Bakach-Bessenyey báró ősei.*
Bakach-Bessenyey báró ősei.*
* A Bosnyák családtól nyert adatok alapján.
I. Ferencz József ő császári és apostoli királyi felsége nemrégiben Galánthai Besenyey Ferencz nyugalmazott vezérőrnagynak és törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot dijmentesen adományozta és megengedte, hogy nevezett és törvényes utódai családnevüket, előnevüket és czimerüket a fiágban kihalt Szentgyörgyvölgyi báró Bakach család nevével, előnevével és czimerével egyesitsék és jövőben a báró Szentgyörgyvölgyi és galánthai Bakach-Bessenyey családnevet viselhessék.
Bessenyey Ferencz nőágon leszármazója a Bakach családnak, a mely több mint másfélszáz év előtt fiágon kihalt s a melynek neve és rangja benne, egy leányági késő unokában most uj életre kel. E két családról, a leszármazásról s a birtokviszonyokról talán érdekes lesz ez alkalommal megemlékezni.
A hazánk történetében egykor jelentékeny szerepet játszott, majd grófi rangra emelkedett s fejedelmi vagyonnal rendelkező Gersei Pethő család a honfoglalóktól eredő Nádasd nemből származott. Birtokai voltak: Keszthely, Tátika, Rezi és Kemend vára Zala vármegyében, a várakhoz tartozó uradalmakkal, továbbá Vasvár, Felső-Magyarországon Gede és Sztropkó vára, valamint Horvátországban is nagy kiterjedésü birtokai voltak, sőt még Erdélyben is.
88A Pethő család zalavármegyei ága a tizenhetedik század elején fiágon kihalt, a leányutódot Pethő Katalint Szentgyörgyvölgyi Bakach Sandrin (Sándor) vette nőül, a kinek családja már akkor terjedelmes birtok ura volt Zala vármegye Szentgyörgyvölgye vidékén s a ki e házasság révén a Gersei Pethők zalavármegyei várait és uradalmait örökölte s kiváló érdemeiért bárói rangra emeltetett.
A báró Bakach családnak Somogy vármegyében is voltak birtokai, igy Balatoncsehi, Túr, (Somogytúr), Kaposfüred és Magyaratád faluk, valamint Halagosd, Patalom (ma község), Tátom és Uzd puszták.
A báró Bakach család a tizennyolczadik század elején fiágon kihalt, s javai és joga a leányági jogutódokra mentek át, még pedig akként, hogy báró Bakach Juliánna, férjezett Niczki Niczky Lászlóné utódait 1/2 rész, báró Bakach Orsolya, férj. Szentgyörgyi Horváth Lászlóné utódait 1/4 rész, báró Bakach Teréz, férj. Vizeki Tallián Józsefné utódait 1/2 rész és báró Bakach Viktória, férj. Cserneki és Tarkői Dessewffy Ferenczné utódait 1/2 rész illette a nőágra is kiterjedő donácziók és a leszármazás szerint, a Gersei Pethők zalavármegyei ágának jogaiból és javaiból.
A fentebb megnevezett br. Bakach Juliánna férj. Niczky Lászlónénak fiától Niczky Mojzestől származott unokáját Niczky Juditot 1730–1740, között Felsőpataky Bosnyák Márton vette nőül, a kinek kilencz gyermeke közül az 1754-ben született leánya Bosnyák Teréz, Galánthai Bessenyey László zalavármegyei, gelsei birtokos felesége lett. Ennek a Bessenyey Lászlónak fia volt Bessenyey János, a kinek fia Bessenyey Ferencz huszártábornok, a ki e szerint a Bosnyák család révén a báró Bakach családnak vérbeli utóda.
A török hódoltság idején a Bakachok a keszthelyi végvár kapitányi tisztét is viselték, Rákóczi szabadságharcza alatt pedig a nemzeti ügy védelmében tüntek ki.
A báró Bakach család kihaltával a már emlitett somogyvármegyei négy falut és pusztát a leszármazó nőági utódok közül a Vizeki Tallián és a Szentgyörgyi Horváth családok foglalták el és tartották birtokban, a kik ellen Bosnyák Márton pert inditott és az összes somogyvármegyei birtokok felét megnyervén, a balatoncsehi és Túr községi rész jószágokba Halagosd és Patalom pusztákba behelyezkedett, később pedig Magyaratad falut és Tátompusztát is ősiségi elővételi jogon megszerezvén, mintegy hétezer holdat tartott birtokában, a báró Bakachok somogyvármegyei ősi javaiból és Balatoncsehiben rendezte be székhelyét, hol templomot épittetett és plébániát is alapitott.
A balatoncsehi birtokban is örökölt a Bessenyey család és ez magyarázza meg, hogy a kitüntetett huszártábornok, a most már báró Szentgyörgyvölgyi és galánthai Bakach-Bessenyey Ferencz Balatoncsehiben született, tehát Somogy vármegye szülötte.
A báró Bakachok zalavármegyei rengeteg birtokainak van egy kis története, a miről nem lesz érdektelen röviden megemlékezni.
Festetics Kristóf, a nagy szerző, a báró Bakach család szétterjedt leányági utódaitól potom pénzen megszerezgette az emlitett javakban rejlő jogaikat. Igy történt, hogy Niczky Judit férj. Bosnyák Mártonné is, miután sejtelme sem volt arról, hogy öt várról és vagy 50–60 faluról van szó, csekély pénzért felvallotta (eladta) ősei után való jogait Festetics Kristófnak. Azonban felvilágosittatván, még kellő időben protestált a káptalanok előtt s ezzel fenntartotta saját és utódai jogát a birtokokra. Az utódok éltek is ezzel a joggal, a mennyiben Bosnyák Márton és Niczky Judit leszármazói meghatalmazták Bessenyey Lajost, Zala vármegye főfiskusát, – a ki anyja révén szintén örökös volt – (br. Bakach-Bessenyey Ferencz tábornoknak pedig nagybátyja), hogy idegen kézen levő ősi javaikért inditson pert és pedig akkor már a hires Festetics György gróf ellen.
Ez a per meg is indult 1811-ben, melynek folyamán Festetics a Bosnyák családnak – családi hagyomány szerint azért, hogy lépjen viszsza – százezer forintot ajánlott fel, mit azonban ez visszautasitott.
Igy azután, részint azért, mert abban a régi időben, mikor egy nagyhatalmu ember egy nagy birtokban már jól elhelyezkedett, azt abból kizavarni nehéz dolog volt, részint pedig szintén családi hagyomány által fenntartott, de a nyilvánosság elé nem tartozó más körülmény miatt is, a legtisztább, legvilágosabb jogleszármazás daczára, a per elveszett.
Érdekes még megemliteni, hogy a fentebb már emlitett és a Pethő családba beházasodott Bakach Sandrin (Sándor) unokája Bakach Sándor Rábadoroszlói Rumy Katalint, egy ősrégi vasvármegyei család ivadékát birta nőül, ki 1692 táján másodszor Nagyszarvi Babócsay Ferencz tábornokhoz ment férjhez, a ki ez összeköttetésnél fogva, a keszthelyi végvár kapitányságát is viselte; két fia is tábornok volt, kik közül egyik 1720 körül bárói rangot kapott és egyik unokája szintén tábornok volt. Ez a négy tábornok abban az időben magasra emelte a családot, melynek egyik őse 1587-ben bevette Koppány (ma Törökkopány) várát a töröktől, tehát szintén van Somogyban gyökere.
A Rumy Katalintól leszármazott eme Babócsay család azonban már több mint száz évvel ezelőtt kihalt.
89A most bárósitott Galánthai Bessenyey család egyik őse 1425-ben kapta adományban Galánthát, Pozsony vármegyében. Az Eszterházy család is, mint leányági Bessenyey utód jutott Galánthai előnevéhez.
NOSZLOPY TIVADAR.
