AZ ANGOL FŐKAMARÁSI MÉLTÓSÁG MAGYAR IGÉNYJOGOSULTJA.
49AZ ANGOL FŐKAMARÁSI MÉLTÓSÁG MAGYAR IGÉNYJOGOSULTJA.
(Két önálló melléklettel és egy czimerképpel a szövegben.)
A nemzedékrendi történelem ősfáinak erdejében tömérdek virág pompázik elrejtve, ismeretlenül, nem tudva vagy elfelejtve. Ilyen virág az angol főkamarási méltóság igényjogosultsága is, a melynek angol eredetü magva magyar földön hajtott ki. Tagyosi Chapó Vilmos cs. és kir. kamarás és nagybirtokos úrnak köszönjük, hogy családi okmányait rendelkezésünkre bocsátva, lehetővé tette a rendkivül érdekes és bonyolult történelmi, jogi és nemzedékrendi kérdés megismertetését és az eredeti angol kútfők segitségül vétele mellett való megvilágitását, a melyből kétségtelenül kiderül, hogy a büszke Anglia főkamarási méltóságának tulajdonképen az ősmagyar családból eredő Chapó Vilmos az igényjogosultja, mint a de Vere-házbeli Earls of Oxford hatodfélszáz esztendeig virágzott fényes nemzetségének leányági utódja és örököse.
Kevéssé ismeretes lévén minálunk magának a főkamarásságnak a lényege, nem fog ártani, ha néhány szóval megmagyarázzuk ennek a hivatalnak, tisztségnek vagy méltóságnak a természetét.
A kamarás eredetileg olyan tisztviselő volt, a ki az uralkodó személyét szolgálta és udvarának szertartási rendjére felügyelt. Ezt a szerepkört idővel több tisztviselő közt osztották meg. A római cćsaroknak a kamarását cubiculariusnak hivták. A középkor kamarásainak főtisztje az uralkodó pecsétgyürüjének őrzése volt, mihez a frankoknál az udvarnagyság is járult, a mi köztudomásulag a merovingok trónjába került. Az angol Lord great chamberlain fényes méltóságát a de Vere család kapta és erről szállt, Chapó Vilmos úr okmányai szerint, tévesen, mint bitorlás, a Bertie családra, a melytől 1777-ben, a 4. Duke of Ancaster halálával, a Cholmondeley és Willoughby of Eresby házakra jutott s ma ennek a két háznak a tagjai közt oszlik meg. Az átszállást egyik házról a másikra az uralkodóváltozás eszközli.
Az egész dolog legkönnyebben megérthető a de Vere-ház történetéből, a melyet itt foglalunk össze röviden:
1. Aubrey (Albericus) de Vere, a ki nevét valószinüleg a Bayeux melletti Ver-től vette, Hóditó Vilmossal jött Angliába. Anglia főbirája 1626-ban a lordok házában azt mondta, hogy Aubrey de Vere, mint Guines grófja költözött Angliába. Ez tévedés. A törzsapa Aubreynek unokája, szintén Aubrey, az első Earl of Oxford volt rövid ideig Comte de Guines, a mint látni fogjuk. Az első angol de Vere Hóditó Vilmostól nagy birtokokat kapott, különösen Wulfwinet, továbbá nagy területeket Essex, Suffolk és Cambridge grófságokban, két kastélyt Huntingdonshireben és Kensington kastélyt Middlessexben (Domesday Book). Emlékét megörökitette a kensingtoni templommal, a melyet az apátságnak ajándékozott (Abingdon Chronik). Nejének csak keresztnevét tudjuk: Beatrice volt. Fia:
2. Aubrey de Vere, Anglia első nagy kamarás főura (lord great chamberlain) 1133 óta, a kinek annyi jogvitára alkalmat adott adománylevele kivonatosan így hangzik:
Henricus, Dei Gratia Rex Anglorum, omnibus .... Sciatis universi quod dedi et concessi Alberico deVer et haeredibus suis post eum de me et hćredibus meis tenendum Magisterium Camerarium meum totius Anglić in feodo et haereditate: quare volo et firmiter prćcipio, quod ipse et haeredes sui eum iure haereditario teneant cum omnibus dignitatibus et libertatibus et honorificenciis ad eum pertinentibus ita bene et libere et honorifice, sicut Robertus Malet vel aliquis alius ante eum vel post eum unquam melius et liberius vel honorificentius tenuit cum liberationibus vel hospitiis Curić meć quć ad ministerium Camerarić pertinent. Teste .... etc.
A de Vere házbeli első nagy kamarást 1141. május 9-én egy londoni lázongásban agyonütötték. Neje: de Clare Alice, a ki Saint Osyth's Priory-ba visszavonulva halt meg 1163-ban s a ki által a de Vere-k vérségi kapcsolatba kerültek Anglia királyaival a következő táblázat szerint:
50Ivar.; Eystein Glumra.; Ragnvald jarl de Möre (grja) † 890.; Sigurd I. Riki Orkney grja (jarl. később: earl) † 874.; Gange Rolf † 927.; Hallad. †; I. Torv Einar Orkney 3. grja: 875–910; Guthorrn, Orkney 2. grja: 874–875.; I. Vilmos Normandia hge, † 943.; I. Richárd Normandia hge, † 996.; Earls of Orkney.; II. Richárd Normandia hge † 1026; I. Róbert Normandia hge † 1035; I. Hóditó Vilmos Normandia hge és Anglia királya † 1087.; Anglia összes királyai máig.; Emma † 1052.; 1. férje: II. Aethelred Anglia királya: 978–1013. 2. férje: II. Knut Anglia királya: 1016. és Dánia királya: 1018–1035. (Fiágon kihalt 1: 1066, 2: 1042.); (Törvénytelen): Róbert Evreux grófja † 1037. (Fiágon kihalt: 1118.); (törvénytelen): Manger. Neje: de Corbeil Germanie; Corbeil grófjai.; (törvénytelen): Geoffroy, Eu és Brionne grja 996.; Gilbert, Eu grja.; (törvénytelen): Fitz-Gilbert richárd Clare ura; Fitz Richárd Gilbert Clare ura; (törvénytelen): I. Vilmos Eu 3. grja, † 1054.; Eu grjai.; de Clare Alice † 1163. Férje: de Vere Aubrey Anglia első nagy kamarás főura † 1141.; Oxford grófjai: Wingfield: Dillon; Chapó.; Gilbert, Earl of Pembroke † 1148.; Strongbow Richárd Earl of Pembroke † 1177. Neje: Mac Marchadha Aoife leisteri királyleány.; Strongbow Izabella csaknem egész Irland örököse † 1189. Férje: Marshal Vilmos † 1219.; Anglia királyai.; Richard, Earl of Hertford.; Anglia királyai.; Aubrey de Vere és Alice de Clare gyermekei:; Aubrey de Vere Anglia nagy kamarás főura 1141 és Oxford első grja 1142, † 1194.; Geoffrey de Vere; Róbert de Vere †; William de Vere †; Rohese de Vere. 1. férje: Geoffrey, Essex első grja. 2. férje: de Beauchamp of Bedford Payne.; Alice de Vere. 1. férje: of Essex Róbert. 2. férje: Fitz Richard of Warkwort Roger. Oxford első grófjának de Gand-Bourbourg Beátrix († 1142) volt az első felesége. Ez a hölgy Henrik bourbourgi várurnak (castellan) és a de Guines Szibilla Rózának († 1137), Manasszes († 1137) guinesi gróf leányának és örökösének volt a leánya és e miatt a házasság miatt lett ez az Aubrey de Vere (nem pedig a nagyapja, a mint Anglia főbirája 1626-ban hibásan mondta a lordok házában) Guines grófja rövid időre, mert felesége csakhamar elvált tőle s gyermekek nem lévén, de Vere a grófságot is elvesztette nejével együtt. Oxford első grófja azután Canteloupe Eufémiát vette el, de ez is gyermektelen volt. Harmadik nejétől:: Essex Henriknek Lucia nevü leányától azonban két fia maradt:
Aubrey de Vere Oxford 2. grófja † 1214. †; Róbert de Vere, sz. 1170 körül Oxford 3. grófja: 1214–1221. Neje: Izabella, szül. 1176. † 1245 de Bolebec Valter leánya és utóbb egyedüli örököse.; Hugh de Vere, sz. 1210 Oxford 4. grja: 1221–1263. 6.; 51Hugh de Vere; de Vere Róbert Oxford 5 grja: 1263–1296. de Vere Izabella. 1. férje: Sir John Courtenay, † 1273. 2. férje: Sir Oliver Dynham, † 1298.; 7.; de Vere Róbert Oxford 6. grófja: 1296–1331. †; Sir Alfonso de Vere, † 1318. Neje: Foliot Johanna, Sir Richard Foliot leánya.; 8.; de Vere János, szül. 1313. Oxford 7. grja és Anglia nagy kamarás főura: 1331–1360. Neje: Maud. sz. 1310. de Badlesmere Giles bárónak († 1338) második testvére és társörököse, és de Badlesmere Bertalan bárónak († 1322) leánya. Ezen a házasságon alapul Chapó Vilmos igénye a Badlesmere báróság iránt is.; 9.; de Vere Tamás, sz. 1337. Oxford 8. grófja: 1360–1371. Neje: Maud, Sir Ralph de Uffordnak († 1346) és Plantagenet Maud hgnőnek (Lancaster Henrik gr. és Chawort Maud leányának, Lancaster, Leicester és Derby Edmund gróf és Artois Blanka grnő unokájának, III. Henrik angol király és Provence Eleonora grnő kisunokájának) a leánya.; Aubrey de Vere, sz. 1340. Oxford 10. grja: 1393. Miután a Merciless parliament 1388-ban öccsét, Irland hgét mint árulót összes czimeitől és rangjától megfosztotta, a parliament csak 1393-ben támasztotta ujra életre Aubrey számára az Oxford gróf és a nagy kamarás czimeket, † 1400. Neje 1380: Alice, John 7. lord Fitzwalter leánya.; de Vere János † 1360 előtt. Neje: Courtenay Hugo devoni gr. egyik leánya. †; de Vere Róbert † 1360 előtt.; de Vere Margit. 1. férje 1361 előtt: Henry Lord Beaumont, † 1369. 2. férje: Sir Nicholas Louvaine os Penshurst † 1375 után. 3. férje: John Lord Devereux, † 1393.; 10.; de Vere Róbert, sz. 1362. Oxford 9. grója: 1371. lord Oakham 1385, Marquess of Dublin csaknem királyi hatalommal, majd Duke of Ireland: 1386, † 1392.; de Vere Richárd Oxford 11. grja: 1400–1417.; de Vere János †; de Vere leány. Férje: Sir John Fitz Lewis.; 11.; de Vere János, sz. 1408, Oxford 12. grja: 1417–1462 lefejezve. Neje: Howard Erzsébet, suo jure: Plaiz és de Scales bárónője, Sir John Howard († 1409) és Walton Johanna leánya; Sir John Howardnak és Plaiz Margitnak, Plaiz örökösének unokája; Sir Róbert Howardnak és Scales Margerynek, Scales örökösének kisunokája.; Sir Róbert de Vere. Neje: Johanna.; 12.; de Vere Aubrey, lefejezve apjával együtt, 1462. †; de Vere János szül. 1443 Oxford 13. grja: 1462–1513.; de Vere János, † ifjan. †; Sir George de Vere.; Thomas de Vere. †; Sir John de Vere. Neje: Kilrington Alicia.; de Vere János sz. 1499 Oxford 14. grja: 1513–1526. †; De Vere Erzsébet. Férje: Wingfield Antal.; Wingfield.; de Vere Dorottya † 1527. Férje: John Neville 3. Lord Latimer sz. 1490, † 1543.; Latimer.; Orsolya. †; Edvárd. †; de Vere János sz. 1490 Oxford 15. grja: 1526–1540. Neje: Erzsébet, Sir Edward (vagy John?) Trussel of Cublesdon leánya.; 14.; de Vere János, sz. 1512. Oxford 16. grja: 1540–1562. 1. neje 1536: Neville Dorottya, Ralph, 4. Earl of Westmorland leánya. 2. neje 1547 után: Margit Golding János leánya.; de Vere Aubrey. Neje: de Lanham Margit.; de Vere Geoffrey Neje 1556: Erzsébet, Hardekyn Richárd leánya.; 15.; 1-től: de Vere Katalin. Férje: Lord Windsor Edvárd.; 2-tól: de Vere Edvárd, sz. 1550 Oxford 17. grja: 1562–1604. 1. neje: Cecil Anna † 1588, Lord Burghley Vilmos leánya. 2. neje: Erzsébet † 1613 Trentham Tamás leánya.; de Vere Mária. Férje: Bertie Peregrin lord Willoughby de Eresby, † 1601.; Willoughby de Eresby.; 15.; de Vere Hugó. Neje: Eleonóra Walsh Vilmos leánya; 15.; de Vere Ferencz 1560–1609.; de Vere Horácz, 1565–1635. Neje 1607: Mária Sir William Tracy leánya.; 16.; de Vere Róbert szül. 1599. Oxford 19. grja: 1625–1632. Neje: de Banck Beátrix, Hemmema of Nufen Sjierck leánya.; 16.; de Vere Erzsébet, Férje: Holles János 2. Earl of Clare.; de Vere Mária. 1. férje: Townshend Roger báró. 2. férje: Fane Mildmay 2. Earl of Westmorland. Townshend őrgrófjai. Westmorland grófjai.; de Vere Katalin. 1. férje: Saint-John Olivér. 2. férje: János, lord Paulet.; de Vere Anna. Férje: Tamás lord Fairfax.; de Vere Dorottya. Férje: Wolstenholme János.; 16.; de Vere Erzsébet 1575–1627. Férje 1594: Stanley Vilmos Derby grja.; de Vere Bridget sz. 1584. Férje: Lord Norris Ferencz Earl of Berkshire.; de Vere Susanna 1587–1629. Férje: Herbert Fülöp Earl of Montgomery.; 2-tól: de Vere Henrik sz. 1593 Oxford 18. grófja: 1604–1625. †; 17.; de Vere Aubrey sz. 1626, Oxford 20. grója: 1632–1703. 2. neje: Diana, Kirke György leánya.; 18.; de Vere Diána. Férje: Beauclerk Károly Saint-Albans első hge szül. 1670, † 1726.; Saint-Albans herczegei.
52A de Vere-háznak ebből a törtenelméből nyilvánvaló, hogy mig az Oxford grófi czimnek, csakis fiágra lévén adva, a 14. gróf 1526-ban bekövetkezett halálával át kellett szállnia az ifjabb fiágra, s ennek is a 20. gróffal 1703-ban történt teljes kihalásával, a de Vere fiággal együtt meg kellett szünnie, a nagy kamarási méltóság egészen más beszámitás alá esik. Angliában egyáltalában érvényes a vonali örökös (heir of line) intézménye. Ezért akarták száz éven át tüzzel-vassal megszerezni Francziaországot a Capetingek kihalásával az angol királyok az ifjabb Valois fiág elől, mint a Capetingek idősb vonalának leányági örökösei. 1526-ban a nagy kamarási méltóság de Vere Erzsébet férjét Wingfield Antalt illette volna, vagy utódját, mert Henrik király adománylevele csupán örökösökről szól, nem pedig fiörökösökről, tehát beáll a vonali öröklés szerint a legidősebb leányág jogigénye. Csodálatosképen még 1703-ban, az utolsó Earl of Oxford halálával sem követelték a Wingfield-utódok (a Dillonok) ezt a fényes méltóságot, a melynek vonali öröklendőségét legkitünőbben igazolja az, hogy 1625-ben a 18. earl halálával úgy a grófi czim, mint a nagy kamarásság vitássá lett és mindakettőt a legifjabb de Vere örökösök mellőzésével a 18. earl apja nővérének fia: Bertie Róbert, 13. lord Willoughby de Eresby és 1. earl of Lindsey († 1642) követelte magának.
A fiágat illető Oxford grófságot nem kapta meg. Az jog szerint de Vere Róbertre († 1632) szállt. De megkapta a nagy kamarásságot a vonali öröklési jog értelmében, a mely szerint azonban ez a méltóság föltétlenül a Wingfield-utódokat, ezek kihalása esetén a Latimer-utódokat illette volna. A Bertie-ház tehát csak bitorolta a nagy kamarásságot. Ennek a bitorlásnak egyébként ez a története:
1. de Vere János, sz. 1512, Oxford 16. grja, 1540–1562. Második neje 1547 után, Margit, Golding János leánya. Leányuk:
2. de Vere Mária.
Férje: Bertie Peregrin, 22. lord Willoughby de Eresby, † 1601. Fia:
3. Bertie Róbert, 13. lord Willoughby de Eresby, Anglia nagy kamarása 1625 és Lindsey első grja 1626, † 1642.
Neje: Erzsébet, lord Montague of Boughton Edvard leánya. Fia:
4. Bertie Montagu, 14. lord Willoughby de Eresby 2. earl of Lindsey, † 1666.
Első neje 1627, Márta, Cokayne Vilmos leánya. Fia:
5. Bertie Róbert, 15. Willoughby de Eresby báró és 3. Lindsey gróf, † 1701.
Második neje: Erzsébet, lord Wharton Fülöp leánya. Fia:
6. Bertie Róbert, Lindsey 4. grja és 1715 óta Ancaster és Kesteven hge, 1660–1723.
I. Neje 1678: Mácia, † 1689, Wynne Richárd baronet leánya. Fia:
7. Bertie Peregrine, Ancaster 2. hge, 1686–1742.
Neje 1711: Johanna, † 1736, Brownlow János baronet leánya. Fia:
8. Bertie Peregrine, Ancaster 3. hge, 1714–1778.
Második neje 1750: Mária, † 1793, Panon Tamás leánya.
9. Bertie Róbert, Ancaster 4. hge. 1756–1779 †; Bertie Priszcilla Borbála Erzsébdet, sou jure: 21. Baroness Willoughby de Eresby, 1761–1828.
Férje 1779: Burrell Péter baronet, első lord Gwydir, † 1820; Bertie Georgina Sarolta, † 1838. Férje 1791 : György Jakab, Cholmondeley 4. grja és I. őrgrja, 1749–1827.;
Willoughby de Eresby; Cholmondeley.
Második neje 1750: Mária, † 1793, Panon Tamás leánya.
9. Bertie Róbert, Ancaster 4. hge. 1756–1779 †; Bertie Priszcilla Borbála Erzsébdet, sou jure: 21. Baroness Willoughby de Eresby, 1761–1828.
Férje 1779: Burrell Péter baronet, első lord Gwydir, † 1820; Bertie Georgina Sarolta, † 1838. Férje 1791 : György Jakab, Cholmondeley 4. grja és I. őrgrja, 1749–1827.;
Willoughby de Eresby; Cholmondeley.
A két Bertie-leány: Priszcilla és Georgina társörökösei voltak Ancaster 4. herczegének és közösen örökölték a carnarvoni Gwydir of Wynn baronetek vagyonát, valamint Anglia nagy kamarasi főuri méltóságát, a mely trónváltozás szerint oszlik meg a Willougby of Eresby és a Cholmondeley-házak közt, bárha ez tulajdonképpen nem birtoklás, hanem bitorlás.
A de Vere-család előzőleg közölt nemzedékrendjéből világosan kivehető, hogy a Bertie-házánál erősebb joggal bir Anglia nagy kamarási főuraságára még a Nevilleknek Latimer-vonala is, a melynek elágazását azért közöljük, hogy érthető legyen a több izben megkezdett per a nagy kamarásság birtoka iránt.
1. de Vere János sz. 1408, Oxford 12. grja: 1417–1462.
Neje: Howard Erzsébet, saját jogán Plaíz és de Scales bárónője. Fia:
2. Sir George de Vere. Második leánya:
3. de Vere Dorottya.
Férje: Neville János, 3. Latimer báró 1490–1543. 4. Neville János 4. Latimer báró, † 1577.
Neje: Lucy, Somerset Henriknek, Worcester 2. grófjának († 1549) és Browne Erzsébetnek leánya.
Leányai és társörökösei:
5. Neville Katalin Férje: Percy Henrik, Northumberland grja.; Neville Dorottya † 1608. Férje 1564 : Cecil Tamás, Exeter első grófja, 1542–1623.; Exeter.;
Neville Lucia Férje: Cornwallis Vilmos.; Cornwallis.; Neville Erzsébet Férje: Danvers János.; Danvers.
Neville Lucia Férje: Cornwallis Vilmos.; Cornwallis.; Neville Erzsébet Férje: Danvers János.; Danvers.
Mindezek a Latimer-házbeli Neville-utódok erősebb joggal birnak a Willoughy de Eresby és Cholmondeley-házbeli Bertie utódoknál, akik ma bitorolják Anglia nagy kamarásságát. De legerősebb és kétségtelen joggal az első leányag bir, a Wingfieldek és általuk a Dillonok és a 53Chapóknak ez a vonala, a melylyel és őseivel, mint magyar vonallal behatóbban kell foglalkoznunk.
A Wingfieldek eredete az angol-szász királyok korában vész el és a család nagy tekintélyét főként az bizonyitja, hogy a térdszalagrendnek nagyszámu lovagja volt belőle. Kapcsolatuk a de Vere-házzal a következő:
1. de Vere János sz. 1408. Oxford 12. grja: 1417–1462.
Neje: Howard Erzsébet, saját jogán Plaíz és de Scales bárónője. Fia:
2. Sir George de Vere. Első, tehát legerősebb örökjogú leánya:
3. de Vere Erzsébet.
Férje: Wingfield Antal baronet. Fia:
4. Wingfield Róbert baronet.
Neje: Wentworth Cecilia.
5. Wingfield Tamás baronet.
Neje: Drue of Drury Erzsébet: Fia:
6. Wingfield Antal baronet.
Neje: Anna, Dean János leánya. Fia:
7. Wingfield Richárd baronet.
Neje: Winter (Wintour) Mária, Winter János baronet leánya; Winter of Lydney Edvárd-baronet, és Somerset Anna unokája; Somerset Edvárd, 4. Earl of Worcester († 1728) kisunokája, a kinek angol királyi ősvonalát itt közöljük:
a) III. Edvárd, sz. 1312, Dei gratia rex Angliae et Franciae et dominus Hiberniae: 1327–1377.
Neje 1329: d'Avesnes Filippa, † 1369, Holland és Hennegau III Vilmos grnak († 1337) és Capet-Valois Johanna franczia hrgnőnek († 1342) leánya. Fia:
b) Genti János, Lancaster és Aquitánia hrge, Richmond grfja Castilia és Leon (czimzetes) királya, 1340–99.
3. neje 1396: Katalin, † 1403, Roelt Payne lovag leánya és társörököse Házasság előtti, de a pápa és a parliament által törvényesitett fia:
c) de Beaufort János, Somerset grja és Dorset őrgrja, † 1410.
Neje: Holland Margit, † 1440. Tamás, earl of Kent, leánya. Fia:
d) de Beaufort Edmund, Somerset 4. grja (és 1 hge 1447 óta) † 1455.
Neje: Beauchamp Eleonóra, Richárd, Earl of Warwick leánya és társörököse. Fia:
e) de Beaufort Henrik, Somerset 2. hge, † 1463. Természetes fia:
f) Somerset Károly, 1506 óta: Baron Herbert of Ragland, Chepstow and Gower, 1514 óta: l. earl of Worcester, † 1526.
1. neje: Herbert Erzsébet, Vilmos earl of Huntingdon és lord Herbert of Ragland, Chepstow and Gower leánya és egyedüli örököse. Fia:
g) Somerset Henrik Worcester 2. grja, † 1549
Neje: Erzsébet, Browne Antal leánya. Fia:
h) Somerset Vilmos Worcester 3 grja. † 1589.
Neje: Krisztina, lord North of Kirthng Edvárd leánya. Fia:
i) Somerset Edvárd. Worcester 4. grja, † 1628.
Neje: Erzsébet, Huntingdon Ferencz gr. leánya.
Leánya:
k) Somerset Anna.
Férje: Winter of Lydney Edvárd. Fia:
l) Winter of Lydney János.
Neje: Mária. Leánya:
m) Winter of Lydney Mária.
Férje: Wingfield Richárd baronet. Fia:
8. Wingfieid Henrik baronet.
Neje: Touchet Mária, Mervin, Earl of Castlehaven and Baron de Audley és Shrewsbury grófok házából való Talbot Mária leánya. Fia:
9. Wingfield Mervin baronet.
Neje: Mária, Dalton Theobald és Fleming Mária leánya.
Leánya:
10. Wingfield Mária, † 1765.
Férje: Dillon Ferencz, a kinek utódjaira szállt át Anglia nagy kamarási főuraságának jogigénye.
A DILLON CSALÁD CZIMERE.
A Dillon családnak a Roscommon grófokéval, a Dillon viscountokéval és a Clonbrock lordokéval közös törzsapja a már ősi franczia nemes családból származó De Lion lovag, a ki rokonát Eleonora aquitániai (guyennei) herczegnőt átkisérte, mikor ez férjhez ment II. Henrik angol királyhoz és Angliában megtelepedvén, később Moreton gróf (János angol király titkára lett. Osvonala igy kapcsolódik a Wingfieldekéhez:
1. Dillon Richárd, 1565.
Neje: Cruise Anna. Fia:
2. Dillon Péter.
Neje: Lyrch of Skreen Eleonóra, a kinek révén a Dillon of Proudston család azután a Skreen nevet is fölvette. Fia:
3. Dillon Richárd, 1635.
Neje: Breston of Ballmedon Mária. Fia:
4 Dillon Geráld.
Neje: Margit, Saint-Laurence Kristóf leánya. Fia:
5. Dillon Ferencz.
Neje: Preston Mária, Preston Róbert és Sarsfield Katalin leánya. Fia:
6. Dillon Vilmos.
Neje: Plunket Mária, Plunket Richárd és Duom Alicia leánya. Fia:
7. Dillon Ferencz.
Neje: Wingfield Mária, † 1765, Anglia nagy kamarási főuraságának valódi jogos igénylője, Wingfield Mervin baronet és Dalton Mária leánya. Fiai:
8.
Róm. szent bir. Dillon János Talbot báró. †; Róm. szent bir. Dillon Ferencz báró. Neje: Spendelow Erzsébet (Dániából).; Róm. szent bir. Dillon Vilmos Mervin báró. †;
9.; Dillon od Proudston and Skreen Károly, a római szent birodalom bárója. Neje: Csepreghy leány; Dillon Rozália bárónő. Férje: Tagyosi Chapó Pál.; Dillon Antónia bárónő,
1769–1835. 1 férje 1803: Coreth zu Coredo und Starkenberg Ferencz gr., 1770–1805. 2. férje: Coreth zu Coredo und Starkenberg Gáspár gróf, 1779–1832.;
10.; báró Dillon Antal †; báró Dillon Karolina †; báró Dillon Gábriella †; Tagyosi Chapó Vilmos Neje: Nedeczei Nedeczky Hedvig; Második házasságból: gr. Coreth Rudolf 1807–1860 2. neje 1836:
Wagensperg Karol na grnő; 11.; Tagyosi Chapó Vilmos, cs. és kir. kamarás, tolnatengeliczi nagybirtokos, Anglia nagy kamarási főuraságának igényjogosultja Neje: Karlovai Karlovszky Vilma;
gr. Coreth Károly, 1837–1894. Neje 1874: Pankratieff Anna, sz. 1849. Pankratieff Teofil és Fonton de l'Etang la Ville Ernesztina leánya; gr. Coreth Ernő, sz. 1838 Neje 1870: Schmidburg Gábriella bárónő sz. 1844;
12. Tagyosi Chapó Elemér Dániel; gr. Coreth Mária Terézia, sz. 1874., Férje: gr. Bottyány László; gr. Coreth Irén Elza. Férje: gr. Somssich Béla
54A Winter és a Howard család czímere.
A ki a közöltük nemzedékrendi táblázatokat figyelemmel kiséri, annak méltán feltünhetett, hogy 1526-ban a 14. Oxford gróf halálával sem a Wingfieldek, sem a Latimerek kisérletet nem tettek a nagy kamarási méltóság elnyerésére. Legalább ilyen kisérletnek nyoma sincs! Ennek a közönynek nem birtuk magyarázatát találni.
Egészen más volt a helyzet 1625-ben, amikor a 18. Oxford gróf meghalt és végrendeletében örökössé tette lord Willoughby de Eresby-t, a vonal leányági vérségét. Ezt a végrendeletet de Vere Róbert (1599–1632) megtámadta, és magának követelte úgy a grófságot, mint a nagy kamarásságot. A jogvitát úgy intézték el, hogy a nagy kamarásságot a végrendeleti örökös Willoughby de Eresby lord kapta, mert Henrik király adománylevele szerint ez a méltóság a vérbeli örökösökre volt szállandó (az pedig nem volt kimondva, hogy csupán a fiörökösökre), ellenben a grófságot de Vere Róbertnek itélték oda a végrendelet ellenére, mert a grófság csupán a fiági de Vere vérségre szállhatott. De a mint igy intézték el a nagy kamarásság ügyét, a döntés magában foglalta hallgatagon az alapelvet a vonali leányági öröklési jogról, ez pedig szintén hallgatagon megállapitotta, hogy e szerint már száz évvel előbb a Wingfieldeket és Latimereket illette volna az előkelő méltóság.
A jogigény ekkor már a Wingfield-örökös Dillonokra szállt, a kik kivándorolván, a perről nem birhattak tudomással és azt állitják, hogy Willoughby és Oxford a lordok előtt elhallgatták az ő létezésüket és ilyen módon tehát csalással, vagy legalább is megtévesztéssel szerezték meg a Willoughby-ak a nagy kamarásságot. Itt is egy nagy kérdés marad feletet nélkül. Ha már a Dillonok nem tudhattak a külföldön a megnyilt örök jogról, hogyan van az, hogy az utánuk, de szintén a Willoughby-ak előtt jogosult Neville-Latimer örökösök: a Percy-Northumberlandok, Cecil-Exeterek, Cornwallisok és Danversok, a kik mind Angliában voltak és a kik közül a Northumberland és az Exeter-házak mindenesetre hatalmasabbak és tekintélyesebbek voltak a Willoughby-ak akkori képviselőinél, egyáltalában nem érdeklődtek a kérdés iránt. Nem tudták volna elsőbbségi jogukról? Ez majdnem hihetetlen, mert Northumberland és Exeter tagjai voltak a lordok házának, és valószinüleg részt is vettek az itéletben, a mely a nagy kamarásságot a Willoughby-háznak juttatta. Ez a kérdés is megmagyarázhatatlan.
Akármi volt is a Latimer-utódok közönyének az oka, ez a Dillonok jogát semmiben sem érvénytelenitette.
Nemsokára az első per után, 1661-ben az akkori Oxford gróf és Willoughby de Eresby lord ujra a lordok elé hozták vitájukat és mindkét fél újra egyedül magának követelte úgy a grófságot, mint a nagy kamarásságot. Ám a lordok 55háza nem ment bele a perbe, hanem kimondta, hogy mutassanak ki a felek az előbbi itéletben tévedést, de új anyagot nem szabad többé a perbe hozni. Okmányokat, uj anyagot nem lévén szabad felhasználni, tévedés csupán a személyben lett volna kimutatható s miután egyik félnek sem volt érdeke, de kedve sem a 14. gróf örököseit fölrázni közönyükből, mindkét fél elhallgatott és nem bolygatta a dolgot, nehogy véletlenül elveszitsék a nagy kamarásságot, esetleg a grófságot is.
Mikor 1779-ben Bertie Róbert, Willoughby de Eresby 20. bárója és Ancaster 4. herczege egyenes utódok nélkül elhunyt, ismét megindult a nagy kamarásság iránti per. Öt igény jelentetett be a parliamentnek, az igénylők voltak:
1. Bertie Priszcilla, Ancaster 4. herczegének idősbik testvére, Willoughby de Eresby 21. bárónője (1761–1828) 1779 óta Burrell Péter baronet, első lord GWydyr († 1820) felesége.
2. Berti Georgina, Ancaster 4. herczegének ifjabbik testvére († 1838) 1791 óta György Jakabnak, Cholmondeley 4. grófjának és 1. őrgrófjának (1749–1827) hitvese.
3. Northumberland herczege, a ki de Vere Latimer vérség lévén, jogilag megelőzte volna tényleg a Willoughby-akat. A herczeg azonban saját hibájából kibukott a perből. Mikor a lordok háza Northumberland ügyvédét maga elé idézte, megkérdezték, hogy milyen minőségben igényli a nagy kamarásságot, mint puszta méltóságot vagy pedig a maga egészében? A maga egészében! felelt a herczeg és ezzel ügyét a közönséges perek közé sorolta, a melyekre a hatvan éves elévülés szabály, akármilyen jogtalan is valami birlalás vagy birtoklás.
4. Ancaster herezege, az elhunyt herczeg utódja, a kit azonban kizártak a perből, mint nem de Vere-vérséget, a kinek Bertie-réven örökölt herczegségével a nagy kamarásságnak semmi köze.
g. Atholl herczegnő, a kit azonban, mint ifjabb leányágbelit az 1626 határozat kizárt idősb leányágak létében.
Igy maradt a nagykamarásság a Bertie-vérnél Northumberland alaki hibájából. Ám a lordok háza nem ütötte el az ő jogát érdemleges itélettel s igy ma is fennáll a Dillon-örökösök eszményi joga Anglia nagy kamarássága iránt. Ennek a jognak az alaptalansága soha sem lett kimondva s igy a Henrik király adománylevelében kimondott és megparancsolt, vérben gyökerező öröklési jog szerint Anglia nagy kamarási méltóságának valóban tagyosi Chapó Vilmos cs. és kir. kamarás, tolna-tengeliczi nagybirtokos az igény jogosultja unokatestvéreivel, a Coreth zu Coredo és Starkenberg grófokkal.
Végül közöljük Chapó Vilmos őseinek brit királyi ősvonalát, a melyből kiderül, hogy a Chapók ez ága egyaránt vére Anglia, Francziaország, Navarra, Spanyol- és Magyarország királyainak.
Ez az ősfa Lancaster János hg. (1340–1399) ősfája, a kitől való leszármazását a Tagyosi Chapóknak már előbb közöltük:
III. Henrik, Anglia királya 1206–1291. Neje 1236: de Provence Eleonóra grnő, † 1291, de Provence Rajmond gr. leánya.; I. Edvárd Anglia királya, 1239–1307. 1. neje: 1254:; II.Edvárd, Anglia királya 1284–1327. Neje: 1307.; III. Szent Ferdinand, Castilia és Leon királya, † 1252.; 2. neje: d’Aumale Johanna grnő, Pontheui és Aumale örököse.; Eleonora, castiliai királyleány, † 1290. Pontheui örököse.; III. Edvárd, Anglia királya, 1312–1377. Neje: 1329:; III. Merész Fülöp franczia király, 1245–1285. 1. Neje 1262: Izabella aragoniai kirlyleány, † 1271, I. Jakab aragoniai királynak és Jolantha magyar királyleánynak a leánya.; IV. Szép Fülöp, Navarra és Francziaország királya, 1268–1314. Neje 1284.; Izabella franczia királyleány, † 1358.; Plantagenet János Lancaster és Aquitánia hge, Richmond grófja, Castilia és Leon (czimzetes) királya, 1340-–1399. Az őr harmadik nejétől származik a Beaufort-Somerset ház, ettől a Somerset-Worcester, ettől a Winter (Wintour), ettől a Wingfield, ettől Dillon-ház, a melynek leányági utódja: Tagyosi Chapó Vilmos, a mint az előző táblázatokon hitelesen kimutattuk.; I. Henrik, Navarra királya, † 1274. Neje 1269: d’Artois Blanka grnő.; Johanna, Navarra királynője, † 1304. II. János, Hannegau és Holland grja, † 1304 Neje: Luxembourg Filippina grnő, † 1311; III. jó Vilmos, Hennegau és Holland grja, † 1337. Neje 1305.; d’ Avesner János, Hennegau grja, † 1255. Neje: Adelheid, Holland grnője.; I. Henrik, Luxembourg grja. Neje: de Bar Margit grnő.; III. Merész Fülöp franczia király, 1245–1285 1. Neje 1262: Izabella aragoniai királyleány, † 1271. I. Jakab aragoniai király és Jolantha magyar királyleány leánya.; Károly, Valois grja. † 1325. 1. Neje 1289.; d’Avesnes Filippa, Hennegau-Hollandi grnő, † 1369.; Capet-Anjou II. Károly, Nápoly és Jeruzsálem királya, † 1309. Neje: 1270: Mária magyar királyleány, † 1323. V. István magyar király leánya.
56Minket, magyarokat, legközelebbről a magyar összármazás érdekelvén, az előző táblázat kiegészitéséül közöljük Chapó Vilmos Árpádházi teljes és föltétlenül igazolt hiteles ősvonalát:
1. Árpád, a magyarok első nagyfejedelme, 840–907. Fia:
2. Zoltán nagyfejedelem, 931–972.
Neje: Mén Marót biharvidéki fejedelem leánya. Fia:
3. Taksony nagyfejedelem, 931–972.
Neje: Kún leány. Fia:
4. Mihály herczeg, a ki Nagy Géza véleménye szerint talán egy személy Erdőelvi Zoltánnal, Erdély hgével Szent István nagybátyjával.
Neje Nagy Géza véleménye szerint talán: Piast Adelheid lengyel hgnő, a kit sokáig Géza nagyfejedelem második nejének tartottak, holott Géza nagyfejedelemnek csupán egy neje volt: Sarolt (nem Sarolta!).
5 Szár László hg, † 1031 előtt.
Neje: Rurik Premiszlava kíevi orosz hgnő.
6. I. Béla magyar király. † 1063.
Neje 1033: Piast Richza lengyel királyleány.
7. I. Géza magyar király, 1040 előtt – 1077.
Neje: a görög Szinadéne.
8 Vak Álmos hg, 1075–1129.
9. II. Vak Béla magyar király, 1108–1141.
Neje 1129. Ilona szerb hgnő, † 1157 előtt.
10. II. Géza magyar király, 1130–1161.
Neje 1146: Rurik Eufrozina kievi orosz hgnő, 1130–1193.
11. III. Béla magyar király, 1148–1136.
I. neje 1168 Chátillon Ágnes (Anna) antiochiai hgnő, 1154–84.
12. II Endre magyar király, 1176–1235.
Első neje 1203: Andechs Gertrúd merániai hgnő, 1185–1214.; Második neje 1215: Capet-Courtenay Jolantha konstantinápolyi császárleány 1197–1233.;
13.; IV. Béla magyar király. 1206–1270. Neje 1220: Laszkarisz Mária nikćai császárleány, 1206–1270; Jolantha magyar királyleány, 1219–1254. Férje 1235: I. Jakab Aragon, A Baledrok és Valenczia királya, † 1276.;
14.; V. István magyar király, 1239–1272. Neje 1254: Erszébet kún hgnő, † 1295 előtt.; Izabella aragóniai királyleány, † 1271. Férje 1262: Copet III. (merész) Fülöp francia király, 1245–85.;
15.; Mária magyar királyleány, † 1321. Férje 1269: Capet Anjou II. Károly, Nápoly és Jeruzsálem királya, † 1309.; IV. szép Fülöp, Navarra és Franciaország kirlya, 1268–1314. Neje 1284: Johanna, Navarra király nője, † 1304.;
Valois Károly gr., † 1325. 1. neje 1289: Margit, nápolyi királyleány.; 16.; Margit nápolyi királyleány. Férje 1289: Valois Károly gr., † 1325.; 17.; Izabella francia királyleány † 1358. Férje 1307: II. Edvárd angol király 1284–1327.;
Johanna francia hgnő, † 1342. Férje 1305: III. jó Vilmos Hennegau és Holland grja † 1337.; 18.; III. Edvárd, angol király 1312–1377. Neje 1329.; d'Avesnes Filippa hennegau-hollandi grnő † 1369. Férje 1329:;
19. Plantagenet János Lancaster hge, 1340–1399.
Harmadik neje 1396: Roelt Katalin, † 1403.
20. Beaufort János, Somerset grja és Dorset őrgrja, † 1410.
Neje: Holland Margit. † 1440. Kent gr. leánya.
21. Beaufort Edmund, Somerset l. hge, † 1455.
Neje: Beauchamp Eleonóra. Warwick gr. leánya.
22. Beaufort Henrik, Somerset 2. hge, † 1463.
23. Somerset Károly, Worcester 1. grja, † 1526.
Első neje: Herbert Erzsébet. Huntingdon gr. leánya.
24. Somerset Henrik, Worcester 2. grja, † 1549.
Neje: Browne Erzsébet
25. Somerset Vilmos, Worcester grja, † 1589.
Neje: North of Kirtling Krisztina.
26 Somerset Edvárd Worcester 4. grja, † 1628.
Neje: Erzsébet, Huntingdon gr. leánya.
27. Somerset Anna.
Férje: Winter of Lydney Edvárd.
28. Winter of Lydney János.
Neje: Mária
29. Winter of Lydney Mária.
Férje: Wingfield Richárd baronet.
30. Wingfield Henrik baronet.
Neje: Touchet Mária, Castlehaven gr. leánya, anyai részről Shrewsbury gr. unokája.
31. Wingfield Mervin barondet.
Neje: Dalton Mária.
32. Wingfield Mária, † 1765.
Férje: Dillon Ferencz.
33. Dillon of Proudston and Skreen Ferencz, róm. szt. bir. báró.
Neje: Spendelow Erzsébet
34. Dillon Rozália bárónő.
Férje: Tagyosi Chapó Pál.
35. id. Chapó Vilmos.
Neje: Nedeczei Nedeczky Hedvig.
36. ifj. Chapó Vilmos cs. és kir. kamarás.
Neje: Karlovai Karlovszky Irma.
37. Chapó Elemér Dániel.
)
Lehető tökéletesség okáért közöljük a Dillon-Wingfield ősfát is a Mahoni Demeter gróf, Plunquett Tamás tábornok, Mylord Villiers és Nugent gróf (Valdesotto őrgrja) által hitelesitett, 1769. nov. 15-én kelt eredeti, szines czimerekkel ellátott hártya-oklevélről.
Geraldus Dillon de Proudston. Neje: Saint-Laurence Margit.; Dillon Ferencz. Neje: Preston Mária.; Preston de Rogerston Róbert, Neje: Sarsfield Katalin.; Plunket Kristóf lovag. Neje: Sarsfield Franciska.; Plunket Richárd. Neje: Dunn Alitia.; Plunket Mária; Dillon Ferencz Neje:; Dunn Jakab. Neje: Nugent Susanna.; Wingfield Richárd baronet. Neje: Winter Mária, az előző táblázat szerint a Plantageneteknek, Árpádoknak, Capeteknek és Spanyolország királyainak vére.; Wingfield Henrik br. Neje: Touchet Mária.; Wingfield Mervin báró Neje: Dalton Mária; Proudstoni és Skreeni Dillon Ferencz, a római szent birodalom bárója, a kinek leányági utódja: Tagyosi Chapó Vilmos.; Castlehaven Mervin gr., Audley br. Neje: Talbot Mária, a Shrewsbury grófok házából.; Wingfield Mária, † 1765.; Dalton Edvárd. Neje: Barnewall Erzsébet.; Fleming Róbert. Neje: Buttler Anna.
57Ezzel befejeztük az Anglia lord great chamberlain méltóságára vonatkozó ismertetésünket, a mely megállapitja, hogy ez a magas méltóság, a mely csupán a pecsétőri mögött áll, tulajdonképen és jog szerint magyar embert illetne meg. Nemes családjaink okleveles ládáiban tömérdek ilyen történelmi kincs lehet elrejtve, vajha buzdulnának Chapó Vilmos úr példáján és köztulajdonná tennék ezeket a kincseket.
ZARÁNDY A. GÁSPÁR.
