XIII. és XIV. századi pecséthamisitók.

Teljes szövegű keresés

XIII. és XIV. századi pecséthamisitók.
Amióta oklevelek léteznek, azóta oklevél- és pecséthamisitók is vannak; daczára annak, hogy az ilyen bünösöket minden ország törvényei szigoruan büntették, nálunk éppenséggel tüzhalállal sujtották.*
Ld. Wenzel, Árp. Új Okmt. V. 239.
Az oklevél- és pecséthamisitásnak egy régi esetét olvassuk Wenzelnél.* A Koppán nemzetségbeliek 1280 táján osztoztak Babuna (ma Tisza-Bábolna, Borsodmegyében)* ősi birtokuk fölött; ezen birtokosztály alkalmával I. Miklós fia II. János valamiképen a kelleténél nagyobb részt juttatott magának, a miért azután az egész nemzetség Budára jött 1280 körül, oculi vasárnap előtti szombaton, hogy az országbiró itéletét kikérje. Ezen alkalommal Bábolnai Gergely királyi ispán, fia András, a saját és öcscse Gergely, valamint unokatestvérei, Miklós fiai: Tamás és Péter* nevében előadta, hogy az emlitett II. János közösen birt birtokukon nagyobb részt bitorol; ez pedig azzal védekezett, hogy édes atyja és ősei révén az őt megilleti.
U. O. XII. 673.
Csánki, I. 168. o.
V. ö. Karácsonyi, A Magyar Nemzetségek, II. k. 328–329 1.
Erre Bábolnai Gergely fia Gergely saját, és társai nevében Jánost tolvajnak, rablónak gyilkosnak, hamis pénzverőnek, oklevél- és pecséthamisitónak nyilvánitotta, a kinek szekrényében jelenleg is több, hamis pecséttel ellátott hamis oklevél található.
Jánosnak pünkösd nyolczadára kellett magát az ellene emelt vádak alól tisztáznia. Ennek lefolyásáról azonban, sajnos, nincsen tudomásunk.
Egy másik, eddig kiadatlan oklevél Egervári László, dalmát-horvát-szlavon bán titkos és gyürüpecsétjének hamisitásáról emlékszik meg.*
Eredetije Orsz. Levéltár, DL. 20.009. sz.
Az 1493. máj. 6-án kelt oklevél igy szól:
Nos [ca]pitulum ecclesie Zagrabiensis, memorie commendamus per presentes, quod Nicolaus de Chirbyn, in per[sona] maginfici domini L[adisl]ai, de Egerwara, regnorum Dalmatie, Croatie et Sclavonie bani, nostram p[ersonaliter] veniens in presen[tiam], nos per modum protestationis significare curavit in hunc modum: Quod his p[roxime] preteritis diebus [qui]dam perniciosi et iniqui homines, ac sigillorum falsificatores et excogitatores, [.........................................] dolositatisque et deceptionis viis ac modis, quoddam falsum [sigillum], in forma pr[oportio] neque ac qualitate sigilli annularis et secreti eiusdem domini [Ladislai ba]ni per omnia si[mile] et equale sibipsis (igy!) fabricari et sculpi fecissent, ac cum ipso sigillo cer[tas] literas, nomine, voceque ipsius domini Ladislai bani confectas sigillando, a nonnullis comp[rovinci]alibus, hominibusque suis, certam pecuniarum summam dolose et fraudelenter extorsissent, et abstulissent, nonnullos etiam ex regnicolis bona dumtaxat et possessiones, in ambitu dictorum regnorum, banatus videlicet dicti domini Ladislai bani, habentes, castra quoque et castella, ac alia officia tenentes, et gubernantes, in huiusmodi 83psorum bonis, possessionibusque et officiis, nomine prefati domini Ladislai bani defraudare et decipere niterentur, ac conarentur, ex qua fraude deceptioneque periculum prefatorum regnorum, potissinum castrorum in confinibus Thurcorum habitorum, quod deus avertat, sequi posset, et maxime formidaretur in preiudicium, dampnum quoque et iacturam iamfati domini Ladislai bani valde magnum. Quam rem prefatus dominus Ladislaus banus omnibus et singulis cuiusvis status et conditionis hominibus insinuasset, notificasset et patefecisset, quomodo iamfatus Nicolaus de Chwbyn, nomine et in persona eiusdem domini Ladislai bani insinuavit, not[ificavit et] patefecit [eti]am coram nobis, quod si temporum in processu alique litere sub [...............................................] con[fec]te v[........] que ac coram quibuscumque producerentur et exhiberentur [.............................]eret. Nec etiam annotatus dominus Ladislaus banus [.................................] stare et respondere vellet. Super quibus prefatus Ni[colaus de Chwbyn, nomine et in persona dicti] Ladislai bani petiit sibi per nos dari prerentes liter]as nostras protestationales, quas nos comm]uni iustitia suadente, et lege regni requirente duximus con[cedendas. Datum feria sec]unda, in festo videlicet beati Johannis ante portam Latinam, [anno domini millesi]mo quadringentesimo nonagesimo.
A tettesek az oklevélben nincsenek megnevezve, és igy róluk egyelőre tudomást nem szerezhetünk.
HORVÁTH SÁNDOR.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT