Rio de Janeiro, 1992
Rio de Janeiro, 1992
A rendezvény hivatalos elnevezése: Környezet és Fejlődés ENSZ Konferencia (UN Conference on Environment and Development). A megnevezés jól tükrözi azt a szemléleti változást, ami Stockholm óta végbement, vagyis a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összekapcsolódását.
A konferenciára a 178 ENSZ tagállam közül 172 küldött hivatalos delegációt, közülük 110 delegációt államfő vagy kormányfő vezetett. A rendezvény alapvető tárgyalási szakasza június 3-ától 11-éig tartott, majd június 12–13-án szervezték meg a Föld Csúcstalálkozót, ahol az állam- és kormányfők tartottak beszédet, köztük Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke.
Rióban a következő főbb dokumentumokat fogadták el:
– Riói Nyilatkozat, melyben általános elveket fogalmaztak meg az erőforrások hasznosításáról, a környezet védelméről, a fenntartható fejlődésről és az egyes országok együttműködésének alapelveiről.
– A „Feladatok a XXI. századra” c. dokumentum, amely jellegét tekintve ajánlások és javaslatok gyűjteménye és négy részből áll: szociális és gazdasági dimenziók; a fejlődéshez szükséges erőforrások védelme és kezelése; nagy társadalmi csoportok szerepének erősítése; a megvalósítás eszközei.
– ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény, amely előkészítése során az volt a fő törekvés, hogy jogilag kötelező érvényű megállapodás szülessen a légkörbe jutó üvegházhatást kiváltó gázok csökkentésének mértékére. Több iparilag fejlett ország, közöttük elsősorban az Egyesült Államok azonban nem fogadták el a konkrét határértékeket és az időpontok megjelölését. Az egyezmény ily módon csupán jó szándékot deklaráló megállapodást jelentett.
– Egyezmény a biológiai sokféleségről, amely két nagy területet ölel fel: a klasszikus értelemben vett természetvédelmet, illetőleg a genetikai erőforrások biotechnológiai módszerekkel való hasznosítása révén keletkező haszon méltányos megosztását.
– Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről. Az eredeti cél az volt, hogy az erdőkről is szülessen külön egyezmény. Ez nem valósult meg a legnagyobb fakitermelő országok ellenállása miatt, amit nyilvánvalóan gazdasági okok motiváltak. Az igény azonban fennmaradt, hogy valamikor jöjjön létre egy ilyen egyezmény, ezért e nyilatkozatot közbülső fázisként lehet értékelni.
Pénzügyi és szervezeti kérdésekben is születtek megállapodások: a fejlett országok felajánlották, hogy a nemzeti GNP 0,7%-át a fejlődő országok környezetvédelmi és gazdasági fejlesztési támogatására, segélyezésére fordítják. Ez az arány 1992-ben 0,35% volt átlagosan. Abban nem született megállapodás, hogy egyes országok – pl. az USA, Japán – hány éven belül vállalják a 0,7%-nak megfelelő érték elérését. Megerősítették a Globális Környezeti Alapot (Global Environment Facility), amelyből az egyes országok külön-külön vagy együttesen igényelhetnek támogatást pályázati úton környezetfejlesztési programokhoz. Megegyezés született abban is, hogy az ENSZ keretében létrejön egy új, magas szintű bizottság, a Fenntartható Fejlődés Bizottság (Commission on Sustainable Development), amely figyelemmel kíséri a konferencia határozatainak és ajánlásainak végrehajtását. Magyarország kezdettől fogva tagja e bizottságnak.
A Riói Konferencia után Magyarországon is megalakult a nemzeti Fenntartható Fejlődés Bizottság, amely tárcaközi jelleggel működik.
