Magyarország időjárása 1996-ban
Magyarország időjárása 1996-ban
A korábbi évek enyhe és hóban szegény telei után nem várt hideg január és február hónap köszöntött ránk 1996-ban. Az országos átlagot tekintve január középhőmérséklete –2,5°C volt, és ez 0,5°C-kal maradt az 1961–1990-es átlag alatt. A megelőző év decemberében hullott hó január 7-ét követő enyhülés és eső hatására eltűnt. Az enyhe időjárást január 20-a után igazán hideg idő váltotta fel, a hónap végén –15 fokos fagyokkal. Január utolsó harmadában még a napi hőmérsékleti csúcsértéke is többször –5°C alatt maradt.
Főként a hónap második felében hullott tekintélyes mennyiségű csapadék, amely országos átlagban 50,9 mm volt. Ez az éghajlati érték 1,5-szeresének felel meg. A hótakaró az ország nyugati felében 25–40, míg keleten 15–25 cm vastagságot ért el. A hónap utolsó napjaiban sokfelé hullott ónos eső is.
A február még a januárnál is hidegebbnek bizonyult. Középhőmérsékete –3,2°C volt, s ez 3,7°C-kal hidegebb a szokásosnál! A legalacsonyabb középhőmérsékletű napok a hónap elején fordultak elő. Február idusát követő esőzések enyhébb időjárást hoztak, napözben +5 fok köré melegedett fel a levegő, bár éjszaka még a fagyok uralkodtak. Az enyheségben a hótakaró megfogyatkozott, de a jeges bevonat sokfelé a hónap végéig kitartott.
E hónap csapadékban az átlagnak megfelelően alakult 30 mm-es országos átlagával. A Dunántúlon a hóréteg vastagsága 20–60 cm-t ért el, míg az alföldi tájakon sem volt ritka a 15–15 cm közötti hóvastagság. Kiugróan sok, mintegy 26 hótakarós napot éltünk át februárban, amely majdnem háromszorosa a klimatológiai átlagnak.
A március igen hideg és csapadékszegény időjárást hozott. Középhőmérséklete 1,6°C volt, ami 3,4°C-kal hűvösebb, mint az átlag. Századunkban mindössze 4-szer fordult elő, hogy a hőmérséklet márciusi átlaga 1,6 fok alatt maradt. Március 5-én Kompolton a hőmérséklet – 20,0°C-ra csökkent és az év ezen napján ebben az évszázadban még nem volt példa! 1996 márciusában a talaj közelében majdnem mindennap fagypont alá csökkent a hőmérséklet. A hónap során lehullott csapadék csupán 14,1 mm volt, ami alig több, mint a szokásos havi összeg harmada. A tél a hónap közepéig tartotta magát, és az ország területének felét 10-14 napig hótakaró borította. Az év legnagyobb hóvastagságát is ebben a hónapban, március 5-én regisztrálták Kékestetőn, 91 cm-es hóréteggel.
Az egész telet tekintve a talajt hosszan, országos átlagban 70-75 napig borította hótakaró. A XX. század második felében mindössze 3 tél volt hóban gazdagabb, mint az 1995/96-os. A talajfagy is mélyre hatolt, a hóval nem borított területeken február közepén 20-25 cm mélységet is elért.
Április első napjaiban a nyugati határszélen 9-18, 10-e után hazánk délebbi területein 1–5, néhol 10-13 cm hó hullott. Ez a hidegbetörés egyben fagyokkal is járt, de napközben a hőmérséklet 2-7 fok közé emelkedett. Április 15-e után viharos széllel megérkezett a gyors enyhülés, és 20-a után már meleg tavaszi időjárás köszöntött be. Megszüntek az éjszakai fagyok, és napközben 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Összességében április hónap középhőmérsékletet 11,1°C volt, ami mintegy 0,7°C-kal magasabb, mint a sokévi átlag.
Április hónap csapadékának országos átlaga 52 mm-t tett ki, és ez a sokévi átlagot 13%-kal meghaladó mennyiség. A késői havazáson túl e hónapot a csapadék nagymértékű területi eltérései is jellemezték. A hónap vége felé – meglepően korán – fordultak elő záporok, többfelé figyeltek meg zivatart, sőt jégesőt.
1996-ban a május 2,2 fokkal bizonyult melegebbnek a 15,3 fokos klimatológiai átlagnál. Bár hideg levegő többször érkezett, de a hőmérséklet nem csökkent +2 fok alá. A lehűlések csak egy-két napig éreztették hatásukat, s a csúcshőmérséklet hamar 20–25 fok közé tért vissza. A legnagyobb meleg 15-e és 19-e között volt, a hőmérséklet napközben ekkor sokfelé 30 fok fölé emelkedett, sőt kistelekről 34,5°C-ot jelentettek.
A havi csapadékösszeg 84 mm volt, az átlag 133%-a. Különösen sok eső – a májusban szokásos mennyiség majdnem négyszeres – hullott le a Kisalföld keleti felén. A sok csapadék ellenére napfényben is gazdag volt e hónap.
Júniusban a középhőmérséklet 20,0°C-os értékével 1,6°C-kal alakult magasabban, mint a klimatológiai átlag. Főként a hónap első fele volt meleg, a napi csúcsértékek általában megközelítették, vagy meghaladták a 30 fokot, míg a hónap második felében inkább 20 és 25 fok között alakultak. A hónap és egyben az év legmagasabb hőmérsékletét, 35,8 fokot Pakson mérték 16-án reggel.
Június első felében szinte alig esett eső, és lényegében a hónap második fele adta a havi 47 mm-es csapadékösszeg zömét, amely csupán 60%-a az átlagosnak.
A hónap időjárási eseményei közül kiemelkedik a június 21-i tornádó. Zala megyében és Somogy megye északi részén délután negyed hat és háromnegyed hat óra között, valamint a Duna–Tisza közén fél kilenc és kilenc óra között ugyanazon óriási zivatarfelhőből több ízben alakult ki a földfelszínig lenyúló tornádótölcsér.
1983 óta majdnem minden évben pusztított aszály, de 1996-ban e hosszú sorozat megszakadt, inkább a víztöbblet jelentett gondot. Júliusban többször zúdultak alá hatalmas felhőszakadások, amelyeket jégeső és viharos szél kísért. A 90-es évek forró júliusai után a tavalyi 19,2 fokos középhőmérsékletével 1,1 fokkal maradt az átlag alatt, sőt hűvösebbnek bizonyult a júniusnál és az augusztusnál is. Bár országos átlagban 5 hőségnap (legmagasabb hőmérséklet 30 fok) fordult elő, de a napi csúcshőmérsékletek többnyire 20 fok körül alakultak. A legmagasabbra, 36,8 fokig, Makón kúszott a hőmérő higanyszála. Július 20 és 25 között a hőmérséklet hajlaban Budapesten +7 fok közelébe csökkent, és erre 1881 óta nem akadt példa! Baján Július 20-án majdnem talaj menti fagy volt!
Hőmérséklet tekintetében nem volt különleges hónap az augusztus, hiszen 20,1C-os középhőmérséklete csak 0,5°C-kal volt magasabb a megszokottnál. A havi legalacsonyabb hőmérsékleti értékek is az átlag közelében maradtak. Az augusztust bőséges csapadék jellemezte, hiszen a sokévi átlag 134%-a, vagyis 84,4 mm hullott le országos átlagban. 30-án Polgáron esett az év legnagyobb napi csapadéka (103,6 mm), ami normál körülmények között kéthavi összegnek felel meg.
Egészét tekintve a nyár középhőmérséklete az átlag közelében alakult, de a 90-es években megszokott forró és aszályos nyarakhoz mérten szinte mindenki hidegnek és esősnek érezte.
Szeptemberben igen hideg lett 1996-ban, mert a havi hőmérsékleti középérték csak 12,7 fok volt, ami 2,9 fokkal alacsonyabb az átlagnál. Ennél – 116 évre visszatekintve – mindössze 1912 szeptembere mutatkozott hidegebbnek! A legmagasabb nappali hőmérsékletek a hónap során általában 20 fok, sőt igen gyakran 15 fok alatt maradtak. A talaj mantén Zalaegerszegen és Baján –1,4 °C-os fagyot is regisztráltak.
Szeptember az év legcsapadékosabb hónapjaként kerül feljegyzésre. A csapadékösszeg országos átlagban 125,3 mm volt, és ez 277 százalékos csapadékosságnak felel meg. Az átlaghoz mérten a legtöbb csapadék a szokásos mennyiség ötszöröse, Nyíregyházán hullott! Szeptember bőséges csapadéka megdöntötte 1906 szeptemberének 1881 óta 118,8 mm-es tartott elsőséget. A szeptemberi csapadékos napok száma 17 volt, amely majdnem kétszerese az átlagnak. Az egyes állomások idősorát tekintve is többfelé a szeptember viszi el a pálmát, például Nyíregyházán az idei 190 mm-es csapadék jócskán megelőzi az 1919-ben mért 145 mm-es eddigi csúcsot! A júliustól szeptember végéig tartó időszak során közel félévi vízmennyiség hullott le Magyarországon.
Napfényben szűkölködött 1996 szeptembere, többnyire borult volt az ég. A napsütéses órák havi összege (94,4 óra) még az éghajlati érték 50 százalékát sem érte el.
Az október az utóbbi években megszokott módon kellemesen enyhe időt hozott. A középhőmérséklet 11,1 Celsius fok volt, amely 0,9 fokkal magasabb, mint az októberi éghajlati áglag. A legmagasabb nappali hőmérsékletek otkóber 20-ig 15 és 20 fok között alakultak, majd hirtelen 10,15 fok közé csökkentek, s ott is maradtak a hónap végéig. A minimum hőmérsékletek +2 és +12 fok között változtak, változatos térbeli eloszlásban. Az őszi fagyok 25-e után, a megszokottnál jó tíz nappal később léptek fel.
A hónap csapadékossága 90 százalékos volt, ami 36 mm-nyi vízbevételt jelent. A kevés csapadék azonban – figyelembe véve szeptember esős voltát - kifejezetten kedvezőnek volt minősíthető.
A november meglehetősen enyhén alakult, hiszen 7,5 Celsius fokos középhőmérséklete 3,1 fokkal volt magasabb az utóbbi harminc év során megszokottnál. Az enyhe, időnként meleg időjárás 20-áig tartott. A legmagasabb hőmérsékletek rendszeresen meghaladták a 15, nem egyszer a 20 fokot is. Az éjszakák is fagymentesek voltak, sőt arra is volt példa, hogy éjszaka sem csökkent a hőmérséklet 10 fok alá. November 13-án Budapesten 19,1 fokot mértek, amely példa nélküli ebben az évszázadban. Ebben a meleg periódusban csapadék alig-alig esett. November 20-a után azonban a hőmérséklet hirtelen és drasztikusan csökkent és télies idő kerekedett. Többször hullott eső, havas eső és pár napra hótakaró is kialakult. Gyakorta –5 fokos fagyok is előfordultak. A hónap csapadékösszege 30 mm volt, amely csak kevéssel több a klimatológiai átlag felénél.
A december első felét nem jellemezték rendkívüli meteorológiai események, az átlaghoz közeli téli időjárás uralkodott. December vége azonban szélsőségesen hideg, az átlagnál 8 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű, havas időjárást hozott. December 22-én országos havazás kezdődött és karácsonyra 5-25 cm-es hóréteg borította az országot. Karácsony után több derült éjszakán rendkívül erős lehűlés következett be reggelre, a mini mum hőmérsékletek országszerte általában –10 fok alatt alakultak. Az évi rekordot jelentő –27,7 Celsius fokos hőmérséklet december 28–án a Szécsényben lévő automata állomás mérte és ez megközelítette a december hónapban 116 év alatt mért minimumot (–28,0 fok). A hónap –1,8 fokos középhőmérséklete 1,7 fokkal a sokévi átlag alatt alakult. A hónap során országos átlagban 56,9 mm csapadék hullott le, ez az átlag 123 százaléka.
Az 1996-os év 9,5 Celsius fokos középértékével 0,3 fokkal bizonyult hűvösebbnek a sokévi átlagnál. Az aktuális napfénytartam összeg az 1943 órás évi átlagtól 144 órával elmaradt. Egy napsütéses napra tíz órát számítva ez az elmaradás közel fél hónapnak megfelelő napsütéses hiány, amelyért elsősorban a szeptember hónap okolható. A közlekedőket igen kedvezően érintette a ködös napok alacsony száma, amely 24 napot (az átlagérték 43 százaléka) tett ki. A kevés ködös nap főként a szeptember és december közötti időszak alacsony gyakorisági értékeinek köszönhető.
Csapadékból országos átlagban 668,2 mm hullott, amely mintegy 20 százalékkal több a szokásosnál. Összességében a tavalyi év bővelkedett szélsőségekben, viharokban, jégesőkben, sőt tornádó is fellépett. Az év során márciusban, júliusban és novemberben évszázados hőmérsékleti, illetve szeptemberben évszázados csapadékrekord is megdőlt.
