czímere volt;* mig a vörös-fehér csikok az Anjou-ház ifjabb ágának czímeréből I. Károlylyal jutottak hozzánk.* Főérve az oroszlánok, mint nemzetségi czímer mellett Imre királynak 1197-ben (helyesebben 1200-ban) kelt oklevele, melyben mint atyjának és saját magának czímerét Orsini Istvánnak egy aranykoronás, növekvő oroszlánt adományoz sisakdíszül.* Ez az oklevél azonban, mint már b. Nyáry Albert rámutatott, hamisitvány.*
«Szent István király kettős keresztéről, mint az ország czímeréről.» (Magyar akadémiai értesítő. 1856. 110. l.)
Magyarország czímere eredetéről» (Tudományos gyüjtemény. 1831. 4. k. 12. l.) és «Magyarország czímerének eredete». (Századok, 1870. 228. l.)
Fejér: II. 304. l. Blagay-Okltár I. l.
«A heraldika vezérfonala» 26–28. l. Hogy Horvát István «Magyarország régi pólyás czímeréről» szóló értekezésében (Tud. Gyüjtemény 1833. 12. k. 76. l.) az oroszlánt az ország, a pólyákat pedig az Árpád-ház czímerének mondta volna, mint azt róla Podhradczky (Századok 1870. 228. l.) és Nyáry állitják (i. m. 26. l.), valótlan.
Ivánfi Ede «A magyar birodalom vagy Magyarország s részeinek czímerei» (1870.) cz. munkájában a csikokat az ország s egyuttal az Árpádház czímerének, az oroszlánokat pedig diszítésnek tartja, de megengedi azt a lehetőség 28is, hogy az Árpád-ház czímere az oroszlán volt, mely Imre és Endre királyok pecsétjein az ország czímerével egyesült. Podhradczkynak a vörös-fehér csikok Anjou-eredetére vonatkozó véleményét megczáfolja (28. l.).* «A magyar birodalom czímerei és szinei» (1874.) cz. füzetében a csikokat (pólyákat) az ország, a kettős keresztet pedig az apostoli király jelvényének mondja. (12–13. l.)
E vélemény alaptalanságára Thaly Kálmán is rámutatott. (Századok 1870. 231. l. jegyzet.)
A képviselőház által a magyar államczímer hibátlan alakjának meghatározására kiküldötbizottság, melynek elnöke Horváth Mihály, előadója pedig Henszlmann Imre volt, 1872-ben kelt jelentésében a kettős keresztet az ország czímerének tekinti, s azt állítja, hogy az Árpád-ház czímere eredetileg az oroszlán volt, melynek helyébe a XIII. század közepe óta az oroszlafán nélküli pólyás czímer lépett.*
Századok 1872. 96. l.
Altenburger Gusztáv szerint a nyolcz vörös-ezüst pólya volt az Árpádok czímere, az orosztán pedig a királyi méltóság jelvénye volt, vagy nem egyéb damascirozásnál, heraldikai jelentőség nélkül. A kettős keresztről kifejezetten nem szól, de úgy látszik, az apostoli király jelvényének tartja.*
Századok 1872. 102. l.
B. Nyáry Albert helyesen rámutat arra, hogy a XIII. század végéig, a római szent birodalmi sas és a jeruzsálemi királyság czímerének kivételével, mai értelemben vett külön fejedelmi és országos czímerek még nem léteztek, hanem a fejedelmek czímerei voltak egyuttal népeik czímerei is; a fejedelmi és országos czímerek csak az ősi uralkodóházak kihaltakor kezdtek egymástól elválni olyképen, hogy a letünt ősi uralkodóház czímere megmaradt továbbra is az ország czímerének. Szerinte tehát az oroszlánokkal megrakott pólyás czímer nem elemezhető családi és országos czímerre, hanem az oroszlánok és a pólyák együttvéve alkották az Árpádok czímerét, melyből az oroszlánok idővel – minthogy kis méretüknél fogva messziről felismerhető jelvényül nem szolgálhattak s érmeken és kis pecséteken nem voltak kivéshetők – kivesztek.* A kettős keresztes czímert az előbbivel egyenértékünek tekinti; azt állítja azonban, hogy az Anjouk alatt, kik a csikos czímert családi czímerükkel egyesitették, a kétféle czímer eltérő jelentőségre jutott: a csikos «a magyar korona alatt egyesitett összmonarchiának», a kettős keresztes pedig «a szorosabb értelemben vett Magyarországnak, illetőleg a nemzet politikai eszméjének kifejezése lőn».*
I. m. 26. l. jegyzet, 27–29. l.
U. o. 30. l. – Érveivel alább foglalkozom.
Meglepő, hogy Nyáry fejtegetései után Bárczay Oszkár «A heraldika kézikönyvé»-ben ujra a mellett tör lándzsát, hogy az oroszlán az Árpád-ház, a csikok (vagy, mint ő nevezi, vágások) pedig a királyi méltóság czímere, azaz a mai értelemben vett országczímer (államczímer) volt. Ugyancsak a királyi hatalom jelvényének tartja a kettős keresztet is, hozzátéve, hogy «a kettő között legfeljebb az a különbség lehet, hogy az előbbeni a világi, az utóbbi pedig az egyházi, vagyis a király legfőbb kegyuri hatalmának heraldikai kifejezője». (375–390. l.)*
Hogy az Árpádok családi czímere az oroszlán volt, abból következteti, hogy az Árpád-házat követő dynasztiák nem az oroszlánt, hanem a csikokat egyesitették saját családi czimerükkel; ezzel az egyesítéssel ugyanis nem a kihalt házzal való rokonságukat, hanem azt akarták bizonyitani, hogy ők Magyarország fejedelmei. (475., 388. ll.) Hivatkozik továbbá az Orsini-féle hamis oklevélre is, úgy érvelve, hogy a köztudatban élnie kellett az oroszlán emlékének, mert máskép az oklevél készitője nem merte volna III. Béla czímerének mondani az oroszlánt. A fennmaradt emlékek teljes hallgatásából nyilvánvaló azonban, hogy a XVI. században, a mikorra az oklevél készítése tehető. (Blagay-Okltár. Bevezetés XI. l.), az oroszlánnak mint Árpád-czímernek emléke nem maradt fenn. A történelmi kritika akkori fejletlensége mellett nem kellett a hamis oklevél készitőjének e miatt felfedeztetéstől tartania.
29Fejérpataky László «Az Árpádok czímerei» cz. fent idézett értekezésében a ránk maradt adatok beható vizsgálata alapján megállapítja, hogy az Árpádok családi czímere nem az oroszlán, hanem a csikolt pajzs volt. Egyébként a csikokat és a kettős keresztet «az Árpádok családi és királyi czímere» két, egymást korszerint felváltó alakjának tekinti. (351. l. )
Csánki Dezső a Czobor-Szalay-féle «Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon» cz. díszmunkában az Árpád-korról azt irja, hogy a királyság és az ország közös jelvénye Imre király óta az oroszlánok a pólyákon, IV. Bélától kezdve az apostoli kereszt;* a vegyesházakbeli király koránál pedig úgy nyilatkozik, hogy az ország czímere elsősorban az apostoli kettős kereszt, ezzel szemben a négy vágás (nyolcz csík) a királyság jelvénye.* Legujabban megjelent tanulmányában idevonatkozólag a következőket irja: «Az Árpádok családi jelvényei voltak-e ezek az oroszlánok, avagy csupán egyszeri díszek – a tudomány eddig nem tudta pontosan megállapitani. Tény azonban, hogy maguk a vágások vagy csíkok, mikor az Árpád-ház kihalta után a franczia eredetü Anjou-ház liliomaival, majd a vegyesházbeli királyok többi czimer-jelvényeivel, a Habsburgok oroszlánjával egy u. n. hasított pajzsban összekerülnek, mint az Árpád-házi királyok után maradt örökség az (országéval szorosan egybeforrt) királyi hatalom symbolumának tünnek föl.»* A kettős keresztre nézve valószinünek tartja, hogy az Árpád-házi királyok alatt az apostoli királyi hatalom jelképének tekintetett, «időnként azonban – úgymond – változhatott a kettős kereszt ez értelmezése. Erre mutat az, hogy Zsigmond király trónról történt letétele idején, 1041-ben, valamint később, a Hunyadi János kormányzóságát megelőző királytalan időkben (interregnum) a kettős kereszt az országot kormányzó országnagyok pecsétjén foglal helyet, még pedig egyedül, a mi által szembe kerül a vágásokkal vagyis csíkokkal, mint a királyi méltóság jelvényeivel.»* Alább a csikokat s a kettős keresztet, «első nemzeti dynastiánk családi czímerei»-nek nevezi, melyek tulajdonképeni országos czímerünk alkatrészeivé lettek.*
I. k. 26. l.
I. k: 117. l.
«Az uj magyar és úgynevezett közös czímerekről.» (Századok.1916. 5. l.)
U. o. 6. l.
U. o. 7. l.
Legtekintélyesebb szaktudósaink véleményének egymástól való eltérései, sőt ellenmondásai már magukban véve is bizonyitják, mennyire elégtelenek a ránk maradt adatok arra, hogy e bonyolult kérdés minden részletére kétséget nem türő bizonyossággal felelhessünk.
De ha a bizonyosságnak ezt a fokát nem érhetjük is el, az ellentétes nézetek s az idevágó adatok mérlegelése talán az eddigi tanulmányok után is megérdemli még a fáradságot s valamivel hozzájárulhat a kérdés előbbreviteléhez.
Mindenekelőtt, magunkévá téve b. Nyáry Albert helyes észrevételeit, ki kell rekesztenünk az elfogadható vélemények sorából azt a nézetet, mely külön országczímert tételez fel már az Árpádok alatt.
Ebben a még bizonyos patrimonialis jelleggel biró államfelfogás korában, midőn az országot minden viszonylatában a király képviseli, a király czímerétől különböző országos jelvény, külön országczímer nálunk még nehezen volna elképzelhető. A csikos czímer tehát, melyet Imre és Endre használtak, majd a kettős kereszt, melyet IV. Béla – nem tudni, mi okból – az addigi helyett czímerül felvett, a magyar királynak s egyuttal az országnak a czímere is volt.
Más kérdés azonban, vajjon Árpád-házi királyaink családi czímerüket használták-e egyuttal királyi czímer gyanánt? Hogy erre a kérdésre felelhessünk, azt kell kutatnunk, hogy az Árpád-háznak azok a tagjai, kik nem voltak királyok vagy királynék, milyen czímerrel éltek.

22. István ifjabb király pecsétje.
30Sajnos, mindössze két adatot ismerünk, mely e kérdésnél figyelembe jöhet. Az egyik V. István mint ifjabb király kettős pecsétjének hátlapja, mely pánczélos lovas vitézt tüntet fel pajzsán és lobogóján ágaskodó oroszlánnal (vagy párduczczal) (22. ábra).* Nyáry ebben az állatban «Stiria hajdani eredeti ágaskodó oroszlánát» látja, Bárczay ellenben a ma is használt s már Luitpold herczeg 1203. évi pecsétjén előforduló stiriai párduczot véli benne felismerni. Akár oroszlánnak, akár párducznak minősitsük is ezt az állatot, nagyon valószinünek látszik, hogy István mint Stiria herczege elődeinek példájára vésette lovas pecsétjére e czímert, s bár az Ottokárral 1261-ben kötött bécsi béke értelmében megszünt is Stiria herczege lenni, pecsétjét továbbra is használta. Erre az adatra tehát nem épithetünk. – A másik adatunk András herczegnek, a későbbi III. Endrének lovas pecsétje 1286-ból, melynek egyetlen ismert példányát a bécsi Házi-, udvari- és állami levéltár őrzi. E pecsét voltaképen nem András herczeg okleveléről, hanem egy 1286 jun. 6-án Duinóban kelt közjegyzői oklevélről függ, melyben Albert görczi gróf és Mauroceno (Morosini) Albert, mint András herczeg nagybátyja és procuratora a görczi gróf Klára nevü leánya és András herczeg közt házassági szerződést kötnek s a mely oklevélre nagyobb bizonyság kedvéért a görczi gróf és a herczeg nevében Mauroceno Albert szintén ráfüggesztették pecsétjüket.* Az oklevélnek a bécsi levéltárban levő példányán mindkét pecsét megvan, bár töredezett állapotban. 31Az egyikről összehasonlitás utján kétségtelenül megállapitható, hogy a görczi grófé. A másiknak köriratából csak néhány olvashatatlan betünyom van meg;* a szöveg alapján azonban alig lehet kétség aziránt, hogy Mauroceno Albert megbizójának, András herczegnek pecsétjét függesztette az oklevélre. Megerősít ebben az a körülmény is, hogy a Morosini-család czímere kék pajzsban egy arany vizszintes pólya, holott a lovas vitéz karján egy hét csikra osztott, tehát az Árpádházbeli királyok czímerével egyező pajzs látható (23. ábra, nagyitva).*
Nyáry (209. l.) s az ő nyomán Bárczay is (368. l.) közli rajzban, a forrás megnevezése nélkül, V. István ifjabb király egy 1257. évi lovaspecsétjének töredékét, melyen a lovas vitéz pajzsán kettős kereszt látható. Ez azonban kétségkivül tévedésen alapszik. István ifjabb királynak az Orsz. Levéltárban DL. 538. sz. a. őrzött 1257. évi lovaspecsétje ugyanis azonos a szövegben emlitett pecséttel. Valószinűleg az oroszlánnak egy kopott pecséten látszó körvonalait nézte Nyáry rajzolója kettős keresztnek.
«ad quorum evidentiam et maiorem stabilitatem predictus dominus Albertus comes et dictus dominus Albertinus Mauroceno nomine et loco predicti domini ducis fecerunt presens instrumentum sigillorum suorum pendentium munimine roborari.» (Wenzel: IV. 286. l.)
Dr. Szekfü Gyula szives közlése. A pecsét gipszmásolata az Orsz. levéltárban.
A csikok száma czímerünkben, mint tudjuk, ingadozik, tehát nem lényeges.

23. András herczeg pecsétje (nagyítva).
Ez az egy adat tehát azt bizonyíta, hogy Imre király a csikokban családi czímerét vésette királyi pecsétjére, vagy – mivel e czímer aligha régibb az ő koránál – hogy az ő általa felvett czímer egyuttal az Árpád-ház czímerévé lett.
Az oroszlánokra nézve biztos feleletet adataink alapján nem adhatunk; de mindössze csak két feltevés fogadható el, t. i. vagy hozzátartoztak az oroszlánok a királyi és családi czímerhez, s idővel, mivel ábrázolásuk a kisebb pecséteken és érmeken nagyon nehéz, sőt lehetetlen volt, kivesztek a czímerből; vagy nem egyebek puszta diszítésnél, melylyel a czímervéső a csikolt pajzs egyhanguságát kivánta enyhíteni. Valószinübb az utóbbi nézet, már azért is, mivel az oroszlánok alakja és elhelyezése a fent ismertetett három pecséten is különböző. Hogy azonban az oroszlánok e czímerekben a királyi hatalom jelvényei lettek volna, mint Bárczay véli, nem fogadható el, mivel semmi egyéb adatunk nincs rá, hogy az oroszlán nálunk valaha királyi jelvény lett volna s mivel e jelvénynek a családi czímert képező csikokkal ily módon való egyesitése már fejlettebb heraldikai gyakorlatra vall, mint a minőt Imre király koráról feltételezhetünk.
Hogy a vörös-fehér csikos czimer csakugyan az Árpád-ház czímere volt, bizonyítani látszik az is, hogy az Anjouk, kik mint az Árpádok, leszármazói igényt tartottak a magyar koronára, e czímert szintén használták és pedig rendszerint családi czímerükkel egyesitve.*
Giovanni Villani krónikájának 1295. évi feljegyzése szerint a Martell Károly kiséretében levő lovagok liliomos czímerét vörös és ezüst szegély, Magyarország czímere (l'arme d'Ungheria) vette körül. Ugyanigy örökitette meg Gelre herold Armorialja Martell Károly öcscsének, János durazzói herczegnek, czímerét. (Bárczay: i. m. 385. l.). I. Károly nővérének, Klemencziának, pecsétjén a pecsét tulajdonosát ábrázoló női alak mellett jobbról az Anjouk czímere, balról a nyolcz-csíkos pajzs látható. (Turul, 1907. 40. l.)
Bárczay véleményének, hogy ezen egyesitéssel nem az Árpád-házból való származásukat, hanem azt akarták bizonyítani, hogy ők Magyarország fejedelmei, ellenmond az a körülmény, hogy olyan Anjou-családtagok is használták e czímert, kik nem voltak Magyarország királyai vagy trónpretendensei; továbbá, hogy az Anjou-czímert sohasem a kettős kereszttel egyesitették, a mely pedig a XIII. század végén s a XIV. elején a magyar királyság tulajdonképeni czímerének tekintetett.
Mindamellett több jelenség mutat arra, hogy ebben a korban a csikos czímer is több volt puszta családi czímernél.
Nevezetesen ismeretes, hogy egyes országos méltóságokat viselő egyének czímeres pecsétjeibe a XIII. század második felében s az Anjouk alatt is, kétségkivül méltóságuk jelvénye gyanánt belekerültek nemcsak a kettős kereszt, hanem – sőt gyakrabban – a csikok is, bár igen változó számban.* Továbbá, mint fentebb láttuk, habár az Anjouk alatta kettős királyi pecséten a kettős kereszt is az egyedüli, vagy legalább a főczímer, titkos és gyürüs pecsétjeiken – a melyekkel pedig kétségtelenül királyi hatalmukból folyólag kiállitott okleveleket pecsételtek meg – mégis egyedül a csikos és liliomos összetett czímert használták. Zsigmond pecsétjeiből pedig, melyeken a csikos czímer az uralkodó többi országainak czímereivel egy sorban foglal helyet, kétségtelenül e czímernek nem családi, hanem országczímer jellege tünik ki.
V. ö. Csoma: «Az Aba-nemzetség czímere.» (Turul 1893. 49. l.)
De vajjon minő viszonyban volt a csikos czímer a kettős kereszttel? Mivel magyarázható meg, hogy e kétféle czímer egymás mellett vagy egymást felváltva használtatott a magyar királyság jelképezésére?
32Kielégitő magyarázatot erre a fent közölt vélemények nem nyujtanak. Hogy a csikos czímer a király világi, a kereszt pedig legfőbb kegyuri hatalmának kifejezője lett volna, mint Bárczay sejti, nem állhat meg, mert királyaink világi és egyházi ügyekben ugyanazt a pecsétet használták. Nyáry véleménye, hogy az előbbi czímer a magyar korona alatt egyesitett összmonarchiának, a kettős kereszt pedig a szorosabb értelemben vett Magyarország, illetőleg a nemzet politikai eszméjének kifejezése lett volna, sokkal modernebb politikai megkülönböztetést foglal magában, hogysem azt a középkorról feltételezhetnők.
Azt is bajos a XIV–XV. századról elhinni, hogy világosan különbséget tudott volna tenni a királyi hatalom s az ország czímere között. Némely adatok ugyan támogatni látszanak e felfogást, így: Nagy Lajosnak 1369-ben Kassa város részére adott czímeres levele, melyben a liliomokat s a nyolcz vörös-fehér csikot királyi jelvényének (signum nostrum regium) nevezi; továbbá az országot Zsigmond letételekor kormányzó rendeknek egyedül a kettős keresztet feltüntető pecsétje s még inkább az 1445. évi XV. törvényczikk, mely a kettős keresztet egyenesen az ország jelvényének mondja;* vagy Mátyás királynak 1480-ban a bibornoki collegiumhoz intézett levelében használt, ismert szójátéka a kettős keresztnek, mely az ország jelvénye (dupplicatam illam crucem, guod regni nostri insigne est), hármassá tételéről.* Ámde, ha elfogadjuk azt a nézetet, hogy a királyi hatalom s az ország czímere közt világos különbség volt, érthetetlen marad az, hogy királyaink pecsétjeiken és érmeiken – melyek pedig az ő pecsétjeik és pénzeik voltak, nem pedig az országé – gyakran egyedül, vagy legalább főczímer gyanánt az övékével szemben álló országczímert alkalmazták; valamint érthetetlen marad az is, hogy azok a királyok, kik egyuttal külföldi uralkodók is voltak, mint Zsigmond, Albert, I. Ulászló, egyéb országaik, czímerei mellett Magyarország jelképezésére, hol mind a két magyar czímert alkalmazták, hol megelégedtek a csikossal.
«Item, quod disponatur unum sigillum, in quo sit signetum crucis, sicuti signetum regni Hungarić(Kovachich: Sylloge decretorum 103. l.)
Fraknói: Mátyás király levelei II. 47. l.
E kétféle czímernek az Anjou-ház s a következő dynastiák alatti, részint együttes, részint alternativ, s még ugyanazon uralkodó pecsétjein és érmein is következetlen használata annak a feltevésnek az elfogadására kényszerit, hogy e kétféle czímer közt közjogi jelentés tekintetében nem volt határozott különbség; mindkettő egyaránt a magyar királyságot jelentette, értve ezen úgy a királyi hatalmat, mint annak substratumát, az országot (regnum Hungariae). A jelenségek azt mutatják, hogy már az Anjouk korára s talán még előbbre visszanyúlik az a felfogás, melyet Werbőczi Hármaskönyvében (I. r. 11. cz.) fejez ki s melynek lényege az, hogy a csikos címer melyben a 4 fehér csík a Dunát, Tiszát, Szávát és Drávát jelenti – Pannonia régi czímere, melyet a magyarok a honfoglaláskor átvettek; a kettős keresztet pedig Szent István kapta a pápától czímerül szentsége jeléül s az ország az ő idejétől kezdve él e czímerrel.
Ugyani a gondolat tükröződik vissza a nyugati népek heraldikai felfogásában, mely a csikos czímert a régi Magyarország (Alt Ungarn, ancienne Hongrie), a kettős keresztet pedig az új Magyarország (Neu-Ungarn, nouvelle Hongrie) czímerének nevezi.* Mikorra nyúlik vissza ez az elnevezés, nem volt módomban kideríteni; hogy azonban általánosan ismert volt s a hivatalos használatba is átment, bizonyitják I. Ferencznek 1804 aug. 11-én és 1806 aug. 6-án kelt pátensei, melyekben osztrák császári czímét és czímerét megállapítja. Az iránt, azt hiszem, nem lehet kétség, hogy ezen elnevezés a két czímer időbeli viszonyára, nem pedig az ország területének különböző részeire vonatkozott. Mindkét czímer egyaránt az egész magyar királyságot jelentette; egyébként ugyanis nem lettek volna egymás helyett használhatók.
Bárczay: i. m. 390. l.
A két czímer értékelése időnkint bizonyos váltazásokat mutat. Az Anjouk és Zsigmond alatt a kettős kereszt a tekintélyesebb; így van ez, bizonyos ingadozásokat leszámitva, utódaiknál is, egészen I. Mátyásig, a kinek kettős pecsétjén a hátlap főpajzsát, melyet addig a kettős kereszt töltött be, a nyolcz csík foglalja el.
33Hasonló a helyzet a Jagellóknál is; a Habsburgok alatt pedig kezdetét veszi a két czimernek az ünnepélyes, kettős pecséten való rendszeres egyesítése. A kisebb pecséteken hosszu ideig csakis a csikok jelképezik Magyarországot, mígnem a két czímer egyesítésének szükségessége a XVIII. század folyamán a közjogi felfogást teljesen áthatja.
A szent korona, Magyarország czímerének lényeges kiegészítő része, először II. Mátyás király pecsétjein jelenik meg. Elődei alatt is találkozunk ugyan már – legelőször I. Ulászló érmein – a magyar czímer felett nyilt, leveles, majd zárt koronával, ez a korona azonban még nem a szent korona képe. II. Mátyás utódai is képzeleti koronákat használnak a magyar czímer felett s csak Mária Terézia óta lehet e koronákban a magyar szent korona többé kevésbé hű ábrázolását felismerni.
Dr. DÖRY FERENCZ.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT