IV. Hervoja unokahuga. 1405.

Teljes szövegű keresés

IV. Hervoja unokahuga. 1405.
Hervojának, a Horvatin nemzetségbeli Vukac fiának három fitestvérét ismerjük: Vuk-ot († 1401), Dragišát és Vojslavot.
Vukac 1379; Hervoja–Vukčić ~ Nelipić Ilona; Vuk † 1401 ~ Anna; Dragiša; Vojslav; Balsa–Hercegović; Leányok; Katalin 1396–1421 ~ Hranić Sandalj
Ezuttal Vuk Vukčić leányának Katalinnak, a hirneves Hranić Sandalj feleségének – Hervoja unokahugának – eljegyzése ügyéről kivánunk szólani.
A tárgyalás alapjául szolgál VII. Incze pápának 1405 márcz. 29-én Bogdan sabenicoi püspökhöz intézett kiadványa, melyet Karácsonyi János t. barátunk volt szives annak idején, rendelkezésünkre bocsátani.
A kiadvány* ily szól:
Reg. Innocentii VlI. bibl. Vat. A. I. f. 36.
Innocentius ... episcopo Sibinicensi salutem ... Sane petitio dilecti filii nobilis viri Kervś, ducis Spalatensis, nobis nuper exhibita continebat, quod olim ... nobilis vir Paulus, comes Corbavić, pro dilecto filio nobili viro Karolo, eius nato, domicello Corbaviensi, et ... nobilis mulier Banucza, relicta quondam bani Wlf domicelli vidua, pro ... nobili muliere Katherina, viduć et bani prćdictorum unica nata, domicella Tinniniensis diocesis, impuberibus, credentes ... quod Karolus et Katherina prćdicti dumtaxat essent in quarto consanguinitatis gradu invicem coniuncti, de facto mutuo convenerunt pepigerunt ... quod ipsi Karolus et Katherina, cum ad aetatem pervenirent legitimam, matrimonium invicem ... contrahere deberent, quć quidem conventiones ... et pacta eorum etiam iuramentis vallarunt similiter de facto, ac etiam postea ipsi Karolus et Katherina ad certum iudicem, tunc expressum dicuntur sub ea forma a sede apostolica literas impetrasse, ut idem iudex ... cum eisdem Karolo et Katherina, ut impedimento ... huiusmodi ... non obstante matrimonium ... contrahere ... valerent auctoritate apostolica dispensaret ... Cum autem ... postea ad ipsius ducis, cuius dictus banus germanus erat, ... pervenerit auditum, quod prćdicti Karolus et Katherina tertio huiusmodi consanguinitatis gradu sunt invicem coniuncti, propter hoc idem dux abhorreat, quod ipsi Karolus et Katherina invicem matrimonialiter copulentur et propteream etiam dictć litere, per surreptionem obtente viribus non subsistant; pro parte dicti ducis nobis fuit humiliter supplicatum, ut sibi super hoc ac comiti vidue ac Karolo et domicellć prćfatis salubriter providere ... dignaremur. Nos igitur ... fraternitati tuć, cum ecclesia Tinniensi dicatur ad prćsens pastore, cui esset scribendum hoc casu, carere ... mandamus, quatenus ... si tibi constiterit, quod dicti Karolus et Katherina eodem tertio consanguinitatis gradu sunt invicem coniuncti, ut prćfertur, conventiones, promissiones, pacta et iuramenta huiusmodi et qućcunque inde secuta fuisse et esse nulla nulliusque roboris vel momenti nec ipsos esse obligatos ad observantiam eorundem conventionum, promissionum, pactorum et iuramentorum auctoritate nostra declares, prout de iure fuerit faciendum ... Datum Romć apud Petrum quarto Kalendas aprilis, anno primo.
E kiadványból megérthetjük a következő ténykörülményeket.
Hervoja spalatoi herczeg, néhai fitestvérének Vuk bánnak (a pápa levelében Wlf-nak iratott) serdületlen leányát Katalint, – ki a knini egyházmegyébe volt illetékes – özvegy anyja «nobilis mulier Banucza» eljegyezte Korbáviai Pál «comes» kiskoru fiával Károlylyal.
A jegyesek szülei, tehát az özvegy bánné és Korbáviai Pál comes abban a hitben voltak, hogy gyermekeik csak negyediziglen való rokonságban állanak egymással. Megegyeztek tehát 22és hittel megerősitett szerződéssel is megerősitették, hogy ha a jegyesek elérik a kánonilag megállapitott kort, egybekelhetnek. A szentszék a negyedfoku rokonság akadálya alól ily értelemben megadta a felmentést.
Ámde Hervoja spalatoi herczeg – a menyasszony nagybátyja – később tudomására jutott annak a körülménynek, hogy a jegyesek nem negyediziglen, hanem harmadfokban való atyafiságban állanak s az egybekelést megakadályozandó, azt a kérést intézte a pápához, hogy ezt a hamis bevallás alapján kinyert felmentést érvénytelenitse.
A pápa a felszólitás következtében – az illetékes knini egyháznál széküresedés lévén (Far lati IV. 294.) – felhatalmazta Bogdan sebenicoi püspököt, hogy azon esetben, ha Korbáviai Károly és Vuk bán leánya, Katalin között tényleg harmadfoku rokonság esete forog fenn, az összes eljegyzési szerződéseket érvénytelenitse s a jegyeseket oldja fel azoknak megtartásától.
Ez a magában véve sporadikus jellegü adat nemcsak a Hervoja családjára vet érdekes világot, hanem a hirneves Hranić Sandalj vajda házassági összeköttetéseinek történetére vonatkozólag is becses utmutatással szolgál. Ugyanis 1405-től kezdve néhai Vuk bán Katalin leánya, Hranić Sandalj feleségeként szerepel.
Hervoja inditó okát arra nézve, hogy unokahugának a Gusics nemzetségbeli Korbáviai Pál kenéz fiával való eljegyzését 1405 márczius havában feloldassa a közlöttük adat alapján, immár konstatálhatjuk. A feloldásra csak az a körülmény késztette, hogy unokahuga és a nagy befolyásu humi vajda, Hranić Sandalj között házassági és e réven szorosabb politikai összeköttetés jőjjön létre. A közlöttük adat azonban nemcsak ez irányban tájékoztat, hanem egy régóta vitatott kérdésre is világot vet.
Radonić I., Hranić Sandalj vajdának alapos képzettségü életirója* – a vajdáról szóló tanulmányában – nagy apparatus alapján felemliti, hogy Hranić Sandalj 1396-ban egy Ilona nevü nőt vett feleségül. Adatai 1399-ig vezetnek, azontul erről az Ilonáról többé nincs szó. Azután konstatálja, hogy 1405-től kezdve, Hervoja unokahuga, Katalin volt Sandaljnak felesége, de ez a házasság 1411-ben válással ért véget.* Hranić Sandalj elválása után, 1412-ben feleségül vette Stracimirović Balša György ugyancsak Ilona nevü özvegyét, Grebljanović Lázár szerb kenéz leányát. E szerint Sandaljnak három felesége volt; az első és a harmadik Ilona, a második Katalin. Radonić azonban azt állitja, hogy Sandalj csak kétszer nősült: először 1396-ban elvévén Hervoja unokahugát, Ilonát, a ki később Katalin nevet nyert. Ezt a névváltoztatást úgy magyarázza, hogy Katalint előbb Ilonának hivták és csak akkor vette fel a Katalin nevet, midőn Hervoja 1403-ban a római egyházhoz csatlakozott. Ezt a feltevést azzal indokolja, hogy Vuk bán leánya a Hervoja unokahuga, Sandalj elvált felesége egy ügylet tárgyalása folyamán 1421-ben Helenának neveztetik. Hranić Sandaljnak és feleségének, Katalinnak a velenczei köztársaság kincstári hivatalánál 12000 aranyat tevő közös betétök volt, melynek egyik fele Sandaljt, másik fele pedig Vuk bán özvegyét, azaz leányát, Sandalj feleségét illette. 1412-ben a válás után mindkét fél lépéseket tett a letét kiadása iránt. A fennforgó alaki nehézségek vázolása nem tartozik ide; életrajzilag fontos, hogy a letét kiutalása Sandalj anyósa és felesége részére 1421-ig elhuzódott. 1421-ben a köztársaság egyik iratában igy szól: per parte Helena fiuola che fo de Voch bani e da madona Ancha baniza, majd később is madona Ancháról és madona Helenáról szól.* Tehát Radonić szerint Sandalj feleségét Ilonának nevezik 1421-ben, ez pedig nem lehet más, mint az 1396-iki Ilona, a ki később Katalin néven fordul elő s Vuk bánnak és Anna bánnénak a leánya.
Archiv für slavische Philologie 19. 394. l. Geleich: La Zedda cz. 1899. megjelent művében megjegyzi (194. l.), hogy Sandaljnak Ilona előtt is volt felesége, mert 1398. egy özvegy leánya emlittetik. E szerint 4 felesége volt.
U. o. 420. l.
Ljubić S.: Listine VIII. 74. l. A köztársaság igéri, hogy megvizsgáltatja a jogczimeket s akkép fog dönteni «prout fieri debehit» 75. l.
Az idézett oklevelek sorozatából látjuk, hogy 1411 április havában Sandalj vajda anyósával és nejével «domina Catharina»-val Kljuć (Herczegovina) várában tartózkodik.*
Listine VI. 147. l. Libri Commem. III. 123. regr.
1412 április 22-én Sandalj a maga s anyósa és felesége nevében kéri a köztársaság gabona 23pénztárában letett 1200 aranynak feles kiosztatását.* A név nincs megemlitve.
Listine 21. o. 253. l.
Azonban 1412 november 29-én, midőn a köztársaság, «noha ez a törvény s a köztársaság szokásai ellen van,» a föntebbi összeg felét 4 hó mulva Sandaljnak illetőleg követének,* másik felét «magnificis dominabus Banize et Caterina ipsius filie» kiutaltatni igéri.*
Listine VII. 31. Commem. III. 168. reg.
Listine VII. 32. Commem. III. 169.
1412 április 22-ig tehát Katalin, mint Sandalj felesége szerepel, u. é. november 29-én név szerint Katalin asszony, de már emliti feleségeként.
Hogy 1421-ben miért nevezik a köztársaság titkos tanácsa jegyzőkönyvében ezt a Katalint – mert csak erről lehet szó, – Helenának, kinek 6000 arany követelése ügyében Sandalj, tehát az elvált férj követei emelnek szót, nem tudjuk.
Mondhatnók, hogy iráshiba, ámde ennek ellene szól az a körülmény, hogy háromszor van emlitve Helena néven. Meglehet, hogy két neve volt? Ámde miért használja 1421-ig a Katalin nevet s csak azután veszi fel az Ilona nevet? Tág tere nyilik itt a mindenféle feltevésnek, mig valamelyes adat, – melynek az 1412–21 közti időből elő kell kerülni, – majd felderiti ezt a körülményt is.
A közlöttük adat azonban kideriti, hogy Vuk bán leánya Katalin 1405-ben hajadon volt és mint kiskoru jegyeztetett el Korbaviai Pál kenéz fiával, Károlylyal. Bizonyos tehát, hogy Vukčić Katalin nem azonos Hranić Sandalj 1396, 1399-ben emlitett Ilona nevü feleségével. Bizonyos az is, hogy az a Katalin 1403-ban nem vehette fel az Ilona nevet, – mint Radonić véli, – mert – még fel nem deritett okból – csak 1421-ben nevezik Ilonának és pedig akkor, mikor már nem a Hranić Sandalj felesége.
Még egy kérdést kell felderiteni, t. i. miben állott az a harmadfoku rokonság Vuk bán leánya és Korbáviai Károly közt. Azt hisszük, hogy e kérdés tisztázására majd a Korbáviai Gusics család genealogiájának részletezése alkalmával kerül a sor.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages