A pénzpiac
A pénzpiac
A hazai bankrendszer és a piac elmúlt években megkezdődött átrendeződése 1996-ban, ha lehet, még a korábbiaknál is nagyobb mértékben folytatódott. Kisbankok sora került le a pénzintézeti palettáról, beteljesítve a szakemberek néhány évvel korábbi jóslatait. Az viszont mindenképpen a hatóságokat és a tulajdonosokat dicséri, hogy egyetlenegy esetben sem került sor hangos botrányokra, a bankrendszer léte egy pillanatig sem forgott veszélyben. Még azok a kisbankok is, amelyek végleg bezárták kapuikat, csendben, különösebb felhajtás nélkül adták vissza működési engedélyüket az 1996 végéig Állami Bankfelügyelet (1997-től Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet) nevet viselő banki főhatóságnak. Közülük a Leumi Hitelbank ugyan hivatalosan 1995 szeptemberében fejezte be tevékenységét, ám felszámolása még az elmúlt évben is tartott. Azt ugyan az Állami Számvevőszék 1996 augusztusában nyilvánosságra hozott jelentése is megállapítja, hogy a banknál elmaradt a személyes felelősségre vonás, érzékeltetve: egyáltalán nem a piaci körülmények szerencsétlen összejátszása okán mondott csődöt az 1990 októberében izraeli-magyar vegyes bankként elindított Leumi Hitelbank. Ám a tanulságok nyilvánvaló levonása mellett ennek a banknak a problémáit is sikerült a „színfalakon” belül tartani, nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy a felszámolást megelőzően a hitelezők többségének igényeit is kielégítették, s minden remény megvan arra, hogy a még függőben lévő követelések sorsa is megnyugtatóan rendeződik. Hasonló módon törlődik a pénzintézetek névjegyzékéből az Iparbankház, amely sorsának ilyetén alakulására már 1993-ban következtetni lehetett. Abban az évben ugyanis a pénzintézet veszteségei már gyakorlatilag az utolsó fillérig felemésztették saját tőkéjét, ám bizonyos mértékű állami segítségnyújtással még hosszabb időn keresztül sikerült elkerülni az elkerülhetetlent. Ám 1996 elejére végérvényesen kiderült, hogy az Iparbankház nem működtethető tovább. A pénzintézeti tevékenység fokozatos megszüntetéséről szóló döntés ugyan még egy kiskaput nyitva hagyott, hátha egy befektető lát fantáziát a kisbank eszközeinek vagy azok legalább egy részének átvételében, ám érdeklődés hiányában 1996 derekán az Iparbankház felszámolása is megkezdődött. Szerencsére viszont a Leumihoz hasonlóan ezúttal is szolid körülmények között, aminek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mellesleg a volt Állami Bankfelügyelet az Iparbankháznál alkalmazta először a piacról való úgynevezett csendes kivezetés módszerét, amelynek lényege, hogy a pénzintézet ellen nem indítanak azonnal felszámolási eljárást, hanem az aktív műveleteket beszüntetve a bank fokozatosan szűkíti tevékenységét, csökkenti betétállományát, s leépíti hitelportfólióját.
Majdnem ugyanerre, nevezetesen a felszámolásos sorsra jutott a Dunabank is 1996-ban. Ám a mindenekelőtt kártyáiról elhíresült bank éppen e terméke, valamint a lakossági betét- és vámpénztár üzletága piacképességének köszönhetően végül a holland ING Bank birtokába került.
De nem lett botrány az Agrobank eltűnéséből sem, noha vezetőinek emlékezetes letartóztatása s az azt követő betétesi roham nagyon is ezt a végkifejletet tette valószínűvé. Ám a hatóságok itt is talán a létező legjobb megoldást választották, amikor az egyébként tőkeellátottságában szintén nem túl acélos Mezőbankkal egyesítették az Agrobankot. Persze a döntés egyértelműségét jól jelzi, hogy az Agrobank felszámolása a számítások szerint súlyos tízmilliárdokba került volna.
Egész más okból keressük viszont ma már hiába az IBUSZ Bank nevét. Az egy-két átalakuláson ugyan már korábban is átment, de helyét igazából a névadó anyától való kényszerű elszakadás óta nem találó pénzintézet egész egyszerűen a racionalizálási elképzeléseknek esett áldozatul. Tevékenységi köre ugyanis százszázalékos tulajdonosával, a Kereskedelmi és Hitelbankéval több ponton is erős hasonlóságot mutatott. Így az IBUSZ Bank sorsán szinte senki nem ütközött meg.
Nem úgy a Polgári Bankén, amelynek esete sikeredett tavaly a leghangosabbra. Az újkori, 1987-ben bevezetett magyar bankrendszer tagjai közül elsőként, 1992-ben csődöt mondott Ybl Bank romjain elindított kisbank egészen 1996 végéig a Budapest Bank kizárólagos tulajdonában tengette napjait. Az elmúlt év utolsó hat hónapjában immár szó szerint is, lévén, hogy az anyabankot 1995 végén megvásárló új közvetett tulajdonosok, az amerikai General Electric Capital és a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – az állami tulajdonosi jogokat gyakorló Pénzügyminisztériummal közösen – nem tartottak igényt az irányváltás után a Budapest Bankéval sok területen versenytársnak számító Polgári Bankra, így visszafogták tevékenységét. Ám az értékesítési tervek nem váltak valóra, ezért a kisbank átmenetileg százszázalékos állami tulajdonba került, hogy aztán egy másik kisebb, s ugyancsak állami pénzintézet, a Pénzintézeti Központ Bank találjon rá vevőt.
Nem kell azonban nagy tehetség annak megjóslásához, hogy a fentiekkel még egyáltalán nem fejeződött be a kisbankok ilyen-olyan formában történő eltűnési sorozata. Az 1996-ban igencsak felpörgő bankverseny, az univerzális pénzügyi szolgáltatásokat jogerőre emelő, 1997 januárjától hatályos új, hitelintézeti törvény, valamint az ország 1996 májusában elnyert OECD-tagsága nyomán 1998. január elsejétől kötelező fióknyitási liberalizáció hatására csak azok tudnak talpon maradni, akik további fejlődésükhöz nagyobb mértékben képesek tőkét bevonni. Mivel pedig a szükséges mennyiségű forrás egyelőre manapság idehaza nemigen lelhető fel, akik nem keltik fel a külföldi befektetők érdeklődését, azok menthetetlenül elbuknak. Ennek pozitív példája volt 1996-ban az Általános Értékforgalmi Banké, amelyet külföldiek, nevezetesen az orosz Gazprombank milliárdos tőkejegyzései tartottak a piacon, s ma már inkább tartozik a közepes, mint a kisbankok közé.
Ezzel már át is eveztünk a magyar bankpiac kisbankokon kívüli szeletére, ahol szintén, igaz, „nagyobb kiszerelésben" már 1996-ban is megfigyelhető volt ez a tőketendencia. Az elsősorban nagybankok jövőjét biztosítani hivatott privatizáció során elsőként még 1994-ben részleges külföldi ellenőrzés alá került tradicionális hazai pénzintézet, a Magyar Külkereskedelmi Bank magánosítása 1996-ban teljesedett ki, amikor is az állam még birtokában maradt részvénycsomagján is túladott. Egy ideig úgy tűnt, hogy e tranzakciónál több nem is kerül be az annalesekbe. Nem tudni, hogy a korábban szintén privatizált Budapest Bank eladásának homályos körülményei (amelyekre 1996-ban – dacára a folyamatos kísérleteknek – sem derült teljesen fény) okán, de mindenesetre csak a magunk mögött hagyott év vége felé sikerült pontot tenni egy újabb meghatározó pénzintézet államtalanítására. Igaz, akkor viszont olyannyira, hogy a Magyar Hitelbank privatizációjában még a kákán is csomót keresők sem találtak kivetnivalót. Nem is találhattak, lévén, hogy a Hollandiából érkezett vevő, az ABN-Amro Bank 89 millió dolláros ajánlata nemcsak az eddigi hazai bankprivatizációban számít rekodnak, hanem a közép- és kelet-európai banki befektetések között is az élbolyba sorolódott.
Ezzel egyszersmind tovább növekedett a külföldiek aránya a hazai bankszektorban. A volt Állami Bankfelügyelet évközi összegzése már tükrözte a bankok körében végbement jelentős átrendeződést. Míg a részvénytársasági formában működő pénzintézetek összevont mérlegfőösszegéből 1994 végén még csak alig 20 százalékkal részesedtek a vegyes bankok, 1996 derekán ez az arány már megközelítette a 30 százalékot. Míg azonban 1995-ben a külföldi tulajdonú bankok elsősorban a nagybankok rovására növelték piaci részesedésüket, 1996-ban a nagy- és kisbankok piaci térvesztése nagyjából azonos méretet öltött.
Az egyre nagyobb tétekkel folyó versenyben ma már csak az a pénzintézet tud talpon maradni, mely az eleddig csak néhány bank felségterületének számító lakossági piacon is képes megvetni a lábát. A vállalati piac ugyanis mára már felosztottnak tekinthető, azon jelentősebb térnyerésre nem sok esély kínálkozik.
A lakossági piac felértékelődése tükröződik egyebek mellett a Budapest Bank és a Magyar Hitelbank új tulajdonosainak stratégiájában is. De ebben a szegmensben szeretné az elmúlt években növekvő eredményei dinamizmusát megtartani a CIB Bank, a Citibank, s a lakosság felé nyitást az elmúlt év végén tulajdonosi döntéssel szentesítő Raiffeisen Unicbank is.
Az pedig mindenképpen a magyarországi bankpiac súlyát jelzi, hogy az 1998 januárjától érvényesülő fióknyitási szabadság már nem sok külföldi szívét melengetheti meg, lévén, hogy ma már a nagyok szinte kivétel nélkül jelen vannak. Így Németország 1., Európa 2., a világ 10. legnagyobb pénzintézete, a Deutsche Bank éppúgy, mint a szövetkezetek csúcshitelintézeteként ugyancsak Németország első tíz bankja közé tartozó DG Bank, valamint a keletiek, közülük is a fiókhálózatát gőzerővel szélesítő koreai Daewoo Bank. S csak remélhető, hogy hamarosan a brit pénzintézetek tartózkodóbb magatartása is megváltozik.
A bankrendszer összevont mérlege a) (Milliárd Ft)
A bankrendszer összevont mérlege a) (Milliárd Ft)
A bankrendszer összevont mérlegea) (Milliárd Ft)
Magyarország bruttó külföldi adóssága
Magyarország nemzetközi tartalékai és egyéb külföldi követelései
Magyarország külfölddel kapcsolatos követelései és tartozásai (Millió US dollár)
A kormányzati szektor és az MNB külfölddel kapcsolatos követelései és tartozásai Millió US dollár
MAGYARORSZÁG FIZETÉSI MÉRLEGE HAVONTA
A vállalkozói szektor a) nettó bankhiteltartozása b) c) Milliárd forint
A vállalkozói hitel- és betétállomány alakulása
A vállalkozói hitel- és betétállomány alakulása
A vállalkozói hitel- és betétállományok bankcsoportok közötti megoszlásaa) (Milliárd forint)
Vállalkozóknak nyújtott éven túli forinthiteleka) Millió forint
A vállalkozói szektor piaci kamatlábainak alakulásaa) (pénzintézetek összesen) (Évi kamatláb, %)
A vállalkozói szektor piaci kamatlábainak alakulásaa) (pénzintézetek összesen) (Évi kamatláb, %)
A háztartásoka) nettó pénzügyi megtakarításainak állománya (Milliárd forint)
A háztartásoka) nettó pénzügyi megtakarításainak állománya (Milliárd forint)
A háztartások nettó pénzügyi megtakarításai a) (Milliárd forint)
A háztartások nettó pénzügyi megtakarításai a) ( Milliárd forint)
A lakossági betétek, értékpapírok és hitelek kamatainak alakulása ( évi kamatláb, %)
A lakossági éven belül lekötött betétek kamatainak alakulása (évi kamatláb, %)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX)
A Magyar Nemzeti Bank mérlege a) aktívák (Milliárd forint)
A Magyar Nemzeti Bank mérlege a) passzívák (Milliárd forint)
A pénzintézetek száma
Az üzleti szektor hitelei és betétei (milliárd Ft)
Az üzleti szektor átlagos kamatlábai
Lakossági betétek, értékpapírok és hitelek évi átlagos kamatlábai, 1995 december, %
A háztartások megtakarítása (állomány az év végén) (milliárd Ft)
