A PEJÁCSEVICHEK.

Teljes szövegű keresés

A PEJÁCSEVICHEK.
(Egy leszármazási táblával.)
A nemzeti múzeum könyvtára becses ajándékban részesült. Olyanban, a melynek nemcsak adásához, hanem létesitéséhez is uri hajlam és uri vagyon kell. Verőczei gróf Pejácsevich Julián (a nasiczi vonalból) 1876-tól 1900-ig, tehát egy negyed évszázad alatt összegyüjtötte jeles családjának minden irott hagyományát, okmányát, képbeli emlékét, arczképeit, czimereit 65hat részbe osztott tizenhárom (néha 500-nál is több oldalas) negyedrétü kötetben és leginkább kőnyomással sokszorositva kiadta saját költségén mindössze harmincz példányban. A kézirat gyanánt megjelent mű egy példányát a gróf a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.
Miután a munka nem egységes rendszeren alapul, tartalmát csak nagyjából lehet ismertetni. Az I. kötet (valami 600. l.) a Knezevich, Parchevich, Thoma-Gionovich, Pejáchevich és Cserkiczy családok szétválását és a Pejácsevichekben való ujra egyesülését tárgyalja. A II. kötet (valami 560 1.) 3 részben a Parchevich Péterre vonatkozó adatokat közli. A III. kötet Sofia és Marcianopolis érsekségeivel, a Ducaginokkal, Kneze kastélylyal (a Knezevichek ősi fészkével), Parchevich Gioni báróval, a Cserkiczy bárókkal és a boszniai Knezovichokkal foglalkozik. A IV. kötet Pejácsevich Miklós és György bárók kihalt vonalainak a történetét adja. Az V. kötetet Pejácsevich János báró kihalt vonala foglalja el. S végül a VI. kötet (1000 lapnál is több) Pejácsevich Márkus báró vonalát tartalmazza a rumai, nasici és budai ágra való szétválásig. A következő kötet (a mely jelzete szerint: VI. kötet 2. függelékének 1. osztálya) a rumai Pejácsevichekkel, az ezután való (6. köt., 2 függ., 2. oszt.) a nasicziakkal s a következő (6. köt., 2. függ., 3. oszt.) a kihalt budaiakkal foglalkozik. A VI. kötet 3. függeléke (1000 lapnál több) a Pejácsevich-Dőry-féle háromszoros rokonságot tárgyalja, mig a VI. köt. 4. függeléke Pejácsevich Lászlónak, a jeles szerző bátyjának van szentelve. Egy külön füzet egy velenczei követség okmányait, egy másik füzet pedig a Liber regius kivonatait tartalmazza.
Az teszi rendkivül becsessé ezt a munkát, hogy nem csupán az utódokkal foglalkozik, hanem tömérdek nőági Pejácsevich-ősnek az ősfáját is adja a kamarási és csillagkeresztes hölgyi ősfákkal, tehát a leghitelesebb módon. Az egész roppant munkának lényege különben a családnak itt következő lehetőleg teljes nemzedékrendi történelme:
1. Pejácsevich II. Miklós báró, a ki 1655 előtt született Bulgáriában és 1707 előtt halt meg, ismeretlen vezetéknevü Annát vett nőül, a ki 1706 október 18-ikán hunyt el. Egy fiuk volt, Pejácsevich József báró, Jézus-társasági atya, az 1714-ben megjelent: «Veteris et novae geographiae compendiosa congeries» czimű munka szerzője, a ki 1676 táján született és 1773-ban halt meg. Vele kihalt az ág.
2. Pejácsevich II. György báró 1655-ben született Bulgáriában, bulgár szabad csapatok vezére volt 1688–1689-ben s 1690-ben Magyarországba menekült a török elől, 1712-ben megszerezte Csatalját és Roglaticzát, 1715-ben bácsi alispán volt és 1725-ben hunyt el. Először 1679 táján nősült, törzsrokonát, egyik Parchevich bárónőt (sz. 1660 k., † 1697 után) vevén nőül, a kitől két fia volt: Mátyás báró (1680–1732) és Károly József báró (1681–1746). György báró 1703 táján nősült másodszor. Neje a bulgáriai Marinovics Dominika (sz. 1686 k., † 1732 volt, szintén két fiu anyja: György Albert (1704–1757) és Miklós Lipót báróké (1706–1732), de ezeknek nem volt gyermekük.
György fia: Mátyás báró (1680–1732) 1703 táján ismeretlen eredetű Margit férje, négy gyermek apja: Henriké (a kinek három fia volt), Ignáczé († 1716, kihalt), János Antalé (sz. 1717, † 1744 után, kihalt) és Mária Erzsébeté (sz. 1719, kihalt).
Mátyás fia Henrik báró 1704 táján született, 1742-ben Alsó-Roglaticza felét eladta Vojnich István örököseinek, † 1749. Neje 1729 óta: ismeretlen Johanna Mária Anna, három fiu anyja. Ezek: Lipót (egy fiu apja), József (1742–1769, 1768-ban Thurn és Valsassina Jozefa grófnő férje, kihalt) és Károly Ferencz (sz. 1748, kihalt).
Henrik fia: Lipót báró (1740–1765) 1764-ben nemes Ziegler Mária Zsuzsannát vette nőül, a ki 1747-ben született és 1798 előtt halt meg. Egyetlen fiukban, Márk Henrik báróban, Verőcze örökös urában (1764–1766) kihalt a vonal.
György ifjabbik fia, Károly József báró (sz. 1681 k., † 1746 k.) háromszor nősült. 1721 előtt ismeretlen Annát († 1723 k.), 1731-ben nemes Merl Máriát († 1737) és 1737 után nemes Battycs Anna Máriát († 1760 után) vette nőül, de csak az elsőtől volt két leánya: Ilona Florentina (sz. 1721, † 1746 k., 1732 óta Miskolczy István Antal hitvese) és Mária Francziska (sz. 1723, kihalt). Miskolczy István Antal, Bácsmegye jegyzője, mint Roglaticza társtulajdonosa (sz. 1710, † 1760 után), fölvette a Roglaticzai előnevet. 66Pejácsevich Ilona Florentina bárónővel három gyermeke volt, a kik 1739 és 1745 közt születtek: Ferencz, József és Antónia. Ferencznek vagy Józsefnek a fia kellett hogy legyen az a Roglaticzai Miskolczy Farkas, a ki 1800 táján a Bácskából Biharba költözött s 1802-ben a nagyváradi püspöki jószágok kezelője lett. Ennek fiága kihalt. A család utolsó sarjai Farkas fia János főhadnagy és Mihályi Teréz három leánya: Miskolczy Ludovika (Bölesi és Növedi Juricskay Ede neje, nyolcz gyermek anyja), ismeretlen nevü leány (Szent-Mártoni Ónody Lajos hitvese) és ismeretlen nevű leány (Bölcsei Buday Imre felesége).
3. Pejácsevich János báró 1666-ban született Bulgáriában, 1690-ben Magyarországba menekült a török elől és 1724-ben halt meg. 1690 táján vette nőül a bulgáriai Stekich Mártát (sz. 1674 k., † 1727). Nyolcz gyermekük volt Antal báró (sz. 1691 k., 1730-ban Cardona grófjától megszerzi Orahoviczát és Fericsanczét), Miklós, † 1732-ben; első nejétől, Bardich Anna Máriától, a kit 1719-ben vett el s a ki 1703–1723-ig élt, nem volt gyermeke; második nejétől, Gabetich Anna Máriától, a kit 1727 előtt vett el s a ki 1733-ban halt meg, két gyermeke volt: János Ignácz József báró, élt 1727–1734, és Mária Francziska bárónő, élt 1729–1732, a kikben Antal ága kihalt). Anna Mária bárónő (1692–1777 után, férje 1709 : Nicolantin Gergely Bulgáriából, a ki 1690 k. született és 1748-ban halt meg), Márk báró, szerémi főispán (sz. 1694 után, a határőrvidékhez csatolt Mitrovicza helyett Rumát, Verőczét és Rétfalut kapja 1749-ben kárpótlásul, † 1762), Erzsébet († ifjan), Ignácz Márk János (1704–1712 ), Ilona bárónő († 1762 után, mint az 1762 előtt meghalt Biricsics Ferencz özvegye), Mátyás jézustársasági atya, majd a péterváradi Szent-Háromság apátja (sz. 1707, † 1781) és Mária Francziska (sz. 1713, † 1791 után, mint az 1770 előtt elhunyt Losek József özvegye.
Nicolantin Gergelynek három leánya volt: Francziska (Wallner-né), Erzsébet (Laborda-né) és Borbála (Bernjákovich Ferencz Miklós báró neje).
Biricsics Ferencznek négy gyermeke volt: Mária Anna (Cseh Mihályné), Borbála (Ebner-né), Márta (Frank-né) és Ferencz, a kinek nemességét 1763-ban erősitették meg s a kinek két fia volt: Biricsics Jakab és Kristóf (1763).
Losek József három gyermeke: Anna (Borcsiczky-né), Francziska (Mihalovich-né) és Losek József.
4. Cserkiczy Mihály báró utódairól nem tudunk.
5. Pejácsevich Mária grófnőnek (1811–1883) és gr. Althann Ferdinándnak (1808–1890) három gyermeke van: Althann Mária Eleonóra grófnő (sz. 1838), a ki 1870 óta a hamburgi Schrőder Antal Henrik neje, Althann Mihály Sándor gróf (sz. 1842, 1878 óta Csepini Adamovich Irma férje, de nincs gyermeke) és Althann Mária Ottilia grófnő (sz. 1847).
6. Pejácsevich Julia grófnőnek (1815–1861) és Palm Rudolf bárónak (1813–1871) gyermekei: Palm Károly báró (sz. 1843, 1868 óta Rosen Natália bárónő férje) és Palm Juliána bárónő (sz. 1844). Palm Károly és Rosen Natália gyermekei: Palm Margit bárónő (sz. 1870, 1895 óta Stackelberg Károly bárónak, Oroszországban, Dagő szigetén Putkas urának a hitvese) és Palm Fülöp báró (sz. 1872).
7. Pejácsevich Klementina grófnőnek (1817–1889) és gr. Althann Alfrédnek (1807–1864) vonala kihalt fiukkal: gr. Althann Mihály Ágosttal (1854–1900), Grammont de Trabes-Touloungeon Karola bárónő férjével.
8. Rendkivül virágzó, utódokban gazdag Pejácsevich Ludvina grófnő (1826–1889) vonala két férjétől: Eltz Hugó gróf (1817–1848) és Eltz Károly gróf (1823-1900) fivérektől. Eltz Hugó gróf egyetlen leánya: Hugolina grófnő (sz. 1849) 1869-ben Eltz Rübenach Kunó báró (1832–1889) második neje lett és öt gyermeket szült: báró Eltz-Rübenach Lidvinát (sz. 1870), Hugót (sz. 1872), Pált (sz. 1875), Kunót (sz. 1876) és Miksát (sz. 1878). Ezek közül Lidvina bárónő (sz. 1870), 1895 óta Westphalen Ferencz gróf (sz. 1864) neje s öt gyermekük van: gr. Westphalen Kelemen (sz. 1896), Hugolina (sz. 1897), Károly (sz. 1898), Johanna Mária (sz. 1900) és Antónia (sz. 1902). Eltz Károly grófnak, Pejácsevich Lidvina grófnő második férjének, hét gyermeke volt: Eltz Sófia grófnő (sz. 1854, 1876 óta Geyr v. Schweppenburg Frigyes báró neje és kilencz 67gyermeknek: báró Geyr von Schweppenburg Frigyesnek, Miksának; Lidvinának, Kunónak, Jánosnak, Teréznek, Antóniának, Rudolfnak és Tivadarnak anyja), Eltz Marianna grfnő (sz. 1856), Eltz Antónia grófnő (sz. 1858, 1887 óta Wambolt von Umstadt Fülöp báró neje és három gyermeknek: báró Wambolt von Umstadt Ferencznek, Károlynak és Lidvinának anyja), Eltz Jakab gróf (sz. 1860, 1891 óta Lobkowitz Mária hgnő férje és öt gyermek apja: gr. Eltz Ludvináé, Károlyé, Annáé, Antóniáé és Györgyé), Eltz Johanna grófnő (sz. 1861, 1890 óta Khuen-Belasi Henrik gróf neje és három gyermek anyja: gr. Khuen-Belasi Károlyé, Henriké és Ludvináé), Eltz Ervin gróf (sz. 1863) és Eltz Francziska grófnő (sz. 1866, 1899 óta Magnis Vilmos gróf neje és két leány anyja: gr. Magnis Lidvináé és Gábrieláé).
9. Pejácsevich Lenke grófnőnek (sz. 1849) és gr. Festetics Andornak (sz. 1843) két fia van gr. Festetics Sándor (sz. 1882) és András (sz. 1884).
10. Pejácsevich Francziska grnőnek (sz. 1859) és Clary und Aldringen Manfréd grófnak (sz. 1852), három gyermeke van: gr. Clary und Aldringen Ödön (sz. 1885), Mária (sz. 1886) és Dorottya (sz. 1892).
11. Pejácsevich Karolina grófnőnek (sz. 1861) és gr. Bellegarde Rudolfnak (sz. 1862) három leánya van: gr. Bellegarde Mária (sz. 1892), Vilma (sz. 1894) és Ladiszlaja (sz. 1895).
12. Pejácsevich Teréz grófnőnek (sz. 1867) és Seilern und Aspang Gyula grnak (sz. 1858.) két gyermeke: gr. Seilern und Aspang László (sz. 1886) és Mária Teréz (sz. 1896.)
A mellékelt táblázatokból az tünik ki), hogy fiágon csupán a nasiczi ág virágzik tovább és pedig három vonalban: Tivadar gróf horvát bánéban (a kit a Pallas nagy lexikona a rumai ágbeli Péter gróf fiának ad ki, a Pejácsevich-Mikó vonalban és János gróf vonalában. Természetes, hogy a leányágakat Pejácsevich Julián gróf elhanyagolja, azokat én egészitettem ki. Szintoly természetes, hogy ilyen rengeteg munkánál hibák is csusznak be, azokat kijavitottam, és hiszem, hogy ismertetésem a Pejácsevicheknek csaknem tökéletes nemzedékrendi történelme, a melynek egész érdeme gróf Pejácsevich Julián urat illeti.
ZARÁNDY A. GÁSPÁR.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages