Az MDF és az SZDSZ 1990. április 29-i pártközi megállapodása

Teljes szövegű keresés

Az MDF és az SZDSZ 1990. április 29-i pártközi megállapodása
A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége egyetértenek abban, hogy mind a kormányzati, mind az ellenzéki pártok különleges felelősséget viselnek a nemzet előtt, hogy a születő demokratikus intézmények megszilárduljanak és az ország kormányozható legyen. Ezért szükségesnek tartják, hogy a demokratikus intézmények stabilitását és az ország kormányozhatóságát érintő közjogi kérdésekben egyetértésre jussanak. Ennek érdekében az alábbiakban állapodnak meg:
1. A felek egyetértenek abban, hogy hatályon kívül kell helyezni az 1987. évi XI. tv. társadalmi vitákról szóló 33–36. paragrafusait, mint olyan áldemokratikus szabályozást, amely a parlamentarizmus hiányát volt hivatva leplezni, és amely a szabadon választott Országgyűlés törvényalkotó munkájának akadályozója.
2. Ezt követően a felek azon lesznek, hogy az Országgyűlés a lehető legrövidebb időn belül – az alakuló üléstől számított 30 nap alatt – fogadja el azt a részletes alkotmánymódosítást, amelynek szövegszerű tervezetét a megállapodás I. számú melléklete tartalmazza. Az alkotmánymódosítás a következő területeket érintse:
a) A háromoldalú tárgyalásokat lezáró, szeptember 18-i megállapodást néhány kérdésben az idő túlhaladta, sok esetben pedig az Országgyűlés jelentősen eltért a megállapodástól. Indokolt tehát ezekben a kérdésekben is a jogállami megoldások alkotmányba iktatása.
b) Az 1946. évi I. számú törvénynek megfelelően helyreállítandó a köztársasági elnök eredeti státusa.
c) Módosítandó a kormány hivatalba kerülésének eljárása oly módon, hogy a választás csak a miniszterelnök személyére vonatkozzék, a minisztereket pedig a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezze ki.
d) Indokolt az alkotmányban rendelkezni a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék státusának alapjairól.
e) Az Országgyűlés eltért a háromoldalú megállapodásoktól az alkotmányerejű törvények ügyében is, így ma Magyarországon a törvények elfogadásához főszabályként kétharmados többség kell, s csak kivételesek az egyszerű szótöbbséggel meghozható törvények. Miután ez a közjogi helyzet a kormányzat működését gyakorlatilag lehetetlenné teszi, a felek egyetértenek abban, hogy ki kell iktatni az alkotmányból az alkotmányerejű törvény fogalmát, és helyette taxatíve fel kell sorolni azokat az alapintézményeket és alapjogokat, amelyeknek törvényi szabályozásához minősített többség szükséges, és amelyeknek felsorolását a II. számú melléklet tartalmazza. A felek megállapodnak abban, hogy e körben a minősített többséget a leadott szavazatok kétharmad részében kell meghatározni, hogy így a legfontosabb jogok és intézmények szabályozása minél szélesebb közmegegyezésen alapuljon. A felek kötelezik magukat, hogy az ellenzék részére e kivételes közjogi megállapodással teremtett többletjogokat nem fogják visszaélésszerűen gyakorolni és a kormányzati munka akadályozására felhasználni.
f) A felek az ország kormányozhatóságának érdekében feltétlenül szükséges mértékig kiterjesztik a köztársasági elnök jogát a parlament feloszlatására.
g) Abszolút többséget kell megkívánni a miniszterelnök megválasztásához, de ugyanígy az ellene benyújtandó bizalmatlansági indítvány elfogadósához is.
h) A felek egyetértenek abban, hogy a bizalmatlansági indítvány jogintézményét a fentieken túlmenően is át kell alakítani oly módon, hogy az egyes miniszterekkel szemben ne, hanem csak a miniszterelnökkel szemben legyen előterjeszthető bizalmatlansági indítvány konstruktív bizalmatlansági indítvány formájában.
3. A felek megállapodnak abban, hogy az előző pontban részletezett alkotmánymódosítást követően az Országgyűlés haladéktalanul megválasztja a köztársasági elnököt.
4. A felek a jelenlegi pártközi megállapodások értelmében az általuk betöltendő közjogi tisztségeket az azokban foglaltaktól eltérő módon a III. számú melléklet szerint töltik be.
5. A megállapodás néhány pontjának értelmezését a IV. számú melléklet tartalmazza.
A felek ezt a megállapodást – mellékleteivel együtt – egységes egésznek tekintik, amely nem érintve a Magyar Demokrata Fórum kormányzati, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége ellenzéki politikai állását – kiindulópontul szolgálhat a parlamentáris rendszer jó működéséhez.
A felek őszinte megelégedéssel vennék tudomásul, ha a többi parlamenti párt – amelyeknek hasonló történelmi felelősségtudatáról meg vannak győződve – egyetértéssel fogadná megállapodásukat.
Budapest, 1990. április 29.
dr. Antall József, az MDF elnöke és képviselőcsoportjának vezetője,
dr. Balsai István, dr. Kónya Imre,
dr. Kutrucz Katalin, dr. Salamon László, az MDF képviselőcsoportja szervezőbizottságának tagjai
Kis János, az SZDSZ elnöke,
dr. Tölgyessy Péter; az SZDSZ képviselőcsoportjának elnöke,
dr. Pető Iván, az SZDSZ képviselőcsoportjának alelnöke

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT