A KASSAI DOM SZENTSÉGHÁZÁN LÉVŐ CZÍMEREK.
A KASSAI DOM SZENTSÉGHÁZÁN LÉVŐ CZÍMEREK.
(Egy tábla melléklettel.)
A heraldikának kétségtelenűl becses forrásai: a levéltárak pergamenjeiről függő pecsétek. Ezek mentették meg az utókor részére sok, már századokkal előtt kihalt családunk czímerét, ismertették meg most élő régi családokét ősi eredetiségében és szépségében.
Azonban a mily hitelesek és fontosak e függő pecsétek czímerei, épen oly hiányosak is. Megösmerkedünk általuk a czímerek heraldikusan szép alakjaival, de szinei előttünk ismeretlenek maradnak. Azon csekély színjelzés, mely itt-ott középkori pecséteinken a damaszkolás által mutatkozik, mely a szín ellenében a fémet jelezte – minthogy e korban színt csak a legritkább esetben damaszkoltak – semmi előnyt nem nyújt, valamely czímer színeinek meghatározására. A külföld e tekintetben sokkal szerencsésebb, ő nekik vannak régi festett czímercodexeik már a XIII. század végétől kezdve, holott nálunk a legrégibb festett czímerkönyv a XVI. s legtöbbje már a XVIII. századból származik. – Mi egy-egy portól lepett színes epitaphiumot valamely templom falán, az üvegfestményeket székesegyházaink ablakain, kihalt családok czímereivel történt czímerbővítéseket fontos kútforrásokúl tekintünk s használunk fel hazai heraldikánkra nézve. Ily körülmények között örömmel kell üdvözölnünk a kassai szentségház czímereit, ezen XV. századbeli érczbe vésett czímer-codexet, mely a heraldikának, ha nem is már fénykorából, de mindenesetre jó korszakából, öt országos s hatósági czímer mellett 12 főrangú családunk czímerével és annak színeivel ismertet meg bennünket.
A szentségház keletre nyíló ajtaján öt czímer van, három egy sorban felül, kettő alúl, a többi oldalon: 4–4, kettő felül, kettő alúl, összesen 17.
22Az ajtón, a főhelyen balról (heraldice jobbról) első pajzs:
1. Az ország czímere, fehér s veressel hétszer osztott. Az osztás számait tekintve megfelel ma elfogadott ország-czímerünknek, melyben – bár általánosan nyolczpólyásnak mondatik, – tulajdonképen egy pólya sincs, mert csak páros osztási vonalak képeznek pólyákat, páratlanok csak osztásokat.
2. A mellette következő ezüst czímerpajzsban kettős farkú koronás természetes színű oroszlán ágaskodik. E czímert mint a sorrendben másodikat kétségtelenűl Csehország czímerének kell tartanunk, daczára hibás szinezésének. – Ez annyival szembe ötlőbb, mert a szentségház ajtaján utolsó helyen álló összetett országos czímerben, Csehországé egészen helyes színezéssel látható.
3. Kassa városának czímere: kék pajzsfőben három arany liliom, alúl fehér s veressel hétszer osztott.
Kassa sz. kir. város czímere színeire is teljesen egyezik azzal, melyet Nagy Lajos 1369-ben s Zsigmond király 1423-ban adományozott a városnak.* Az V. Lászlótól adományozott (1453) csak az osztások színeinek sorrendjében tér el, a mennyiben ez veres s fehérrel hétszer osztott.
1 Archivum Civ. Cassov. Secretum. C. Insignia Nr. 2. Fel. Magy. Múzeum évk. IV. 40.
4. Szlavonia czímere kék pajzsban, balharánt szökő nyest.
5. Az ország czímere Mátyás korában: négyelt pajzs, közép pajzszsal, melynek kék mezejében arany faágon fekete holló, csőrében gyűrűt tart. 1. Fehér s veressel hétszer osztott; 2. veresben zöld hármas halmon álló ezüst patriarchakereszt; 3. kékben három (2–1) koronás arany oroszlánfő; 4. veresben koronás, kettős farkú ezüst oroszlán.
Ezek után következnek a főúri magán czímerek, még pedig a déli oldalon felül:
6. Perényi czímer, kék pajzsban liliomos koronán, terpesztett lábbal álló, balra néző, kiterjesztett szárnyú, hosszú farkú, feketén fegyverzett fekete madár alak, hosszú szakállú emberfejjel. E czímer egyikét képezi azon torzított variansoknak,* melyek az ősi czímer alak meg nem értése következtében álltak elő, s főfontossága abban rejlik, hogy a színezett Perényi czímerek számát egygyel szaporítja, s az azoknál elfogadott színezést igazolja.
2 Perényi Péter abauji főispán köriratos pecsétjén, a gyöngyösi czímeres albumban (L. Turul VI. 177.), s a most használt bárói czímer 1–4. mezejében.
7. A déli oldalon a felső sorban második czímer: kék pajzsban* arany leveles koronából emelkedő sastollas barna kalpagú, hosszú hajú és szakállú, fedetlen nyakú, veres ruhás férfi alak. – E czímer főalakja, a koronából növekvő férfialak: hasonlít a Palóczy család czímerének főalakjához, Palóczy Imre Mátyás király kedvencz főpohárnok-mesterének czímere is helyén volna e főúri czímerek sorozatában. De a Palóczy czímer fő-typusai mégis hiányzanak e szentségház czímeréről. Az alak itt oldalt, amott szemben áll; itt fiatal, erőteljes, amott hosszú szakállú agg; itt fejét tollas kalpag fedi, ott ó német módra nyirott hosszú haja fedetlen; ott jobbjával szakállát markolja, baljában kapcsos könyvet tart, itt inkább előtünő (hervorbrechend) az alak helyzete, s kezei nem látszanak. Ily erős eltérések mellett nehéz e czímert a Palóczyakénak határozni, csupán reá mutattunk, megfejtését a jövő kutatásoknak tartva fenn.
1 Ezen czímerpajzs színe a szentségházon tulajdonképen zöld, de e színeltérés valószínűleg egy múltszázadbeli újítás alkalmával történt átfestés eredménye, mely alól az eredeti kék szín, több helyen előtünik.
8. A Szentgyörgyi s Bazini grófok czímere: kék pajzsban hatágú arany csillag. – Ez tehát a Szentgyörgyi grófok czímerének szinezésére nézve, a harmadik változat. Egyik Nagy Iván után: négyelt pajzs, 1–4. aranyban hatágú veres csillag, másik Wisgrill után: kék pajzsban aranynyal s veressel jobb haránt osztott hatágú csillag. – E színes osztás a csillagon okvetetlen megvolt, mert ez szentgyörgyi Tamás 1394. évi pecsétének vésetén,* de sőt Szentgyörgyi és Bazini György gróf szentgyörgyi sírkövének czímerében is világosan kivehető.
2 E pecsét vésetét figyelemmel vizsgálva, úgy látszik, mintha e czímerpajzs jobb haránt osztott volna s a hatágú csillag egyik szarvával az osztási vonalat követve az osztások szerint változtatja színeit.
9. A déli oldalon alúl az utolsó czímer a Butkay családé: kék pajzsban czölöpösen álló arany állkapocs, balra álló s felfelé hajló három foggal, – a pajzs felső sarkaiban jobbról ezüst 23befelé fordúlt holdsarlótól, balról hatágú arany csillagtól kisérve. E czímeralak, mint tudjuk, a Guthkeled-nemzetség három oldalékéből fokozatosan torzúlt; annyiban feltünő, hogy e czímer ez alakban itt előfordúl, mert kútfőink 1496-ról emlegetik a Butkayak, Keszegek, Sándorok, Ráskayak és Málczayak czímerbővítését, midőn Ulászló azt kék mezőben egy arany csillaggal bővíté.* – Ezen látszólagos ellenmondás úgy egyeztethető össze, hogy ha ezen idézett oklevél valóban létezett, vagy létezik is, az nem czímerbővítő, hanem czímermegerősítő oklevél lehet vagy lehetett, mert mint látjuk a Butkayak már Mátyás korában is ugyanazon czímert használták.
1 Siebmacher. 92. 1. 73. tábla. Nagy Iván II. 266 Szirmay Not. Com. Zempl. hist.73.
A KASSAI DÓM SZENTSÉGHÁZÁN LÉVŐ CZÍMREK.
A nyugati oldalon felül első
10. A Drugeth czímer. Egy arany szegélyzetű – három arany ékpólyával (Sparren) rakott – kék pólya által osztott, veres pajzs, melyben felül négy, alúl három fekete rigó látható.
Ez a homonnai Drugeth család czímere, mely úgy a pajzs alakot, mint a sisakdíszt s annak színeit tekintve, temérdek változatban maradt reánk. – Minthogy térszűke nem engedi, hogy a külföldi czímer-emlékekre is kiterjeszkedjem (L. Hampel. «Századok» 1881. 133., 207), itt csak a magyarországiakra szorítkozom. – Ezek egynémely variansai következők:
a) Legrégibb ezek között a Drugeth Fülöp nádor lovaspecsétje 1324-ből,* hol a ló nyakára és oldalára illesztett két czímerpajzsban, kétféleképen látjuk a Drugeth czímert ábrázolva: a ló nyakán lévő háromszög pajzs, pólyával osztott, felül (rongált lévén a pecsét) csak az első, alól három csonka rigó, – a ló oldalára illesztett pajzsban a pólya felett három, alól egy rigó látható.
2 Drugeth Fülöp nádor szepesi és abauji főispán Visolyban 1324. április 6-án kelt kiadványáról –A kövecsesi Dancs család levéltárában. – Archćologiai Értesítő XI. 185.
b) Drugeth János nádor és kunok birájának pecsétje 1332-ből,* hol a pólya már három tojásdad csattal rakott, s alúl a 3 rigó két sorban áll (2–1).
3 Máriássy levéltár Markusfalván. «Századok» 1875. 57.
c) Az előbbihez teljesen hasonló Drugeth Vilmos nádor s kunok birájának pecsétje 1337-ből.*
1 Máriássy levéltár. «Századok» 1875. 58.
d) Drugeth I. Miklós országbiró pecsétjén 1354-ből,* a czímeralak az előbbiekkel egyező, de már itt sisakdíszt is látunk, mely két szarv között, hat szegletű csat, mindenik szegletére egyszárú kereszt illesztve.
2 Arch. Ért. XIII. 185. Siebm. 146. 115. stb.
e) Az ungvári várkastély egyik kapuzata felett levő kőczímeren alúl a három rigó «alapon áll», mi a czímerpajzs idétlen alakjából is következhetett, s a rigók csonkasága is megszünt (1600).
f) Drugeth János országbiró (1641–42) pecsétjén a pajzs pólyáján öt, négyszögletű csattal rakott, alúl a három rigó «alapon» áll. Sisakdísz: nyitott szárny, melynek mindenikére a pajzsalak van illesztve, de itt a pólyára rakott csatok száma 4–4.*
3 Eredetije gyűjteményemben.
g) Drugeth János pecsétje 1600.* Négyelt pajzs balharántpólyával, mely három tojásdad csattal rakott; 1–4 három rigó, 2–3 üres és damaszkolt.
4 Siebm. 146., 115. tb. Ungvári levéltár.
A Drugeth czímer színeire nézve útba igazítanak:
h) A sz. Mária Congregatio Albumában Ungváron* a Drugeth-czímer pajzsa veres, a pólya zöld, aranynyal szegélyzett, rajta a csatok aranyosak, alúl a három rigó zöld alapon áll. A sisakdísz nyitott fekete sasszárnyára illesztett czímeralak mezeje arany.
5 L. Turul. III. 42.
i) A Széchy Györgyné Homonnay Mária epitaphiumán († 1643.) a radványi kastélyban* a pajzs színe arany, a pólyáé veres, a csatok aranyosak. A sisakdísz nyitott sasszárny, egyik fekete, másik veres, amaz. 3 arany csattal rakott veres pólya, erre négy rigóval rakott arany pólya van illesztve; takarók: fekete-arany, veres-arany.
6 L. Turul. III. 84.
k) A gr. Zichy Edmund tulajdonában levő czímeralbumban (1649)* a Drugeth György czímerpajzsa veres s ezüstben háromszor osztott, s így az eredeti pólya színe ezüst, róla a csatok hiányzanak.
7 Turul VI. 23.
24E különféle változatokat egybevetve, a Drugeth czímert túlnyomólag egy-három csattal rakott pólyával osztott pajzs képezi, felül négy, alúl három rigóval.
A szentségházon levő Drugeth czímer a rigók száma és elhelyezésére nézve azzal teljesen egyezik, csupán a pólyánál tér el, még pedig nagyon lényegesen, bár ez eltérés mint nem okadatolható, minden valószínűség mellett, az eredeti czímeralak fel nem ismeréséből származhatott.
Az általam eddig ismert s itt felsorolt színezett Drugeth czímerek száma négy; ezek között a pajzs színe háromnál veres (ezek egyike a tulajdonos által alájegyzett), s egynél arany, a rigók mindenütt feketék, s már seholsem csonkák, a pólya a szentségházén kék, az ungvárin zöld, a Zichy-félén ezüst, a radványin arany. Erre nézve látható a legnagyobb eltérés.
11. Garay czímer. Kék pajzsban czölöpösen állított hétszer csavarodó csipkés-hátú kígyó, szájában arany ország-almát tart, reá illesztett kereszttel. E czímeren főképen az figyelemre méltó, hogy a kígyó fejéről hiányzik a korona, mely a Garay nemzetség czímerének egyik jellemző attributumát képezi.
12. A következő czímer: veres pajzsban zöld hármas halmon álló ezüst patriarcha-kereszt. E czímert a szentségházon való elhelyezése határozza meg. Ha az, az első 1–5. sz. alatt leírt czímerek között foglalna helyet, vagy ha a mester a sorrendben hatodiknak helyezte volna el, oly szándékkal, hogy azzal a következő főuri czímerek sorát nyissa meg, nem tarthattuk volna részének, melyet mestere az 1-ső, 2-dik s 4-dik számoknak megfelelőleg külön pajzsba foglalt. De így a nyugati oldal alsó sorába – az ország czímereitől távol s nem is előkelő helyre – helyezve: e sorrend mintegy rávezet bennünket, hogy e patriarcha keresztes czímert az Ákos nemből származó pelsőczi Bebek családénak tartsuk. Ez egyik fontos momentuma e szentségház czímereinek, mert általa ismét egy előkelő főúri család czímereinek színével (bár csak a pajzsalakot illetőleg) ismerkedünk meg.
Ezen Bebek czímerben – miként a krasznahorkai ágyúk egyikén is –a patriarcha-kereszt hármas halomra illesztve fordúl elő.
13. A következő czímer: kék pajzsban leveles arany koronából növekvő koronás, veres ruhás női alak, melynek karjait kiterjesztett ezüst szárnyak képezik. – Mielőtt e czímer meghatározásáról szólanék, egy tévedésemet kell helyre igazítanom, melyet a «Turul» múlt (1888. IV.) füzetében a Bebek czímer leirásánál követtem el, midőn a színek meghatározásánál ezen czímert hoztam fel kútfőül.
E tévedésre több körűlmény vezetett. Először a kassai dom, újítás alatt lévén, a bejuthatás meg van nehezítve, s a czímerek elhelyezését a szentségházon valóságban nem láthattam, másodszor azon nézet vezérelt, hogy a felvidéken hatalmas, Gömör, Tornában roppant birtokokat biró Bebek nemzetségnek, melynek tagjai mindig az ország zászlósai között foglaltak helyet – czímere, e főúri czímerek sorozatából nem hiányozhatott; harmadszor, miután a sorrendet nem ismertem, a 12. sz. alatt leírt czímert, mely úgy alakjára, mint színezésére nézve teljesen egyezik az ország czímerével, valósággal is annak tartottam, s végül tudtam, hogy e 13. sz. czímer pajzsában egy eltorzított czímeralakkal van dolgunk, melynél a mester félreértésből szárnyas nőalakot alkotott. E női alak szárnyai csk oly könnyen alakulhattak a Bebek sisaskdísz halaiból, mint a Forgách czímer befelé fordított holdsarlóiból. – Miután azonban az ezt megelőző czímerben felismertük a Bebekekét, ezen szárnyas női alakban a Forgách család czímer alakját kell keresnünk. A Forgách család már a II. Lajos által adományozott czímer előtt is, azzal nagyrészben egyező czímert használt,* mint azt Forgách Péter 1413-ki s Forgách 25János 1441-ki pecsétein láthatjuk.* Péter pecsétjén hosszú hajú női törzs látható, koronához hasonló föveggel, tetején kettős toll forgóval, mely mellé baloldalt két kisebb toll is van szúrva, kisérve két oldalt két befelé fordúlt holdsarlótól; Jánosén (1441) női törzs, koronához hasonló föveggel fején, reá tűzött kereszttel, kétoldalt szintén két befelé fordúlt holdsarlótól kisérve. Ezen nagy holdsarlóktól kisért czímeralaknál elég volt egy homályos pecsétlenyomat, hogy a festőt tévútra vezesse, s megalkossa az alak vállán a nyitott szárnyakat. – E pecséteken a korona, melyből a női alak kinő, nem látható, de, hogy az nem az 1525-ben adományozott, épen a szentségházon levő czímer bizonyítja, mely azt korban körülbelül félszázaddal megelőzte.
1 A Forgách czímerre vonatkozólag Mocsáry Nógrádmegye IV. 36. megjegyzi (Bél, Mednyánszky s Hormayr után), hogy az eredetileg fél farkas volt. «Arma gessit in clypeo cerulei coloris, lupum album umbilicotenus erectum», mit ő a bécsi képes krónika nyomán inkább vadászkutyának tart, minthogy a család a Hunt-Páznán nemből származott. A család mostani czímerének eredetéről beszéli, hogy a koronás női alak Mária királynő, ki Forgách Balázsnak, II. Károly megölésénél szerzett érdemeiért megengedte, hogy képét czímerében hordhassa s a két holdsarló a czímerben, a királyné két hű emberét Garay Miklóst és Forgách Balázst jelképezi. E czímer-mondákat, bár legtöbb esetben minden alapot nélkülöznek, de ezért nem tartom teljesen mellőzendőnek, mert sokszor (talán ez esetben is) útba igazítanak annak okára nézve, hogy egyes – oklevelek nyomán biztosan – gyökeres nemzetségekből származó családok a nemzetség ismert czímerétől teljesen eltérőt használnak. – Hog a családi tarditiók, czímer-alkotásnál alapúl szolgálhattak, mutatja a Fáyak, Irinyiek stb. czímere, kiknek ősei bizonyosan nem viseltek ilyen szövevényes harczi jeleneteket pajzsaikon.
1 Mocsáry Nógrád ism. IV. 129. 1.
Az ujabb czímer-variansoknál a veres ruhás női alak meztelenül, csipőre illesztett karokkal ábrázoltatik, a koronára néhol kereszt van illesztve, másutt a jobbról kisérő ezüst félhold helyett hatágú arany csillag jelenik meg.
14. A Szapolyai czímer. Kék pajzsban zöld hármas halomból növekvő ezüst farkas, felül jobbról, befelé fordúlt ezüst holdsarlótól kisérve. – A Szapolyai czímer reánk maradt nagyszámú változatait mellőzve, e helyen csupán Csergheő Géza t. barátom néhány sorát idézem: «Hogy a Szapolyai-féle két czímer-állat (Wappenthier) közül melyik régibb, az egyszervú-e vagy a farkas? Az még mostan biztosan meg nem állapítható, csupán annyi kétségtelen, hogy a farkas – mint Szapolyai czímerrész, legyen bár korábbi vagy későbbi, fontosabb szerepet játszik amannál, minthogy ott, hol a Szapolyay-ak egyszerű czímert használnak, csaknem kizárólag a farkast látjuk alkalmazva.»* Csergheő e szavait czímerünk is igazolja. A színek egyeznek az eddig ismert Szapolyay czímer-színekkel.* A balról kisérő arany csillag hiányzik.
2 Csergheő «Kritikai észrevételek» stb. «Turul» V. 136.
3 Lást a markusfalvi templomban lévő epitaphiumot.
15. Kék pajzsban arany oroszlán, felül jobbról befelé fordúlt ezüst holdsarlótól kisérve. E czímert meghatározni ez idő szerint nem tudom, valamint a következőt sem, mely
16. Kék pajzsban, sarkával lefelé fordúlt (lebegő) arany keretű, fehérrel koczkázott, veres négyzeten álló fekete szárnyú és farkú madár (szarka). E czímer az országos ötvösműkiállításon a nyitrai egyházmegye által kiállított XV. századbeli kelyhen is látható volt sisakdíszével együtt, melyen a pajzsalak ismétlődik. Hogy melyik családé volt? azt ezuttal meg nem határozhatom. Ez a jövő kutatások vívmányáúl marad fenn s felfedezése a magyar heraldikára nézve első rangú fontosságú lesz. Hogy e czímer alatt egyik legelőkelőbb, ha talán nem is magyar eredetű, családunk czímere lappang, az kétségtelen, mutatja az, hogy a nyitrai kelyhen a Frangepánok czímerével jön elő s szentségházunkon egyikét képezi azon korban legkiválóbb 12 családunk czímereinek. A nyitrai kehely s a kassai szentségház czímere egymást egészítik ki, amott a sisak díszét, itt színeit ismerjük meg, s e két forrás után a czímert teljesen összeállítva, csak tulajdonosát kell felfedeznünk, hogy hazai heraldikánk egy kiváló adattal gazdagabb legyen.*
* Ez érdekes czímerre nézve Csontosi János t. tagtársunktól a következő felvilágosítást kaptuk: «Ezen czímer, melyet az 1882-iki ötvösmű-kiállítás katalogusa (72. 1.) tévesen mond Corvin Jánosnénak, a monoszlai Csupor családé, a mint erről a Danica Hirska czímű horvát folyóirat 1863-iki évfolyama tanúskodik, hol a horvát-szlavon bánok XIII–XVI. századi pecséteinek rajzai közt mint Csupor Pál szlavon bán 1411. évi pecsétje jelen alakjában előfordúl. De így találjuk a monoszlai Csuporok pecsétjein is az országos levéltárban, még pedig az említett Csupor Pálnak mint kőrösi ispánnak (1408–1412.) s utóbb szlavon bánnak (1412–1415.) oklevelein (MODL 35339, 34772, 35251, 32952, 35379, 35383 stb. sz. okl.) Azt hiszszük, hogy ezzel a czímert kétségtelen bizonyossággal a monoszlai Csupor családénak ismertük föl.» – Megemlítjük még, hogy a XV. század második felében, a szentségház készítése idejében kiváló tagja volt a családnak Csupor Demeter knini (1442–1465), utóbb zágrábi (1465–1466) s végül győri püspök (1466–1480).
Szerk.
17. Az utolsó czímer a guthi Országh családé. Egy felső jobb sarokból induló, öt oldalú, széles, rövidített jobb oldali arany ékvágással ezüst s veresben osztott pajzs. E czímer teljesen egyezik 26a Wagner* s utána Nagy Iván* által közölt guthi Országh Mihály nádor 1482. évi pecsétével s azon XVI. század elejéről származó kelyhen levő czímerrel, mely br. Révay adománya útján jutott a Nemzeti Múzeumba.* Genealogusaink az ujabb időben a guthi Országh családot a Guthkeled nemből származtatják. Nem tudom, oklevéli kutatások, vagy czímerhasonlóság alapján? Az előbbeni esetben természetesen az czáfolhatatlan ténynyé válik, míg az utóbbi esetben csak két czímer futólagos megtekintésénél észlelhető hasonlatosság vezet félre. Igaz, heroldkép a Guthkeled s az Országh czímer is, csakhogy a Guthkeled czímer veres pajzsában a három ezüst (jobb vagy bal) oldal-ék képezi a heroldképet, míg az Országh czímerében az ékvágás a heroldkép, mely a pajzsot két színben osztja, s míg a Guthkeled genus nagyszámú czímer-változatainál mindenütt teljes éket használnak, addig az Országh család kevés számú czímermaradványainál szintén következetesen nem teljes éket találunk. Az Országh család czímer színeit sem ismertük eddig, ezzel is szentségházunk ismertet meg először.
1 Decades IV. fig. 8.
2 Nagy Iván. VIII. 284.
3 Arch. Ért. XIV. 14.
Ezzel befejeztük szentségházunk czímereinek sorozatát. Hogy mily fontos e czímersorozat hazai heraldikánkra nézve, az eléggé kitünt az elmondottakból. Megismerjük általa a Bebekek, Országhok czímereinek eddig még ismeretlen színeit; ez egyik kútforrásunk a Perényi czímer színeire s ez igazolja a Szapolyay czímer színeinek helyességét, s bár a czímeralakok technikája itt-ott nem eléggé heraldikus, némelyiknél, talán meg nem értés következtében, önkényes, de a színezés tekintetében – mely itt a legfontosabb – teljesen hitelesnek bizonyúl. E hitelesség fő bizonyítványa az, hogy mindazon czímereknél, melyeknek színeit már más források után ismertük (az egy Csehország czímerét kivéve), sehol eltérés nem mutatkozik. E körülmény a kassai dom szentségházán levő czímersorozatot első rangú hazai heraldikai kútfővé emeli.
CSOMA JÓZSEF.
