40. NÉMA
40. NÉMA
1225-ben mai nevén, Nema jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1292-ben Nyma, 1461-ben Néma, 1590-ben is Néma, 1539-ben Nyema (uo.) a neve.
1332-ben plébániatemploma van. Ebben az évben papja, Miklós a pápai tizedjegyzék szerint 32 dénárt fizet, 1334-ben pedig László 1 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 191.; Documente. XIV. C., III. 148, 190.)
Régi templomának keletkezési idejét román kori stíluselemei alapján legkésőbb a XIII. század elejére teszik. Szentélye egyenes záródású. Megtartva a román kori szentélyt, később új hajót építenek hozzá. (Szabó T.A.: Szolnok-Doboka vm. 194, 203.)
Az a hagyomány, hogy a fehér barátoké volt, de erről okleveles adat nincs. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 239.; Beke: i.m. 191.) Valószínűvé teszi azonban az, hogy 1839-ben még látható volt egy kolostorszerű épület alapfala.
1839-ben csaknem egészében újítják, amint felirata is megörökíti: „Renováltatott 1839-ben csaknem ujon…” (Kádár: i.h.)
A templom ma is áll. Egyik harangja 1690-ből való, a másik a megszűnt kodori egyháztól 1597-ben került ide. (Kádár: i.m. V. 240.)
Az 1965. évi restauráláskor a sekrestyében XVI. századi falfestmények kerültek felszínre.
A középkorban tiszta katolikus falu átéli a reformáció kezdeti változásait és az unitárius vallásnál állapodik meg. 1584-ben már unitárius papja van.
1618–1621 között az unitárius egyház megszűnik. A változást Haranglábi Zsigmondnak tulajdonítják, akinek a segítségével a református egyház veszi át a templomot és a híveket. Református papjai 1683-tól ismeretesek. Tehát a XVII. századtól református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania II. 185.)
Lakossága annyira megfogyatkozik, hogy a XIX. században már csak Désakna leányegyháza. A XVIII. századtól kevés katolikus is lakik a faluban, akik részére br. Toroczkai Gáspár tart fenn elegáns kápolnát (György: A Ferencrendiek. 424.), majd Gajzágó Boldizsár házában van házikápolna. (Kádár: i.m. V. 239.)
A helynevek egykori lakóiról vallanak: 1598-ból Pap kútja, Diós irtovány; 1643-ból Beke, Alsó hídon alól, Hídberek felett, Káposztáskert, Verőfény, Vagvanyfar, Kenderhely, Felső-Átal, Szentgyörgy felé, Sóstó, Nyáras, Kecskés, Beke felé való, Zerge, Köleshely, Sziget, Töltés, Sebes árok, Szigetszil, Csikós-tó, Horgas kalap, Haotska; 1669-ből Szemere, Katlan hegyese, Darassó bérce, Körös berek, Káka kútja, Oláh leánya kútja, Komlos torka, Tamás berke, Pincés berek stb. (Kádár: i.m. V. 242.) A kétszer is előforduló Beke név az 1298-ban szereplő, később elpusztult falu nevét őrzi (C. Suciu: i.m.; Kádár: i.h.), amely Néma országút felé eső részén feküdt.
Református templom
