Előszó Bevezetés I. Torda város és környékének helyrajzi fekvése. II. Torda és vidéke földtani tekintetben. III. Torda növényvilága (florája). IV. Torda állatvilága (faunája). V. Torda alakulása. (Dák-korszak.) VI. Torda a római uralom idejében. VII. A Leányvár állótábora (castrum stativuma). VIII. A római ugynevezett Trajan útja Tordán és az Aranyoson állott római hid. IX. A Tündéren feküdt castellum, fürdők, sírok s más római maradványok. X. A Torda helyén feküdt római Colonia (Potaissa). XI. A római vizvezetékek Tordán. XII. Tordán talált római műtárgyak, szobrok stb. XIII. A Tordán levő s onnan kikerült római feliratok. XIV. Tordát érdeklő koholt feliratok. XV. Torda római leleteiből levont történelmi következtetések. XVI. A római és magyar uralkodás közti időszak. XVII. A magyarok honfoglalása, tettei, hivatása és hatása. XVIII. Az első magyar Torda alakulása, nevének eredete. XIX. Torda ősvárai: Torda-, később szt.-miklósfalvi vár és Saxodonia vára. XX. A mongol dúlás, második Torda alakulása, az abba beolvadt faluk. XXI. Egyházfalva. XXII. Szent-Miklós. XXIII. Torda baloldali határrésze, az ott feküdt és Tordába beolvadt régi faluk, vagyis Udvarnoktelek, Kölköd, Vizelmentelek, Boj… XXIV. Torda város határának keleti része, Nagy-Gorgány, Nagy-Király rétje, Bojtorom, Száltelek-Pethlend községek emléke és azok n… XXV. Torda város jobboldali határa, az ott feküdt és Tordába beolvadt régi faluk, vagyis Párdé, Kerekegyház, Igruchteluk, Ateltel… XXVI. Torda város kiváltságai, adománylevelei, pallosjoga. • XXVII. A tordai sóvágók berendezése, hatósága, kiváltságai, a tordai régi kamara-ispánok. XXVIII. Uj-Torda és kiváltságai. XXIX. Torda város helyhatósági alkotmánya (constitutiója). XXX. Torda város hatósága, régi birái, hadnagyai és polgármesterei. XXXI. Tordára vonatkozó magán-oklevelek. XXXII. Torda város vásárai, havasi móczok. XXXIII. Torda város czímere, pecsétje, közjogi állása, országgyűlési képviseltetése, fővámhivatala, főnemessége. XXXIV. Torda város története (krónikája) az őskortól a mohácsi vészig. XXXV. Torda történelme a mohácsi vésztől 1848-ig. XXXVI. Torda város az 1848/49-iki szabadságharcz alatt. XXXVII. Tordán tartott országgyülések. XXXVIII. Torda vallástörténelme. XXXIX. Torda nevelésügye, az unitárius gymnasium, a felekezetek elemi iskolái, kisdedóvók, katonai iskola, állami intézetek, Kolo… XL. Torda égalji viszonyai, lakóinak foglalkozása, közegészségi viszonyai, ivóvize, földmivelése, annak jövője; mesterségek, ipar… XLI. Torda város népessége hajdan és most; általános népszámlálás. Hét éven felüli népesség. Műveltségi viszonyok. Torda népesség… XLII. A tordai kebeles polgárok. Torda érdemei a nemzeti műveltség és szinészet terén. XLIII. Torda nevezetes emberei. XLIV. Torda város elhelyezkedése, beosztása, fekvölgyének alakulása, környezete, szőlőhegyei, terei, utczái. XLV. Az Aranyos hidja, Keresztesmező, vasuti indóház, faraktár, városliget. XLVI. Ágostai hitvallásúak temploma és vármegyeház. XLVII. Az ó-tordai kastély és az ev. reformáltak ódon temploma. XLVIII. A fiscus háza, vagy a régi fejedelmi lak. XLIX. A tordai Piacztéren levő más régi épületek: Bethlen-Wesselényi-udvar, a régi Sárközi-féle, most Csipkés-ház, Thököly Imre t… L. A piaczi nagytemplom (Cathedrale), annak véderődje; a ferencz-rendiek temploma és residentiája. LI. Új-Torda templomerődje és ódon egyháza. LII. A tordai sóbányák, azok multja, általános képük. LIII. Torda sóaknái részletesen. LIV. Kősótermelési üzem leírása a magy. kir. állami kősótelepen Tordán, Magyarország erdélyi részében. LV. A Bánya, a Magyarós-patak völgye, Egyházfalva határa, alsó-sósfürdők. LVI. Szind és környéke. LVII. A tordai hasadék. LVIII. A Muntye- vagy Köves-tető, Monaszteria, a Szent-László mondakör, e hegylánczolat többi szorosai, Nagy Király-erdeje. LIX. Magyar-, Közép- és Felső-Peterd. LX. Sarkad, Indal, Mikes, Szelistye, Szt.-Király, M.-Szilvás, Csürülye, Hesdád. LXI. Torda környéke észak felé; Koppánd, kastély és templom-rom, a Dobogó és Túr. LXII. A túri hasadék, vagy túri kő. LXIII. A Rákos patak felső völgye. FÜGGELÉK.