II. A kivitelben nyilvánuló természetesség.

Teljes szövegű keresés

II. A kivitelben nyilvánuló természetesség.
Ez osztály kifogástalan heraldikai tárgyu czimereket foglal magában, természetes ábrázolásban. A kivitelben való természetességre törekvést Hefner a heraldika szellemében való járatlanságnak, nem értésének tartja. Idézem itt jellemző itéletét:
Gänzliche Naturgetreuheit findet sich in den gemeinen Figuren der ächten Heraldik nicht, und ich behaupte, dass man den Geist der Heraldik gänzlich missverstehe, wenn man glaubte, durch ängstliche Copierung der Natur, oder der Kunst die richtigen Formem zu finden.
Der Zweck der Heraldik ist eher in wenigen Strichen ein charakterisches Bild, als mit vielen Strichen eine platte Copie des lebenden oder künstlichen Originales herzustellen.*
Theoretische und praktische Heraldik. 2. kiadás, 56. lap.
Bár e szavakat számtalan czimerből levont szabálynak kell tekintenünk, a külföldi heraldikákban is találunk természetes ábrázolást, különösen oly esetekben, midőn könnyebb felismerés czéljából szükséges; igy testrészeknél, félalakoknál és ritkábban előforduló állatoknál.
A magyar heraldikában sok ilyen czimer fordul elő s bár azoknak fontosságot nem tulajdonitok, teljesség kedvéért egynehányat fölemlitek.
Természetes emberfő van a Perényi 1415,* 55Arbanass 1503,* Füzy (1515)* és Athaky Bosnyák (1526)* czimerben. A két utóbbiban lebegő fő, kéz, szőlő, szóval az összes czimeralakok természetes kivitelüek.
Siebmacher, 360. t., Arch. Ért. VIII. k. 297–99. 1., Turul VII. k. 21. 1.
Horvát Siebmacher, 4. t.
Szines másolat a Heraldikai Társaság birtokában. Siebmacher, 147. t.
Szines másolata, gr. Károlyi-család oklevéltárában, III. k. 158–159. 1.
Oroszlánfő a Török Pál 1418. armalisában;*
Turul, XIII. k. 38. 1.
ökörfő a XV. századból a kis-szebeni mészáros czéh czimerében;*
Archćologiai Értesitő, IX. k. 5. 444. 1.
kosfő a Rhédeiek (1466),*
Turul, IV. k. 84. 1.
előtünő pelikán a Pogány (1447)*;
Turul, VII. k. 78. 1.
sasláb a Kölkedi (1429)* és Ostffy (1437)* család czimerében;
Turul, XIV. k. 36. 1.
Siebmacher, 343, t.; Horvát Siebmacher, 99. t.
növekvő medvét a Verssendi armalisban (1515)* találunk;
Magyar Nemzeti Múzeum, levéltár.
bárány van a Dempse (1434)*;
Országos Levéltár.
szarvas van a keszthelyi Bornemissza (1509),* Tristanus gyulafehérvári kanonok (1486)* és a Kemény család czimerében.
Siebmacher Suppl. 16.
Véghelyi D. gyüjteménye.
Vannak oly állatok, melyeket ritkaságuk vagy más állatokhoz való hasonlóságuk miatt (különösen áll ez utóbbi a madarakra) általában jellemzetesebben, természetesebben szoktak rajzolni.
Ilyen például az elefánt az Elefánthi (1384);* az evet a Treutel sisakdiszen (1404);* a Berényi 1431)* Tarkői (1453);* és Turóczi (1513)* czimerben; a szarka a Nagymihályi (1370–1418)* és Csupor (1412);* a papagály a Petri Ders (1447);* és a Gyalokay (1418);* a galamb a Perneszi (1504–1507);* a strucz a Kálnássy (XVI. század)* és a kakas a hradnai Holy (1488)* czimerben. Ez utóbbi annyira természetes, hogy a tollak zománczát is hiven feltünteti, sokkal heraldikusabb ennél 1227-ből a Forray* czimerben, de hogy miért, már kora is elárulja.
Siebmacher Suppl. 29. t.
Siebmacher, 471. t.
Turul, 1889. évf. 26. 1.; Siebmacher, 46. t.
Siebmacher, 457. t.
Siebmacher, 463. t.
Sztáray levéltár, I. k. 363. 1.; Turul, VII. k. 177. 1.
Turul, VII. k. 21. 1. 16. ábra; Siebmacher Suppl. 23.
Siebmacher, 288. 1.
Turul, XI. k. 68. 1.
Véghelyi D. gyüjt.
Siebmacher, 213. t.
Turul, XIV. k. 138. 1.
* Csoma, Abauj-Torna várm. nemes csal., 288–89. l.
Jellemző azon alakok természetesülése, a melyeknek igen mereven stilizált ábrázolása szokott lenni. A rózsa és liliom heraldikánkban igen gyakori természetes ábrázolásban is, igy a rózsa 1520-ból a Várkonyiak,* a liliom 1479-ben a Kossuth* és 1513-ban az Imreffyek czimerében.*
Orsz. levéltár, Turul, X. k. 164. 1.
Turul, XII. k. 153. 1.
Szines másolat a Herald. Társ. birtokában. Turul, X. k. 160. 1.
A szép, kifejező stilizált sas és oroszlán nálunk sem tartozik a ritkaságok közé; csakhogy az is sürün előfordul, hogy ezeket még akkor is természetesen ábrázolják, a mikor tulajdonkép a kompoziczió nem természetes.
A sas ábrázolásánál a természetességre való törekvés a szárnytollak tömöttségében, a fej laposságában nyilvánul, igy 1430-ban a Marsovszky,* 1431-ben a Paczali Peres* és 1487-ben Sirokay czimeren.*
Siebmacher, 300. t.
Turul, 1886. évf. 18. 1.
Arch. Ért. VIII. k. 5. f. 408. 1.
További haladás az, hogy a sas természetes ábrázolása mellett elveszti szokott heraldikai helyzetét, igy az emlitett Imreffy czimerben, de különösen Nagymartoni Pál 1328. nagyobb* és 1332. évi kisebb pecsétjén. Az utóbbinak sikerült 56rajzát b. Radvánszky Béla ur szivességéből itt közlöm a Bárczay család levéltárából. Érdekes és tanulságos e kettőnek összehasonlitása. A kisebb pecséten a pajzstalp töredezett, de kiegészithető a nagyobb pecsétből. A sas négyszögü alapon jobbra fordulva, felemelt szárnyakkal repülésre készen áll s hátra néz. Helyzete természetes s talán ebből kifolyólag sokat veszit merevségéből. A kis pecséten feje stilizáltabb, a nagyon természetes; a szárnytollak a kis pecséten természetesebbek a farktollak pedig egyaránt mindkettőn természetesek.
Siebmacher, 327. t.; Bárczay, A heraldika kézikönyve, 180. ábra.
A természetes kivitelű oroszlánok azonban heraldikai helyzetüket már csak azért is megtartják, mert másként nehéz lenne őket a pajzsban elhelyezni és a pajzsot nem töltenék be.
Ilyenek: 1503-ból a Spissich,* 1513-ból az Alpáry,* 1519-ből a Kanizsay,* 1525-ből a Salzer,* 1526-ból a Bursel* czimerek oroszlánjai.
Szines másolat a Heraldikai Társulat birtokában. Siebmacher Suppl. 77. t.
Siebmacher Suppl. 75. t.
Nyáry, A heraldika vezérfonala, 130. 1.
Országos levéltár.
U. ott.
Természetes ábrázolásban fekvő helyzetben is előfordul 1519-ben a Pálóczy sirkő-czimerben.* Az a körülmény, hogy természetes ábrázolásu oroszlán csak a XVI. században és csak armálisokban fordul elő, sokat leront az emlitett czimerek érdekességéből, mert nem a nemzeti szellem nyilvánul bennük, hanem az idegen, reneszánsz korbeli festő megtagadhatatlan iránya.
Turul, VI. k. 26. l., Csoma-Cserghés, Alte Grabdenkmäler és Siebmacher, 349. 1.
Ép ezért nem tulajdonitható nagyobb fontosság a felhő ábrázolásának sem, mely növekvő és előtünő alakokkal kapcsolatban elég gyakori; többnyire a pajzs jobb oldalán fordul elő, de pajzstalpul is szolgál (Barwy, Aszuvölgyi, Karcsay.)
Zsigmond korából nagyobb természetességre való törekvést csak a Vadkerti Vincze család 1415-beli armalisában* látunk, a többiben, igy 1417. Barwy,* 1434-ből a Dempse,* Kistárkányi,* Karcsay és Gencsy* és 1437-ből az Aszuvölgyi* családok armalisában a szokott kigyóvonalakkal találkozunk, bár azoknak merevsége enyhül a Kistárkányi armalis sisakdiszének felhőfoszlányaiban s a Karcsay czimer gomolyfelhője is némi természetességre való törekvést árul el.
Turul, I. k. 82. 1.
Turul, XII. k. 119. 1.; Siebmacher Suppl. 25. t.
Orsz. levéltár, 12593. Siebmacher Suppl. 25. t.
A sisakdiszen. Turul, XIII. k. 162. l.; Monumenta Hung. Her., II. k. 16. á.
Turul, XVI. k. 143. l.; Monumenta Hung. Her. II. k. 14. á.
Turul, III. k. 166. 1.
A tulajdonképeni természetes ábrázolás azonban csak 1500-ban a Hernalt-Mestery armalissal* kezdődik s egyre természetszerübb jelleget nyer az 1511. Vátthyon* és 1515. Füzy czimerben.* A középkorban utolsó ábrázolása az 1526-ik Bosnyák czimerben fordult elő, a kornak megfelelően természetesen, bár nagyon szabálytalanul, mivel úgy a pajzs, mint a felhő szine kék.*
Turul, V. k. 80. 1. Eredetije a Nemzeti Muzeumban.
Országos levéltár 29089; Siebmacher Suppl. 90. 1.
Szines másolat a Herald. Társ. levéltárában.; Siebmacher, 140. t.
Siebmacher. 64. 1. Szines másolat, gr. Károlyi oklevéltár, III. k. 158. 1.
A XVI. századbeli általános természetes iránynak ellene látszik mondani a nem régen közölt Érky czimer* felhője, azonban ennek eredetijéről ép a felhő ábrázolásánál pattogott le a festék, úgy hogy csak az alapvonalak látszanak, melyeket a másoló a kornak megfelelően nem javitott ki. Világos, hogy ez alapvonalak nem lehetnek természetesek, de az arra nem jogosit fel, hogy az alapvonalakat határozottan kihuzva, az egész felhőt oly stilizált ábrázolással rekonstruáljuk, a milyenre alig van példa heraldikánkban.
Turul, 1902. évf. 90. 1.
R. KISS ISTVÁN.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages