AZ ANJOUK GENEALOGIÁJA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYARORSZÁGI ÁGRA. (Második közlemény.)

Teljes szövegű keresés

68AZ ANJOUK GENEALOGIÁJA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYARORSZÁGI ÁGRA.
(Második közlemény.)
a) Magyarországi (és lengyel) ág.
1290. szept. 8-án magyar Mária, IV. László magyar király nővére és II. Károly nápolyi király hitvese, legidősebb fiát, Martell Károlyt a római szék beleegyezésével Nápolyban magyar királynak koronáztatta, 1292. jan. 16-án Mária Aix-ben, a Provence-ban, oklevelet bocsájtott közzé, melynek erejénél fogva elsőszülöttét, Károly salernói herczeget, Magyarország királyának nyilvánítja stb. De mind e mellett Martell Károly még sem lett Magyarország tényleges királya és 1295-ben mint praetendens halt el.
Habsburgi Klementinával (Szalay helytelenűl nevezi őt Konstancziának) kötött házassága valószínűleg csak a magyar koronára való igényeinek támogatása czéljából történt.
A Habsburgok s az Anjouk között azóta kötött házassági allianceokat a következő tábla ábrázolja.
Habsburgi I. Rudolf † 1291.; II. Károly nápolyi kir. † 1309.; I. Albert † 1308.; Klementin † 1295., 1288. kör. Martell Károly † 1295.; Róbert † 1343.; János † 1335.; II. Albert † 1358.; Katalin † 1324., 1313. Károly † 1328.; Lajos † 1362.; III. Lipót † 1386.; III. Károly † 1386.; Vilmos † 1406. jul. 15., 1400. Johanna † 1435. febr. 2.
Martell Károlynak egy fiun kívül két leánya volt:
a) Klementin X. Lajos franczia király felesége lett.
VIII. Lajos franczia király † 1226.; IX. Lajos † 1270.; Anjoui I. Károly † 1285.; III. Fülöp † 1285.; II. Károly † 1309.; IV. Fülöp † 1314.; Martell Károly † 1295.; X. Lajos † 1316., 1315. aug. 3. Klementin † 1328.
b) Beatrix (1296. május 25-én kelt házassági szerződés alapján) II. János, viennei dauphinhez ment férjhez. E család különben még egyszer kelt egybe az Anjoukkal.
II. Károly nápolyi király † 1309.; Martell Károly † 1295.; Beatrix Második férje: Beaux Bertrand, Montescaglioso, Squillace és Andria grófja.; Beatrix férj. II. János, dauphin † 1309. márcz. 4.; II. Humbert † 1355. máj. 22., 1332. Mária † 1347.
Martell Károly fia, Róbert Károly 1309. jun. 15-én Budán koronáztatott magyar királylyá.
Három neje volt:
1. Tescheni Katalin (mások szerint Mária), ki gyermekek nélkül 1317-ben halt el.
2. Luxemburgi Beatrix, ki gyermekével együtt 1319-ben halt el. Ezen házasság által Károly a cseh királyt Frigyes osztrák herczeggel kötött szövetsége miatti nehezteléseért kiengesztelte.
3. Erzsébet, Lokietek Ulászló, lengyel király leánya. Lehet, hogy Károly már akkor, midőn Erzsébetet nejéűl kiszemelé, arra számított, hogy ő e házassági szövetség által megveti alapját azon viszonynak, mely ötven évvel utóbb a lengyel koronát fiának megszerezte.
Íme a luxemburgi s az Anjou-ház közötti házassági összeköttetések:
VII. Henrik német császár.; János, cseh király, † 1346.; Beatrix † 1319., I. Károly, magyar kir. 3. fel. lengyel Erzsébet 1320.; IV. Károly német császár.; Anna, jegyese magyar László.; Zsigmond † 1437.; Margit † 1338., eljegy. I. Lajos fel. boszniai Erzsébet.; László, jegy. luxemburgi Anna.; Mária.
I. Károlynak csak fiai voltak. Hübner még két leányt is tulajdonít neki: 1. Katalint, morva Jodokus, német ellenkirály, feleségét, 2. Erzsébetet, oppelni II. Boleszláv feleségét. Cohn L. A. nem ismeri Jodokus feleségét.
A fiuk között László János cseh király leányával, Annával (Szalay ezt helytelenűl tartja János legifjabb leányának) jegyeztetett el, de a házasság elmaradt, mert László röviddel utóbb meghalálozott. János t. i. 1327-ben Károly ipája, lengyel Ulászló ellen haddal indult s a magyar király követeinek tiltakozása elégséges volt, 69hogy a cseh sereg visszaforduljon. E politikai körülmény valószínűleg az említett eljegyzés által szentesíttetett. – Anna később osztrák Ottóhoz ment nőűl.
Lajos, a későbbi magyar királynak eljegyzése talán már 1337-ben történt.
Károly király cseh Jánossal szorosabb viszonyba igyekezett jutni, hogy részéről Lengyelországra való terveiben semmiesetre se gátoltassék; valamint János fia, Károly morva őrgróf részéről sem. E végre az utóbbi, midőn 1337-ben tavaszszal Magyarországon és Dalmátián keresztül Aquilejába utazott, hogy innen Tirolba mehessen (Szalay szerint az egyenes utat Ausztrián keresztül viszályai az osztrák herczegekkel tiltották), Károly király által fényesen fogadtatott. Ekkor hozhatták szóba a gyermekeik Lajos és Margit (szül. 1335. május 24.) között kötendő házasságot s a következő évben, 1338. márcz. 1-én Visegrádon aláiratott a házassági szerződés, melynek erejénél fogva az őrgróf a menyasszonyért 10,000 ezüstmárkát kötött le hozományúl, a jegyesért 15,000-t a király, és Margit Magyarországba volt hozandó, hogy további neveltetését Károly udvarában vegye. Csakhogy Lajos trónralépte után nem igen sietett jegyesével, Margittal, házasságra lépni. 1342. aug. 3-án kinyilatkoztatta Károlyhoz intézett egyik levelében, hogy négy év leforgása előtt nem veheti el Margitot ennek fejletlensége miatt; de ama négy év múlva sem lett meg a házasság és Margit három évvel később (1338-ban), midőn a gyermekkorból már kilépett, mint Lajos menyasszonya, nem mint Lajos felesége halálozott meg. E szerint tehát a számtalan német és más ajkú írók állítása, hogy luxemburgi Margit Lajosnak első felesége lett volna, helytelen. Lajos ezen habozását valószínűleg azon körűlmény okozta, hogy ő inkább óhajtott nápolyi Máriával egybekelni, minthogy Mária keze által könnyebben vélt Nápoly birtokába juthatni. – De erről később.
Lajosnak tehát csak egy neje volt, t. i. Erzsébet, István boszniai bán leányja, anyjának, Erzsébetnek közeli rokona, ki Erzsébet udvarában neveltetett s kivel Lajos 1353. jún. 20-án egybekelt.
V. István, magyar király † 1272.; Katalin, férje: Dragutin István szerb király † 1317.; Mária, férje: II. Károly nápolyi király † 1309.; Erzsébet, férje: Kotroman István felső Bosznia bánja, † 1319.; Martell Károly † 1295. Neje: Habsburgi Klementin † 1295.; István † 1353. szept. 28.; boszniai bán. Neje: 1323. Kujáviai Erzsébet.; I. Károly, magyar király † 1342.; Erzsébet, 1353. jul. 20. I. Lajos, magyar király.
Ugyanazon évben (május 27-én) IV. Károly császár Budán házasságra lépett schweidnitzi Annával, ki szintén Erzsébet anyakirályné udvarában neveltetett. Lehet, hogy nem csak politikai czélzatok, hanem az Anna és boszniai Erzsébet közötti barátság okozta röviddel utóbb (szept. 15-én) azon szerződést, melynek erejénél fogva a kettejöktől születendő fiuk és leányok házasságra voltak lépendők egymással s melynek Zsigmond utóbb Mária kezét és a magyar koronát köszönhette.
E szerződés 1372-ben megint szőnyegre került, midőn Lajos és IV. Károly között békealkudozások folytak. Przemysl tescheni herczeg, Károly felhatalmazottja, házasságot indítványozott a császár fia, Zsigmond és Lajos valamelyik leánya között. Az időközben megérkezett pápai követ felkarolván az ügyet, Lajos sem mutatkozott idegennek a tervezett házasság iránt s legifjabbik leányát, Hedviget, szánta Zsigmondnak; az idősbiket (Szalay itt helytelenűl elsőszülöttnek nevezi), Máriát, csak azon esetre, ha neki – Lajosnak – még fia születnék.
Lajos 1377-ben Lengyelországból visszatérvén, Nagy-Szombatban IV. Károly nejét találta, ki fiát, Zsigmondot, a király kivánságához képest, magával hozta, hogy a magyar korona örökösével, Máriával, eljegyeztessék, minthogy Lajos biztosan remélé, hogy a magyar birodalomban Mária lesz az utóda; e végre Zsigmondot udvaránál marasztá, hol a kilencz éves fiu a nemzet nyelvével és szokásaival megismerkedhetett.
Erzsébet, Lajos felesége, nem örömest látta a Mária és Zsigmond között 1380-ban végképen kötött eljegyzést és minden módon alkalmat keresett arra, hogy a kötendő házasságot megakadályozhassa. Midőn Lajos halála után a lengyel rendek kimondták, hogy ők Lajos leányai közől csak azt ismerendik el királyuknak, ki férjével együtt országukban fog lakni, Erzsébet arról kezdett gondolkodni, hogy Mária leányának más férjet szerezzen, kit a lengyelek is szivesebben lássanak, mint Zsigmondot.
Ezt tényleg meg is tette, midőn Zsigmond rosszúl végzett lengyel hadjáratából Budára visszatért. Erzsébet t. i. Zsigmondnak brandenburgi herczegségébe való eltávozása után alkudozásba ereszkedett a franczia udvarral s tudjuk, hogy 1385 tavaszán franczia követek jöttek e tárgyban Budára s hogy a házasság Mária és orleansi Lajos között (kit az esküvőnél követei képviseltek) valóban meg is köttetett, minek következtében azután a vőlegény is Magyarországba szándékozott jönni. De mivel Zsigmond nem volt hajlandó oly könnyedén lemondani jogairól Mária kezére s a házasság végrehajtását sürgette, továbbá mivel a franczia herczeg előttünk ismeretlen okból késedelmeskedett s a politikai zavarok nőttön nőttek, Erzsébet elvégre beleegyezett, 70hogy az orleansi herczeggel kötött szerződés megsemmisíttetvén, Zsigmond a házasságot Máriával végrehajtsa.
Erzsébetnek 1385-ben a franczia udvarral vitt házassági alkudozása különben csak egy már Lajos király által megkezdett alkudozásnak volt folytatása. 1373-ban t. i. Lajos követeket küldött franczia V. Károlyhoz, kik a magyar király nevében leányát, Katalint, valoisi Lajosnak, V. Károly fiának (Szalay tévesen nevezi őt elsőszülöttnek) eljegyezték, ígérvén, hogy a házasság megtörténte esetében a magyar királyi ház jogai Nápolyra és Szicziliára, az új házaspárt fogják illetni. Hogy ezen eljegyzés pusztán politikai volt, már abból is kiderűl, hogy Párisból a követek Nápolyba I. Johannához mentek, kifejtvén, hogy azon esetre, ha Johannának halála után örökösül Katalin helyett mást fogadnának el, a magyar királyi ház igényeit a franczia uralkodó család is fogja támogatni. – A követek talán még haza sem érkeztek, midőn Katalin nyolcz éves korában meghalt.
Hogy dynastiáját külső beavatkozás ellen biztosítsa, Lajos legifjabbik leányát, Hedviget, Vilmos osztrák herczeggel jegyezte el. 1385-ben Erzsébet az ezen pár között szándéklott házassági szerződést újra megerősítette. Hedvig 1386. okt. 15-én megkoronáztatott lengyel királynőnek, de annak daczára, hogy a Vilmossal kötött házassági szerződés ez évben újabban is megerősíttetett s daczára Hedvig vonakodásának is elválni szeretett jegyesétől, Hedvig 1386-ki februárban a kereszténynyé lett Jagello litván herczeghez adatott nőül a lengyel rendek által.
András, Lajos király öcscse, nápolyi I. Johannát bírta feleségűl.
Az Anjouk magyarországi ága sehogy sem feledte el, hogy mint Martell Károly, nápolyi II. Károly elsőszülöttjének közvetlen sarjadéka, a nápolyi koronának tulajdonképeni és jogos örököse.
Midőn 1309-ben pápai határozat alapján Károly magyar király helyett Róbert, sánta Károly harmadik fia, jutott a nápolyi trónra, magyar Károly, kinek 1309-ben főtámasza a pápai követ volt, eltűrte mellőztetését és hallgatott; de a körülmények jobbrafordultával 1317-ben követeket küldött Róbert királyhoz (kit Szalay helytelenűl nevez Károly testvérének), hogy Nápoly szomszédságában többi között a salernói herczegséget követeljék tőle. A megkivánt nápolyi területeket nem kapta meg, ha mindjárt czímeikkel is élt. Így álltak a dolgok egészen 1328-ig.
Ez évben Róbert király egyetlen fia, Károly calábriai herczeg meghalálozott, két leányt, Johannát és Máriát (ez utóbbi különben csak atyja halála után született) hagyván maga után, atyjának Róbertnek gyámsága alatt. Károly magyar király most újabban sürgette a salernói herczegség kihasítását és XXII. János pápa a követelést Róbertnél támogatta is, értésére adván egyúttal (1331), hogy a magyar király kész volna igényeitől elállani, mihelyt Róbert unokája, Johanna, Károly fiának, Andrásnak eljegyeztetik, s ha a magyar király előtt kedves az ügy ezen elintézése, mivel Nápoly koronája ezáltal fiára szálland, kedves lehet Róbert előtt is, minthogy a nápolyi királyság épsége biztosíttatnék általa. A terv méltánylást talált főleg Sanchánál, Róbert második hitvesénél. 1333-ban megkérték Károlyt a nápolyi király követei, jönne Apuliába Andrással, kit Róbert utódjának óhajt. 1333. szept. 27-én András a hat éves Johannával eljegyeztetett s mint trónörökös calábriai herczegnek neveztetett.
1343. jan. 16-án meghalt Róbert király, végintézetet hagyván maga után, melyben unokáját Johannát Nápoly királyi székén (Szalay itt helytelenűl Szicziliáról szól) örökösének írta s ha ez gyermekek nélkül halna el, másik unokáját, Máriát. Úgy akarta, hogy azon esetre, ha Lajos magyar király a cseh trónörökös leányával, Margittal, és nem Máriával, mint Róbert óhajtá vala, lépne házasságra, Lajos legifjabb testvére, István, legyen Mária férje, András pedig Johannáé és bírja a salernói herczegséget stb. A végintézkedéssel senki sem elégedett meg. – Endrének személyisége sem Johannánál, sem a nápolyi királyi családnál nem találván rokonszenvre, 1345. szept. 18-án neje tudtával megöletett.
Utószülött fia, Károly Róbert, atyjának halála után három hónapra született és 1348/9-ben Magyarországban halt el.
Lajos legifjabb testvére, István, 1332. augusztus 20-án született. Mint már fennt láttuk, őt óhajtotta Róbert nápolyi király Mária unokájának férjéűl; de Endre meggyilkoltatása után Lajos király – hogy öcscsének halálát megtorolja – levelet írt a pápának, melyben kéri, fosztaná meg a gyilkos Johannát a koronától és tétetné István fejére. Minthogy a pápa részéről óhajtásának teljesítését nem remélhette, Bécsbe indúlt, hol bajor Lajossal, a pápa által kiátkozott császárral találkozott, ki most teljes erővel készült a pápa ellen. Ez alkalommal István herczeg feljegyeztetett Margittal, a császár leányával. 1350-ben István házasságra lépett Margittal s Erdély herczegévé lett.
Habsburgi I. Rudolf † 1291.; Matild † 1304. decz. 23. férj. 1273. bajor Lajos herczeg.; Klementin † 1295. férj. 1288. kör. Martell Kár.; IV. Lajos császár; I. Károly magyar király.; Margit szül. 1324. körül, 1350. István szül. 1332.† 1353.
71Margitnak második férje Hohenlohe Gerlach volt. István később Horvátországba tétetett át herczegűl s e tisztet haláláig viselte.
János fián kívül még egy Erzsébet nevű leányt hagyott maga után.
Lajos a tatárfőnökkel viselt háború után Kázmér lengyel királynak többet átengedvén, Kázmér rábírta a lengyel rendeket, hogy a közte és Károly magyar király között kötött szerződés értelmében Lajost s ha ez örökös nélkül mulna ki, Jánost, az akkor – 1355-ben – meghalálozott István herczeg fiát, trónörökösnek ismerjék el, kiköttetvén részükről, hogy az örökösödés csak Lajost és Jánost s illetőleg fiaikat illeti és azoknak halála után és gyermekeik nemlétében Lengyelország ismét külön válik a magyar birodalomtól (Lajosnak Budán 1355. jún. 24-én a lengyel rendek részére adott biztosító levele).
Hogy János herczeg korán meghalt, azt a következőből tudjuk:
1364. febr. 10-én Csehország és Ausztria között ama kölcsönös örökösödési szerződés köttetett, melynek erejénél fogva Károly császár s mindkét nemen lévő gyermekei és testvére János morva határgróf szintén valamennyi gyermekeivel, ha utódok nélkül mulnának ki, Csehországot s a hozzá tartozó tartományokat és jogokat az ausztriai házra ruházták át, – már részről Rudolf Albert és Lipót ausztriai herczegek és nővérök Margit, utódok nélküli elhalálozásuk esetében Ausztria s a hozzá tartozó részek örököseiül előbb ugyan Lajos királyt s illetőleg István herczeg árván maradott leányát Erzsébetet, s ha ezek is utódok nélkül mulnának ki, Károlyt s illetőleg morva Jánost, utódaikkal egyetemben jelölték ki; Lajos t. i. és Rudolf még 1362-ben, midőn Károly császár ellen készülnének, kölcsönös örökösödést biztosítottak egymásnak. – Minthogy az 1364. évi szerződésben csakis István herczeg leányáról van szó, ennélfogva feltételezhető, hogy János fivére akkor már nem volt az élők sorában.
Pelzel szerint Erzsébet, István hg. leánya Venczel cseh koronaörökössel volt eljegyezve; de 1370-ben (márcz. 5-én) elhagyandónak nyilvánították az Erzsébet és Venczel között tervezett házasságot, mivel Lajos a bajor fejedelmekkel s lengyel Kázmérral oly szövetséget kötött, mely főleg IV. Károly Venczel atyja ellen irányúlt. Erzsébet 1370. okt. 20-án Zágrábban tarenti Fülöppel lépett házasságra, mert Lajos mindinkább érezhette, hogy a tarenti és durazzói herczegek annyira bele avatkoztak Nápoly közviszonyaiba, hogy egyes tagjaik megnyerése nélkül annyi ellenigénynyel szemközt Nápoly birtokát nem remélheti.
Engel szerint Erzsébet ugyanazon évben (1370) meg is halt. Steyerer szerint III. Albert osztrák herczegnek volt házastársa; de ezen adat helytelen, mert III. Albert két felesége eléggé ismert. Első neje t. i. (1366. márczius 19.) Erzsébet, IV. Károly császár leánya † 1373. szept. 4., a második pedig: Beatrix, IV. Frigyes nürnbergi várgróf leánya, 1375. márcz. 4. † 1414. jún. 10-án.
Minthogy Lajos király leányai gyermekek nélkül, András és István gyermekei pedig részint gyermekkorukban, részint utódok nélkül haltak el, ennélfogva a magyarországi (lengyel) Anjou-ág teljesen kimult.
b) Nápolyi ág.
Sánta (II.) Károly, nápolyi királynak 1309-ben történt halála után a nápolyi trón nem Martell Károly ágára szállt át, hanem Róbertre, sánta Károly harmadik fiára (ezt Szalay tévesen nevezi Károly magyar király testvérének); úgy akará a pápa, ki a nápolyi királyságot viszonylag gyengének, tehát nem Magyarország koronájával egyesítettnek óhajtotta, hogy mindenkor engedelmes maradjon.
Róbert kétszer nősült: első neje aragoniai Jolán, a második mallorkai Sancha volt.
II. Alfons aragon. király † 1196.; II. Péter † 1213.; II. Alfons, provencei gr. † 1209.; I. Jakab † 1276.; Beatrix, férj. I. anjoui Károly.; III. Péter; I. Jakab, Mallorka királya.; II. Károly † 1309.; Jolán † 1302., 1297. Róbert † 1343.; Sancha † 1345., Róbert † 1343.
Első házassága valószínűleg akkor történt, midőn Jolánnak fivére, II. Jakab aragoniai király 1297. Róbert nővérét, Leonorát nőűl vette.
Gyermekei között csak Károly haladta át gyermekkorát. Két neje volt: 1. habsburgi Katalin † 1324, 2. Valois Mária. Első házasságának genealogiai viszonyait a magyar ágnál adtuk; az utóbbiéit a következő tábla mutatja:
VIII. Lajos franczia király † 1226.; IX. Lajos † 1270.; Anjoui I. Károly † 1285.; III. Fülöp † 1285.; II. Károly † 1309.; Valois Károly 2. fel. Courtenay Katalin. 3. fel. Chatillon Matild. 1289. Margit.; Róbert.; Fülöp.; 2. Katalin.; 3. Mária. 1324. Károly.
Károly csak két leányt hagyott maga után (Mária atyja halála után született).
72Johanna 1343-ban Róbert nagyatyja halála után a nápolyi trónt örökölte. Négy férje volt:
1. magyar András 1333 † 1345 (l. a magyar ágnál),
2. tarenti Lajos 1346 † 1362 (l. erről a tarenti ágnál),
3. mallorkai III. Jakab 1362 † 1375,
I. Jakab aragon. király † 1276.; III. Péter.; I. Jakab, Mallorka királya.; Jolán, Róbert nápolyi kir.; Sancha.; Ferdinand † 1316.; Károly † 1328.; I. Johanna. 1362. III. Jakab † 1375.; II. Jakab † 1349.
4. braunschweigi Ottó; genealogiai házasság.
Braunschweigi II. Henrik herczeg 1. fel. Brandenburgi Judit 1318 körül.; Ybelini Fülöp † 1318.; Heloise; Izabella férj. 1315. mallorkai Ferdinand † 1316.; Otto, tarenti hg., szül. 1320. táján, † 1398. nov. 30-a után. Feleségei: 1. 1353. † 1372 előtt. 2. 1326. szept. 25. † 1382. május 22.; II. Jakab † 1349. fel. 1. Aragoniai Konstantia. 2. 1353. Villaragut Jolán.; 2. III. Jakab † 1375. fel. Nápolyi I. Johanna 1362.
Mária háromszor ment férjhez:
1. durazzói Károlyhoz (l. a durazzói ágat),
2. beauxi Róberthez, ki őt megszöktette s ki neje parancsára meggyilkoltatott,
3. tarenti Fülöphöz (l. a tarenti ágnál).
1350-ben Lajos király még Nápolyban tartózkodott, midőn lépéseket tett, hogy Durazzói Károly özvegyével, Máriával kibéküljön s vele házasságra lépjen, mi által mind a pápát, mind a durazzói ágat maga részére megnyerhetni remélte; s talán az özvegy sem utasította volna vissza a kezet, mely két birodalom koronáját volt fejére teendő: de Johanna hajórajának parancsnoka Máriát titkon egyik hajójára vitetvén, azon a Provenceba szállította (Szalay, Lebret szerint).
c) Tarenti ág.
Fülöp, II. Károly egyik fia, atyjától a tarenti herczegséget kapván, e birtokát különféle módon gyarapítani akarta, mi részben sikerült is.
Első nejével néhány epirota területet nyert, melyet később Durazzo megnyerése által gyarapított. Második neje után még a konstantinápolyi császári tróna is igényt emelt, csakhogy azt sem ő, sem gyermekei meg nem kapták, habár czímével éltek is.
Első neje volt Thamar, Nikephor epirota despotának leánya.
Angelos Konstantin, fel. Komnén Theodora.; Andronikos; János; III. Elek császár.; tm. I. Mihály † 1214. Epiros despotája.; Anna † 1218 előtt férje: Laskaris I. Tódor † 1222.; Mária † 1270. férj. 1218. magy. IV. Béla † 1270.; Irén † 1244. előtt férj. Vatatzes III. János császár † 1255. okt. 30.; tm. II. Mihály Epiros despotája † 1271. Neje: Petralipha Theodora.; V. István † 1272.; Mária, férj. anjoui II. Károly.; II. Tódor † 1258.; Mária 1256. I. Nikephór † 1296.; Anna férj. Villehardouin Vilmos.; János, durazzói herczeg. † 1335., 1317–1321. Matild.; I. Fülöp tarenti hg. 1294. Thamar.; Izabella, férj. hennegaui Florentius.; Matild.
Második neje Valois Katalin:
I. Károly, nápolyi király † 1285.; II. Károly † 1399 fel. magyar Mária.; Beatrix, férj. Courtenay Fülöp.; Katalin, férj. Valois Károly.; Tarenti Fülöp, Katalin † 1346.
Imhoff következő, az első házasságból származó gyermekeket tulajdonít neki:
1. Péter, «Románia despotája», megh. atyja előtt; neje: III. Jakab, Mallorka királyának egy névtelen leánya. Anselm ezen adatot teljesen megczáfolja; e herczeget Péter helyett Fülöpnek nevezi és feleségéről nem is szól. Ő bourboni Beatrixot ismeri jegyesének:
VII. Lajos franczia király † 1226.; IX. Lajos † 1270.; I. anjoui Károly 1285.; Bourboni Róbert † 1317.; II. Károly † 1309.; I. Lajos † 1341.; Tarenti Fülöp † 1332.; Beatrix. Férj. 1. Luxemburgi János sz. 1334. † 1346. 2. Grancey Odo († 1383. szept. 25), eljegy Fülöp.
2. Károlyt, tarenti Fülöp második fiát, Imhoff Achaja herczegének nevezi, feleségűl adván neki szavoyi Margitot, piemonti Fülöp s acháji Izabella leányát. Csakhogy Imhoff a szavoyi ház genealogiájában e Margitnak csak egy férjet tulajdonít, t. i. forez-i Raynaldot, Malaval urát, és tarenti Károlyt nem is említi.
Ha Anselm adatait a többi írók adataival összehasonlítjuk, akkor Villehardouin Izabellának 73genealogiai viszonyai következőleg alakulnak:
Villehardonini Vilmos Achája herczege.; I. anjoui Károly Nápoly királya.; Izabella † 1311. Férj. 1. anjoui Fülöp † 1277. 2. Hannegaui Florentius. 3. 1301. Piemonti Fülöp † 1334.; Fülöp † 1277.; II. Károly † 1309.; 2. Matild.; 3. Margit. Imhoff szerint Károly † 1315.; Tarenti Fülöp.; János durazzói herczeg. 1317–1321. 2. Matild.
Anselm tagadja, hogy tarenti Károlynak Margit lett volna felesége; de azt állítja, hogy Károly Valois Johannával, Valois Károly leányával eljegyeztetett (1313-ban) s hogy a vőlegény a házasság végrehajtása előtt 1315-ben (a montecatinói csatában) elesett volna. E Valois Johanna Valois Károly második házasságából származott s 1318-ban férjhez ment III. Róberthez, Artois és Beaumont grófjához.
VIII. Lajos franczia király † 1226.; I. Róbert † 1250 artoisi gróf.; IX. Lajos † 1270.; I. anjoui Károly † 1285.; II. Róbert † 1302.; III. Fülöp † 1285., II. Károly † 1309.; Fülöp † 1298.; Valois Károly † 1325.; Tarenti Fülöp † 1332.; III. Róbert † 1343., 1318. Johanna.; Johanna. 1313. eljegy. Károly † 1315.
Tarenti Fülöp első házasságából származó leányai közűl Margit briennei. Valter, Athén herczegéhez ment nőűl. Ez az 1356-ban (a maupertuisi csatában) elesett franczia connetable, kinek gyermektelen elhalásával a Brienne-le-Chatelet család férfiága kihalt.*
* Fülöp első házasságából származik még azon Blanka nevű leánya is, kit (decsanszki) III. Uros István szerb király 1323-ban nőűl kért. A kérés meghiusulván, Blanka 1327-ben Rajmond Berengárhoz, II. Jakab aragoniai királynak fiához, ment férjhez.
Tarenti Fülöp második házasságából következő gyermekek származtak.
1. Róbert, ki bourboni Máriát vette nőűl.
VIII. Lajos franczia király † 1226.; IX. Lajos † 1270.; I. anjoui Károly † 1285.; Bourboni Róbert † 1317.; II. Károly † 1309.; I. Lajos.; Tarenti Fülöp; Mária † 1387., 1347. Róbert † 1364.
2. II. Fülöp, kinek két neje volt: a) nápolyi Mária, I. Johannának nővére, kinek halála után 1370. okt. 20-án b) magyar Erzsébetet vette nőűl. Két fia gyermekkorban halt el. E Fülöpnek szánta Valois Katalin anyja nápolyi I. Johanna kezét, hogy vele együtt Nápoly koronáját elérje; csakhogy Fülöp távolléte alatt öcscse Lajos nyerte el Johanna kezét.
3. Lajosnak I. Johannával kötött házassága minden közeli rokonság mellett politikai természetű volt. Katalin – mint fent mondtuk – eleinte idősb fiának, Fülöpnek, óhajtá ugyan megszerezni Johannát; de csak hogy családjára szálljon a korona, megengedte, hogy amannak távollétében ifjabb fia Lajos közeledjék a királynéhoz. – Az e házasságból származott két leány fiatal korában halt el. Lajosnak még két természetes leánya is volt. – Tarenti I. Fülöpnek második házasságából származó leányait az öregebb Capet-Anjou ház egyetemes családfáján találjuk.
d) Durazzói ág.
Durazzo, a régi Dyrrhachium, úgy látszik a XIV. század kezdetén Konstantin szerb herczeg birtokába jutott. Midőn Konstantin 1322-ben meghalt, felhasználta tarenti I. Fülöp, II. Károly nápolyi királynak egyik fia, az alkalmat, hogy első nejével, epirota Thamarral kapott birtokait a durazzói területtel szaporítsa (1315–1322). Fülöp halála után († 1332. decz. 26-án) Durazzo herczegség, miként azt Fülöp birta, Jánosra, fiatalabb testvérére szállt át, ki ez által az Anjou-ház durazzói ágának ősatyjává lett.
János, szülőinek nyolczadik fia, még gyermekkorát élte, midőn fivéreivel együtt Aragoniába jött túszul, hogy atyját kiszabadítsa. Atyja végrendelete szerint csak pénzt örökölt, illetőleg a jószágoknak 2000 uncia aranyig járó haszonélvezetét. Péter fivére halála után (1315) a gravinai grófságot öröklé. 1324-ben Moreában háborúskodott, mely tartományra felesége után igényt emelt s úgy látszik, hogy ezen igényét részben érvényesítette. – Eddig csak az achájai herczeg czímmel élt, Fülöp bátyja halála után pedig a durazzóival is. Meghalt 1335. ápr. 5-én. A nápolyi dominikánusok templomában síriratán következő czímeket visel: Durazzói herczeg, Gravinai gróf, Albania és Monte-S.-Angelo ura.
Első neje hennegaui Matild, ki első házasságban la Roche Guido, athéni herczegnek, másodikban burgundi Lajos, Thessalonichi királyának volt neje. E Matild atyja, hennegaui Florentius, Braine ura s nápolyi connetable, felesége Villehardouin Izabella révén Achája és Morea herczegi czímét viselte. Matild 1316-ben ment Jánoshoz férjhez, kitől 1321-ben elvált; 1323-ben még élt. – Második felesége, perigordi Elias gróf leánya, Ágnes, 1321. nov. 14-én írt házassági szerződés alapján ment férjhez, s ezen házasságból származtak Károly, Lajos és Róbert herczegek. Imhoff szerint Jánosnak még István nevű fia is lett volna, ki Portugalliában halt el.
74Károly 1343. ápr. 30-án Máriát, I. Johanna nővérét vette nőűl, kijátszván Valois Katalint, ki, mint fennt láttuk, Mária kezét fiai egyikének szánta. Minden rokonság daczára kézzelfogható, hogy Károlynak e házassága politikai hátterű volt, mert ő Mária által a nápolyi trónt vélte idővel elnyerhetni. Nagy Lajos magyar király parancsára 1348. jan. 23-án megöletett. Egyetlen fia, Lajos, még 1344. január 14-én halt el. Leányairól a következőket tudjuk:
Johanna, a legidősebb, a durazzói herczegi czímet viselte s 1366-ban navarrai Lajos, Beaumont-le-Roger grófjához ment nőűl, miért is Lajos kapta a durazzói herczegi czímet. Lajosnak 1372-ben bekövetkezett halála után Johanna artoisi Róberttel, Eu grófjával, második házasságra lépett. Margit királyné parancsára e házaspár 1387-ben megmérgeztetett.
Mind a két házasságot genealogice lehet kimutatni:
VIII. Lajos franczia király † 1226.; IX. Lajos † 1270, franczia király.; I. anjoui Károly † 1285.; I. Róbert † 1250. Artois grófja.; III. Fülöp † 1285.; II. Károly † 1309.; II. Róbert † 1302.; Evreuxi Lajos † 1319.; Durazzói János † 1335.; Fülöp † 1297.; Navarrai III. Fülöp † 1343.; Károly † 1348.; Róbert.; Lajos Beaumont-le-Roger grófja † 1372., 1366. Johanna † 1387.; Johanna 1372. Róbert Eu-i gróf † 1387.
Ágnes, durazzói Károly másik leánya, 1365-ben della Scala (Scaliger) Can-nal (Signorio), Verona urával kelt egybe, kinek halála után Beaux Jakabhoz ment férjhez, ki ezért a konstantinápolyi császár és romániai despota czimét vette fel. E házasság valószínűleg genealogiai volt s kifolyása lehetett annak, hogy már sánta Károlynak egy leánya Beaux Bertranddal házasságra lépett. Ágnes 1387-ben, sógorának III. Károly király parancsára börtönbe vettetvén, ott meg is halt.
A harmadik leány, Klementin, 1363-ban hajadonúl halt meg, míg a negyedik, Margit, 1368-ban III. Károlyhoz ment nőűl.
János, durazzói herczeg † 1335.; Károly † 1348.; Lajos † 1362.; Margit 1368. III. Károly.
Lajos, Jánosnak második fia, Gravina és Morrone grófja volt. Magyarországi fogságából megszabadulta után, I. Johanna kezébe került, kinek parancsára börtönben (a del Uovo-féle kastélyban) megmérgeztetett. Feleségétől, Róbert, S. Severino, Conigliano és Terlizzi gróf leányától három gyermeke volt.
Ezek között Lajos és Ágnes korán haltak el, míg Károly (szül. 1345.) 1382-ben a nápolyi és később a magyar trónra jutott (Nápolyban mint III., Magyarországban mint II. Károly). Margit feleségétől (l. az előbbi táblát) három gyermeke volt, kinek elseje, Mária, két éves korában húnyt el.
Fia László, nápolyi király és magyarországi trónpraetendens, háromszor lépett házasságra. Első neje, Constancia, clermonti és moticai Manfred gróf leánya volt. E Clermont család franczia eredetű. Egyik tagja – miután III. Fülöp király kegyét elvesztette – elhagyta Francziaországot s nápolyi Károly szolgálatába lépett; de midőn közte és Károly között a legbelsőbb családi viszonyokban rejlő viszályok támadtak, családjával együtt aragoniai Péterhez menekűlt, hol utódai magas állásokra emelkedtek, egyikök Frigyes szicziliai királytól a moticai grófságot kapta.
Lászlónak harmadik neje Beaux-Orsini Rajmond özvegye volt, kit csakis nagy vagyona miatt választott nejéűl. Daczára háromszori nősülésének László mégis törvényes utódok nélkül halt el. Törvénytelen utódait a következő tábla mutatja:
László, nápolyi király † 1414.; tm. Rainald capuai herczeg.; tm. Katalin.; Ferencz.; Kamilla.; Hippolyta.; Rainald † 1493. szept. 1.; Kamilla Tomasella.
László nővére, II. Johanna, először (1400) Vilmos, osztrák herczeghez ment férjhez, ki 1406. júl. 5-én utódok nélkül halt el. E házasság genealogiai eredetét már a magyar ágnál feltüntettük. Második férje bourboni II. Jakab, a Marche grófja volt; e házasság szintén meddő maradt.
VIII. Lajos franczia király † 1226.; IX. Lajos király † 1270.; Anjoui I. Károly † 1285.; Clermonti Róbert † 1317, bourboni gróf.; II. Károly † 1309. Nápoly királya.; I. Lajos † 1341.; Margit † 1309. eljegy. Rajmond Berengár † 1307.; Fülöp † 1332.; János † 1335.; I. Jakab † 1362. a Marche grófja.; Mária † 1387., 1347. Róbert † 1364. tarenti herczeg.; Lajos † 1362.; János † 1393.; Károly † 1386.; II. Jakab † 1438. szept. 24., 1415. II. Johanna † 1435. febr. 2.
IV. A capetingi Anjou-k öregebb ága Magyarországon és Nápolyban.
I. Károly, szül. 1220. (márcz.), † 1285. január 7. Anjoui és Mainei gróf 1246. jun. 10. Sziczilia és Nápoly királyává szent. 1265. jun. 28., koron. 1266. jan. tiszteleti jeruzsálemi király 1276. Nejei: 1) 1246. jan. 19. Beatrix, provencei és forcalquieri IV. Rajmond Berengár gr. leánya † 1267. (jul.); 2) 1269. nov. 18. burgundi-neversi Margit, szül. 1248. † 1308. szept. 5.; I. Blanka, eltem. 1268. jul. 17. férje: 1266 után flandriai III. Róbert † 1322. szept. 17.; I. Beatrix † 1285/8. férj. 1273. okt. 15. Courtenayi konstantinápolyi Fülöp † 1286 körül.; I. Lajos, sz. és † 1248.; I. II. Károly sz. 1248. † 1309. máj. 6. Neje: 1269/70. Mária, V. István magyar király leánya, † 1323. márcz. 25.; I. Fülöp † 1277. 1274. Thessaloniki tiszteleti királya. Neje: 1269/71. Villehardouini és acháji Izabella † 1311/12. jan. 23.; I. Róbert † 1265.; I. Izabella (Erzsébet) † 1300. (jul.) után. Férj. 1272/3. kör. IV. László, magyar király † 1290. máj. 10.; Magyar ág.; Nápolyi ág.; Tarenti ág.; Durazzói ág.; Martell Károly, sz. 1272. koron. 1290. szept. 8.; † 1295. (pünkösd és szept. 8. között.) Neje: 1288. kör. habsburgi Klementin †1295.; Lajos, sz. 1275. febr. 9. toulousei püspök 1296. decz. 27. † 1297. aug. 19.; Margit, † 1299. decz. 31. férj. 1290. aug. 16. Valois-i Károly, sz. 1270. † 1325. decz. 16.; Róbert, sz. 1277. † 1343. jan. 16. 1309. Nápoly királya. Nejei: 1. 1297. (márcz.) aragóniai Jolán † 1302; 2. 1305. Mallorkai Sancha † 1345. jul. 28.; Rajmond Berengár, † 1307.; János, † 1308. márcz. 16. után.; Trisztán, sz. 1283/8. † ifj.; Péter, Gravina grófja † 1315. aug. 29.; I. Fülöp, Tarento és Achája hge; Konstantinápolynak tiszteletbeli császárja † 1332. decz. 26. Nejei: 1. 1294. Thamar, I. Nikefór, epirota deszpotának leánya; elv. 1309-ben. 2. 1313. jul. 30. Valoisi Katalin sz. 1303; Valois-i Károly és Courtenayi Katalin leánya † 1345/6.; Blanka, † 1310. okt. 14. férj. 1295. nov. 1. aragóniai II. Jakab sz. 1262. kör. † 1327. nov. 5.; Eleonora, szül. 1289. (aug.) † 1341. aug. 9. férj. 1302. (máj.) szicziliai II. Frigyes, sz. 1271/2. † 1336. junius 25.; Mária, férj. 1. 1304. (szept.) Mallorkai Sancha † 1324. szept. 4.; 2. 1328. kör. Exericai III. Jakab.; Beatrix, † 1321 előtt férj. 1. 1305. (ápr.) Estei VIII. Azzo † 1308. jan. 31. 2. 1309. Beauxi és Montesgayeuxi Bertrand; 3. ? Viennei Róbert.; János, Durazzo herczege † 1355. ápr. 5. Nejei: 1. Matild, hennegaui Flórencz leánya szül. 1293. nov. 29. 1317. elv. 1321. † 1323. (decz.) után. 2. Ágnes, Perigordi Eliás leánya, 1321. nov. 14. † 1345.; I. Károly, calabr. herczeg sz. 1298. † 1328. november 10. Nejei: 1. 1316. Habsburgi Katalin, sz. 1295. (okt.) † 1323. nov. 15. 2. Mária, valoisi Károly leánya 1324. (máj.) † 1328. deczember 6.; I. Lajos, sz. 1301. † 1310. aug. 12.; tm. Mária † 1382.; Károly, † 1348. jan. 23. st. nov. Neje: 1343. ápr. 30. nápolyi Mária † 1366. máj. 20.; Róbert, Morea ura † 1356. szept. 19.; ? István † Portugalliában?; Lajos, Gravina grófja † 1362. julius 22. Neje: 1343. st. severinói Margit, Coriglianói Róbert leánya.; Mária † 1328.; I. Janka, szül. 1326. † 1382. máj. 22. férj. 1. 1333. szept. 26. magyar András † 1345. szept. 18. (aug. 20.?) 2. Tarenti Lajos 1346. aug. 20. † 1362. máj. 25. 3. Mallorkai Jakab 1363. deczember 14. sz. 1336. aug. 24. † 1375. (jan.) 4. 1376. szept. 25. Braunschweigi Otto, sz. 1320. † 1398. decz. 1. után.; Károly, szül. 1327. április 13. † 1327. április 21.; Mária sz. 1328. nov. 10. után † 1366. máj. 20. férj. 1. 1343. ápr. 30. Durazzói Kár. † 1348. január 23. (st. nov.) 2. Beauxi Róbert 1348. † 1354. 3. Tarentoi II. Fülöp 1355. (ápr.) † 1372.; tm. leány férj. Thopia András.; Lajos, szül. 1343. (decz.) † 1344. jan. 14.; Janka † 1387. julius 20. férj. 1. Evreuxi Lajos, Beaumont le Roger grófja 1366. † 1372. 2. Artois-Eui Róbert † 1387 julius 20.; Ágnes † 1383. jul. 7. előtt, férj. 1. Cansignorio della Scala Veronában, sz. 1334. kör. – 1363. † 1375. okt. 18. 2. 1382. Beauxi-Andriai Jakab † 1383. jul. 7.; Klementin † 1363.; Margit sz. 1347. (jul.) † 1412. aug. 6. férj. 1369. (febr.) III. Károly, nápolyi király † 1386. február 24.; Lajos † ifj. Ágnes † ifj.; III. (kis) Károly sz. 1345.; 1382. nápolyi király; Magyarországban koron. 1385. decz. 31. † 1386. febr. 24. Neje. 1369. (febr.) Durazzói Margit † 1412. aug. 6.; Beatrix sz. 1289 kör. † 1354. férj. II. János dauphin; eljegy. 1296. május 25.; egybekelt 1305. május 31. előtt, † 1319. márcz. 4.; Klementin † 1328 okt. 12. férj. 1315. aug. 19. X. Lajos franczia király sz. 1289. † 1316. jun. 5.; I. (Róbert) Károly, szül. 1288; elismert. 1308. nov. 27. † 1342. jul. 16. Nejei: 1. Mária (Katalin) tescheni II. Kázmér leánya 1305. † 1315. decz. 15. 2. Beatrix, luxemburgi Henrik császár leánya, szül. 1305. férjhez ment 1318. jun. 24. † 1319. november 11. 3. 1320. jul. 6. lengyel Erzsébet, sz. 1300. † 1381. decz. 29.; Mária sz. 1369. † 1371.; II. Janka, szül. 1371. † 1435. febr. 2. férj. 1. Habsburgi Vilmos, sz. 1370. 1401. május 19. előtt, † 1406. jul. 15. 2. 1415. szeptember 18. előtt Bourboni II. Jakab † 1438. szept. 24.; László, sz. 1375. † 1414. augusztus 6. Nejei: 1. Konstantia, Clermonti Manfred leánya 1390. elv. 1392. (május). 2. 1403. (febr.) Mária, cyprusi I. Jakab király leánya † 1404. szept. 4. 3. 1406. Lujza, Enghieni János leánya, Orsini Rajmond özvegye † 1446. máj. 9.; tm. Kálmán szül. 1318. pap.; Gyermek sz. és † 1319.; Károly sz. és † 1321.; László szül. 1324. okt. 1. † 1329. febr. 24. kör.; I. (nagy) Lajos sz. 1326. márcz. 5.; lengyel kir. 1370. nov. 17. † 1382. szept. 11. Neje: 1353. jul. 20. Erzsébet, István bosniai bán leánya † 1387. jan. 16. előtt.; András sz. 1327. nov. 30. † 1345. (szept. 18. vagy aug. 20.) Neje: 1333. szept. 26. I. Janka, Calábriai Károly leánya.; István sz. 1332. decz. 26. † 1353. (szept. közepe u.) Neje: bajor Margit, szül. 1325. 1351. (január) † 1374.; Erzsébet † 1380. (ápr. 6. előtt?) férj. 1370. (okt. 20?) II. Fülöp tarentói hg. † 1372.; János szül. 1353. előtt † 1363.; I. Károly † 1315. aug. 29.; I. Fülöp, «Románia despotája» † 1330.; I. Margit, férj.: V. Walter Briennei és Leccei gróf; Athén tiszteletbeli herczege, szül. 1202 1320 kör.; † 1356. szeptember 19.; I. Blanka † 1338. férj.: 1327. Rajmond Berengár, prades-i gróf; aragoniai II. Jakab kir. fia † 1349 után.; I. Mária, † hajadon.; Mária szül. 1365. † 1366.; Katalin, szül. 1368. körül † 1376.; I. Mária, szül. 1370 kör. † 1395. máj. 17. férj. 1385. (október luxemburgi Zsigmond † 1437. decz. 9.; Hedvig, lengyel királynő sz. 1371 † 1399. julius 17. férj. 1386. február 18-án Jagelló (Ulászló) litván nagyfejedelem † 1434. máj. 31.; 2. Róbert, † 1364. szeptember 10. Neje: 1347. szept. 9. Mária bourboni I. Lajos leánya, Lusignanigalileai Guidónak özvegye † 1387.; 2. I. Lajos, sz. 1320 † 1362. máj. 25.; tb. nápolyi király. Neje: 1346. I. Janka, nápolyi királynő † 1382.; 2. II. Fülöp, Konstantinápolynak tiszteletbeli császára † 1372. Nejei: 1. 1355. ápr. nápolyi Mária † 1366. május 20. 2. 1370. (október 20?) magyar Erzsébet † 1380. április 6 előtt.; 2. Margit, férj. 1. Balliol Eduárd, skót király; elv. 2. 1345. Beauxi II. Ferencz, Andria s Montescaglioso ura † 1353.; 2. Mária fejedelemasszony Conversanóban † 1368.; 2. Janka (Irén) férj. 1. V. Leo, örmény király † 1342. 2. VI. Leo, örmény király † 1344.; tm. leány férje: Tocco-i Lénárt, Kephalenia és Zante ura.; tm. leány férje: II. Sisman (Lajos) bolgár czár † 1373.; I. Fülöp † ifj.; I. Károly † ifj.; 2. Fülöp † ifj.; Katalin † ifj.; Francziska † 1348. (jun.); tm. Esclabonda, férj. Capuai-Altevillei Lajos.; tm. Klementin, férj. Mendoleai Antal.

IV. A capetingi Anjou-k öregebb ága Magyarországon és Nápolyban.
«Turul» 1888. 75. laphoz.
V. Az ifjabb Anjouház Nápolyban, Lotharingiában s Maine-ben.
II. (I.) Lajos, sz. 1339. julius 23.; adopt. 1380. junius 29. † 1384. szeptember 20. Nápolyi czimzetes király. Neje: 1360. julius 9. Blois-i-Chatilloni Mária † 1404. november 12.; Mária, sz. 1370. (október) † 1383. szept. 20. előtt.; III. Lajos, szül. 1377. október 5. † 1417. április 29. Neje: 1400. deczember 2. Aragóniai Jolán, sz. 1380. † 1442. november 14.; Károly, Tarento czimz. herczege † 1404. máj. 17.; IV. Lajos, sz. 1403. szeptember 25. adopt. 1434. november 12. Neje: (1432. augusztus 31-ről szóló szerződés szerint) szavóyai Margit † 1479. szept. 30.; Mária, sz. 1404. október 14. † 1463. nov. 29. férj. 1422. jun. 2. franczia VII. Károly király † 1461. jul. 22.; Renátusz, szül. 1408. január 16-án † 1480. jul. 10; Bari herczeg 1430. Nejei: 1. 1420. október 24. Izabella lotharingiai I. Károly hg leánya † 1453. febr. 28. 2. 1454. szept. 10. Janka, Lavali XIV. Guidó gr. leánya, született 1433. november 10-én † 1498.; Jolán, szül. 1412. aug. 13. † 1440. julius 17. férj.: 1431. (aug.) bretagnei I. Ferencz, szül. 1414. május 14. † 1450. julius 17.; Károly, Maine grófja, szül. 1414. okt. 14. † 1472. április 10. Nejei: 1. 1434. Cambella de Ruffo et Sessa. 2. 1443. január 9-ről szóló szerződés szerint Luxemburgi Izabella † 1472.; (II.) János, sz. 1425. aug. 2. lotharingiai herczeg † 1470. decz. 13. Neje: 1437. április 2-ról szóló szerződés szerint Bourboni Mária † 1448. jul. 7.; Izabella † ifj.; Renátusz † ifj.; Lujza † ifj.; Anna † ifj.; Lajos (Pont-a-Mousson ura) sz. 1427. okt. 16. † 1444.; Miklós (Bar ura) szül. 1428. nov. 2. † 14…; Károly, (Guise ura) szül. 1429. † 1432.; Jolán, szül. 1428. nov. 2-án † 1483. február 22. után férj.: 1444. lotharingiai és vaudemonti Frigyes sz. 1428. † 1470. aug. 31-én.; Margit, sz. 1429. márcz. 23. † 1482. auguszt. 25. férj.: 1445. április 22. angol I. Henrik † 1472. máj. 21.; tm. János, (St. Remy ura) «du Ponti» marquis † 1536. (junius.) Neje: 1500. május 15. Glandeves-i Margit.; János,*) sz. 1441. † 1471.; Izabella † 1442 után.; Miklós, lotharingiai herczeg szül. 1448. (julius) † 473. julius 24.; Renátusz † ifj.; Mária † ifj.; Renátusz † ifj.; Károly † 1481. decz. 11. Neje: 1473. jan 21-én lotharingiai és vaudemonti Janka † 1480. január 25.; Lujza † 1477. férj.: 1452. jun. 12-ről szóló szerződés szerint Armagnaci és Nemoursi Jakab, sz. 1438 kör. † 1477. aug. 4.; tm. Lajos † 1489 előtt. A báró Mezičres-Fargeau-család (kihalt 1567 után) ősatyja.

V. Az ifjabb Anjouház Nápolyban, Lotharingiában s Maine-ben.
*) Ez tán csak természetes gyermek, mert Miklós nevű öcscse 1466 és 1467-ből származó okiratban «primogenitus»-nak neveztetik.
75Helytelen azon régibb adat, hogy durazzó-gravinai Lajosnak († 1362.) még egy János nevű fia lett volna, ki a magyar történelemben előforduló Horváthi Jánossal azonosíttatott. Horváthi János ép oly kevéssé atyja durazzói Károly herczegnek, mint hogy ez utóbbi nem atyja a neki tulajdonított ifjabb János és Kristóf nevű fiúnak. – Az sem áll, hogy ifjabb János még egy tót vagy illyr ágnak őse, melynek utódai Corbavia és Licca grófjai lettek volna. A corbaviai grófok (vagy Gussich-ok) különben soha sem voltak Licca urai – mert Licca a Subich vagy Zrinyi családé volt – mely egyike a horvát legrégibb bennszülött családoknak.
Kristóf sem őse a szász Carlowitz családnak. Baudrand, a franczia geografus, téved, ha a Carlowitz családot – mely alatt mindenesetre egy a szásztól különböző házat értett – a franczia királyi háztól származtatja s azt mondja, hogy valamikor durazzói herczegi nevet viselt. Azon Carlowitz, kiről Baudrand szól, nem más mint Králevics (=király fia) Márk, a taenarusi csatában (1317. szept. 26-án) megölt Vukasin szerb király legidősebb fia, ki a törököknek hódolván, Moreát, Castoriát és Lokrist hűbérűl kapta. (Stramberg).
Mielőtt a régibb Capet-Anjou házról szóló fejtegetésünket bevégeznők, még érdekesnek véljük, Henningesnél előfordúló következő czímerészeti adatokat idézni:
II. Károly király († 1309) jelvénye volt: négy, az alapon szilárd gula, melyek közül három lábat képez, és ezen a negyedik királyi koronával s következő felírással áll: Quocumque ferar.
Róbert király († 1343) jelvénye kilencz halomból álló magas szikla, melyen a nap s ennek oldalán széles fa és felhő következő felírással látható: haud hieme minus aestate.
László († 1414) symbolumja: hattyu, a mely egy sast tipor és mar. Felirat: inculpata tutela. László jeligéje volt: Aut Caesar, aut nihil.
V. Az ifjabb Anjouház Nápolyban, Lotharingiában és Maine-ben.
Már fennt mondtuk, hogy János franczia király Anjou-t Lajos nevű második fiának adá, mi által ez az ifjabb Capet-Anjou háznak ősatyjává lett.
I. Lajos már 1379-ben nápolyi I. Johanna trónutódjának neveztette ki, mert Lajos magyar király durazzói Károlynak a nápolyi korona elérésére czélzó kisérleteit támogatta. Károly az országnak nagy részét meghódítá, mire anjoui Lajos 1382-ben nagy hadsereg élén Johannát segélyzendő, Nápoly határát megszállta; de mivel Károly ugyanazon évben Johannát megölette s a nápolyi koronát a maga és gyermekei részére biztosította, ennélfogva Lajos és utódai a történelemben csak mint Nápoly czímzetes királyai szerepelnek. Felesége a bretagnei praetendensnek, Chatillon Blois-i Károlynak leánya vala.
III. Lajosnak gyermektelen halála után igényei René öcscsére szálltak át. Ez már Bar herczegséget, Pont-ŕ-Mousson őrgrófságot és Guise uradalmat bírta, mihez még Lotharingiát is hozzá akarta csatolni.
E végett viselt sok háborúskodás után Jolán leányának Vaudemont-lotharingiai Frigyessel kötött házassága által Lotharingia a vaudemonti ágra szállt át.
René öcscse, I. Károly, Maine-t kapta az atyai hagyatékból. Fiának, II. Károlynak (mint nápolyi trónkövetelő, IV. Károlynak nevezte magát) még Anjout is meg kellett volna kapnia; de miután XI. Lajos, franczia király meg nem engedé, hogy Anjou – apanage-birtok – az egyenes ág kihalta után mellékágra szálljon át, azért azt a franczia koronával egyesítette.
Innen kezdve az «anjoui herczeg» csak puszta czímmé vált, melyet többnyire a franczia királyok másodszülött fiai kaptak. Így kapta III. Henrik trónralépte előtt; vele másodszor jutott egy «Anjou» a lengyel trónra. Utána e czímet Alençoni Ferencz, öcscse, nyerte el. Az utolsó «anjoui herczeg» XIV. Lajos unokája, Fülöp, későbbi spanyol király vala.
A mezičres-i bárók, kik Lajostól, mainei I. Károly természetes fiától származtak, az 1568-ban elhúnyt Miklóssal haltak ki.
René jelvénye Henninges szerint: Felhőkből kinyúló pánczélos kar, markában kivont kardot tart; e felírással: «Fecit potentiam in brachio suo.»
III. Lajos jelképe: Tizenkét strucztollból álló köteg, e felirattal: «Vi nulla invertitur ordo.»
Dr. WERTNER MÓR.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages