42. MEZŐÚJLAK
42. MEZŐÚJLAK
1329-ben Wyloknak írják a források. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Documente. XIV. C., II. 279.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 377.) 1332-ben Wylak (C. Suciu: i.m.) néven említik.
1332-ben plébániatemploma van, papja, Albert ebben az évben 22 banálist fizet, majd ismét 11 régi banálist, 1333-ban 12 régi banálist, 1334-ben 1 garast és 4 régi dénárt, majd Péter pap l5 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 162.; Györffy: i.h.) 1465-ben plébánosa de Wylak. (C. Suciu: i.m.)
Temploma a gótikus kor alkotása volt. Szentélye közvetlenül, szentélynégyszög nélkül csatlakozott a hajóhoz. A nyolcszög öt oldalával zárult. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 216.)
Építési idejét a XIV. századra teszik, s ez nem is alaptalan, miután már ismerjük plébánosát is a XIV. század elejéről. (Balogh J.: Ref. templomok és tornyok. 9.) Tiszta terméskőből épült. Sekrestyeajtaja a XVI. század elejére jellemző reneszánsz tagolást mutatott. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 271.) Hasonló volt a marosújvári sekrestyeajtóhoz.
A XX. század elején fedél nélküli romként állott és 1929-ben le is bontották. (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok. 9.)
Középkori lakossága a reformáció korában a templommal együtt református lesz és az is marad. Századunkra azonban hívei annyira megfogyatkoznak, hogy templomukat nem tudják fenntartani (Ref. Névkönyv. 1894. l7.) és református filiaként más anyaegyházhoz tartoznak.
Később új templomot építenek.
Református templom
