A HETTYEY CSALÁD ARAGONIAI CZIMERE. (Szines czimerképpel.)

Teljes szövegű keresés

A HETTYEY CSALÁD ARAGONIAI CZIMERE.
(Szines czimerképpel.)

A HETTYEY CSALÁD ARAGONIAI CZIMERE.
Egyetlen egy esetet tudunk hazai heraldikánkból, hogy Zsigmond király külföldi utazásai alkalmával a kiséretében volt magyarok közül valakit idegen fejedelem is kitüntetett czimeradománynyal; pedig az 1414–1418 közötti évek gyakori fejedelmi látogatásai, már csak udvariasságból is, okvetlenül előidézték azt, hogy ne csak a látogatást tevő magyar király tüntesse ki azon fejedelem hiveit, kinek vendégszeretetét élvezi, hanem hogy a vendéglátó király is viszonozza ezt az udvariasságot a magyar királyi kiséret tagjainak kitüntetésével. Más természetü kitüntetésekre van példa ez időkből; de külföldi czimeradományra az eddig ismert egyetlen egy eset a Garai Miklós nádoré, kit VI. Károly franczia király Zsigmondnak Párisban időzésekor a magyar királylyal egyetemben bővitett czimerrel örvendeztetett meg. Sajátságos módon, a czimeradományt a franczia király és Zsigmond egyugyanazon napon, 1416 márczius 26-án, adják ki.*
1 A franczia czimeradomány ugyan 1415. márcz. 26-án kelt; csakhogy a francziák újévöket a husvéttal kezdték; ez pedig ebben az évben (1416) ápr. 19-ére esett, tehát márcz. 26-án még 1415-öt irtak. V. ö. Knauz Kortan 91. Ezt br. Nyáry Albert Heraldikájában (238. l.) nem vette észre.
 
Zsigmond király perpignani tartózkodása (1415 szept. 18.–okt. végeig) is eredményezett czimeradományt az aragoniai királytól a magyar király kiséretének tagjai részére. Erről eddig nem volt tudomásunk. Nagy örömmel vette tehát folyóiratunk Hettyey Gyula, cs. és kir. kamarás úr szivességét, ki a Hettyey Sámuel, pécsi püspök úr birtokában lévő eredeti aragoniai czimerlevelet, mely családjuk ősei részére szól, közlés és tudományos felhasználás czéljából rendelkezésünkre bocsájtotta. Fogadják ezért őszinte köszönetünket.
A kissé megviselt eredeti czimerlevél I. Ferdinánd aragoniai királyé; kelt pedig 1415 október 20-án Perpignanban, tehát Zsigmond király ottani tartózkodásának vége felé. A czimert a Magyarországból eredő Hettyei (de Hethye) Péter fiai: Leustách, László, Illés és Balázs, Hettyei Miklós és Lőrincz, továbbá Bátéi (de Bactee) Egyed fia Benedek kapják; kik kétségtelenül mind Zsigmond király kiséretében voltak. Ezek az aragon király elé járulnak és czimert kérnek tőle. A czimert magok választják. A király megfontolván, hogy messziről jött embernek kérését illik teljesiteni, kérésöket kedvezőleg intézi el és adja nekik – bőven leirván azt, az alapot képező kerettel együtt – a következő czimert: kék táblán négyszögü sárga keret van, minden sarkában kék mezőben kis vörös virágos ág. Ennek a táblának a közepén van egy vörös pajzs; ennek közepén koronás ezüst leopard, mely szájában vérző nyulat tart. Sisakdisz a fél leopard (korona nélkül) a nyullal. A koronás sisak takarója vörös (visszahajtásaiban fehér).
Igy blazonál az oklevél, tán kevésbbé heraldikus módon, de eléggé érthetően. Nemességet az oklevél nem ád, mert a kérelmezőket a nélkül is nemeseknek mondja; hanem bőven körülirja, hol, mikor viselhetik e czimert és hogy azt soha meg ne változtassák. Meg is hagyja mindenrangu aragoniai méltóságviselőnek, hogy e rendeletet pontosan tartsák meg.
Ime a szöveg:
Nos Ferdinandus dei gratia rex Aragonum, Sicilie, Valencie, Maioricarum, Sardine et Corsice, comes Barchinone, dux Athenarum et Neopatrie ac comes Rossilionis et Ceritanie. Regalem decet excellentiam ex innexa potestate illis, qui armorum insignia preter propria gestare desiderant, si ea devote poscantur, libenti animo et munifico licentiam elargiri. Cum igitur nobiles et devoti nostri Leustacius, Ladislaus, 188Elias et Blasius Petri, Nicolaus, Laurentius de Hethye ac Benedictus Egydii* de Bactee, oriundi regni Hungarie, centis respectibus et motivis, honorem ipsorum dilatantibus, arma seu insignia nobilitatis antepicta deferre elegerint, nobisque inde supplicaverunt opportunam eis licentiam impertiri; advertentes quantum sit primordium hominibus volentibus esse claros singularem seu discretam armorum habere formulam, ab aliquo mundi principum eis indultam, et que in consimilibus principantum fama gloriosius divulgatur, eo potius, si ex remotis partibus talia conferunt oriundis: tenore presentis arma antepicta, quorum campus est blavi coloris, habens quadrangulare girum crocei coloris et in quolibet angulo quendam parvum stipitem bifronditum rubei, cum quodam agello blavi colorum, in cuius campi inferiori parte depictus est quidam scutus (igy) rubei coloris, continens in medio quendam leopardum coronatum argenteum, tenens in ore quendam leporem saucium, in summitate [cuius cli-]pei depictus est quidam elmus [seu] galea argentea, [cum quodam] coopertorio rubeo [ex fimbris] frondiferis, cum quadam corona aurea, in cuius culmine per medium eminet quidam leopardus usque ad medium tenens in ore quendam leporem saucium, eisdem nobilibus et suis filiis, successoribus et heredibus ab eis legitime descendentibus, de certa nostra scientia et expresse desig[nando?] concedimus et donamus. Que quidem arma et insignia ipsi et sui premissi in singulis actibus, locis et rebus, in quibus moris est, deferant et portent affixa, vel inscripta, ullo unquam tempore immutanda, quorum pretextu, cum res accidat, in tutamine Christiane et orthodoxe religionis et sui veri domini naturalis illa experiantur fideliter cum honore. Nos enim mandamus illustri et magnifico Alfonso principi Gerunde, nostro primogenito precaro et in regnis et terris nostris generali gubernatori, et post ………. [gressus] nostros utinam, deo propitio, prosperos et longevos legitimo successori, ac nostris et eius successoribus quibuscunque, necnon maiori nostro conestabili, marescallis, armorum capitaneis, vexilliferis, alguatziriis et aliis officialibus nostris et ipsius nostri primogeniti, ad quos spectet, et eorum vicesgerentibus seu locatenentibus; tam presentibus quam futuris, quatenus nostrum presens indultum omniaque et singula in eo contenta teneant firmiter et observent, tenerique et observari faciant ab omnibus inconcusse, iuxta sui seriem pleniorem, et non contra faciant vel veniant, aut aliquem contrafacere vel venire permittant aliqua ratione. In cuius rei testimonium presentem fieri iussimus nostro sigillo pendenti munitam. Datum Perpiniani, vicesima die Octobris, anno a nativitate domini millesimo quadringentesimo quintodecimo, regnique nostri quarto. Et propter indispositionem persone nostre signata manu nostri primogeniti. A(lfonsus) primogenitus noster.
1 A Nicolaus-tól Egydii-ig terjedő rész razurára van irva.
 
Kanczelláriai jegyzetek:
Az oklevél alsó behajtása alatt jobboldalt: In gratiarum IIII°. Azután: Dominus rex mandavit mihi Paulo Nicholon….
A behajtás alatt baloldalt a czimer próbarajza látható.
A behajtáson: Regestrata.
A nagyérdekü czimeradomány tehát, az aragoniai kanczellária bölcs szokása szerint, regestráltatott; még pedig az aragón királyi kegynyilvánitások registereinek, a «Gratiarum» -nak negyedik kötetében.
Tudva azt, hogy az aragoniai registerek teljes sorozata ma is megvan a barcelonai állami levéltárban, érdekesnek tartottuk utána járni annak, hogy benn van-e azokban tényleg a jelen oklevél szövege.
Naagy spanyol utazónk, Thallóczy Lajos t. barátunk szivességéhez fordultunk tehát, hogy egész Európára kiterjedő összeköttetései révén ez oklevél ügyére világosságot deritsen; annyival inkább szükség volt erre, mert az oklevélben ép a legfontosabb részek egyike, t. i. a nevek, a kiknek a czimeradomány szól, jórészt razurára vannak irva és könnyen felmerülhetne a gyanu, hogy itt későbbi változtatással, az adományosok névsorának megmásitásával van dolgunk.
Thallóczy Lajos ur lekötelező barátsággal utána járt a dolognak és Barcelonából rövid időre megjött a válasz. Az eredmény az, hogy az oklevél szövege tényleg szó szerint megvan az aragoniai registerek 2394-ik kötetében (minő gazdagság!) a 114–115. leveleken. A nevek sora pedig egyezik az oklevélben felsoroltakéval; tehát nincs későbbi változtatással dolgunk, hanem az oklevél valóban azoknak szól, a kiket felsorol. A javitás az eredeti oklevélben egykorulag, a kibocsájtás előtt, történt.
Sőt, mi több, ugyanazokat, a kiket a czimerlevél felsorol, az aragon király még más kegyekben, ugylátszik, nemesi kiváltságokban is részesitette. A Barcelonából vett tudósitás szerint a czimerlevélben felsoroltak a perpignani királytalálkozás alkalmával még kétszer kaptak I. Ferdinánd királytól oklevelet.
Ugyanazon, 2394-ik registerkötetből valók e hibás oklevélkivonatok:
Concessio nobilium Leustaci, Ladezlai Elie et Blazi Petri de Hete fratrum et Benedicti Egidi de Bactee, oriundi regni Hungarie, fol. 108.
Item. Nobilium Benedicti et Nicolai Egidi fratrum de Bactee et Leustaci Petri de Hetye, oriundi regni Hungarie, fol. 109.
A Hettyey és Bátéi családbeliek tehát I. Ferdinand királyt többször foglalkodtatták; Zsigmond 189magyar kiséretének kétségtelenül kedvelt tagjai közé tartoztak.
Áttérve magára a czímerre, nem mondhatjuk, hogy annak ábrázolására a spanyol czimerfestészet büszke lehet. A kompoziczió heraldikailag nem szép; a kivitel gyarló. A czimeralak, a pajzsbeli leopárd, a pajzs szélességéhez képest igen nyurga; a pajzs mezejét nem tölti ki; a sisak a pajzshoz képest igen vaskos; alsó nyilása nincs arányban a pajzs felső szélével. A stilizálás és festés igen kezdetleges; Zsigmond király egykoru czimerlevelei mellé nem állitható.
Az oklevél élére festett czimer maga azonban magyar szellem terméke, magyar felfogást tükröz vissza. A Hettyey és Bátéi családbeliek maguk kérik I. Ferdinand királyt, hogy ezt a czimert adja nekik.
Nem is ismeretlen előttünk ez a czimerkép. Ugyanebben az évben, 1415-ben, Hothwafői, máskép Tamadócz (Tamás fia) Tamás, körösmegyei nemes, a királynő altárnokmestere, ugyanezt a czimerképet kéri Zsigmond királytól a maga, vérrokonai és a Doklinai Bothos családbeliek számára. Zsigmond király teljesiti a kérelmet, és június 23-ikán Konstanczban kiadatja a czimerlevelet.*
1 Turul, 1884. 58.
 
A pajzs kék mezejében vörös nyakörvös (tehát szelidített) arany leopard a czímerkép, mely első lábaival szájában egy vérző természetes (a szöveg szerint ezüst) nyulat tart. Egészen ilyen a Hettyey-czimer is. Csak a szinek változnak, mintha czimertöréssel volna dolgunk. A kék mező vörösre változik, az arany leopard ezüstre; a nyakörv elmarad, de helyette a leopard koronássá válik; a sisakdiszben aztán ismét elmarad a korona.
Vérrokonságban voltak-e a Hettyeyek és Bátéiak a Hothwafőiekkel és Doklinai Bothosokkal vagy sem, és hogy ennek alapján kérték-e a hasonló czimert I. Ferdinandtól, nem tudjuk; de hogy ismerték a Hothwafőieknek négy hónappal előbb kapott czimerét: annyi tény. A nyulat fogó leopárd nem tartozik azon közönséges és szokásos czimeralakok közé, melyekkel lépten-nyomon találkozunk.
A magyar czimerlevélnek nincs oka a spanyol előtt szégyenkeznie. Mennyivel szebb heraldikai stilizálásban, ügyesebb kivitelben látjuk azon ugyanazt a czimerképet, mint a perpignani oklevelen. Egymás mellé helyezve a kettőt, Zsigmond királyunk udvarában a heraldikai érzék fejlettebb voltát látjuk. I. Ferdinand aragon király czimerlevele kontár czimerfestő kezére vall; pedig a festő az oklevél aljára körvonalakban előre oda rajzolta azt a czimerképet, melyet a távoli nemzet fiai az aragon királytól kértek. A kivitel még sem sikerült.
A czimertechnika e kevésbbé fejlett volta nem von le semmit a Hettyey-család aragoniai czímerlevelének nagy értékéből; Zsigmond király idejéből a Garaiak franczia czimer-adománya többé nem áll egyedül. A Garaiakban az ország zászlós urainak egyikét, a legtekintélyesebb, politikailag a legbefolyásosabb magyar főurat tüntette ki a franczia király; a Hettyeyek és Bátéiak őseiben azonban a magyar királyi kiséretnek, a magyar köznemességnek tagjait érdemesitette kitüntetésre Aragonia királya.
Használta-e valaha a család az aragoniai czimert családi jelvényül, nem tudjuk; annyi azonban tény, hogy I. Ferdinand király parancsát, hogy az általa adott czimer «ullo unquam tempore immutanda», a Hettyey-család nem igen tartotta kötelezőnek, mert ma, a hogy a Siebmacherből látjuk, a család czimere egészen más.
FEJÉRPATAKY.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT