Középkori pecsét Veszprémből.

Teljes szövegű keresés

Középkori pecsét Veszprémből.
(Egy pecsétképpel.)
Számos adat maradt fenn arra nézve, hogy a veszprémi székesegyház, midőn még egész nagyságában és fényében állott, harminczhat oltárral diszeskedett, ugyanennyi levén a káptalani tagok száma, kik egyszersmind a veszprémi XIII. századbeli egyetem tanártestületét képezték.
Néhány év előtt Veszprém környékén egy pecsétnyomó találtatott, jelenleg Jánosy Ágoston kanonok ur tulajdona, melynek felirata, mint az itt bemutatott, a lenyomat után készült ábra feltünteti, a következő:
A pecsét mezején a középkor szokása szerint a tulajdonos védszentjének, itt szent Györgynek szokott alakját látjuk, úgy ábrázolva, a mint a lábai alatt levő sárkány torkát szúrja keresztül lándzsájával; leeresztett baljában tartott pajzsán kereszt látható.*
A pecsét, amint betüinek alakja, főleg pedig Sz. György fegyverzete mutatja, a XIV. század második feléből való. Sz.
E pecsét, illetve a pecsétnyomó érdekes emlék az egykor oly nagyszerü székesegyházról. Egyrészt kétségtelen bizonyitékot vélünk benne találni arra nézve, hogy az egyes kanonokok meghatározott oltárok nevére (titulus) és szolgálatára neveztettek ki, másrészről az is valószinüvé válik ez által, hogy az egyes, mint pl. a szent kereszt-oltár kanonokja is, pecséttel biró, jogi személy volt, vagyis birt olyan jogokkal, melyek kanonok társaival nem voltak közösek. Megnevezvén az oltárt, melynek rektora, persona juridicanak kellett lennie, kinek jogköre kicsinyesnek látszanék, ha csupán egy oltár gondozása képezte volna feladatát. Minő volt jogköre? azt adatok hiányában felderiteni egyelőre nem lehet.
A székesegyháznak kereszt-oltára még ma is van, még pedig éppen az ősrégi székesegyházból maradt szentélyben; nincs tehát kizárva a lehetőség, hogy e helyen állott hajdan az is, melynek rektorául a bemutatott pecsét György kanonokot mondja. Azonban, hogy a mostani kereszt-oltár nem ama bizonyos, melyről szólunk, azt határozottan állithatjuk; mert ez, az Eszterházy Imre által történt restaurálás alkalmával, a földből itt-ott kiásott, sőt még ma is a földszinén heverő régi templom romjainak zöld márványából készült.
KŐSZEGI SÁNDOR.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT