65. TOROCKÓ
65. TOROCKÓ
1257-ben Toroczko, 1289-ben castrum Turusko, 1291-ben libera villa Turutzko, 1342-ben Thoroczkov, 1461-ben Thorozko, 1470-ben oppidum Thorozko, 1461-ben Torotzko néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1292-es oklevél nem hiteles.
Templomáról az első adat 1332-ből ismeretes; a pápai tizedjegyzék szerint papja, György 60 dénárt fizet, majd ismét 60 dénárt, 1334-ben Miklós pap 36 dénárt, 28 montan dénárt és l garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 187.; Orbán: Székelyföld. V. 199., 4. jegyz.; Documente. XIV. C., III. 123, 143, 183.)
Az első templom építése ennél jóval régebbi. III. Endre 1291-ben „boldog emlékű elődeire” hivatkozik, akik a torockói bányászoknak kiváltságokat adtak. Ezek a bányászok még a tatárjárás előtt települtek ide Ausztriából, s bizonyára első dolguk volt katolikus templomot építeni.
Közvetlenül a tatárjárás után a kézdi székelyek telepednek ide, akik katolikusok s tevékenységüket szintén templomépítéssel kezdik. Torockó várát 1257–1272 között kapják meg. (SZOKL. I. 18.)
Korai templomáról nem sokat tudunk, nem tudjuk milyen átalakításokon ment keresztül a századok folyamán, főképp a tatárjárás után és a XV. századi nagy templombővítési korszakban. A templomot ugyanis, amely a XVIII. században még állott, 1796 után újjáépítik. Csak a XV. századi torony maradt meg és a terjedelmes várkastély a templom körül. (Orbán: i.m. V. 216.; Négyszáz év. 1968.; Entz G.: Székely templomerődök. 6.)
Az új templom a Türk Antal építőmester stílusát viseli magán, a kolozsvári unitárius templom mintájára. (B. Nagy M.: Stílusok. 49.)
A középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció idején az unitárius vallás mellett dönt, s lesz temploma is unitárius.
A XVIII. században unitárius anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 227.), és e század elején is csak unitárius temploma és egyháza van. (Helységnévtár. 1913.)
Unitárius templom
