A ZÁGRÁBI PÜSPÖKSÉG ALAPITÁSI ÉVE.
100A ZÁGRÁBI PÜSPÖKSÉG ALAPITÁSI ÉVE.
A modern történetirók műveiben mindenütt megtaláljuk a törekvést, hogy a történelmet magasabb, filozófiai szempontból nézve, áttekintő képét adják a korszakoknak és eseményeknek. Ez az általánositásra való törekvés azt a gondolatot ébreszthetné bennünk, mintha a történelmi részletkérdések aprólékos kidolgozása jelentéktelen s tán hiábavaló munka volna. Ha azonban mélyebben tekintünk a dolog lényegébe, látjuk, hogy egy-egy ilyen apró kérdés tisztázása, – a minő például egy dátum pontos megállapitása, – nagyjelentőségü történelmi eseményeket képes uj és helyesebb világitásba helyezni. A részletek pontos ismerete nélkül általánositanunk nem lehet s egy aprólékos dátummegállapitás egész teoriákat dönthet halomra.
Ilyen kérdés a zágrábi püspökség alapitási idejének megállapitása, melynek pontos ismerete érdekesen világitja meg Szent László horvát hóditását. Megkisérlem ezt abban a reményben, hogy ezzel Szlavónia és Horvátország meghóditásának körülményeire is fény derül.
Régebbi iróink, Katona, Pray, Timon 1085-re, Bartal 1089-re teszik a zágrábi püspökség alapitását, ujabban magyar és horvát irók kivétel nélkül az 1091 utáni időre, többnyire 1093. és 1094. évekre. Majdnem mind összefüggést keresnek László horvát hóditása és az egyházmegye alapitása közt. Pesty Frigyes számos publicisztikai czikkben fejtegette Szlavónia és Zágráb mindenkori különállását Horvátországtól s legujabban Pauler és Marczali vitatják, hogy a zágrábi egyházmegye a magyar egyházi szervezetnek volt része s annak a hódolt területhez semmi köze sincs.*
A régebbi véleményeket összefoglalta Ortvay Tivadar. Magyarország egyházi földleirása. II. 1892. 673. l. s köv. Klaič. Slavonien vom X. bis XIII. Jahrh. 1882. Tkalcič. Dva ovlomka za poviest grada Zagreba. (Mar galits. Horvát Repertorium. II. 244. 1.) Pauler. A magyar nemzet története. I.2 171. 1. és Századok. 1888. 200. l 1902. 483. 1. Marczali. Magyarország története I l. 1896. 166. 1.
