II. Tvrtko bosnyák király házassági terve. 1428.

Teljes szövegű keresés

II. Tvrtko bosnyák király házassági terve. 1428.
II. Tvrtko Istvánnak (1404–1408., 1420/1– 1443) I. Tvrtko István fiának házassági tervéről, az V. Márton pápához intézett következő kérelemből értesülünk:
Romć 9. Aprilis 1428.
Beatissime Pater. Cum devotus vester orator Stephanus Thewerkho Dei gratia rex Bozne in medio infidelium et scismaticorum dicti regni sui incolarum et habitatorum regali jurisdictione utatur et habitet, quidam sui emuli labia detractionis apperiunt, asserentes ipsum pro eo, quod infidelium et scismaticorum huiusmodi rex est, eos in ipsorum errore confovere. Cum tamen sanctć Romanć ecclesiae obediens et fidei catholicć cultor prout gestorum in ritibus eiusdem fidei catholicć per cum observatis, quosque observat ut vult et tenetur observare de prćsenti et in futurum evidens experientia, quć omnium rerum magistra dicitur, docet, et augmentator existat, cupiatque cum quadam nobili domina Dorothea, filia quondam Johannis de Gara militis, virgine christiana et catholica quinquecclesiensis diścesis, secundum morem et ritum prćdictć sanctć Romanć ecclesić, matrimonium legitime contrahere, et huiusmodi ipsius regis emuli dictum matrimonium cum eadem virgine ipsum libere et licite contrahere posse per sedem apostolicam voluit edoceri. Supplicatur igitur S. V. pro parte ipsius regis, quatenus S. V. uni, vel pluribus reverendis patribus dominis regni Hungarić et dicti regni Bozne episcopis de inquirenda fidelitate fidei catholicć de ipso rege, quodque si idem rex fidelis catholicus vere christianus repertus fuerit, cum eodem, ut dictum matrimonium secundum morem et ritum, ut prćfertur sanctć Romanć ecclesić, libere et licite valeat auctoritate apostolica eidem licentiam indulgeant (sic!) committere et mandare dignetur, cum ceteris non obstantibus et clausulis oportunis. Fiat ut petitur, et committatur. O. Datum Romć apud sanctos Apostolos, octavo Idus Aprilis anno undecimo.
E kérelmében Tvrtko azon kezdi, hogy «hitetlen és szakadár» lakosságu országnak lévén a királya, ellenségei azt hiresztelik róla, hogy ő is eltévelyedett a hitben.
Biztositja azonban a szentszéket, hogy katholikus és a katholikus vallás szertartásait, a mint most, úgy a jövőben is követendi. Az a szándéka, hogy néhai Garai János leányát, Dorottyát – a pécsi egyházmegye területén élő igaz római katholikus hajadont – feleségül veszi. E végből arra kéri a pápát, hogy magyar és bosnyák püspökökkel vizsgáltassa meg az ő hitbéli állapotát és ha igaznak találtatik, adja meg részére a házassághoz való engedelmet.*
Roma. Vatikáni lt. Supplicationes Martini V. Annus XI. t. IV. fol. 217. a.
A pápa akként resolválta a kérést, hogy történjék a kérelmező akarata szerint. Az ügy további folyamatáról nincs tudomásunk, csak annyi bizonyos, hogy ez a házasság nem jött létre.
24A kérelem szövegében érdekes annak a körülménynek a megemlitése, hogy Boszniában hitetlenek és szakadárok vannak. Hitetlenek alatt a bogomilok (patarenok) értendők, mig a schismatikus elnevezés csak az orthodoxokra vonatkozhatik.
A bosnyák orthodox egyház szervezetnek történetét illetőleg oly kevés és a mellett homályos az adat, hogy ezt a tényt: az óhitüek megemlitését a szupplikáczióban, különösen kell hangsulyoznunk. Nézetünk szerint a csangó pásztornép többsége az orthodox keresztény ritust követte, mely azonban akkoron nem volt még megszervezve.
Tvrtko király ugyan erősen hangsulyozza a maga igaz katholikus voltát, de kénytelen védekezni ellenségeinek vádja ellen. Minthogy az előkelő bosnyák nemzetségek tulnyomó része a bogomil hitet vallotta, a király katholicismusa nem jelentkezhetett valami tüntető módon, tehát – külsőleg mindenesetre – rászolgált ellenségei beszédeire. Ebből az okból nagy szükség volt a hitvizsgálatra, annál is inkább, mert a Garai-család katholicismusa nem fért össze ezzel a bogomil szinezetü magatartással.
A főkérdés azonban, hogy néhai Garai János Dorottya nevü ekkor hajadon leányának mik a személyes vonatkozásai?
A Garai-család nemzedékrendjében* igy következnek:
1902-ben Šisić F. állitotta össze Hervojáról szóló munkájában. 41. l.
Garai I. Miklós nádor † 1386; II. Miklós nádor † 1433; János † 1427 temesi ispán uszorai vajda ~ Hedvig, Ziemovit mazoviai hg. leánya; Dorottya ~ Frangepán Miklós; Ilona ~ Szécsi Miklós 1398; Katalin 1430–1431
Ezen összeállitás szerint Garai Jánosnak csak Katalin nevü leánya ismeretes. Garai Dorottyáról Frangepán Miklósnéról is fölötte kevés, a mit tudunk. Wertner 1894-ben* annyit tisztába hozott, hogy Garai I. Miklósnak egyik leánya Frangepán Miklósné, a másik Szécsi Miklósné volt. Keresztnevet nem emlit, hanem kronologice 1406–1425-öt vesz fel a nemzedékrendi táblába.
«Adler» N. J. IV. 22–23.
Klaić* 1901-ben megállapitotta, hogy Frangepán Miklós – eleddig ismeretlen nevü – első feleségének halála után nőül vette Garai II. Miklós nőtestvérét Dorottyát. 1428-ban ez a Dorottya – úgy véli K.* – már nem élt.
Krčki knezovi Frankapani. Zágráb 1901. I. 195. l.
U. o. 215. l. Frangepán Miklós († 26/VI. 1432.) harmadik feleségének Sforza Bianchanak vonatkozásai nincsenek kellően tisztázva.
Sišić föntebbi táblázatában az az állitás, hogy Dorottya 1416 «udata za kneza Nikolu Frankapana» téves.
Egy olasz genealogia szerint Frangepán Miklós első felesége Dorottya Korbáviai Pál özvegye. Ezt az állitását azonban később helyreigazitja s csak annyit konstatál, hogy Dorottya volt a keresztneve. 2-ik felesége állitólag Ujlaki Mártha (1426–1442). Ujlaki Bertalan mácsói bán leánya volt. A mácsói bánok közt 1402-ben találjuk Újlaki Bertalan fiát Lászlót, de Bertalant magát nem emlitik forrásaink mácsói bánképen.
Mindezen nem kellőkép tisztázott kérdések bizonyitják, hogy középkori genealogiánk terén még sok a teendő. Eleddig a fennforgó kérdést illetőleg tényként vehetjük, hogy Garai I. Miklós Dorottya nevü leánya Frangepán Miklósné volt. Ez a Dorottya azonban – nem kell hosszasabban bizonyitgatnunk – természetesen nem azonos a 1428-ban II. Tvrtko kiszemelte hajadonnal.
A rendelkezésre álló adatokból kitünik, hogy Garai Jánosnak Katalin nevü leánya volt, 1435-ben Bebek Miklósné, Dorottya nevü leányáról – ki valószinüleg nagynénje nevét nyerte a keresztségben – eddig nem volt tudomásunk.
II. Tvrtko e tervének, illetőleg szándékának további sorsáról ugyancsak hiányoznak az adatok. Tény, hogy vérbeli leszármazottja nem maradt.
THALLÓCZY LAJOS.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT