HÉDERVÁRI IMRE 1447-IKI FELMENTŐ LEVELE.
153HÉDERVÁRI IMRE 1447-IKI FELMENTŐ LEVELE.
(Egy melléklettel és a szöveg között hat pecsétrajzzal.)
Az országos rendek 1447 szeptember havában tartott gyülésének a nádorválasztás mellett legfontosabb tárgya Buda várának Hédervári Imrétől való átvétele s a kormányzó gondjaira bizása volt. Már az 1446-iki kormányzó-választó országgyülés kimondotta,* hogy a kormányzó tetszése szerint bármikor tartózkodhatik az öszszes királyi és királynői várakban és városokban; ugyanezt a határozatot megujitja az 1446. országgyülés végzéseit egész teljességükben átíró 1447. első országgyülés is.* Ezzel ugyan még nem volt kimondva, hogy bármelyik vár vagy város is a nádornak vagy kapitányoknak, vagy a kinek gondjai alatt állott, kezéből kivétessék s a kormányzó személyes gondjaira bizassék, – hiszen a «libera intrandi et pausandi facultas» ezt nem követeli meg szükségkép, – de hogy a rendek a határozatnak ilyesféle értelmet is tulajdonitottak, mutatja az a körülmény, hogy akkor, midőn az 1447. második országgyülésen elhatározzák, hogy Buda vára a kormányzónak adassék át, erre a végzésre hivatkoznak.*
Art. VII. Kovachich, Vest. Com. 257. 1.
Kovachich, Suppl. a. Vest. Com. II. k. 60. 1. Kovachich különösnek találja, (Supp1. II. k. 104. 1.) hogy a rendek Buda átadásánál nem az ugyanazon évben tartott országgyülésre, hanem az előző 1446. évire hivatkoznak. Pedig ez természetes, minthogy az 1447. országgyülés is egyenesen kimondja, hogy most az előző évi végzéseket irja át. U. ott 53. 1
L. az alább közlendő oklevelet: «huiusmodi decreto seu institutioni satisfacere volentes»
Buda vára az 1446-iki végzés hozatalakor Hédervári Lőrincz nádor kezén volt, s az ő kezén maradt az 1446-iki végzés után is egészen a nádornak 1447 juliusában bekövetkezett haláláig.*
Fraknóinak a Czech kézirataiból összeállitott nádori sorozata szerint (A nádori és orsz. birói hiv. 162. 1.) Hédervári Lőrincz 1437. márczius 7. – 1447 augusztus végéig volt nádor. Hédervári Lőrincznek nádori kinevezése, melyet Zsigmond mint császár állit ki, csakugyan 1437 márczius 7-ikén kelt (A gr. Khuen-Héderváry család hédervári levéltárában, Héderváry-rész, fasc. 1. 3. sz.) Halála azonban nem augusztus végére, hanem valószinüleg juliusra esik, mi a gr. Khuen-Héderváry levéltár két okleveléből állapitható meg. Az egyik oklevél 1447 június 23. kelt. (Héderváry-rész, fasc. I. 4. sz.) Ezt Hunyady János kormányzó állitja ki és a mosonyi ispánságot ruházza benne Hédervári Lőrincz nádorra, «qui eciam alias ipsum honorem tenuisse assert» (igy). A másik oklevélben (u. ott 315. sz.) Hédervári Imre 1447 augusztus 7-ikén Ladislaus de Kemne-nek irja, hogy a kormányzó a mosonyi ispánságot ismét («iterum et de novo») ő reá, Hédervári Imrére, ruházván, ő Kemne Lászlót óhajtja továbbra is alispánjául. («Volumus ut et adhuc nostra in persona vicecomes noster vos sitis.») E két oklevelet egyéb adatok hiján nem tudjuk másként értelmezni, mint úgy, hogy a kormányzó a nádornak a mosonyi ispánságra vonatkozó jogait vagy praetensióit nem ismerve, vagy figyelmen kivül hagyva először Hédervári Imrét nevezte ki mosonyi ispánná, utóbb azonban a nádor tiltakozására ezen rendelkezését visszavonva a nádort igtatta be az ispánságba. Hédervári lmrének másodszor való kinevezése minden valószinüség szerint nem következhetett be a nádor halála előtt, s igy a nádor halálának augusztus 7-ike előtt kellett bekövetkeznie. Megerősiti ezt a Magyar Nemzeti Múzeum törzslevéltárában levő, 1447 augusztus 21-ikén kelt oklevél is, melyben Hédervári Imre Sztrem és Szecsőd nevü jószágairól rendelkezvén, atyjáról mint néhairól beszél.
Tág tere nyilik a találgatásnak, hogy mik voltak az okok, a melyek a rendeket arra birták, hogy Buda várát ne adják át az uj nádornak, Gara Lászlónak, vagy hogy miért nem szereztek 154érvényt az országgyülési végzésnek az előbbi nádor életében, ha már határozatuknak csakugyan ezt az értelmet tulajdonitották. Hédervári Lőrincznek, vagy Gara Lászlónak személyében, vagy egyebütt rejlenek-e az okok, melyek ezen kérdésekre a feleletet megadják, azt bajos eldönteni. Tény, hogy Buda egészen haláláig Hédervári nádor kezén maradt. A nádor halála után fia, Imre vette át a várat, s ekkor a rendek legközelebbi gyülésükön első gondjuknak tartották, hogy Hédervári Imrét maguk elé idézzék, tőle Buda várát átvegyék és «pro tutiori conservatione eiusdem castri» «tumque aliis respectibus» a kormányzónak adják át. Erről 1447 szeptember 20-ikán Hédervári Imre számára kiállitják az összes rendek nevében szóló és általuk megpecsételt felmentő levelet.
Az oklevél szövege Bél Mátyás Notitia Hungariae-jának megjelenése óta ismeretes. Ő közölte először a Notitia III. k. 207. 1. abból a másolatból, melyet saját szavai szerint a Vecsey (tévesen Viczay helyett) család birtokában levő Héderváry-levéltárból kapott.* Utána közölte Pray (Annal. III. k. 61. l.) Batthyányi (Leg. eccl. I. k. 49. l.) Kovachich (Vestigia Com. 265. 1.) Katona (XIII. k. 545. 1.) Teleki (csak a kiállitók névsorát, Hunyadiak kora II. k. 54. 1.) és Fejér (szintén röviditve, Gen. Joan. de Hunyad, 106. 1.) Ezek közül azonban egyik sem látta az oklevél eredetijét; mindnyájan a Bél által használt másolat után indultak. Ez a másolat pedig nagyon hibás.
Not. Hung. III. k. 207. 1. jegyzet.
Az oklevél eredetije a gróf Khuen-Héderváry levéltárában van.* Innen közöljük a diplomatikai és sphragistikai szempontból rendkivül becses és tanulságos oklevelet, mely egyszersmind alkalmat nyujt arra is, hogy hazánknak 1445–1452. közötti kormányzatára vonatkozó ismereteinket bővitsük.
Héderváry-rész, fasc. I. 5. sz.
