Öt czímeres nemeslevél.
Öt czímeres nemeslevél.
A M. Heraldikai és Genealogiai Társaság egyik feladata a magyar nemesi családok eredetének, nemességük, családi czímereik keletkezésének nyilvántartása. Ismeretes dolog, hogy az országos levéltárban őrzött liber regius-ok nem teljesek, hogy heraldikai és genealogiai munkáink még nagyon sok pótlást és kiegészítést igényelnek s hogy nagyon sok nemes levél van még részint a vidéki levéltárak- és levelesládákban s magán emberek birtokában mintegy elrejtve, a melyek a heraldika és genealogia tudomány számára eddig kiaknázva nincsenek.
Most midőn a közönség érdeklődése mindinkább fokozódik a hazai és családtörténet iránt, a mi a belügyminiszteriumot is arra indította, hogy rendeletet adjon ki a vidéki levéltárakhoz, hogy a nemesi levelekről jelentést és kivonatokat küldjenek fel az országos levéltár számára: kétszeresen hivatásunk és kötelességünk azon nemesi czímeres levelek registrálása, melyekről eddig tudomásunk nem volt. Csak így remélhetjük, hogy idővel a magyar nemesi családok és czímereknek lehetőleg teljes lajstromát állíthatjuk össze.
Ezek a szempontok vezéreltek, midőn Társaságunk m. é. decz. gyűlésén újabban öt czímeres nemeslevelet mutattam be; melyek a következők:
1. Izabella királyné (Zápolya János király özvegye) czímeres nemeslevele Máramarosi Szigethy Literatus Pál (pro parte... Pauli Litterati Zygethy de Maramaros) törvényszéki jegyzője (juratus notarius sedis nostrae judiciariae) számára. Kelt Gyalu várában 1545. (sabbato proximo ante festum beati Matthaei apostoli).
A czímer, melyet a nemességgel együtt adományoz s a mely a levél homlokán kifestve látható s a levél szövegében körülírva olvasható, a következő: A paizs kék mezejében arany-sárga alapból fekete griff madár emelkedik ki, kiterjesztett szárnyakkal; jobb lábával egy emberi főre lép, ballábával saját szárnyát szorítja. A paizs felett sisak nincs. A paizst borító foszlány viola és zöld.
A nemesi levélben midőn ismételve fordul elő a név, már csak Literatus-nak mondatik. E szerint nemcsak a Máramarosi, de a Szigeti is praedicatum lett volna. Ismeretes dolog, hogy a Literatus név sokszor csak melléknévül szolgál s az illetőnek a tudományban vagy egyszerűen az irásban való jártasságát jelenti. Később családnévvé lett. Főkép Erdélyben gyakori a XVI-XVII. században a Literati név. Így Dobokában szerepelnek (a XVI. sz.) a Nagyfalvi Literatiak. Ismerünk továbbá Szent-Mihályfalvi, Nagybölöni, Kínosi, Chokfalvai, Gidófalvi, Felsőbányai, Hévízi, Szepsi-Szentiványi Literatiakat. De Máramarosi Szigeti Literati család eddigelé ismeretlen vala.
Szintúgy Szigethi nevű családot is többet isrmerünk. Mint a Nógrád megyeit (XVII. sz.), a Szigeti máskép Gyula családot, a Galaczi (Dobokában a XVII. sz.), a Polyánai, Nagyszigeti (Kolozsvári) Szigeti s végűl a Szigethi máskép Csehi (Tordam.) családot. De Máramarosi Szigetit eddigelé nem ismerünk.
Így egy új nemesi családdal és új czímerrel bővíti ismereteinket a fentebbi nemeslevél, mely br. Bálintitt József orsz. képviselő úr Maros-Torda megyei nagyernyei levéltárában őríztetik.
2. A Bánó család czímerújító levele Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelemtől a sárosmegyei Bánó György és általa testvérei: Simon, András, Menyhárt és Farkas, továbbá nagybátyja, Ferencz számára kelt Varsóban 1576 aug. 18. A levél tulajdonképen czímer-újító levél, nemesség adományozásról nincs benne szó; a mennyiben a Bánók régebb idő óta nemesek voltak, a mint a diploma is említi. A nemesi czímert is, «a melylyel – a mint érti – őseik is mindig éltek», azért újítja meg, mert a család czímeres levele az idők viszontagsága folyamán elveszett. Ezért újítja meg és adományozza a szájában kardot tartó ülő medve czímert (melyet Nagy Iván is közöl rajzban) Bánó Györgynek, fivéreinek és nagybátyjának, ama hűséges szolgálatokért, melyeket az említett Erdélyben, a fejedelmi udvarban nehány évig a fejedelemnek, majd lengyel királylyá választása után Lengyelországba menő útjában teljesített Báthorynak.
A család most más czímerrel él (két oroszlán egy nőt koronáz, a sisak felett buzogányos vitéz) s állítólag soha, régebben sem élt volna a Báthory-félével, habár a diploma világosan mondja, hogy a régi czímert újítja meg. «Georgium Bano et... fratres iisdem nobilitatis insigniis, quibus ipsos atque maiores suos semper usos esse intelligimus, ac quorum diploma ac monumentum iniuria temporum amissa esse dicuntur... denuo ornandos... duximus.»
48A család kebelében, mint hagyomány, fenntartotta magát ama hiedelem, hogy ez lengyel nemességről szóló diploma. Ezt olvassuk még a legújabban megjelent Siebmacher-féle czímerkönyvben is. De ez tévedés, melyet a czímeres levél maga világosan megczáfol, midőn azt mondja, hogy az adományozott czímert úgy használják, mint Magyarország más nemesei (more aliorum nobilium regni Hungariae armis utentium) s ismételve, hogy azon előjogokkal éljenek vele, a melyekkel Magyarország többi igaz nemesei és vitézei bírnak (omnibusque... privilegiis…, quibus caeteri veri nobiles et militares homines praefati regni Hungariae armis utentes... usi sunt et gavisi.) Lengyel nemességről egyetlen szó sincs a diplomában. Az, hogy czímében Báthory az erdélyi fejedelmi czím előtt lengyel királyi czímét is használja: éppen olyan természetes, mint a hogy jelenleg is a magyar király magyar alattvalóit illető királyi leveleiben használja az osztrák császári czímet is.
A lengyel nemesség ellen (ha a diploma nem is szólna világosan magyar nemesi czímerről) elég volna magában az a bizonyíték, hogy Berzeviczy Márton, Báthory erdélyi cancellariusa ellenjegyzi («Martinus Berzeuiczius prothocancellarius Transylvaniae»). De lengyel nemességet Báthory nem is adhatott volna – a lengyel senatus és országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül. Uralkodása negyedik havában nem kapott egy magyar sem. Midőn évek multán a moszkoviták elleni hadjárat után kiváló érdemekért lengyel nemességet és indigenatust kap Békes Gáspár, Vesselényi Ferencz, Berzeviczy Márton (s előbb Zsigmond Ágost király alatt Dudith András volt pécsi püspök) – az mindig országgyűlés előtt történik.
Azonban így is, mint magyar nemesi czímer-újító levél kegyeletes családi ereklyekép tekinthető Báthory diplomája, a melynek eredetije Bánó József úr levéltárában őriztetik.
3. Chaply György czímeres nemeslevelét II. Ferdinánd császár és királytól nyeri 1628 jun.15-én Prágából, maga és fivérei István és Márton és unokatestvérük Szabó Márton számára. A lefestett és körülírt czímer ezt ábrázolja: A paizs kék mezejét egy a jobboldali felső szöglettől a baloldali alsó szögletig lenyúló fehér gerenda vágja ketté, természetes színű futó oroszlánnal megrakva, kitátott szájjal s kiöltött piros nyelvvel, farkát háta fölé emelve. A paizs felső bal és alsó jobb szögletében egy-egy arany csillag ragyog. A nyitott sisak felett arany korona, azon arany csillag két sasszárny között, melyek közül a jobboldali arany és kék, a baloldali vörös és ezüst színű. Foszladék ugyanolyan: jobbra arany-kék, baloldalt vörös-fehér.
Chaply nemes családról genealogiai munkáinkban nincs említés (az őrégi Chapy-család más), pedig jelenleg is él a család Dunántúl. A czímeres nemeslevél eredetije birtokomban van.
4. Bikafalvi Máté János czímeres nemes-levele I. Rákóczy György erdélyi fejedelemtől, 1632 jul. 18-áról Fogarasból keltezve, a melyben a fejedelem Máté Jánost (de Bikaffalva) hű szolgálataiért eddigi szabad de nem-nemes (t. i. szabad-székely) állapotából Erdély és Magyarország részei igaz nemesei sorába emeli, adván az ő és utódai számára a következő nemesi czímert: A paizs kék mezejében lovas vitéz, kezében kivont kard hegyén levágott török főt tart. A zárt sisak felett drágakövekkel és ékszerekkel díszesen kirakott királyi korona van. A czímert a különböző színű foszlányok (lemniscii variorum colorum) fogják körűl. – A czímer számára a diploma homlokán hely van hagyva, kifestve nincs, de az oklevél körülírja.
Az erdélyi számos Máté család egyik előbbkelője ez a székely eredetű Bikafalvi Máté család. Ezenkívül van Vacsarcsi, Zetelaki, Homorod-oklándi, Vargyasi s más Máté család. Az itt először ismertetett czímeres nemes-levél Bikafalvi Máté Domokos udv. fogorvos úr birtokában van.
5. Az Uy családnak czímeres nemes-levelet II. Ferdinánd császár-király ad 1635. aug. 34-én Prágában, és pedig Uy Tamás, és neje Balogh Ilona, fia Máté és testvére Péter és Pál számára. A czímer a következő: A paizs kék udvarának alsó zöld mezején egy fészek látható, melyen kiterjesztett szárnyú fehér pelikán áll s csőrével mellét tépve 3 fiát vérével eteti. A paizs felett nyílt sisak, azon királyi korona, rajta vörös mezű, emberi kar hajító-dárdát tart. Foszlányai jobbról sárga és kék, balról fehér és vörös.
Hasonnevű nemes családot (máskép írva) eddig is ismertünk. Így a zempléni Újj család 1641-ben kapja III. Ferdinándtól czímerét, melyben hármas zöld halmon tigris elszakadt íjjat tart stb. Új János pedig 1741-ben III-dik Károlytól nyer nemességet és czímert, melyben szőlőtőre kapaszkodó fehér egyszarvú van. (l. Nagy Iván m.)
Az eddig ismerteknél tehát régibb és eltérő a fennebbi Uy-czímeres levél, a mely mint egy rávezetett záradékból látjuk, Torna vármegye gyűlésén 1635-ben kihirdettetett. Valószínű, hogy ebből a családból származik az Abauj-Torna megyében maig is élő hasonnevű család. A nemeslevelet a budapesti egyetemi könyvtárban őrzik.
SZÁDECZKY LAJOS.
