Hitelek
Hitelek
Az elmúlt esztendő nem hozott lényeges változást a hitelezés területén. Érvényben maradt a gazdasági stagnálást kifejező magatartás, mindenki a lehető legkevesebb hitelt vette fel. Az államháztartás is csökkentette hitelfelvételét, az első tízhavi adatok szerint az államháztartás mintegy 100 milliárd forinttal kevesebbel tartozott a jegybanknak, mint egy évvel korábban. Mérséklődött a lakossági hitelek nagysága is, egyetlen hónap alatt, októberben 7,3 milliárd forinttal csökkent a meglévő hitelek nagysága, ami nominálértékben is jelentős változás, mert egy évvel korábban még kevésbé, mindössze hatmilliárddal csökkent a lakosság által felvett hitelek állománya.
Jelentősen mérséklődött a külföldi hitelek, illetve tartozások nagysága is. Mint az MNB gyorsjelentése mutatja, a gazdaság nettó külföldi adóssága 12,9 milliárd dollárra mérséklődött, ez 2,5 milliárd dollárnyi javulás az előző évhez képest, amikor a nettó adósság,vagyis Magyarország tartozásainak és követeléseinek egyenlege 15,4 milliárd dollár volt. Ezen belül jelentősen javult a kormány, illetve az MNB pozíciója, ugyanis a devizagazdálkodás liberalizációja révén a vállalatok önállóan jelennek meg a nemzetközi pénzpiacokon, és vesznek fel hitelt, amelynek adósa most már nem a magyar állam vagy a Magyar Nemzeti Bank, hanem a cégek. Ez a folyamat egyre nagyobb méreteket ölt, ráadásul elsősorban a külföldi multinacionális cégek magyarországi vállalatai sokszor előnyösebb feltételekkel kapnak hitelt, mint maga az állam. Az év végére tehát a magyar állam és az MNB bruttó adósságállománya 18,5 milliárd dollár volt, a tartalék mértéke pedig elérte a 9,8 milliárd dollárt, így leszámítva még az egyéb követeléseket, a nettó adósságállomány 7,9 milliárd dollárt tett ki. Az MNB és a kormányzat együttes, tulajdonosi hitelek nélküli bruttó adósságállományának aránya az összadóssághoz képest mérséklődött, az előző évi 75 százalékról 70 százalékra, míg a nettó adósságállományon belül az arány az 1995. évi végi 69 százalékról 61 százalékra csökkent.
A hitelállományok általános mérséklődése helyett viszont növekedtek a vállalati szektor hitelei, ami egyértelműen mutatja, hogy némi fellendülésre számít a vállalkozói szektor, ezért beruház, illetve vásárol. Októberben a vállalati hitelek 47,9 milliárd forinttal növekedtek, ezen belül számottevően emelkedett a beruházási hitelek, valamint az egy éven belüli eseti hitelek nagysága. Ennek ellenére a vállalatok – elsősorban a kis- és középméretűek – változatlanul panaszkodtak a szűkös hitelfelvételi lehetőségek miatt.
Bár a kis- és középvállalkozások támogatása nálunk is a pénzügypolitika prioritásai közé tartozik, ezek a vállalkozások méretükből adódóan hátrányban vannak a finanszírozásban. Az elmúlt években kormányzati koncepció készült a támogatásukra, kialakult ennek intézményei rendszere és létrejöttek a különböző, a pénzintézetek kockázatát mérséklő hitelgarancia rendszerek. Ennek ellenére a kis- és középvállalkozások egyik legsúlyosabb problémája a hitelfelvétel.
Tavaly a számukra adott pénzügyi támogatás egyik fő formája a kedvezményes hitelkonstrukciók kialakítása volt. 1996-ban összesen 140 milliárd forintnyi hitel jutott így a vállalkozásoknak, legtöbbjük a jegybanki kamathoz igazodó kamatkedvezményt ad, illetve ilyen jellegű hitelek folyósításakor az MNB refinanszírozási lehetőséget ad. Ilyen kedvezményes hitelkonstrukció az egzisztenciahitel, a dolgozói kivásárlást segítő MRP hitel, a külföldi kormányok által finanszírozott importhitelek stb.
Ezek mellett a Hitelgarancia Rt.-n keresztül a költségvetés hetvenszázalékos viszongaranciát vállal a 300 főnél kisebb vállalkozások hitelei után vállalt kezességre. Az rt. 1996-ban több mint harmincmilliárd forintnyi hitel felvételét tette lehetővé. A vele szerződéses kapcsolatban álló vállalkozások nettó árbevétele 300 milliárd forint volt, a garantált hitelek átlagos nagysága 20-30 millió forint, a garanciák pedig 50-50 százalékban oszlanak meg az 50 fő alatti kisvállalkozások és az 50–300 főt foglalkoztató középvállalkozások között.
Ezenkívül a költségvetésben találhatók az elkülönített állami pénzalapok, amelyek visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatásokat nyújtanak. Az 1997-es költségvetési előirányzat szerint gazdaságfejlesztésre 9,6 milliárd forint, a turisztikában működő vállalkozásokra 3,9 milliárd forint jut, a területfejlesztési előirányzat 3,3 milliárd forintja az ország elmaradott térségeiben segíti a munkahelyteremtő és -megtartó beruházásokat. Az agrárszféra célprogramja pedig 26 milliárd forint.
Rajtuk kívül még jó néhány alapítvány nyújt támogatást a kisvállalkozásoknak, például a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az Országos Foglalkoztatási Alapítvány, SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, a Magyar–Amerikai Vállalkozási Alap, a BB Alapítvány.
Összességében az üzleti szférába kihelyezett hitelek összege 1996 közepén meghaladta az ezer milliárd forintot, amelyből a devizahitelek értéke mintegy 250 milliárd forint volt. A forinthitelek mintegy negyede volt beruházási hitel. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek nagyságáról nem készülnek statisztikák, a PM becslése szerint arányuk húsz százalék lehet az összes hitelből.
II. Vállalkozásösztönző támogatási formák
A kis- és középvállalkozások támogatása a pénzügypolitika prioritásai közé tartozik, azonban a piaci versenyben számos területen hátrányban vannak. Ezért az EU-ban is elfogadott e szektor állami támogatása, kedvezményezése.
Az elmúlt években koncepció készült, kiépült a támogatásuk szervezeti rendszere (Kisvállalkozásfejlesztési Intézet, MVA és helyi szervezetei, területfejlesztési tanácsok stb.), széleskörű támogatási eszköztár áll rendelkezésre, létrejöttek hitelgarancia-rendszerek. Mérséklődtek egyes adózási adminisztrációs terhek (például átalányadó), csökkentek egyes adókulcsok (TA), továbbá működnek a tanácsadó hálózatok, képzési projektek stb. Mindezek ellenére a vállalkozásbarát környezet hiányát, a hitelforrások elérhetetlenségét érzékelik, illetve jelzik a vállalkozások.
A támogatások egyik fő formáját a kedvezményes hitelkonstrukciók jelentik. A több mint 140 milliárd forint összegű hitelkihelyezés számos konstrukció között oszlik meg. Ezek némelyike kizárólag a kisvállalkozásokat segíti, míg mások általános vállalkozásösztönző hatásúak. A legtöbbjük a jegybanki kamathoz igazodó kamatkedvezményt, illetve MNB-refinanszírozási lehetőséget biztosít. A hitelek kedvezményét egyes esetekben az MNB kedvező kamatú refinanszírozása, a külföldi forrásnál alkalmazott devizabetét-csere konstrukció vagy a költségvetés támogatása teszi lehetővé. A kis- és középvállalkozások hitelgarancia-rendszere alapvetően koncentrált: a Hitelgarancia Rt. szerepe emelkedik ki, emellett azonban helyet kapnak alapítványi formában szűkebb területre koncentráló megoldások is (például MVA).
