21. FELŐR
21. FELŐR
1405-ben jelentkezik mai nevén: villa Felewr. (C. Suciu; Dicţionar istoric.) 1495-ben Fel Ewr, 1587-ben Fel Eor, 1580-ban Felör (C. Suciu: i.m.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 341.) formában fordul elő. Kádár: (i.h.) Felőrrel azonosítja a pápai tizedjegyzékben szereplő Ger, Gur plébániát, de ez bizonytalan, mert Beke (Az erd. egyházmegye. 191.) és C. Suciu (i.m.) is Kérő mellett dönt.
Ettől függetlenül bizonyos, hogy temploma középkori, és, mint a gótikus kor tanúja, ma is áll. (Kádár: i.m. V. 350.) Az 1622. évi összeírás a templomról tanúskodik. 1643-ban a kőtemplomnak két harangja van, a kisebb ezzel a felirattal „Ad laudem… Hoc opus fieri fecit. Anno Domini 1600 L S.”
Az 1896. évi renováláskor a mészréteg alól régebbi renoválások dátumai kerültek felszínre (1527, 1622, 1676), amelyeket Kádár (i.m. V. 350.) örökített meg, mert az évszámokat – sajnos – újra bemeszelték.
A szentélyvégződés és a szentély kettős összetételű keresztboltozattal készült. (Kovács: Magyar ref. templomok I. 220.) A javítások során (valószínűleg 1527-ben) a déli kapu gótikus keretét reneszánsz gyámkövekkel helyettesítették. A szentélyben a papi ülőfülkét és a fali szentségfülkét eredeti gótikus formában őrizték meg. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 227.) A harangokat faharanglábra függesztették. A harangláb korát az 1695-ös évszám jelezte, mely 1754-ben is megvolt. (Balogh J.: Magyar fatornyok 179.; Ref. Névkönyv. 1887. 22.) Kőtornyot csak a XIX. század végén építettek. (Kádár: i.m. V. 351.)
A templom érdekessége, hogy a szószék feljárójánál, a falban helyezték el a moldvai vajdák címerét, amely a lebontott csicsói várból került ide. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 220.)
A középkori katolikus egyház a reformáció során megszűnik és a hívek, a változások után, az unitárius egyháznál állapodnak meg. A templom is az unitáriusoké lesz.
1622-ben újra református egyházközségről szólnak az okiratok, mert a református esperes tart vizitációt. 1628-tól református lelkipásztorai is ismeretesek. (Kádár: i.m. V. 350, 352.)
A XVIII. században református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.)
A XVIII. század közepén több család katolikus lesz, leányegyházuk Csicsókeresztúrhoz tartozik. Kápolnájuk van.
A helynevek egykori lakóiról vallanak: 1622-ből Kerektövis szere, Nagy nád, Hosszú, Büdöskút árka, Ilosva folyó, Kölik oldal; 1754-ből Gészi gödre, Torma Dániel gátja, Alsó új osztás, Nagy Nádastó, Kacsik szer, Nagymart, Hot fiz, Uraság szőlője, Kis rét, Hosszú éhmező, Sóspatak, Puszta oldal, Bíró nádja, Alsó szőlőhegy stb. (Kádár: i.m. V. 355.)
Református templom
A református templom belseje
