Magyar eseménynaptár • 1989. július–1990. szeptember
Magyar eseménynaptár • 1989. július–1990. szeptember
1989. július 1. – A kormány azt tervezi, hogy szept. 1-jétől az általános iskolákban ingyenes ebédet adnak minden tanulónak. A gyermekgondozási díj folyósítását 3 évre kívánják meghosszabbítani. – Drágul sok élelmiszer, vegyi cikk, dohánytermék, valamint importáru. – Az MSZDP országos értekezletén megerősítik elnöki tisztében Révész Andrást. Megszüntetik az ideiglenes vezetőség munkáját, és semmisnek nyilvánítják a Ruttner Györgyre, Márkus Lászlóra és másokra korábban kimondott kizáró határozatokat. – Országos gyűlést tart az MSZMP Berecz János nevével fémjelzett Összefogás platformja, amely meg akarja teremteni a párt akcióegységét. – Megalakul a Magyar Október Párt.
Július 2. – Nyers Rezső, az MSZMP elnöke szerint a külföldi és a hazai magántőke hasznosítása nem ellentétes a szocializmussal, sőt szocializmuspárti politika. – Megalakul az MSZMP Népi Demokratikus Platformja. – Az MSZDP országos értekezletének résztvevői az ellenzéki Kerekasztalhoz intézett felhívásukban kérik, hogy kizárólag a párt demokratikusan megválasztott képviselőit fogadják el tárgyalófélként. A magát Szociáldemokraták Országos Vezetőségének nevező testület ugyanakkor elhatárolja magát az országos értekezlettől.
Július 3. – Kádár Jánost tüdőgyulladással, ill. heveny légzési és keringési elégtelenséggel kórházba viszik. – Pozsgai Imre államminiszter szerint Magyarország következő kormánya koalíciós lesz, és az MSZMP koalíciós partnerei között leginkább a Szociáldemokrata Párt és az MDF jöhet számításba. – Az Országos Árhivatal elnökhelyettese szerint legalább 16%-os lesz az évi infláció, ami 1%-kal nagyobb a tervezettnél. – A Belügyminisztériumban olyan garanciákat akarnak kiépíteni, amelyek szavatolják, hogy az állambiztonsági szolgálatot ne lehessen a különböző nézetek ellen felhasználni a napi politika érdekében. – Az Állami Energiafelügyelet igazgatója szerint az energiatakarékosság ösztönzésével körülbelül annyi energiát lehetne megspórolni, mint amennyi a bős-nagymarosi vízlépcső felépítésével Magyarországnak jutna.
Július 4. – Kádár János állapota válságos. – Glatz Ferenc művelődési miniszter szerint Magyarország társadalmi, nemzeti érdeke az egyházi ingatlanok visszaadása. – Az MDF a jövőben egyidejűleg akar szellemi-politikai mozgalomként és politikai pártként működni.
Július 5. – A Magyar Nemzeti Bank illetékesei a Nemzetközi Valutalappal folytatott tárgyalások után közlik: a kormány eltökélt szándéka, hogy a költségvetési egyensúly javítására végrehajtja az Országgyűlés által elfogadott intézkedéseket, megőrzi az ország fizetőképességét s elfogadható szinten tartja a fizetési mérleg hiányát. – A Legfőbb Ügyészség vádat emel a Pénzügyminisztérium három vezető munkatársa ellen, amiért a budapesti Lóránt utcai lakásépítkezések során több millió forintot jogtalanul fizettek ki. – Az MSZMP a nemzeti megbékélés jegyében több megemlékezést is szervez okt. 23-a és nov. 4-e között, jelenti be Barabás János kb-titkár. – Az SZDSZ ügyvivő testülete egy végképp kompromittálódott módszer és személy átmentésére tett kísérletnek tekinti, hogy Berecz Jánost választották az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökévé.
Július 6. – Kádár János, az MSZMP nyugalmazott elnökének halála. Az MSZMP elnöksége bizottságot alakít a 77 éves korában elhunyt politikus temetésének megszervezésére. A testület búcsújában fájdalommal és őszinte tisztelettel adózik Kádár János emlékének, de szól arról is, hogy az idő s vele az MSZMP sok tekintetben meghaladta Kádár politikusi életművét. A vezető nyugati hírügynökségek emlékeztetnek rá, hogy Kádár János vezetése alatt Magyarország a legliberálisabb és legnyitottabb társadalommá vált Kelet-Európában. – A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezi a Nagy Imre és társai ellen 1958-ban hozott ítéleteket, és bűncselekmény hiányában felmenti Nagy Imrét, Donáth Ferencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maléter Pált, Kopácsi Sándort, Szilágyi Józsefet, Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklóst. – Az osztrák kormány 1 millió schillinges támogatást szavaz meg a Magyarországon tartózkodó romániai menekültek megsegítésére.
Július 7. – A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti ülésén Nyers Rezső Mihail Gorbacsovval, Németh Miklós pedig a csehszlovák kormányfővel, Wladislav Adameccel találkozik. Az MSZMP elnöke a csúcsértekezleten úgy vélekedik, hogy nincs minden szocialista ország számára kötelező érvényű modell, ezért maradéktalanul tiszteletben kell tartani a nemzeti sajátosságokat s az önálló útkeresést. – Az osztrák gazdasági miniszter budapesti tárgyalásain utal arra, hogy a bős–nagymarosi vízlépcső miatti bizonytalanság egyre nagyobb károkat okoz az osztrák gazdaságnak, s ezért mielőbb szeretnének végleges választ kapni. – Kiszabadulnak a korábban közveszélyes munkakerülésért elítéltek.
Július 8. – Magyarország megfigyelőként ezentúl 6 parlamenti képviselőt küldhet az Európa Tanács ülésszakaira.
Július 9. – A Varsói Szerződés bukaresti csúcstalálkozója után Nyers Rezső úgy nyilatkozik: a tagállamok között nagyon jelentősek a különbségek, ezért a szövetség egységét csak az eltérő nézetek összehangolása biztosíthatja.
Július 10. – A Világbank közlekedésfejlesztésre 95 millió dolláros kölcsönt nyújt Magyarországnak. – Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal 65%-ban megtéríti az orosznyelv-tanárok átképzési költségeit a Foglalkoztatási Alapból. – Zwack Unicum néven 60 millió forintos alaptőkével kft.-t alakít Zwack Péter, az egykori likőrgyár tulajdonosainak leszármazottja. – Megnyílik a Zsidó Világkongresszus budapesti irodája. – Megalakul az MDF ifjúsági mozgalma, az Ifjúsági Demokrata Fórum.
Július 11. – Budapestre érkezik George Bush, az Egyesült Államok elnöke. A nap folyamán 4 magyar–amerikai vegyes vállalati szerződést írnak alá. – A kormány elrendeli: Kádár János temetése napján vonják fel az állami zászlót, s helyezzenek el gyászlobogókat az állami intézményeken. – Az osztrák gazdasági miniszter úgy tudja, hogy a nagymarosi építkezésben érdekelt ausztriai cégek kártérítési igénye már 2,6 milliárd schillingre rúg. – A tavalyinál több mint 10%-kal több földgáz szállításáról írnak alá szovjet–magyar egyezményt. – A Fogyasztók Országos Tanácsa szerint egyelőre nincsenek meg a feltételei, hogy az általános iskolások állampolgári jogon ingyen ebédet kapjanak. – Az Ellenzéki Kerekasztal úgy határoz, hogy a szociáldemokraták képviselői átmenetileg csak a politikai egyeztető tárgyalások legfelsőbb szintjén vehetnek részt.
Július 12. – Budapesten George Bush ígéretet tesz rá, hogy nemzetközi fórumokon s elsősorban a közelgő párizsi tőkés csúcstalálkozón hathatós gazdasági segítséget sürget Magyarország számára. Az amerikai elnök javasolja, hogy a kongresszus hozzon létre 25 millió dolláros alapot a magyar magángazdálkodás élénkítésére, továbbá ha a magyar Országgyűlés elfogadja a kivándorlásról szóló törvényt, Magyarországot mentesítsék a kereskedelmi korlátozások alól. Bush elnök bejelenti: az amerikai Békehadtest angolnyelv-tanárokat küld Magyarországra. – A művelődési miniszter közli: az orosznyelv-tanárok átképzését még részben sem fizettetik meg a pedagógusokkal, hanem a Foglalkoztatási Alap mellett a helyi tanács és maga az iskola fedezi a költségeket.
Július 13. – Az MSZMP központi bizottságának székházában felravatalozzák Kádár Jánost. A gyászszertartás első napján több mint 10 ezren róják le kegyeletüket. – A kormány úgy dönt, hogy szept. 1-jétől megszüntetik az összes korlátozást, amely eddig a magyar állampolgároknál lévő konvertibilis valutákra vonatkozott. – Beck Tamás kereskedelmi miniszter szerint a szovjet–magyar kereskedelem további fejlődése elképzelhetetlen a transzferábilis rubelen alapuló jelenlegi elszámolási rendszer fenntartásával. A Moszkovszkije Novosztyinak úgy nyilatkozik: Magyarország 1991-ig szeretne áttérni a konvertibilis elszámolási rendszerre. – A hazai települések egy részében megindult cukorfelvásárlás nyomán a Cukoripari Közös Vállalat és a szakminisztérium illetékesei cáfolják, hogy cukorjegy bevezetését terveznék Magyarországon. – Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szerint ebben az évben a munkahelyek 20 ezerrel kevesebb állást kínálnak, mint ahány pályakezdő kikerül az iskolákból.
Július 14. – Gyászolók tömegének jelenlétében eltemetik Kádár Jánost, az MSZMP nyugalmazott elnökét. – Budapesten a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt előzetes bejelentés nélkül tüntet a Münnich Ferenc utcában, követelve, hogy a neve ismét Nádor utca legyen. – Nyilvánosságra hozzák a társadalombiztosítási ellátások emeléséről és kiegészítéséről szóló megállapodás részleteit. Eszerint a kisnyugdíjasok júl. 1-jétől 300 forinttal kapnak többet, a családi pótlék pedig aug. 1-jétől 150 forinttal emelkedik. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege ezentúl 3640 forint, a legalacsonyabb gyermekgondozási díj pedig napi 121 forint. – Az Országgyűlés ipari bizottsága megállapítja, hogy a túlzott költségek miatt kiegészítésre szorul a tengizi építkezésben való magyar részvételről szóló egyezmény. Kiderül, hogy a Jamburgból érkező gáz, ill. a tengizi munkálatok esetében 1 rubel kitermelése 170 forintba kerül. – A Fővárosi Cégbírósági elutasítja az MSZMP által jún.-ban alapított NEXT 2000 Kft. tőkeemelési kérelmét, amellyel az MSZMP saját gazdasági vállalkozása tulajdonába akart adni több, a párt kezelésében lévő állami tulajdonú ingatlant.
Július 15. – A 7 legfejlettebb tőkés ország vezetői összehangolt gazdasági segélyt helyeznek kilátásba Magyarország és Lengyelország számára, és nemzetközi értekezlet összehívását ígérik a magyar és a lengyel reformok támogatása érdekében.
Július 17. – Németh Miklós miniszterelnök elmondja, hogy a központi bizottságon belüli szakadás elkerülése végett vállalta el a tagságot az MSZMP elnökségében, azzal a kikötéssel, hogy a párt vezető testülete nem hozhat a kormányra nézve kötelező döntéseket. – Horn Gyula szerint Románia rakétavásárlási terve elsősorban belpolitikai célokat szolgál. A külügyminiszter úgy nyilatkozik: Magyarország mindaddig nem tesz válaszlépéseket, amíg a rakétákat fel nem szerelik, utána azonban a román lépésről le kell vonni a nemzetbiztonság szempontjából szükséges következtetéseket. – Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter fogadja a román nemzetvédelmi miniszter első helyettesét, Victor Stanculescut. – A bős–nagymarosi vízlépcső magyar kormánybiztosa szerint célszerű lenne hosszabb időre felfüggeszteni a magyarországi rész építését, hogy a tudósoknak elég idejük legyen az ökológiai kockázatok elemzésére. E véleménnyel a csehszlovák kormány megbízottja nem ért egyet. – Horn Gyula szófiai tárgyalásain a felek hangsúlyozzák: sürgős intézkedésekre van szükség a magyar–bolgár gazdasági kapcsolatokban tapasztalható nehézségek felszámolásához.
Július 18. – Az Ellenzéki Kerekasztal nyílt levélben kéri Németh Miklós kormányfőt, vizsgálja felül a bős–nagymarosi beruházással kapcsolatos álláspontját. – A SZOT bejelenti: távozik a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, ha a fórumon nem egyeznek meg hamarosan a kedvező gazdasági és szociális fordulat érdekében. – Az MSZMP budapesti bizottsága azt javasolja, hogy országosan ünnepeljék meg okt. 23-át. – Egy évre csökken a felsőfokú végzettségűek sorkatonai szolgálata. – Hivatalos bonni adatok szerint az elmúlt 3 hétben, amióta bontják a műszaki határzárat, már legalább 60 keletnémet állampolgár jutott át Magyarországról Ausztriába.
Július 19. – Nem közelednek az álláspontok Bős–Nagymaros ügyében a magyar–csehszlovák tudományos szakértői tárgyaláson. Csehszlovák vélemény szerint haladéktalanul folytatni kell a beruházást, a magyar tudósok viszont az építkezés többéves felfüggesztését szeretnék. – A hazai ipar termelése az év első felében átlagosan 1%-kal csökkent. – Morvai Ferenc vállalkozó közli: a Szovjetunióban, a szibériai Barguzinban megtalálták Petőfi Sándor sírját. A Művelődési Minisztérium megígéri, hogy diplomáciai úton kezdeményezni fogja a Szovjetuniónál a csontok hazaszállítását. – A Fővárosi Tanács úgy dönt, hogy az ott lakók véleményét fogja kérni a Münnich Ferenc utca esetleges névváltoztatásáról.
Július 20. – A csehszlovák–magyar kormányfői tárgyalásokon megegyeznek abban, hogy további vizsgálatokra van szükség a bős–nagymarosi beruházás várható környezeti hatásainak tisztázásához, ill. abban is, hogy okt. végéig még egyszer összeülnek a kormányfők, hogy megtárgyalják a kutatások eredményeit, de Nagymarosnál addig sem végezhetnek ún. visszafordíthatatlan munkát. – Brüsszelben tárgyal az Európa Parlament kereszténydemokrata képviselőcsoportjával az MDF egyik vezetője. Antall József szerint a magyarországi választásokat nov.-ben vagy legkésőbb márc.-ban kellene megtartani. – Román állampolgárok újabb csoportja próbál meg illegálisan Magyarországról Ausztriába jutni, vonaton.
Július 21. – Magyarország és Izrael egyes árucsoportok esetében kölcsönösen mérsékli a vámokat. – Az MSZMP Marxista Egységplatformja felszólítja elvtársait, hogy harcos kommunista küldötteket válasszanak az okt.-i pártkongresszusra. – A Baloldali Ifjúsági Társulás azt javasolja, nyilvánítsák okt. 23-át az erőszakmentesség napjává.
Július 22. – Időközi országgyűlési választásokat tartanak 4 választókerületben. Gödöllőn az ellenzéki pártok színeiben induló Roszik Gábor, evangélikus lelkész győz. Szegeden, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán második fordulót kell tartani, mert egyik jelölt sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, ill. nincs elegendő részt vevő választó. – Németh Miklós kormányfő azt ígéri, hogy legkésőbb 1990. jún.-ban szabad és demokratikus választásokat tartanak hazánkban. – Az MDF és az SZDSZ úgy dönt: nem fogad el pénzt abból az 50 millió forintos összegből, amelyet a kormány ajánlott fel az új politikai szervezetek megsegítésére.
Július 24. – Az MSZMP elnöke, Nyers Rezső és főtitkára, Grósz Károly megkezdi hivatalos látogatását a Szovjetunióban. – Gyorsabb változásokat sürget a gazdaságban az MSZMP politikai intézőbizottsága, miután megállapítja, hogy nem javult érezhetően a magyar gazdaság teljesítőképessége. – Budapesten 10 millió dolláros hitelszerződést írnak alá az Unicbank Rt. és 5 külföldi pénzintézet képviselői a magyar szövetkezetek és magánvállalkozások exporttevékenységének finanszírozására.
Július 25. – Moszkvában Mihail Gorbacsov és Nyers Rezső, valamint Grósz Károly tárgyalásain megállapodnak, hogy folytatják a megbeszéléseket a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok további kivonásáról. Közös véleményként fogalmazódik meg, hogy megfelelő nemzetközi helyzetben a csapatcsökkentések folyamata elvezethet a teljes kivonáshoz. – Magyarországra utazik a Közös Piac bizottságának küldöttsége, hogy tájékozódjon a politikai és a gazdasági helyzetről. – Angliában kezdenek látogatást magyar ellenzéki szervezetek vezető politikusai, és Király Zoltán képviselő. – A Münnich Ferenc Társaság budapesti szervezetei ellenzik, hogy ünneppé nyilvánítsák okt. 23-át.
Július 26. – II. János Pál pápa bejelenti, hogy 1991-ben látogat Magyarországra. – Az igazságügy–miniszter úgy dönt, hogy a váci és kalocsai börtönből szeptemberig elengedik azokat, akik szigorított őrizetben vannak. Előzőleg Vácott öngyilkosságot követett el egy 36 éves férfi, tiltakozásul a szigorított büntetési forma ellen. – Jobb munkakörülményeket és a gyár sorsáról érdemi információkat követelve egyórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a Péti Nitrogén Művek egyik üzemében. – Az SZDSZ követeli, hogy a magyar határőrök ne üssenek speciális pecsétet azon NDK-állampolgárok útlevelébe, akiket tetten érnek, amint át akarnak szökni Magyarországról Ausztriába.
Július 27. – Nem sikerül egységes álláspontra jutniuk a középszintű politikai egyeztető tárgyalások résztvevőinek sem az MSZMP vagyonának felosztásáról, sem a pártok munkahelyi tevékenységéről. Az Ellenzéki Kerekasztal szerint az MSZMP vagyonát meghatározott arányban még az idén fel kellene osztani, az MSZMP viszont nem hajlandó lemondani a pártvagyonról. – Budapesten a kormány arról tájékoztatja az Európai Közösség brüsszeli bizottságának szakértői küldöttségét, hogy Magyarország nem segélyt vár a Közös Piactól, hanem olyan sokoldalú együttműködést, amely elősegíti az ország erőforrásainak mozgósítását és a gazdaság beépülését a világpiacba. A vendégek szorgalmazzák, hogy a magyar kormány biztosítsa mielőbb a beruházásokhoz megfelelő környezetet és szabályozást. – A minisztertanács úgy dönt, hogy a Magyar Nemzeti Bank ősztől hitelt ad azoknak a magánszemélyeknek és intézményeknek, akik, ill. amelyek az átalakuló állami vállalatok részvényeit megvásárolják.
Július 28. – Az MSZMP központi bizottsága a tervezettnél egy nappal előbbre, okt. 6-ára hozza a pártkongresszus kezdetét, hogy több idő legyen a várhatóan élénk eszmecserére. A testület azt javasolja, hogy a kongresszuson országos elnökséget válasszanak a központi bizottság helyett. – Az Európa Parlamentben Habsburg Ottót választják a Magyarország-küldöttség elnökévé. A testület felerészben az Európa Parlament képviselőiből, felerészben pedig magyar országgyűlési képviselőkből áll majd. – A Merkur és a Magyar Hitelbank együttműködési megállapodást ír alá a személygépkocsi-igénylési letétek értékének megőrzéséről.
Július 29. – Igehirdetést tart a budapesti Népstadionban Billy Graham, amerikai evangélista.
Július 30. – Magas szintű amerikai környezetvédelmi küldöttség érkezik Magyarországra, hogy megbeszéléseket folytasson a közép- és kelet-európai nemzetközi környezetvédelmi központ létrehozásáról. – Zala megyében megbukik az MSZMP helyi vezetése, s a pártértekezlet egy új, szövetségi jelleggel működő testületet hoz létre.
Augusztus 1. – Az Országos Tervhivatal tájékoztatóján elhangzik, hogy az év első felében 15%-os volt az infláció, és ez a szám az év végéig várhatóan nem változik. A konvertibilis fizetési mérleg hiánya a bevásárlóturizmus miatt nagyobb a tervezettnél. A reálbérek 4,5%-kal csökkentek. A Tervhivatal szerint a gazdaság szerkezetváltása egyelőre nemigen tapasztalható. – Brüsszelben 24 ország részvételével nyugati szakértők tanácskoznak Magyarország és Lengyelország támogatásáról, de konkrét lépéseket nem határoznak el. – Magyarországon ezentúl nincs szükség engedélyre ahhoz, hogy valaki a határsávban tartózkodjon, s megszűnnek az ún. nyomsávval kapcsolatos korlátozások is. – A Szociális és Egészségügyi Minisztérium közli: egyelőre nem adják bérbe az egészségügyi intézményeket és eszközöket, mert sokan ellenzik az erre vonatkozó terveket. – A Fővárosi Tanács olyan lakbértámogatás bevezetését tervezi, amely nem a lakáshoz, hanem a családok jövedelmi helyzetéhez igazodik. E koncepcióba az is belefér, hogy a lakbéreket akár 100%-kal emeljék.
Augusztus 2. – A kormány nem kér adósságkönnyítést nyugati hitelezőitől, viszont szeretné, ha Magyarország könnyebben jutna kölcsönökhöz a technológia fejlesztése, az infrastruktúra javítása és a fizetési mérleg hiányának csökkentése érdekében. A minisztertanács egyúttal javasolja a Közös Piacnak, hogy már jövőre oldja fel Magyarországgal szemben az áruszállítás mennyiségi korlátozásait. – A Kereskedelmi Minisztérium cáfolja, hogy Magyarországon húshiány lenne, de egyúttal megjegyzi: az ellátási zavarokhoz hozzájárul, hogy a vállalatok inkább exportálják a húst. – Az Ellenzéki Kerekasztal bírálja az MSZMP-t, amiért a háromoldalú tárgyalásokon nem vállalja a nagyközönség tájékoztatását és a nyilvános vitát. – Grósz Károly tájékoztatást ad arról, hogy az MSZMP vezetőinek moszkvai megbeszélésén előzetes megállapodás született a Szovjetunióban a II. világháborúban elesett magyar katonák emlékének ápolásáról.
Augusztus 3. – Románia konzultációra hazarendeli budapesti nagykövetét, miután a Magyar Televízióban interjút készítettek Mihály volt román királlyal. A magyar Külügyminisztérium visszautasítja a román tiltakozásokat, egyúttal megerősíti, hogy Budapest továbbra is kész az érdemi tárgyalásokra a két ország kapcsolatát terhelő valamennyi kérdésről. – A Magyar Függetlenségi Párt bírálja az Ellenzéki Kerekasztalt, mondván, az kisajátította magának az ellenzék képviseletét a háromoldalú tárgyalásokon. – Pozsony is szeretne részt venni a Bécs–Budapest Világkiállítás megrendezésében, közlik a szlovák fővárosban.
Augusztus 4. – A nyugatnémet kormány tárgyalni kíván a magyar Bel- és Külügyminisztérium képviselőivel az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó NDK-állampolgárok sorsáról. A diplomáciai képviseleten állítólag 130 keletnémet vár beutazási engedélyre az NSZK-ba. A magyar Belügyminisztérium közli: kész megvizsgálni az NDK-állampolgárok politikaimenedék-kérelmét. – Magyarországon már több mint 17 ezer romániai menekült él. Megsegítésükre az év első felében 171 millió forintot használtak fel a letelepedési alapból. – Az MDF felszólítja a kormányt: ítélje el az 1968-as csehszlovákiai bevonulást, s határolja el magát a katonai akciótól. – A mecseki szénbányászok is csatlakoznak az uránbányászok aug. 30-ára tervezett pécsi demonstrációjához. – A Pénzügyminisztérium megvétózza a Magyar Hitelbank azon tervét, hogy új, az inflációhoz igazodó személygépkocsi letéti rendszert vezessen be. – A termelőszövetkezeti földek eladásának azonnali leállítását sürgeti a Független Kisgazdapárt politikai bizottsága.
Augusztus 5. – Megismételt pótválasztást tartanak 3 választókerületben. Szegeden és Kecskeméten az MDF jelöltjei, Raffay Ernő és Debreczeni József győznek. Kiskunfélegyházán nem sikerül képviselőt választani, mert a szavazók fele sem járul az urnákhoz. – Békéscsabán megfosztják tanácstagságától Gally Mihály tanácselnököt, akit a Fidesz azzal vádolt meg, hogy a labdarúgó-bundaügyben 2,5 millió forintot elherdált.
Augusztus 6. – A SZOT cáfolja, hogy el akarná adni üdülőit s meg akarná szüntetni a beutalók rendszerét.
Augusztus 7. – Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségének tagja úgy véli, hogy a párt kongresszusán el kell vetni a demokratikus centralizmus elvét, s állást foglal amellett, hogy egyetlen pártnak se lehessen fegyveres testülete. – Egyes források szerint már 200 NDK-állampolgár tartózkodik a budapesti nyugatnémet nagykövetségen. Egy magas rangú bonni kormánytisztviselő szerint a berlini hatóságok adminisztratív lépésekkel igyekeznek korlátozni a keletnémet turisták magyarországi utazásait. – Az el nem kötelezett országok vendégként meghívják Magyarországot szept. eleji csúcstalálkozójukra, Belgrádba. – 50 év után ismét korlátozás nélkül lehet hajózni a Fertő tó egész területén.
Augusztus 8. – A Kereskedelmi Minisztérium felszabadítja az importkontingenseket, hogy ily módon csökkentse azt a háromnegyed milliárd rubeles magyar többletet, amely a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben keletkezett. – Egy osztrák lap magyar belügyi forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy a budapesti politikai vezetésen belül komoly nézeteltérések vannak a Magyarországon át Nyugatra menekülő keletnémetek ügyében. – A magyar református egyház táviratban kéri a Református Világszövetség segítségét Tőkés László temesvári lelkész kiszabadításához. – Megállapodás jön létre a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egymással szemben álló frakciói között, hogy nov.-ben kongresszust, előtte pedig pártértekezletet tartanak. Az Ellenzéki Kerekasztal a megegyezés hírére visszahívja soraiba a szociáldemokraták képviselőit.
Augusztus 9. – Magyarázatot kér a húshiány okaira a SZOT, miután tudomására jut, hogy szept. elejétől állítólag 6–7%-kal emelni akarják a húskészítmények árát. – Az ipari benzin hiánya miatt gondok vannak a Borsodi és a Tiszai Vegyi Kombinát termelésében. – Az újságíró-szövetség elnöksége szerint az MSZMP megyei lapjait ezentúl a helyi tanácsoknak kellene kiadniuk és fenntartaniuk. – A MÁV jan.-tól leányvállalatként vagy önálló elszámolású egységként akarja működtetni a budapesti úttörővasutat, mert az évek óta veszteséges.
Augusztus 10. – A húsipari vállalatok igazgatói is cáfolják a tőkehús áremeléséről elterjedt híreket, s indokolatlannak tartják a felvásárlási lázat. – Eladási gondokkal küzd az Ikarus, pedig a nyári hónapokban már csökkentett kapacitással dolgozik. – A szocialista országok közül elsőként Magyarországgal beruházásvédelmi megállapodást köt Svájc. – Az MSZMP budapesti reformköre csatlakozik mindazon felhívásokhoz, amelyek elítélik hazánk részvételét a Csehszlovákia elleni 1968-as katonai intervencióban. – Debrecenben 3 csecsemő halálát okozza egy eddig ismeretlen vírus az Orvostudományi Egyetem szülészeti klinikáján.
Augusztus 11. – A Kereskedelmi Minisztérium felszabadítja a tartalék húskészleteket és csökkenti az exportált sertéshús mennyiségét, hogy javítsa a zavarokkal küszködő hazai ellátást. – A korábban bejelentett magyar katonai csapatcsökkentés első lépéseként felszámolják a szabadszállási harckocsidandárt.
Augusztus 12. – Rendkívüli disznóvágási és feldolgozási műszakot tartanak a Győr-Sopron megyei húsipari vállalatnál, hogy kielégítsék a belföldi igényeket.
Augusztus 13. – A Demisz aláírás-gyűjtési akciót indít annak érdekében, hogy a köztársasági elnöki intézményt még a jövőre esedékes parlamenti választások előtt bevezessék. – A Magyar Hitelbank mégis bevezeti az ún. spórkocsi letétet. A pénzintézet megállapodik a Pénzügyminisztériummal, hogy szept.-től magasabb kamatot fizethet a személyautó-előlegekre, mint a Magyar Nemzeti Bank.
Augusztus 14. – Ideiglenesen bezárják az NSZK budapesti nagykövetségét, mert már nem tudják befogadni a kivándorolni szándékozó NDK-állampolgárokat. A keletnémetek ügyéről Budapesten kezd tárgyalásokat Jürgen Südhoff nyugatnémet külügyi államtitkár. Magyar vélemény szerint az NDK állampolgárainak áttelepülése az NSZK-ba a két német állam ügye, de a probléma humanitárius szellemű megoldása érdekében Magyarország tárgyal Berlinnel. – A 800 ezres magyarországi cigányság 6 szervezete közös nyilatkozatban követeli, hogy képviselőjük ezentúl ott lehessen a Parlamentben. A Televízió székháza előtt több százan tüntetnek követeléseik alátámasztására.
Augusztus 15. – Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes szerint a minisztertanács akkor is beterjeszti a békés átmenethez nélkülözhetetlen törvénytervezeteket az Országgyűlés soron következő ülésére, ha nem sikerül konszenzust kialakítani a háromoldalú tárgyalásokon. Mindezt azzal magyarázza, hogy bizonyos jogszabályok tárgyalását nem lehet tovább halasztani, különben kormányozhatatlanná válik az ország. – Az MSZDP és a Független Jogász Fórum bírálja a Demisz azon kezdeményezését, hogy a köztársasági elnöki intézményt mielőbb vezessék be. – Szegeden a városi MSZMP-bizottság épületébe költözik a megyei pártapparátus, hogy az így felszabaduló épületet átadják a városi tanácsnak. Az MSZMP így ellentételezi azt az 50 millió forintot, amelyet annak idején a lakásfelújítási alapból fordított székházára. – Az eddigi 3. legjobb búzatermést, 8 millió tonnát takarítanak be. – Munkástanács alakul a Herendi Porcelángyárban, mert a dolgozók a vállalat szakszervezeti bizottságát alkalmatlannak tartják érdekeik képviseletére.
Augusztus 16. – Az MSZMP jelenlegi vezetése nem azonosul az 1968-as csehszlovákiai beavatkozást elhatározó döntéssel. A politikai intézőbizottság állásfoglalásában elutasítja a beavatkozást egymás belügyeibe, s úgy véli, minden szocialista ország szuverén módon választhatja meg fejlődése útját. – Az NSZK budapesti képviseletén több mint 170, a követségen kívül pedig több száz NDK-állampolgár várakozik, hogy valamilyen formában megkapja az NSZK-ba szóló áttelepülési engedélyt. – A SZOT vezetői és az ágazati szakszervezetek figyelmeztető sztrájkot helyeznek kilátásba a tervezett húsáremelés miatt, és sürgetik a kormányt, hogy függessze fel azt. – A Péti Nitrogén Művek dolgozói egyórás demonstráción olyan kormányzati döntést követelnek, amely garantálja a műtrágyagyár további működését. – Pozsgay Imre szerint a Demisz aláírás-gyűjtési akciója a köztársasági elnöki intézmény mielőbbi bevezetése érdekében ellentétes a nemzeti egyeztető tárgyalások előzetes megállapodásával. – A Szociális és Egészségügyi Minisztérium vizsgálata megállapítja, hogy az egyes kórházak újszülöttosztályain történt fertőzést az entero-víruscsoport egyik fajtája okozta.
Augusztus 17. – A kormány szerint fel kellene gyorsítani a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások ütemét, s a legfontosabb jogszabályjavaslatokat mihamarabb az Országgyűlés elé kellene terjeszteni. A minisztertanács ülésén is elítélik a Varsói Szerződés tagállamainak 1968-as csehszlovákiai beavatkozását. A kormány településfejlesztési és szervezési alapot hoz létre 7 megye elmaradott térségeinek fejlesztésére. – Az Ellenzéki Kerekasztal szerint, ha a kormány politikai megegyezés híján a parlament elé terjeszti a sarkalatos törvények tervezetét, az a tárgyalások megszakadásához vezetne. Az ellenzéki tömörülés is bírálja a Demisz aláírás-gyűjtési kezdeményezését. – Országos tiltakozó akció bontakozik ki a húskészítmények közelgő áremelése előtt. – Ismét Budapesten tárgyal az NDK-menekültek ügyében a bonni külügyminisztériumi államtitkár. A Reuter brit hírügynökség szerint a hónap első felében 1100 NDK-állampolgár szökött át a magyar határon Ausztriába.
Augusztus 18. – A szakszervezetek becslése szerint ezen a napon 1 millió dolgozó vesz részt a húsáremelés elleni figyelmeztető sztrájkban. A SZOT és a kormány tárgyalásán megállapodnak, hogy közösen kérik a húsipari vállalatokat: ne emeljék áraikat. – A csehszlovák kormány diplomáciai jegyzékben közli Magyarországgal, hogy ragaszkodik a bős–nagymarosi beruházásról kötött szerződés betartásához és a munka magyarországi felfüggesztése miatt keletkezett károk megtérítéséhez. – Őszi István külügyminiszter-helyettes az NDK budapesti nagykövetével tanácskozik az NSZK-ba áttelepülni szándékozó keletnémetek ügyéről. – Budapesten ülésezik az Egyházak Világtanácsa. A Magyar Izraeliták Országos Képviselete tiltakozik amiatt, hogy ismeretlen tettesek síremlékeket gyaláztak meg és raboltak ki a tabi zsidótemetőben.
Augusztus 19. – Mintegy 300 NDK-állampolgár menekül át a magyar határon Ausztriába, amikor az MDF és az osztrák Páneurópa mozgalom közös rendezvényén megnyitnak egy ideiglenes határátkelőhelyet a Fertő tó térségében. Ezt követően Sopron körzetében megerősítik a határőrizetet. – Megértést, bizalmat és támogatást kér az MSZMP-nek és a kormánynak Horn Gyula külügyminiszter az aug. 20-a tiszteletére rendezett orosházi nagygyűlésen. – Csehszlovákia körülbelül 50 milliárd cseh korona kártérítést követel a bős–nagymarosi építkezés felfüggesztése miatt Magyarországtól. – A Magyar Néppárt nagyválasztmánya feltétlenül szükségesnek tartja a köztársasági elnök mielőbbi megválasztását. – Indul az MDF kedvezményes zöldség- és gyümölcsárusítási akciója, az „MDF-piac”.
Augusztus 20. – Országszerte állami és egyházi rendezvényeken emlékeznek meg az államalapító Szent Istvánról. Budapesten 41 év után először tartanak Szent Jobb-körmenetet, amelyen tízezrek vesznek részt. Németh Miklós kormányfő a ceglédi ünnepségen bejelenti: a magyar kormány elítéli a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozását, s intézményes garanciát kér arra, hogy ilyen akció soha többet ne ismétlődjék meg. A miniszterelnök a reformok akadályozásával és a régi struktúra támogatásával vádolja a SZOT-ot. – Az Országgyűlés elnöke az ópusztaszeri ünnepségen bejelenti: a parlament indítványozza, hogy az új alkotmány nyilvánítsa nemzeti emléknappá okt. 23-át. – Országos sztrájkot fontolgat a Pedagógus Szakszervezet, mert tagjai nem kapták meg a kért 40%-os béremelést.
Augusztus 21. – Az előzetes cáfolatok ellenére mégis drágulnak egyes húskészítmények. Az áremelés 6,5%-os és 2 hét múlva további 6%-kal növekszik a hústermékek ára. – Újabb tárgyalásokat szorgalmaznak a SZOT és az ágazati szakszervezetek vezetői az áremelések után kialakult feszült helyzet enyhítése érdekében. – A Művelődési Minisztérium bejelenti: már a közeli napokban dönt a pedagógusok fizetésének emeléséről. – Csaknem 1000 NDK-állampolgár lépi át engedély nélkül a határt a hét végén. A Vas megyei határszakaszon egy magyar határőr dulakodás közben véletlenül lelő egy keletnémet menekülőt. – Lövöldözés tör ki a magyar–román határon, amikor 5 román állampolgár megpróbál átszökni Magyarországra. A román határőrök ugyanis a menekülők után lőnek. – Prágában őrizetbe vesznek 4 Fidesz-tagot és néhány magyar újságírót, mert jelen voltak a Vencel téri tüntetésen. – Egy brit cég megvásárolja az igen nehéz anyagi helyzetbe került Ganz Vasúti Járműgyár részvényeinek 51%-át.
Augusztus 22. – A Bányász Szakszervezet támogatja a pécsi uránbányászok tervezett sztrájkját, egyúttal országos bányászdemonstrációt hirdet aug. 30-ára. – A Prágában őrizetbe vett magyarok szabadon bocsátását követelve ülő- és éhségsztrájkot kezd 2 Fidesz-aktivista és a Magyar Hírlap újságírója Csehszlovákia budapesti nagykövetsége előtt. – Budapesten újabb tábort nyitnak az NDK-menekültek számára Csillebércen.
Augusztus 23. – A magyar–osztrák határ egész szakaszán ugyanabban az időben több száz NDK-állampolgár egyszerre kísérel meg illegális határátlépést. – A prágai magyar nagykövetség közbenjárására a csehszlovák hatóságok pénzbírság ellenében szabadon engednek 3 magyar állampolgárt azok közül, akiket a Vencel téri tüntetésen tartóztattak le. Deutsch Tamás és Kerényi György a közrend súlyos megsértése miatt továbbra is előzetes letartóztatásban van Prágában. – A Pedagógus Szakszervezet mégsem kezdeményez országos sztrájkot, mert bízik a bérrendezésről folyó tárgyalások sikerében.
Augusztus 24. – A bonni külügyminisztérium közli, hogy 100 keletnémet menekült távozott Ausztriába az NSZK budapesti nagykövetségéről. A kiutazáshoz a magyar kormány emberiességi megfontolásokból járult hozzá. A nyilatkozat hangsúlyozza: a többi menekült ügyét tárgyalásos úton kell rendezni. – A kormány kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívását a húskészítmények áremelése miatt keletkezett feszültségek enyhítésére. – A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon megállapodnak abban, hogy a Rádió, a Televízió és az MTI ellenőrzésére létrehozzák a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát. – A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa tiltakozik az ellen, hogy a kormány a már megkötött lakáshitelszerződések egyoldalú módosítását tervezi. – A Budapesti Közlekedési Vállalat úgy dönt, hogy szept.-től ritkítja a villamos- és autóbuszjáratokat a fővárosban, miután a folyó évben 1 milliárd forinttal kevesebb állami támogatást kapott.
Augusztus 25. – A Magyarországon tartózkodó NDK-menekültekről tárgyal Bonnban Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula külügyminiszter. – A Magyar Nemzeti Bank közli: 1989-ben 2,3 milliárd dollár értékben vesz fel hitelt külföldről. Ezzel finanszírozzák a folyó fizetési mérleg hiányát, a lejáró hiteleket és a meglévő kölcsönök kamatait. – Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hoz a szerzetesrendek működésének engedélyezéséről és a 1951-es genfi menekültügyi konvenció magyarországi érvényességéről. – Az országban már csaknem 200 újszülött betegedett meg az enterovírustól. Közülük 6 meghalt.
Augusztus 26. – A prágai kerületi bíróság úgy dönt, hogy bíróság elé állítja Kerényi Györgyöt és Deutsch Tamást. Tiltakozásul a budapesti csehszlovák nagykövetség elé vonulnak annak a nagygyűlésnek a résztvevői, amelyet az SZDSZ szervezett az emberi jogok nyilatkozatának 200. évfordulóján. A gyűlésen a szabad demokraták hangoztatják, hogy az MSZMP minden eszközzel igyekszik átmenteni hatalmát: például NEXT 2000 néven egyszemélyes kft.-t hozott létre, amely a párt 1,2 milliárd forint értékű üdülőit gondozza.
Augusztus 28. – Az állami költségvetés hiánya már több mint 35 milliárd forint, de a szakemberek remélik, hogy az év végére az összeg nem fogja meghaladni a 21 milliárdot. A pénzügyminiszter tájékoztatójában elmondja: a konvertibilis fizetési mérleg hiánya a tervezett 600 millió helyett az év végére valószínűleg eléri az 1 milliárd dolláros hiányt. A külső pénzügyi egyensúly hiányához részben az is hozzájárult, hogy a lakosság a tervezettnél többet, 40 milliárd forintot költött devizavásárlásra. – A külügyminiszter magához kéreti Csehszlovákia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és közli: Magyarország tiltakozik a prágai tüntetések során őrizetbe vett 2 magyar állampolgárral szemben alkalmazott eljárás miatt. – A középszintű politikai egyeztető tárgyalásokon egyetértés születik a választójogi törvény rendelkezéseit illetően. Megállapodnak abban, hogy a választásokon 750 ajánlás szükséges képviselőjelölt állításához, ill. mandátumhoz csak azok a pártok jutnak, amelyek a választásokon országosan legalább 4%-os eredményt érnek el. A tájékoztató szerint az MSZMP beleegyezett, hogy a jövőben ne működjenek pártszervezetek a munkahelyeken. – Az SZDSZ javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a társadalmi szervezetek vagyonának zárolását. – A Legfelsőbb Bíróságon megszűnik az MSZMP alapszervezete.
Augusztus 29. – Budapesten a kormány szakértői újabb hitelek felvételéről tárgyalnak a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel. – Szept.-ben 10–12%-kal kevesebb villamos energiát kap Magyarország a Szovjetuniótól, miután Moszkva műszaki okokra hivatkozva egyoldalúan csökkentette energiaexportját. – A prágai bíróság bűnösnek találja Kerényi Györgyöt és Deutsch Tamást, és 5-5 ezer korona pénzbírságra ítéli, ill. kiutasítja őket Csehszlovákiából. A 2 fiatalember hazaérkezése után befejeződik az ülő- és éhségsztrájk a budapesti csehszlovák nagykövetség előtt. – Az MSZMP közli, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon mégsem állapodtak meg a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről. A párt azon az állásponton van, hogy a pártok ne épüljenek be a munkahelyek szervezeti, vezetési struktúrájába, és munkaidőben semmiféle párttevékenységet ne folytassanak a dolgozók. – Az MSZMP reformkörei szerint haladéktalanul le kell állítani a NEXT 2000 Kft. szervezését. A reformerek szorgalmazzák, hogy a párt vonuljon ki a munkahelyekről.
Augusztus 30. – Pécsett csaknem 10 ezren tüntetnek a bányászat tervezett visszafejlesztése ellen. A nagygyűlésen a tömeg az ipari miniszterbe fojtja a szót, miután Horváth Ferenc arról kezd beszélni, hogy a 90-es évek elején meg kell kezdeni a bányák bezárását. – Horn Gyula külügyminiszter felveti az NDK illetékeseinek, hogy módosítsák azt a megállapodást, amelynek alapján a magyarok nem engedhetnek tovább érvényes úti okmány hiányában keletnémeteket más országokba. – A SZOT kivonul a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, mert az szerinte egyre inkább pártközi fórummá válik. – Az egyeztető tárgyalásokon az Ellenzéki Kerekasztal javasolja, hogy már az átmeneti időszakban alkossák meg a köztársasági elnöki intézményről szóló törvényt, de a tisztséget csak a parlamenti választások után töltsék be. Az ellenzék álláspontja szerint az átmeneti időszakban az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői jogkört. – A Magyar Néphadseregbe bevonuló sorkatonák közül 60 fiatal fegyver nélküli, 219 pedig polgári szolgálatot kér.
Augusztus 31. – Váratlanul Berlinbe utazik Horn Gyula külügyminiszter. A Reuter brit hírügynökség szerint már több mint 6 ezer NDK-állampolgár szökött át Magyarországról Ausztriába. – Ellenzéki csoportot alakít a parlamentben 5 képviselő Király Zoltán vezetésével, aki egyúttal javaslatot tesz az európai országokban állomásozó idegen csapatok teljes kivonására. – Enyhül az iparibenzin-hiány, miután sikerül tőkés importból benzint szerezni, és a Szovjetunió is küld 6 ezer tonna motorbenzint Magyarországra. – Látogatási tilalmat rendelnek el az ország valamennyi kórházának szülészeti osztályán, mert tovább terjed az enterovírus.
Szeptember 1. – Budapesti tárgyalásai után Karsten Voigt tekintélyes nyugatnémet szociáldemokrata politikus kijelenti: rövid időn belül elhagyhatják Magyarországot az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok. – Budapesten 2,5 ezer keletnémettel megtelik a csillebérci úttörőtábor, ezért az újonnan érkezőket buszokkal Zánkára szállítják. – A kormány nem tartja megalapozottnak Csehszlovákia kártérítési igényét a nagymarosi beruházás felfüggesztése miatt. A minisztertanács válaszjegyzékében ismételten kezdeményezi javaslatai megfontolását, s érdemi választ sürget a csehszlovák kormány részéről. – Az MSZMP központi bizottsága tájékoztatót hallgat meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eddigi tapasztalatairól. A testület azt javasolja, hogy a pártok ne folytassanak politikai tevékenységet munkaidőben, s ne épüljenek be a szakmai vezetésbe. – Új szolgálati szabályzatot alakít ki a Honvédelmi Minisztérium. Szept. közepétől a katonák a civilekkel azonos feltételek mellett gyakorolhatják vallásukat, ill. az egyesülési jogot, a laktanyák falain kívül. – A Fővárosi Tanács 17%-kal emeli a budapesti pedagógusok fizetését. – Budapesten éjfélkor áttérnek a hétjegyű telefonszámokra.
Szeptember 2. – Németh Miklós kormányfő, a pártelnökség tagja az MSZMP reformköreinek országos tanácskozásán a radikális reformok mellett kötelezi el magát. Elmondja, hogy a központi bizottság azt szeretné, ha a köztársasági elnököt mielőbb, de legkésőbb a parlamenti választásokkal egy időben választanák meg. – Az országos tanévnyitón, amelyet a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartanak, Glatz Ferenc miniszter bejelenti: a művelődési tárca 3 éves tervet dolgozott ki, amelynek alapján 70–100%-kal emelkedik a pedagógusok bére. Az elkövetkezető egy év alatt 60%-kal nő a tanárok fizetése, és ezen belül már jan.-ig 20%-kal emelik bérüket. – Az Országgyűlés elnöke szerint elkerülhetetlennek látszik a kettős állampolgárságról szóló magyar–román egyezmény felmondása. Szűrös Mátyás az erdélyi körök országos tanácskozásán felhívja a figyelmet arra, hogy román részről burkolt katonai fenyegetés fogalmazódott meg. – Az MSZMP kb-titkára beszámol arról, hogy a pártot havonta mintegy tízezren hagyják el, taglétszáma 730 ezerre tehető. – Baloldali tömörülés létrehozását sürgeti a Münnich Ferenc Társaság. A szervezet közgyűlését levélben üdvözli Grósz Károly.
Szeptember 3. – A Külügyminisztérium hivatalosan cáfolja azokat a bonni jelentéseket, melyek szerint Magyarországról másnap humanitárius alapon Nyugatra utazhatnak az NDK-menekültek. – A Kereskedelmi Minisztérium nem járul hozzá további rubelviszonylatú exportkötésekhez s nem engedélyezi a jövőre esedékes szállítások idei teljesítését, mert rendkívül magas a magyar aktívum a Szovjetunióval szemben. – Az MSZMP reformköreinek országos tanácskozásán hangsúlyozzák: olyan pártot akarnak teremteni, amely szakít az államszocializmussal és a bürokratikus központosítással. Sürgetik, hogy a pártkongresszus változtassa meg az MSZMP nevét. – Horn Gyula külügyminiszter vezetésével magyar küldöttség vesz részt vendégként az el nem kötelezett országok csúcstalálkozóján Belgrádban.
Szeptember 4. – A politikai egyeztető tárgyalások középszinten megállapodnak abban, hogy a módosított alkotmány azt mondja ki: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus elvei egyaránt érvényesülnek. – A Munkásőrség Országos Parancsnoksága elfogadja, hogy a jövőben a testület elsősorban az elemi csapások felszámolásában, a közrend és a közbiztonság fenntartásában működjön közre. Ehhez azonban a munkásőrség szerint fegyverre is szükség van. – Megérkeznek a Szovjetunióból azok az iratok, amelyek főként Nagy Imre 1930 és 1941 közötti emigrációs tevékenységével foglalkoznak. – Életbe lépnek az újabb húsáremelések, s drágulnak egyes háztartási vegyi áruk is.
Szeptember 5. – Az SZDSZ szorgalmazza, hogy a Televízió közvetítse a politikai egyeztető tárgyalások középszintű megbeszéléseit. – Az MDF elnöksége követeli, hogy a kormány az átmeneti időszakban függessze fel az állami vagyon elidegenítését, s haladéktalanul hozza nyilvánosságra az eddigi szerződések dokumentumait. – Az MSZMP politikai intézőbizottsága figyelmeztetetésben részesíti Tabajdi Csabát s visszaállítja osztályvezető-helyettesi jogkörének gyakorlását. – Grósz Károly megerősíti, hogy visszavonul a főtitkári posztról.
Szeptember 6. – A háromoldalú politikai tárgyalások középszintű fordulóján Pozsgay Imre bejelenti: az MSZMP hajlandó az új parlamentnek elszámolni vagyonával. – A SZOT egyelőre nem szándékozik visszatérni az egyeztető tárgyalásokra, mert úgy véli: nem rendelkezik tényleges beleszólási joggal. – A bős–nagymarosi beruházás magyar kormánybiztosa szerint ökológiai katasztrófával fenyeget a legújabb csehszlovák építési terv, amelynek alapján Somorja közelében el akarják terelni a Dunát. – Nem választják meg küldöttnek az MSZMP kongresszusára Pozsgay Imrét Debrecenben. – Az előzetes tervek ellenére mégsem látogat Magyarországra a román nemzetvédelmi miniszter. Ilie Ceauşescu útja ellen korábban több ellenzéki szervezet tiltakozott.
Szeptember 7. – A kormány szóvivője szerint néhány napon belül haladás várható az NDK-menekültek ügyében. – Vállalkozói frakciót alakít 20 országgyűlési képviselő. – Kecskeméten az MSZMP kongresszusi küldöttévé választják Pozsgay Imrét.
Szeptember 8. – A jövőben a Televízió hetente egyszer foglalkozik műsorában a politikai egyeztető tárgyalásokkal, és a középszintű megbeszéléseket a legszélesebb nyilvánosság előtt fogják tartani. – A külügyminiszter kijelenti, hogy Magyarország elkötelezettsége a Varsói Szerződéshez nem sértheti más, egyetemes nemzetközi szerződéshez fűződő érdekeit. – Magyarország jugoszláviai és osztrák határa mentén fegyverzetmentes övezet létrehozását javasolja az MSZMP. – Magyarországon a következő években 6–8 milliárd dolláros beruházást hajthatnak végre a híradástechnikai iparban, a fejlesztésben, a kutatásban és az oktatásban, jelenti be a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter.
Szeptember 9. – Pozsonyban a bős–nagymarosi vízlépcsőről folytatott magyar–csehszlovák miniszterelnök-helyettesi tárgyalásokon úgy döntenek, hogy szept. 20-áig jogászok vizsgálják meg a vitás kérdéseket. – Az MSZMP reformköreinek koordinációs tanácsa szorgalmazza, hogy vonják felelősségre azokat, akik a pártvagyonnal kapcsolatos manipulációkkal rontották az MSZMP hitelét, választási esélyeit. – Az SZDSZ felszólítja a többi ellenzéki szervezetet, fogjanak össze a választási győzelemért.
Szeptember 10. – A magyar kormány úgy dönt, hogy éjféltől lehetővé teszi az NDK-állampolgárok kiutazását harmadik országba. Mivel tarthatatlanná vált a menekültek helyzete, a kormány ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar–NDK kormányközi megállapodás vonatkozó pontjait. Az NSZK kancellárja köszönetét fejezi ki a magyar kormánynak az NDK-menekültek ügyében hozott munaitárius döntésért. A menekültek kiutazása még éjfél előtt megkezdődik. – Nyers Rezső úgy nyilatkozik, hogy ha a sztálinisták és az ultrareformerek nem fogadják el az MSZMP új programját, akkor ki kell lépniük, még ha az a pártszakadás veszélyével jár is.
Szeptember 11. – A kormány döntése alapján délutánig körülbelül 6,5 ezer keletnémet távozik Magyarországról Ausztriába. – A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások újabb középszintű fordulóján megerősítik, hogy a köztársasági elnöki intézményt be kell vezetni. Változatlanul vita van azonban az államfő megválasztásának módjáról és időpontjáról. – A kulturális kormányzat megkezdi egy önálló felsőoktatási törvény előkészítését, amelyben új felvételi rendszert dolgoznak ki, s felülvizsgálják az egyetemi irányítás rendszerét is.
Szeptember 12. – Az NDK külügyminisztériuma a magyar külügyi tárcához intézett jegyzékében úgy véli, hogy az NDK-állampolgárokkal kapcsolatos magyar eljárás a nemzetközi jogi szerződések egyértelmű megsértése. Az NDK elvárja a magyar döntés azonnali visszavonását. – Horn Gyula külügyminiszter Magyarország számára elfogadhatatlannak és sértőnek minősíti a keletnémet hírügynökség tudósítását, miszerint Budapest anyagi támogatásért engedte kiutazni az NDK-állampolgárokat.
Szeptember 13. – Az MSZMP központi bizottsága megvitatja a párt alapszabály-tervezetét, s elfogadja a SZOT elnökének és főtitkárának lemondását kb-tagságáról. – Megszünteti tevékenységét az MSZMP országházi bizottsága. – Alapos vizsgálatot követel az Ápisz részvénytársasággá alakítása ügyében az SZDSZ, mert attól tart, hogy az új tulajdonosok a valós piaci érték töredékéért jutottak hozzá a jól menő állami vállalat részvényeihez. – Az MDF a munkásőrség részvényvásárlásának ügyében sürget vizsgálatot. – A pécsi választók Aczél György képviselő visszahívását kezdeményezik.
Szeptember 14. – A kormány nyilatkozatban utasítja vissza a berlini vádakat, s kinyilvánítja készségét, hogy folytassa a tárgyalásokat az NDK illetékeseivel. – A Vatikán és Magyarország kifejezi készségét arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek a diplomáciai viszony helyreállításáról. – Átlagosan 55%-os lakbéremelést tart szükségesnek az a javaslat, amely az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága elé kerül a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról. – A Történelmi Igazságtétel Bizottsága nyilatkozatában arra szólít fel, hogy az emberek követeljék okt. 23. nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítását.
Szeptember 15. – A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a kormányzópárt küldöttsége megígéri: az MSZMP nyilatkozatot tesz közzé arról, hogy vagyona mekkora hányadáról hajlandó lemondani, s ingatlanjainak egy részét mikor adja át a kormánynak. A felek megegyeznek, hogy az eredetileg tervezett 35 millió forint helyett 100 millió forintot fordítsanak a választásokra. – A Független Jogász Fórum közli: hamarosan megszűnik az Ellenzéki Kerekasztal, miután az MSZMP-től sikerült kikényszeríteni a tárgyalásokat. – Németh Miklós kormányfő a magyar katolikus egyház vezetőivel találkozik, s felkéri őket, vegyenek részt az Országos Vallásügyi Tanács munkájában.
Szeptember 16. – Időközi képviselő-választást tartanak Zala megye egyik választókerületében. A győztes az ellenzék jelöltje: Marx Gyula. – Megalakul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, amelynek ideiglenes elnöke Pozsgay Imre. – Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter a Néphadsereg pártértekezletén úgy vélekedik: az MSZMP szervezeteinek fokozatosan kell kivonulni a hadseregből. – A Független Jogász Fórum polgári pert akart indítani az MSZMP központi bizottsága ellen a NEXT 2000 Kft. ügyében. – Az MSZDP országos értekezletén a többség egyetért Király Zoltán jelölésével a köztársasági elnöki tisztségre.
Szeptember 17. – A Világbank jelentése szerint vegyes eredményeket hozott a magyar gazdasági reformok utóbbi egy éve. A nemzetközi pénzintézet a Valutaalappal egyetemben csak úgy tud folyamatos támogatást adni, ha összehangolt tervek készülnek az átalakításra, független jegybank működik, és kereskedelmi bankok segítik a vállalkozásokat. – Budapesten kezd tárgyalásokat a Közös Piac bizottságának külkapcsolatokért és kereskedelempolitikáért felelős tagja, Frans Adriessen. – Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke egyesült államokbeli útján azt tapasztalja, hogy élénk az érdeklődés Magyarország iránt, de az amerikai üzletemberek egyelőre várakozó állásponton vannak. – A Magyar Újságírók Országos Szövetségének közgyűlésén Róbert Lászlót elnökké, Bencsik Gábort pedig főtitkárrá választják.
Szeptember 18. – Megállapodás születik a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon az ún. sarkalatos, közjogi kérdésekben. Az egyezményt az SZDSZ és a Fidesz kivételével valamennyi részt vevő párt aláírja. A tárgyalásokon az MSZMP elfogadja az Ellenzéki Kerekasztal javaslatát, hogy az alkotmánymódosítás hatálybalépésével mondjon le az Elnöki Tanács, ezután az Országgyűlés elnöke lássa el az államfői teendőket egészen a köztársasági elnök megválasztásáig. Az SZDSZ és a Fidesz épp azért nem látja el kézjegyével az egyezményt, mert az lehetővé teszi, hogy az államfőt már a parlamenti választások előtt megválasszák. Az MDF jegyzéket csatol a megállapodáshoz, amelyben további tárgyalásokat sürget. – Pozsgay Imre bejelenti: az MSZMP az év végéig 2 milliárd forint értékű vagyont ad át a kormánynak. – A minisztertanács úgy dönt, hogy 60 ezerről 40 ezerre csökkenti a munkásőrség létszámát. – Életbe lépnek az új, egységes devizaszámlák, amelyeken anélkül lehet elhelyezni konvertibilis valutát, hogy megvizsgálnák a pénz eredetét. – A konvertibilis valuta 90%-át ezentúl csak Citycorp utazási csekkekben szolgáltatják ki a Nyugatra készülő turistáknak, mert a Magyar Nemzeti Banknak nincs elég valutája készpénzben. – Magyarország és Izrael 22 év után helyreállítja diplomáciai kapcsolatait. – Budapesten az Európai Közösség brüsszeli bizottságának alelnöke átveszi azt az okmányt, amely a magyar kormány javaslatait tartalmazza az együttműködésre. – Magyarországon kezd tárgyalásokat az amerikai kereskedelmi miniszter, Robert Mosbacher. – Prágában magyar–csehszlovák szakértői megbeszélések kezdődnek a bős–nagymarosi vízlépcső nemzetközi jogi vonatkozásairól. A beruházás kormánybiztosa beszámol róla, hogy a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium az eredeti tervek szerinti építkezés mellett van, míg a kormány több tagja és a szakértők ellenzik azt.
Szeptember 19. – Eredmény nélkül érnek véget a bős–nagymarosi vízlépcsőről Prágában megtartott szakértői tárgyalások. A minisztertanács beruházást ellenőrző társadalmi bizottsága azt javasolja: ne építsék meg a nagymarosi vízlépcsőt, de folytassák a bősi munkálatokat. – Az SZDSZ ismételten követeli, hogy az Országgyűlés zárolja az MSZMP, a munkásőrség és a SZOT vagyonát.
Szeptember 20. – A politikai egyeztető tárgyalások újabb középszintű megbeszélésén nyilatkozatot fogadnak el az állami vagyon értéken aluli kiárusítása ellen. – Németh Miklós kormányfő fogadja az Evangélikus Egyház, az Izraeliták Országos Képviselete és a Szabadegyházak Tanácsának megbízottait, akik készek részt venni az Országos Vallásügyi Tanács munkájában. – Berecz János az MSZMP megújulásáért létrejött mozgalom tanácskozásán úgy véli: a kongresszuson a pártnak egyaránt el kell határolódnia a bolsevik típusú megoldástól, a reformanarchiától, valamint azoktól, akik fel akarják adni a szocializmust.
Szeptember 21. – A kormány a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon aláírt megállapodásnak megfelelően fogadja el a sarkalatos törvényeket, amelyeket sürgősségi indítvánnyal terjeszt az Országgyűlés elé. – Paskai László esztergomi érsek az amerikai püspöki kar meghívására az Egyesült Államokba látogat.
Szeptember 22. – A minisztertanács tárcaközi bizottságot alakít az osztrák és a jugoszláv határon kialakítandó 50 kilométeres bizalmi övezet megvalósítása érdekében. – A Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője 16 magyarországi egyház képviselője előtt kijelenti: a kormány alkotmányos alapelvnek tartja, hogy hazánkban egyetlen egyházat, felekezetet, vallási közösséget sem érhet hátrányos megkülönböztetés. – Az Elnöki Tanács a nemzetközi egyezményeknek megfelelően törvényerejű rendelettel ismeri el magyar állampolgároknak azokat, akik megkapják a menekült státust. – Az MSZMP parlamenti képviselőcsoportjának ülésén a központi bizottság titkára elmondja, hogy a párt ingatlanvagyona több mint 7,5 milliárd forint. Az elmúlt 33 évben az MSZMP 5,5 milliárd forint állami támogatást kapott.
Szeptember 24. – Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, Anders Björck úgy nyilatkozik, hogy Magyarország az elsők között kaphatja meg a 90-es években a teljes jogú tagságot a nyugat-európai szervezetben. – Román katonák menekülteket üldözve behatolnak magyar területre.
Szeptember 25. – Ülésezik az MSZMP KB: megvitatja a kongresszus előkészületeit és a párt programnyilatkozatát.
Szeptember 26. – Az Országgyűlés elfogadja a be- és kivándorlási törvényt, amely alapvető állampolgári jognak nyilvánítja a kivándorlást, ill. az útlevéltörvényt, amely már nem korlátozza a külföldi tartózkodás idejét. – Brüsszelben 24 tőkés ország újabb értekezletet tart Lengyelország és Magyarország reformjainak támogatásáról. – New Yorkban Horn Gyula külügyminiszter olasz kollégájával, Gianni de Michelisszel megállapodik abban, hogy nov.-ben magyar, olasz, osztrák és jugoszláv részvétellel kormányszintű találkozót tartanak Budapesten az új kelet-közép-európai együttműködés alapjainak lerakásáról. – Pozsonyban a környezetvédelmi szakemberek megbeszélésén ismét holtpontra jutnak a bős–nagymarosi vízlépcsőről. – Az egészségügy katasztrofális helyzetének javításáért tüntetnek a minisztérium épülete előtt az ápolók és ápolónők.
Szeptember 27. – Az Országgyűlés elfogadja a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény változtatására benyújtott javaslatokat, s némileg módosítja az adótörvényt. – A Magyar Tudományos Akadémia antropológiai bizottsága kétli, hogy Petőfi Sándor földi maradványait találta meg Morvai Ferenc expedíciója a szovjetunióbeli Barguzinban.
Szeptember 28. – Az Országgyűlés nyilatkozatban határolja el magát az 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozástól, s elítéli, hogy annak idején az Országgyűlés jóváhagyása nélkül küldték Csehszlovákiába a magyar csapatokat. A Parlamentben Király Zoltán képviselő élesen bírálja az MSZMP-t és más szervezeteket, amelyek valóságos vagyonmentési akciót folytatnak.
Szeptember 29. – New Yorkban a keletnémet menekültek ügyéről tárgyal az NDK külügyminiszterével Horn Gyula. Szeptember közepe óta 23 ezer NDK-állampolgár távozott az NSZK-ba Magyarországon keresztül. – Budapesten megkezdődik az ún. hárompárti kezdeményezés szakértői konferenciája, amelyet az MSZMP, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt felhívása alapján tartanak az atomfegyverrel nem rendelkezők az európai leszerelés és biztonság erősítése érdekében. – A munkásőrség feloszlatását követelve országszerte békés tüntetések zajlanak a fegyveres erők napján. – A Magyar Október Párt az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökének, Rácz Sándornak a személyében állít köztársaságielnök-jelöltet.
Szeptember 30. – A Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank washingtoni közgyűléséről hazatérve kijelenti: Magyarország csak akkor számíthat a nemzetközi pénzintézetek további kölcsöneire, ha a reform folytatása mellett sikerül megállítani az adósságállomány növekedését. – Országos munkaértekezletet tart az MSZDP. – A Kereszténydemokrata Néppárt első országos nagygyűlését rendezi meg Budapesten. – Azonnali hatállyal beszünteti tevékenységét az MSZMP belügyminisztériumi bizottsága.
Október 1. – Németh Miklós kormányfő és Pozsgay Imre államminiszter is aláírja azt a felhívást, amely politikai és gazdasági önkormányzatot követel a magyar városoknak és községeknek. – A kormány egyházpolitikai titkárságának vezetője megerősíti: az állam kész visszaadni eredeti tulajdonosuknak a korábbi egyházi ingatlanokat, de ehhez folyamatos tárgyalásokra van szükség. – Tabajdi Csaba leköszön az MSZMP központi bizottságának osztályvezető-helyettesi tisztéről, mert miniszterhelyettesi beosztásban a kormány mellett működő nemzetiségi kollégium vezetője lesz.
Október 2. – A kormány és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megállapodik abban, hogy 1990-től szabadáras lesz az összes mezőgazdasági és élelmiszeripari cikk, az alacsony zsírtartalmú tej és a normál fehér kenyér kivételével. – Új marxista, baloldali tömörülést hoz létre 15 baloldali szervezet és az MSZMP-platform, mert szerintük a kapitalizmus visszaállítása fenyeget Magyarországon. – Több mint 5 millió forintos csalás vádjával vizsgálat indul a győri Pannonglobus Vállalat több dolgozója, köztük a volt vezérigazgató ellen.
Október 3. – Az Európai Közösség miniszteri tanácsa úgy dönt, hogy jövőre mintegy 220 millió dollár segélyt nyújt Magyarországnak és Lengyelországnak.
Október 4. – A kormány úgy dönt, hogy dec. helyett már okt.-ben megvitatja a munkásőrség helyzetét, s egyúttal utód kinevezése nélkül felmenti a testület országos parancsnokát. A kormány szerint okt. 23-át nemzeti emléknappá kell nyilvánítani. – Genfben a magyar kormány küldöttsége megállapodást ír alá az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával a menekültek magyarországi letelepítéséről és a főbiztosság budapesti irodájának megnyitásáról. – A magyar külügyminisztérium tiltakozik amiatt, hogy Románia nem engedi meg a budapesti vezetők beutazását Aradra, a vértanúk kivégzésének évfordulójára. – A Magyar Tudományos Akadémia azt kéri a kormánytól, hogy a kutatások állami támogatására fordítandó összeg jövőre reálértékben legalább annyi legyen, amennyi a folyó évben.
Október 5. – Budapesten megállapodást írnak alá arról, hogy az NSZK két tartománya 5 millió márkás hitelt nyújt Magyarországnak bajor és baden-württembergi cégek beruházásaira. – Az SZDSZ aláírás-gyűjtési akciót indít annak érdekében, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök megválasztásának időpontjáról, a munkásőrség sorsáról, az MSZMP elszámoltatásáról és a pártok munkahelyi működéséről.
Október 6. – Megkezdődik az MSZMP XIV., rendkívüli kongresszusa, amelyet a nyugati hírügynökségek egyöntetűen sorsdöntőnek minősítenek. – Magyarország is megkapja az Európai Közösségtől azokat a meghatározott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kedvezményeket amelyeket 1990-től Lengyelország is élvez, közlik a brüsszeli szervezet képviselői Budapesten. – A román határőrség közel 300 embert küld vissza a határról annak ellenére, hogy Bukarestben megígértek: nem akadályozzák meg, hogy Magyarországról magánszemélyek utazzanak Aradra a vértanúk emléknapján. – Habsburg Ottó köztársasági elnökké jelölése érdekében folytat aláírás-gyűjtési akciót a Független Kisgazdapárt budapesti szervezete.
Október 7. – Megalakul a Magyar Szocialista Párt. Az MSZMP kongresszusán 2 nagy szárny bontakozik ki Pozsgay Imre, ill. Grósz Károly vezetésével, Nyers Rezső pedig a két irányvonal között igyekszik áthidalni az ellentéteket.
Október 8. – Az MSZMP utódpártjának kongresszusán megkezdik az alapszabály módosítását. Úgy döntenek, hogy a párt továbbra is jelen lesz a munkahelyeken. Hírügynökségi jelentések szerint a tanácskozáson úgyszólván mindenki elégedetlen azzal a kompromisszummal, amely létrehozta az MSZP-t. – A japán kormány több mint 60 millió dolláros segélyalapot hoz létre Magyarország és Lengyelország támogatására.
Október 9. – Az MSZP megválasztja új vezetőségét: az elnök Nyers Rezső; a 23 tagú elnökség kétharmada sosem töltött be vezető párttisztséget. – Az MSZMP Marxista Egységplatformja felhívásban nyilvánítja ki, hogy az MSZMP nem szűnt meg és visszavárja soraiba a kommunistákat. – A Független Jogász Fórum azt javasolja a jelentősebb ellenzéki pártoknak, hogy a korábbi kerekasztal új formában, Ellenzéki Politikai Egyeztető Fórum néven folytassa munkáját. – Nem csökken a kiutazó keletnémetek száma: közel egy hónap alatt 35 ezer NDK-állampolgár jutott ki az NSZK-ba Magyarországon és Ausztrián keresztül.
Október 10. – A tervezettet meghaladó áremelkedések ellentételezésére kéri a kormányt a SZOT elnöksége. – Az Ausztriába utazók ezentúl 500 schillinget készpénzben vehetnek fel turistaellátmányukból, miután nem teljesült a Magyar Nemzeti Banknak az az ígérete, hogy a bevezetett utazási csekkeket kezelési költség felszámolása nélkül váltják át az osztrák pénzintézetekben.
Október 11. – A kormányfői találkozón sem közeledik a magyar és a csehszlovák álláspont a bős–nagymarosi beruházás ügyében. Németh Miklós kéri, hogy tanulmányozzák a magyar javaslatot, amely szerint csak a bősi vízlépcsőt működtetnék, azt is csak alapüzemben. – A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumaként működik tovább az eddigi nemzetiségi kollégium. – Az MSZP elnöksége alakuló ülésén úgy dönt, hogy a központi apparátus átszervezését nov. 20-áig be kell fejezni. – A Magyar Televízió megállapodást ír alá az ellenzéki pártokkal az egyes pártok kongresszusának közvetítéséről.
Október 12. – Sopronban a magyar–osztrák kormányfői találkozón Vranitzky kancellár kijelenti: mindenképpen tekintetbe veszik a majdani magyar döntést Bős–Nagymarosról, de feltétlenül igényt tartanak az érintett osztrák cégek kártalanítására. – Az MSZP kötelező érvényűnek tartja magára a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon elért eredményeket, s bírálja az SZDSZ aláírásgyűjtő kampányát az elnökválasztás ügyében. – Az MSZP elnökségének egyik tagja egy japán lapnak úgy nyilatkozik, hogy a pártkongresszuson a reformcsoport azért egyezett bele Pozsgay Imre helyett Nyers Rezső elnökségébe, mert így sikerült megakadályoznia Grósz Károly és Berecz János elnökségi tagságát. Kósa Ferenc szerint a reformerek azért sem szakadtak ki és alakítottak új pártot, mert ebben az esetben Németh Miklós nem maradhatott volna kormányfő. A Szocialista Párt és maga Kósa Ferenc a későbbiekben cáfolja, hogy valóban ezt nyilatkozta volna a döntések hátteréről. – A munkásőrség jövőjére vonatkozóan a kormány illetékes tárcaközi bizottsága azt javasolja, hogy önkéntes területvédelmi testületként csatlakozzon a hadsereg reguláris erőihez.
Október 13. – Az SZDSZ a Parlamentben átnyújtja azt a 67 ezer aláírást, amely népszavazás kiírását szorgalmazza egyebek között az elnökválasztás kérdésében. – Csehszlovákia elképzelhetően tartja a bős–nagymarosi vízlépcsőről kötött 1977-es államközi szerződés módosítását, de ennek feltétele, hogy Prága és Budapest állapodjon meg a kártérítés mértékében. – Az Országgyűlés jogi bizottsága szerint meg kellene tiltani, hogy a pártok munkahelyi szervezeteket hozhassanak létre.
Október 14. – Kárpátalján tárgyal Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, egyebek között az ottani magyar kisebbség helyzetéről. – A Fidesz 2. országos kongresszusán úgy döntenek; egyelőre nem alakulnak párttá s nem választanak köztársaságielnök-jelöltet. Megválasztják új vezető testületüket. A Fidesz kilép a MISZOT-ból.
Október 15. – A Hazafias Népfront kongresszusán Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert választják a mozgalom elnökévé és köztársaságielnök-jelöltté. – Az MDF elnöksége Für Lajos történészt ajánlja köztársaságielnök-jelöltnek. – A Független Kisgazdapárt ünnepi nagygyűlést tart Békésen. Prepeliczay István főtitkár beszédében hangoztatja: a párt választási programjának fő célkitűzése a tényleges tulajdon visszaállítása. – A Független Rendőrszakszervezet az Országgyűléstől és a kormánytól kér támogatást annak érdekében, hogy működőképes maradjon a rendőrség.
Október 16. – A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy vagy jogutód nélkül szüntesse meg a munkásőrséget, vagy pedig a fegyveres testület csatlakozzon a területi önkéntes véderőhöz. A minisztertanács népszavazás kiírását indítványozza arról, milyen legyen Magyarország címere. – A vallási és nemzetiségi kisebbségek érdekében új nemzetközi szabályok kidolgozását szorgalmazza Erdős André magyar nagykövet az ENSZ-közgyűlés tanácskozásán. – Az MSZP megőrzése és egyben megújítására szólítanak fel egy budapesti kommunista aktíván, amelynek fő szervezője Ribánszky Róbert.
Október 17. – Budapesten megkezdi működését az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának irodája.
Október 18. – Az Országgyűlés módosítja az alkotmányt, amely most már kimondja: Magyarország parlamentáris köztársaság, független, demokratikus jogállam. A törvényhozás eltörli az Elnöki Tanács intézményét, ehelyett köztársasági elnök áll majd az ország élén; amíg őt megválasztják, ideiglenesen a parlament elnöke Magyarország államfője. – A hazai egyházak és felekezetek, valamint a SZOT vezetői összefogásról állapodnak meg a kisnyugdíjasok és a nagycsaládosok érdekében.
Október 19. – Az Országgyűlés elfogadja a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt. Úgy döntenek, hogy a jövőben a munkahelyeken nem szerveződhetnek pártok, ill. a fegyveres testületek tagjai számára az is tilos, hogy vezető párttisztséget vállaljanak. A törvény lehetővé teszi, hogy a pártok támogatást kapjanak a költségvetésből. Az Országgyűlés felállítja az Alkotmánybíróságot és székhelyéül Esztergomot jelöli ki. – A kormány úgy dönt: a magyar állampolgároknak ezentúl nem kell engedélyt kérniük ahhoz, hogy külföldön vállaljanak munkát. – Folyik a nyomozás a napokban az utcákra került nyilaskeresztes röpirat ügyében. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint hamarosan kiderítik a Magyar Nyilaskeresztes Párt újjáalakulását hirdető plakát készítőjének kilétét. A röpiraton ismert ellenzéki személyiségek telefonszámait tüntették fel. – Megalakul az MSZMP ideiglenes szervezőbizottsága.
Október 20. – Az Országgyűlés a politikai egyeztető tárgyalások döntéseinek megfelelően elfogadja a választójogi törvényt és a köztársaságielnök-választásról szóló jogszabályt. A képviselők döntenek a munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról és vagyonának zárolásáról. A parlament elnöki teendőivel Fodor István alelnököt bízzák meg, miután a köztársasági elnök megválasztásáig ideiglenesen Szűrös Mátyás látja el az államfői tisztséget. Az Országgyűlés nem fogadja el azt az ellenzéki indítványt, hogy okt. 23-át nemzeti ünnepként nyilvánítsák munkaszüneti nappá. – A minisztertanács szerint a jamburgi építkezésről szóló szerződés egyes pontjait lehet módosítani, de nagyobb felülvizsgálatra nincs mód, mert a feladatok zömét a magyar építők már elvégezték. Bokor Imre Kiskirályok mundérban c. leleplező könyvének hatására a kormány vizsgálóbizottságot hoz létre a honvédség ügyeinek kivizsgálására. – Alakuló ülését tartja az Országos Vallásügyi Tanács, amelynek elnöke Németh Miklós kormányfő. – Az MSZP elhatárolja magát az 1956-os szovjet katonai beavatkozástól.
Október 21. – Az Országgyűlés bejelenti, hogy okt. 23-án Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről kiáltja ki a Magyar Köztársaságot. – Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, az EFTA közötti intézményes kapcsolatok kialakításáról tárgyal Genfben Melaga Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes. – Az MDF országos gyűlése állásfoglalásban hívja fel a világ közvéleményének figyelmét az Európa biztonságát veszélyeztető, emberiség elleni bűncselekményekre Romániában. Az MDF tanácskozása Für Lajost jelöli köztársasági elnöknek és Antall Józsefet választja elnökké. Az országos gyűlés elfogadja a módosított alapszabályt, amely azt hangsúlyozza, hogy az MDF pártszerűen működő társadalmi szervezet.
Október 22. – A Magyar Köztársaság kikiáltásának és az 1956-os népfelkelés évfordulójának előestéjén Németh Miklós kormányfő felhívással fordul az állampolgárokhoz, hogy érettséget és józanságot tanúsítva egy korszak lezárása után az ország előtt álló teendőkre összpontosítsanak.
Október 23. – A Parlament erkélyéről Szűrös Mátyás ideiglenes államfő kikiáltja a Magyar Köztársaságot. Az 1956-os népfelkelés évfordulóján a fővárosban és vidékén megemlékezéseket tartanak, emléktáblákat helyeznek el. Az Országház előtti zárórendezvényre 100–150 ezren gyűlnek össze. A szónokok között van Berecki Vilmos, Fónai Jenő, Obersovszky Gyula és Rácz Sándor. – A kormány és a SZOT vezetői nem tudnak megállapodni abban, milyen szociális intézkedésekkel ellentételezzék az inflációt. A kormány képviselői közlik, hogy jan.-tól az oktatás és az egészségügy kivételével minden más támogatást befagyasztanak. – A honvédség veszi át a munkásőrség fegyvertárainak őrzését. – Bebizonyosodik, hogy Antoniewicz Roland provokációja a nyilaskeresztes röpirat. – Megalakul a Magyar Liberális Párt. – Budapesten megnyitják Chile főkonzulátusát.
Október 24. – A kormány sajnálatosnak tartja és elhatárolja magát attól, hogy az okt. 23-i megemlékezéseket néhányan megkísérelték szovjetellenes hangulatkeltésre felhasználni. – A mecseki uránbányászat megszüntetése miatt a kormány úgy határoz, hogy 500 millió forintot fordíthatnak a térségben új munkahelyek teremtésére. – Az SZDSZ újabb aláírásokat ad át a parlamentben, így összesen már 206 ezren szorgalmazzák a népszavazást. – Perújrafelvételt indítványoz a Legfőbb Ügyészség a 41 évvel korábbi pócspetri rendőrgyilkosság ügyében.
Október 25. – Pályázatot írnak ki a munkásőrség több mint 11 milliárd forintra becsült, zárolt vagyonának hasznosítására. – A debreceni szovjet katonai repülőtér megszüntetését javasolják országgyűlési képviselők az óriási zaj miatt. – A magyar kulturális fesztivál megnyitójára Londonba utazik Pozsgay Imre államminiszter.
Október 26. – Bush amerikai elnök aláírja azt a döntést, amelynek alapján Magyarország hosszabb időre megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. – Az újabb eredménytelen magyar–csehszlovák kormányfői találkozó után Németh Miklós bejelenti: a magyar kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy végleg állítsák le a nagymarosi vízerőmű építését. – A Nyírségben aláírásgyűjtéseket kezdenek Szűrös Mátyás köztársasági elnökké jelöléséért.
Október 27. – A minisztertanács a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából közkegyelmi törvény megalkotását javasolja az Országgyűlésnek. – Horn Gyula a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának varsói ülésén közli: Magyarország a jövőben még inkább azon lesz, hogy szövetségbeli tagságától független, önálló külpolitikát folytasson. – Magyar–japán bankmegállapodást írnak alá arról, hogy beruházások finanszírozására 5 milliárd jen hitelt kap Magyarország. – Megkezdi munkáját az SZDSZ küldöttértekezlete. A nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentik, hogy a pártnak már több mint 6 ezer tagja van.
Október 28. – Az SZDSZ szorgalmazza, hogy a kormány újítsa fel a tárgyalásokat a pártokkal.
Október 29. – Elkészül az Ipari Minisztérium új energiaprogramja, amely szakítani kíván azzal, hogy a magyar energiaellátás csaknem kizárólag a szovjet szállításokra legyen utalva. – Az SZDSZ közgyűlése a márc. 15-e körüli időszakot tartja a legalkalmasabbnak a választásokra. Állásfoglalásában javasolja, hogy hozzanak létre az állami vagyon sorsára felügyelő kormányszervezetet, ill. az állambiztonsági szolgálatot a jövőben ne a Belügyminisztérium irányítsa. – A magyar Zöldek követelik Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter lemondását.
Október 30. – Az Országgyűlés törvényt alkot az Állami Számvevőszékről, amely ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását és a költségvetés hitelfelvételeit is. A Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából közkegyelmi törvényt hoznak. – A csehszlovák kormány nyilatkozatban erősíti meg, hogy kártérítést fog követelni, ha Magyarország nem építi meg a nagymarosi vízlépcsőt. – Az MDF elnöksége a módosított alapszabálynak megfelelően megválasztja a párt 3 alelnökét: Lezsák Sándort, Keresztes K. Sándort és Kulin Ferencet. – Budapesten az MSZP szervezésében ünnepséget tartanak a Köztársasági téri pártház 1956-os elesett védőinek tiszteletére.
Október 31. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy nov. 26-án tartsák meg a népszavazást az SZDSZ javasolta 4 kérdésről. A parlament az elnökválasztással kapcsolatban úgy foglal állást, hogy az állampolgárok közvetlenül válasszanak államfőt. A képviselők úgy döntenek, hogy az elnökválasztás a címerről kiírandó népszavazással egyidejűleg, jan. 7-én legyen. Az Országgyűlés elfogadja a bős–nagymarosi építkezések felfüggesztésére tett kormányjavaslatot, egyúttal felhatalmazza a minisztertanácsot, hogy kezdeményezze az 1977-es csehszlovák–magyar államközi szerződés módosítását. – A Kereskedelmi Minisztérium a húshiány elkerülése érdekében az év végéig átütemezi a sertéshúsexportot, és mintegy 2 ezer tonna sertéshúst hoz be Kínából. – Az MSZP parlamenti frakciója a békés átmenet érdekében felhívással fordul az ország politikai erőihez, pártjaihoz.
November 1. – Az Európa Tanács főtitkára, Catherine Lalumičre budapesti tárgyalási után kijelenti: Magyarország már 1990-ben a szervezet tagja lehet. – Németh Miklós kormányfő levelet ír szovjet kollégájának, Nyikolaj Rizskovnak a két ország gazdasági együttműködéséről. – Az országos rendőrfőkapitány beszámolója szerint gyors ütemben növekszik a bűnözés Magyarországon: a vagyon elleni bűncselekmények száma 25%-kal több, mint tavaly, s a tettest csak az esetek egyharmadában találják meg. – Az ellenzéki pártok megállapodnak, hogy a kormány által finanszírozásukra elkülönített 100 millió forintból tagságuk létszáma szerint részesüljenek. – Az MSZP csatlakozni kíván a Szocialista Internacionáléhoz. – Leáll a termelés a Mecseki Szénbányák István-aknájában, miután végképp reménytelenné vált a nyereséges feketeszén-kitermelés. – Egy román pásztorcsalád több mint ezer birkájával és más háziállatával magyar területre menekül.
November 2. – A kormány nov. 3-ától 20-áig felfüggeszti a turistaellátmány folyósítását, aztán pedig új, a jelenleginél szigorúbb devizaellátási rendszert vezet be. A konvertibilis fizetési mérleg növekvő hiánya miatt a lakossági valutaellátmány 4 évre maximum 300 dollár lesz. A kormány javasolja a parlamentnek, hogy a gépkocsi-magánimportra is állapítsanak meg 25%-os áfát. Jan. 1-jétől 400 ezer forintra emelik az újrakezdési kölcsönt. A munkanélküli-segély legkisebb összegét a mindenkori minimálbér 80%-ában határozzák meg. A minisztertanács elrendeli, hogy év végéig tegyenek esküt a Magyar Köztársaság Alkotmányára az államigazgatás és az igazságszolgáltatás dolgozói, továbbá a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai. A kormány nyilatkozatban jelenti ki, hogy a parlamentnek felelős, független, nemzeti intézményként tevékenykedik, s célja a társadalom és a gazdaság működőképességének fenntartása, valamint a békés átmenet megvalósítása. – Az Egyesült Államok elnöke aláírja a döntést arról, hogy Magyarországnak megadják az általános vámkedvezményes elbánást az amerikai piacon. – George Bush Washingtonban fogadja Pozsgay Imre államminisztert. – A finn kormány 100 millió dolláros hitelt biztosít a magyar gazdaság szerkezetváltásának meggyorsításához. – Miután elterjedt a vámemelés híre, naponta több mint 300 autót hoznak be a magyar turisták Nyugatról. – A pécsi Zsolnay Porcelángyár vállalati tanácsa úgy dönt, hogy az amerikai Riverside Company cégnek adja el a gyárat.
November 3. – Belgrádban tárgyal Németh Miklós kormányfő. – Elkészül a kormány agrárpolitikai programja, amely fokozatosan 10,5 milliárd forintot irányoz elő az ágazat fejlesztésére. – Átadják Csehszlovákia budapesti nagykövetének azt a magyar jegyzéket, amely kezdeményezi az 1977-ben kötött államközi szerződés módosítását, vagyis a nagymarosi létesítmény elhagyását és a bősi erőmű alapüzemmódú használatát. – Az MSZDP kongresszusán semmisnek nyilvánítják azt az 1948-ban tartott pártkongresszust, amelyen kimondták a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesülését. – Az MSZP a nagy októberi szocialista forradalom megünneplésére hívja a magyar társadalmat. – Választási párttá alakul a Voks Humana Mozgalom.
November 4. – Németh Miklós azt reméli, hogy a választások után az MSZP és az MDF alakíthat koalíciós kormányt néhány más párt támogatásával. – Megalakul a Független Szociáldemokrata Párt, miután a Ruttner György nevével fémjelzett csoport kivonul az MSZDP kongresszusáról és egy másik helyszínen folytatja tanácskozását. – Budapesten a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt a szovjet nagykövetség előtt tüntet, a szovjet csapatok azonnali kivonását követelve. A kormány elhatárolja magát a demonstrációtól. – Kétnapos választási konferenciát rendez Budapesten a Fidesz, hogy a helyi szervezeteket felkészítsék a választásokra.
November 5. – Az MSZDP kongresszusán határozatban mondják ki, hogy a párt a szociáldemokrata értékek egyetlen magyarországi képviselőjeként akar csatlakozni a Szocialista Internacionáléhoz. A párt elnökévé Petrasovits Annát választják. – A Független Kisgazdapárt országos tagtoborzó nagygyűlésén hangoztatják: meg kell találni a módját, hogy a parasztság visszanyerje 1947-es földtulajdonát.
November 6. – Az EGK tagállamainak külügyminiszterei úgy határoznak, hogy a Közös Piac jan.-tól megnyitja határait Magyarország és Lengyelország termékei előtt.
November 7. – Életbe lép a pártok működését szabályozó törvény, amelynek értelmében 3 hónapon belül be kell jegyeztetniük magukat a hazai pártoknak. – Budapest vendége a spanyol kormányfő, Felipe González. – A Magyar Néppárt országos elnöksége sürgeti, hogy a további gazdasági romlás megállítása érdekében azonnal kezdődjenek tárgyalások az ellenzék, a kormány, a parlament és a szakszervezetek részvételével, s alakuljon meg a Nemzeti Megmentés Tanácsa. – Politikai nagygyűlést tart az MSZMP ideiglenes országos ügyvezető testülete nov. 7-e alkalmából. Az ünnepségen jelen van Berecz János, Grósz Károly, Puja Frigyes és Ribánszky Róbert is. – Budapesten tárgyal a japán Suzuki autógyár elnöke egy összeszerelő-üzem magyarországi létesítéséről. – Közösen vizsgálják meg Petőfi Sándor feltételezett földi maradványait a magyar és a szovjet Akadémia szakértői, valamint a Megamorv Bizottság.
November 8. – Az SZDSZ, a Fidesz, a Kisgazdapárt és az MSZDP közösen kéri az állampolgárokat: vegyenek részt a nov. 26-ára kiírt népszavazáson, és mind a 4 kérdésre feleljenek igennel. Egyúttal elítélik az Országgyűlést, mert félrevezető magyarázatokat fűzött az SZDSZ által feltett kérdésekhez. – A magyar Külügyminisztérium Románia budapesti nagyköveténél tiltakozik Tőkés László temesvári lelkész ügyében. – Pécs környéke már kritikus körzetnek minősül a munkanélküliek számát tekintve, és hamarosan Ózdon és Péten is hasonló helyzet alakulhat ki.
November 9. – A kormánynak az a célja, hogy jövőre jelentősen felgyorsuljon a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, s mielőbb távozzon az összes szovjet katonai egység. Horn Gyula külügyminiszter arról is beszámol, hogy a kormány érdemi tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal az adósságállomány kamatterheinek csökkentéséről. – Testületileg lemond a SZOT elnöksége. Nagy Sándor vezetésével országos koordinációs tanácsot hoznak létre, amelynek feladata az országos szakszervezeti szövetség létrehozásának előkészítése.
November 10. – Németh Miklós bejelenti: kormánya párbeszédet kezdett a különböző pártokkal, hogy alakuljon-e gazdasági feladatokkal foglalkozó nemzeti kerekasztal, és hogy mikorra tűzzék ki az általános választások időpontját. – Érdekegyeztető tárgyalások folynak a szakszervezetek és a kormány között, de gazdasági kérdésekben továbbra is jelentős a véleménykülönbség. – Az MSZP nem tartja elfogadhatónak, hogy a Kisgazdapárt nem tekintette magára nézve kötelezőnek a háromoldalú tárgyalások megállapodásait és csatlakozott az SZDSZ népszavazási kezdeményezéséhez. A testület továbbra is amellett foglal állást, hogy a köztársasági elnököt még a parlamenti választások előtt népszavazással válasszák meg. – A Legfőbb Ügyészség perújítási nyomozást rendelt el a néhai Mindszenty József hercegprímás és társai ügyében, mert törvénysértőnek találja az 1949-es népbírósági vizsgálatot.
November 11. – Budapesten tárgyal a magyar, az olasz, a jugoszláv és az osztrák külügyminiszter az Alpok–Adria–Duna térség fokozottabb együttműködéséről.
November 12. – Budapesten találkozik a magyar, az olasz, a jugoszláv és az osztrák miniszterelnök-helyettes. A négyoldalú együttműködés előmozdítása érdekében szakértői bizottságokat állítanak fel. – Tagtoborzó politikai nagygyűlést tart Kunszentmiklóson a Független Kisgazdapárt. Vörös Vince pártelnök hangsúlyozza, hogy a földet az 1947-es állapotoknak megfelelően kell visszaadni a tulajdonosainak.
November 13. – Kritikus az ország pénzügyi helyzete, nyilatkozza az Országos Tervhivatal államtitkára. A vállalatok 60–65 milliárd forinttal tartoznak egymásnak, a külső fizetési mérleg 2-szer rosszabb a vártnál, a szocialista országokkal szembeni kereskedelmi aktívum pedig 4-szerese a tervezettnek. – A művelődési kormányzat a 90-es években vissza szeretne térni a 4 osztályos elemi és a 8 osztályos gimnáziumi képzésre. Glatz Ferenc miniszter azt is bejelenti, hogy fokozatosan bevezetik a tandíj-kötelezettséget, de ezzel párhuzamosan ösztöndíjrendszert is kidolgoznak. – A társadalombiztosítási támogatás növelését szorgalmazza a gyógyszerügyek miniszteri biztosa, hogy a gyárak által tervezett több mint 30%-os áremelés csak részben terhelje a betegeket. – Lemond a Demisz elnöke, Nagy Imre. Az ifjúsági szervezetet 8 fős ügyvivő testület irányítja a jan.-i országos gyűlésig.
November 14. – A nov. 26-i népszavazás bojkottjára szólít fel az MDF elnöksége, mivel szerinte a köztársasági elnök alkotmányos jogkörét egyáltalán nem befolyásolja megválasztásának módja és ideje, a népszavazásra feltett további három kérdésben pedig már döntött a parlament. – A Közös Piac pénzügyminiszterei 110 millió dollárról 330 millióra emelik azt az összeget, amelyet jövőre juttatnak Magyarországnak és Lengyelországnak.
November 15. – Az Országos Tervhivatal államtitkára szerint a kormány nem riad vissza azoktól a népszerűtlen intézkedésektől, amelyek a gazdaság helyzetének javításához szükségesek. Így 1990-ben az élelmiszerárak 15–18%-kal, a gáz-, villanyköltségek 25%-kal emelkednek, s drágul az ivóvíz, a csatornahasználat, valamint a lakbér is. – A kormány szavatolja, hogy a nagymarosi munkálatok leállításától függetlenül végrehajtják az infrastruktúra tervezett fejlesztését a Rajka és Nagymaros közötti térségben. – Az SZDSZ, a Fidesz, a Kisgazdapárt és az MSZDP élesen bírálja az MDF-et, amiért a népszavazás bojkottjára szólított fel. – Budapesten több százan vesznek részt a román követségnél a brassói munkástüntetés vérbefojtásának 2. évfordulóján rendezett gyűlésen.
November 16. – Az Európa Tanács ülésén Horn Gyula külügyminiszter átadja Magyarország felvételi kérelmét a nyugat–európai szervezetbe. – Budapestre érkezik a francia külügyminiszter, Roland Dumas és az Európai Közösség brüsszeli bizottságának elnöke, Jacques Delors, hogy tájékozódjon a magyarországi helyzetről. – A minisztertanács kezdeményezi a paksi atomerőmű bővítési munkáinak leállítását; javasolja a minimális részvénynévérték meghatározásának megszüntetését, ill. értékpapír-felügyelet létrehozását. A kormány szükségesnek tartja Munkaügyi Minisztérium létrehozását.
November 17. – Horn Gyula a Közös Piac Budapesten tárgyaló vezetői előtt kifejti: Magyarországon megvan a veszélye annak, hogy a jobb- és a baloldali szélsőséges erők a gazdasági átalakításból fakadó szociális feszültségeket saját céljaikra használják ki. – Király Zoltán képviselő bejelenti: az Országgyűlés következő ülésszakán bizalmatlansági indítványt kezdeményez Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter ellen. – A román hatóságok indoklás nélkül visszaküldik a határátkelőhelyekről a Romániába igyekvőket. Bukarestben 3 nap múlva kezdődik a Román Kommunista Párt kongresszusa. – A jövőben nemzeti intézményként működik a zánkai úttörőváros, miután a Művelődési Minisztérium fennhatósága alá került.
November 18. – Megalakul a Magyarországi Zöld Párt. – A Hírlapkiadó Vállalat egy sor újsága nyílt levélben fordul Németh Miklós kormányfőhöz a postai lapterjesztési díjak tervezett emelése miatt.
November 19. – Magyarország 1 milliárd dolláros rövid lejáratú gyorssegélyt kap a Közös Piactól. – Németh Miklós kormányfő többórás megbeszélést folytat Helmut Kohl kancellárral a nyugatnémet politikus otthonában. – A kormány tanácsadó testülete úgy ítéli meg, hogy a minisztertanács gazdasági intézkedéseinek egy része az utóbbi időben kapkodó és átgondolatlan. A tanácsadók nem értenek egyet a valutaellátmány megváltoztatásával sem, mert ezzel szerintük megrendült a lakosság bizalma és megnövekedett a feketepiac.
November 20. – A kormány lemond a Rádió és a Televízió felügyeleti jogáról, és e feladattal egy 15 tagú testületet bíz meg Kőhalmi Ferenc irányításával. A bizottság feladata elsősorban annak biztosítása, hogy a Televízió és a Rádió az egész nemzet érdekeit képviselje, s ne egy-egy párt vagy politikai eszme szolgálatában álljon. A testület megbízatása a választások után megalakuló új kormány hivatalba lépéséig szól. A Minisztertanács egyidejűleg úgy dönt, hogy a jövőben nem az államminiszter, hanem a művelődési miniszter felügyeli az MTI-t és a Magyar Hírlapot. – Magyar küldöttség utazik a Vatikánba, hogy tárgyalásokat kezdjen a Szentszék és a hazánk közti diplomáciai kapcsolatok felvételéről.
November 21. – A parlamentben Németh Miklós kormányfő bejelenti, hogy Magyarország bruttó külföldi adósága az év végére eléri a 20 milliárd, a nettó adósságállomány pedig a 14 milliárd dollárt. A miniszterelnök egyúttal elismeri, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról, attól tartva, hogy elriasztja a külföldi hitelezőket. A kormányfő beszámol arról is, hogy Czinege Lajos volt honvédelmi miniszter lemondott hadsereg-tábornoki rangjáról, s vállalta, hogy kiköltözik állami tulajdonban lévő rózsadombi villájából, a honvédelmi miniszter pedig dec. 1-jéig jelentést tesz a Bokor-könyv állításairól. Az ülésen lemond Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. – A politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő harmadik oldal tagjai befejezettnek tekintik a megbeszéléseket és kivonulnak a tárgyalásokról. – Az MDF elnöksége szorgalmazza, hogy a parlament dec. 11-ével oszlassa fel magát és 1990. márc. 11-ére írják ki a képviselő-választásokat és a köztársaságielnök-választást. – A Televízió és a Rádió felügyelőbizottsága első ülésén amellett foglal állást, hogy meg kell változtatni a két médium irányítási és vezetési struktúráját. – Magyarország az ENSZ segítségét kéri Tőkés László temesvári lelkész és gyülekezete védelméhez. – Az amerikai General Electric International konszern megvásárolja a Tungsram részvényeinek 50%-át.
November 22. – Az Országgyűlés leszavazza a kormány 3 éves gazdaságpolitikai programját, s felkéri a minisztertanácsot, hogy gazdasági terveit dec.-ben terjessze újból a parlament elé. – Az Egyesült Államok elnöke aláírja azt a külföldi segélyprogramot, amelyből Magyarország és Lengyelország jövőre együtt 530 millió dollárt kap. – Budapestre érkezik a dél-koreai elnök, Ro Te Vu.
November 23. – Az Országgyűlés megválasztja az Alkotmánybíróság 5 tagját és az Állami Számvevőszék elnökhelyettesét. Békesi László pénzügyminiszter az adórendszerről szóló törvénytervezetek ismertetésekor javasolja: azonnal szabjanak ki általános forgalmi adót a magánautó-importra. – Tajvan 100 millió dolláros hitelt nyújt Magyarországnak. – Az MSZP elnöksége úgy dönt, hogy átadja az államnak a kezelésében lévő pártüdülőket. A szocialisták határoznak arról is, hogy átadják a Politikai Főiskolát és a Társadalomtudományi Intézetet 3 fővárosi kerületi pártszékházzal egyetemben, ill. megszüntetik a NEXT 2000 Kft. működését. – Nyilvánosságra hozzák a Televíziót és a Rádiót felügyelő bizottság névsorát. A testület a Televízió politikai, gazdasági és morális helyzetét vitatja meg. – A Nyilvánosság Klub tiltakozik a felügyelőbizottság felállítása ellen, s kifogásolja, hogy a testület élére olyan állami tisztségviselőt neveztek ki, aki nemrég még a Művelődési Minisztériumban cenzori feladatokat látott el.
November 24. – Az Országgyűlés kompromisszumos javaslatot fogad el az adótörvények ügyében. A személyi jövedelemadó átlagos szintje a jövőben 14,5% lesz; 5 adósávot hoznak létre és 55 ezer forint jövedelemig csak a nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ugyanakkor azonnali hatállyal 25%-os forgalmi adót vetnek ki a gépkocsik magánimportjára. Az új vállalkozási nyereségadó 3 millió forint árbevételig 35%, a fölött pedig 40% lesz. Az állami vagyon után a vállalatoknak 18%-os részesedést kell átutalniuk a költségvetés számára, s érvényben marad a keresetek növelésének korlátozása. – Budapesten Genscher nyugatnémet külügyminiszter aláírja azt a hitelmegállapodást, amelynek keretében az NSZK újabb 500 millió márkát ad a magyar gazdaság szerkezetátalakításához. – A kormány, miután a bevásárlóturizmus miatt a határ menti megyékben romlott az ellátás, bővíti azon élelmiszerek körét, amelyeket tilos kivinni az országból. – A Szocialista Internacionálé visszaállítja az MSZDP teljes jogú tagságát.
November 25. – A Magyar Írók Szövetségének közgyűlésén Németh Miklós kijelenti: a kormány egyszer s mindenkorra lemond az irodalom és művészetek irányításáról. – A Magyar Film- és Televíziós Művészek Szövetsége tiltakozik a médiumokat felügyelő bizottság felállítása ellen, és szorgalmazza, hogy a Televízió élére erkölcsileg és politikailag tiszta szakembereket állítsanak.
November 26. – Népszavazást tartanak a munkásőrség sorsáról, a munkahelyi pártszervezetek működéséről, az MSZMP és utódszervezeteinek elszámoltatásáról és arról, hogy a köztársasági elnököt a parlamenti választások előtt vagy után válasszák-e meg. A nov. 29-én nyilvánosságra hozott hivatalos végeredmény szerint győz a 4 „igen”, vagyis az emberek a munkásőrség feloszlatása, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetése, az MSZMP elszámoltatása és amellett voksolnak, hogy az államfőt csak a parlamenti választások után válasszák meg. A népszavazáson a választásra jogosultak 58%-a járul az urnákhoz. – Magyar Írószövetségre változtatja nevét a Magyar Írók Szövetsége, s tevékenységét kiterjeszti az egész világra. A szövetség közgyűlésén Új Magyar Irodalom néven platformot alakít mintegy 30 író, mert elégedetlenek a döntésekkel. – Új alapszabályt és programot fogad el az Úttörővezetők Országos Konferenciája.
November 27. – A népszavazást kezdeményező pártok sajtóértekezletén Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője felveti: a parlament módosíthatná az Alkotmányt olyan értelemben, hogy a szabad parlamenti választások után az állampolgárok közvetlenül válasszanak elnököt. – Pozsgay Imre szerint a népszavazás eredménye késleltetheti a szilárd intézményrendszer kiépítését Magyarországon. – Lemond a Magyar Televízió elnöke. Bereczky Gyula azzal indokolja döntését, hogy a Televízió és Rádió felügyeletével megbízott testület kíméletlen pártharcok színterévé változtatta a szerkesztőségeket, lehetetlenné téve a munkát. – A Magyar Rádió 217 műsorkészítő munkatársa írja alá azt a kormányfőhöz intézett levelet, amelyben a Televíziót és a Rádiót felügyelő bizottság feloszlatását kérik, mert szerintük a testület felállításával a tájékoztatás hitelessége és objektivitása került veszélybe. – A svájci Sauer cég és a Borsodi Vegyi Kombinát 1,75 milliárd forintért megveszi a Péti Nitrogén Műveket. – A MÁV az éjszakai takarítások bevezetésének indokával bejelenti, hogy dec.-től az éjszakai órákra bezárja a Déli pályaudvart.
November 28. – A Közös Piac jan.-tól felfüggeszti a behozatali korlátozásokat a magyar és a lengyel mezőgazdasági és textilipari árukra. Egyúttal vámkedvezményeket is életbe léptetnek. – Márc. 18-át tartja a legalkalmasabb időpontnak a parlamenti választásokra az Országgyűlés megbízott elnöke, valamint az SZDSZ, a Magyar Néppárt és a Kereszténydemokrata Néppárt. Az MSZDP korainak ítéli a márc.-i dátumot.
November 29. – Az Egyesült Államok elnöke aláírja a Lengyelország és Magyarország támogatásáról szóló törvényt. Washington a következő 3 évben 90 millió dollárt ad Magyarországnak a magánberuházások ösztönzésére és kulturális csereprogramok finanszírozására. – Budapesten Németh Miklós kormányfő biztosítja a Varsói Szerződés honvédelmi minisztereit, hogy Magyarország a jövőben is tagja lesz a kelet-európai katonai szervezetnek, de egyúttal hangsúlyozza, hogy szükség van a szövetség korszerűsítésére. – Az MSZP szorgalmazza, hogy a parlament tegye lehetővé a köztársasági elnök közvetlen megválasztását. – Érvénytelenítik a debreceni 95-ös szavazókör népszavazási eredményét, mert feltűnően sok átjavított szavazólapot találtak.
November 30. – A mezőgazdaság többszektorúsága mellett foglal állást a minisztertanács, ami azt jelenti, hogy továbbra is meghatározó szerepet játszanak a nagyüzemek, de nő a magángazdaságok és a társaságok szerepe. – A Nemzetközi Valutaalap azzal vádolja a magyar kormányt, hogy habozik meghozni a népszerűtlen intézkedéseket. – Budapesten átadják a csehszlovák félnek a magyar kormány javaslatait a bős–nagymarosi beruházás államközi szerződésének módosítására. – Közös állásfoglalásban 14 párt és szervezet követeli, hogy a bős–nagymarosi vízlépcső államközi szerződésének módosításáról csak az új kormány tárgyaljon, addig szüneteltessék az építési munkálatokat. – A választási bizottság bűncselekményt állapít meg Debrecen egyik szavazókörzetében, ezért az ügyet átadja a Hajdú-Bihar megyei ügyészségnek. –Az MSZDP visszakapja régi központját a Dohány utca 76. szám alatt.
December 1. – Németh Miklós kormányfő bejelenti, hogy 1991-től már csak 12 hónap lesz a kötelező sorkatonai szolgálat. A már elhatározott 9%-os létszámcsökkentés mellett 2 éven belül további 20–25%-os haderőcsökkentést hajtanak végre. A minisztertanács úgy foglal állást, hogy Magyarország a honvédelem feladatait a Varsói Szerződésen belül kívánja megoldani, jóllehet távlataiban egy tömbök nélküli Európa megteremtését tartja kívánatosnak. – A kormány megerősíti döntését a Rádió és a Televíziót felügyelő bizottság létrehozásáról, s megbízza Pozsgay Imre államminisztert: kezdjen tárgyalásokat olyan szakértői bizottságok felállításáról, amelyek biztosítják az intézmény működőképességét. – Szűrös Mátyás szerint a parlamenti választások márc. 11-én vagy 18-án lehetnének, ha az Országgyűlés dec.-ben feloszlatja önmagát. Az ideiglenes köztársasági elnök úgy véli: az átmeneti időszakban tovább kell működnie a feloszlatott parlamentnek. – A bős–nagymarosi vízlépcső jövőjét illetően együttműködésről állapodik meg a beruházás kormánybiztosa több környezetvédelmi szervezet képviselőjével. – Budapesten ideiglenes szálláshelyeket alakítanak ki a hajléktalanok számára, akiknek helyzetével a kormány is foglalkozik. – Kompromisszummal záródik a lapárakról kialakult vita: a Posta egyelőre csak az országos napilapok terjesztési díját emeli.
December 2. – A minisztertanács úgy dönt, hogy a Politikai Főiskola jan.-tól a Művelődési Minisztériumhoz tartozik, a Társadalomtudományi Intézet pedig az Akadémia felügyelete alá kerül. – A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség bűncselekmény alapos gyanúja miatt nyomozást rendel el a debreceni szavazással kapcsolatban. – Átszakad a zsilipkamra a bős–nagymarosi vízlépcső csehszlovák oldalán. A prágai hírügynökség csak 5 nap múlva számol be az esetről.
December 3. – Moszkvába utazik Németh Miklós kormányfő és Nyers Rezső, az MSZP elnöke, hogy tájékoztatást kapjon Mihail Gorbacsovtól a máltai csúcstalálkozóról. A miniszterelnök szovjet kollégájával, Nyikolaj Rizskovval is tárgyal a kétoldalú áruforgalom feszültségeiről és a jamburgi beruházásról.
December 4. – A Pénzügyminisztérium államtitkára képviselők előtt közli: az ország belső tartalékai olyan minimálisak, hogy ha a parlament nem szavazza meg a költségvetési tervezetet, rövid időn belül be kell jelenteni fizetésképtelenségünket. A folyó évben a költségvetési hiány 21 milliárd forint helyett várhatóan 49 milliárd forint lesz. A Nemzetközi Valutaalap 1990-ben a fizetésimérleg-hiány további radikális csökkentését várja, ellenkező esetben várhatóan nem nyújt újabb hiteleket Magyarországon. – Drágulnak egyes szalámifélék, mirelitáruk és égetett szeszes italok. – Elkészül a verseny- és ártörvény tervezete, amelynek elképzelései között szerepel, hogy a jelenlegi Árhivatalból kartellhivatal alakuljon.
December 5. – A forintot 10%-kal elértékelik a konvertibilis valutákhoz képest. A Magyar Nemzeti Bank azzal indokolja a döntést, hogy romlik az ország konvertibilis fizetési mérlege s folytatódik az eladósodás.
December 6. – Washingtoni források szerint lehetséges, hogy a súlyos viták miatt felfüggesztik a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország szakértői között. A vita tárgya a magyar költségvetési deficit és a fizetésimérleg-hiány. A Magyar Nemzeti Bank mindezt cáfolja. – Az Európai Közösség 1 milliárd ECU hitelt nyújt Magyarországnak, ha Budapest megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal. – A kormány meggyorsítja a csődbe jutott vállalatok felszámolását, ugyanis az 50 fizetésképtelen cég több mint 100 milliárd forintos tartozásával megbénítja a pénzügyi életet. – A kormány úgy dönt, hogy dec. 11-étől vámbiztosítékot kell fizetniük azoknak a külföldi turistáknak, akik vámköteles vagy kereskedelmi mennyiségű árut hoznak be az országba. – A Rába mosonmagyaróvári gépgyára 8 órás sztrájkkal próbálja kikényszeríteni elszakadását a győri központtól. – A Volt Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége és a Kelet Népe Párt megalakítja a Turul Népe Választási Szövetséget.
December 7. – A kormány kötelezi a csődbe jutott vállalatok szanálószervezeteit, hogy 48 órán belül jelezzék: vállalják-e a fizetésképtelenné vált cég pénzügyi támogatását. – Grósz Károly egy miskolci pártgyűlésen azt javasolja: szervezzék meg az MSZMP rendezőgárdáját Borsod megyében, mert politikai hibának tartja a munkásőrség felszámolását. – Megjelenik a világ eddigi legkisebb újsága: a Heves Megyei Népújság különszáma 50×70 mm-es.
December 8. – Budapesten 3 napos nemzeti csúcstalálkozó kezdődik az Országgyűlés, a kormány, ill. a különböző pártok és érdek-képviseleti szervezetek között. Az első napon egyetértés alakul ki abban, hogy az első és legfontosabb feladat az ország talpon maradása, a békés átmenet feltételeinek megteremtése. A 16 párt többsége úgy foglal állást, hogy az Országgyűlésnek önfeloszlatását követően csak a stabilitást szolgáló törvényeket kell megalkotnia. Eltérnek a vélemények arról, mikor legyenek a választások. – A művelődési tárca 5 milliárd forint értékben 22 épületet kap az MSZP-től a felsőoktatás céljaira.
December 9. – A nemzeti csúcstalálkozón az Országgyűlés, a kormány és az érdek-képviseleti szervezetek vezetői egyetértenek abban, hogy a parlamenti választásokat márc. második felében célszerű megtartani. Megállapodnak abban is, hogy a kormány az Országgyűlés dec.-i ülésszakára előkészíti a teljes bérliberalizálás tervezetét. – Időközi országgyűlési képviselő-választást tartanak Budapest V. kerületében, de a választást meg kell ismételni, mert a szavazásra jogosultaknak csak alig 40%-a adja le voksát.
December 10. – Budapesten a nemzeti csúcstalálkozó párbeszédsorozatának 3. napján éles vita alakul ki a kormány és a képviselők között az 1990. évi költségvetésről. A törvényhozók nem értenek egyet azzal, hogy már dec.-ben megtárgyalják a tervezetet, míg a kormány sürgeti a parlamenti vitát, mert a Nemzetközi Valutaalap a megállapodás feltételeként a költségvetés elfogadását jelölte meg. – Országszerte tiltakoznak a lakásgazdálkodással kapcsolatos törvénytervezet, vagyis a lakbéremelések és a lakáskölcsönök kamatainak megadóztatása ellen. – A Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja, hogy a legújabb minisztériumi elképzelések szerint 20% helyett csak 16%-kal emeljék a tanárok fizetését. – Az 1995-ös világkiállítás budapesti helyszínéül Lágymányost jelöli ki a tervpályázat zsűrije.
December 11. – A kormány 100 millió forinttal készenléti alapot hoz létre a mezőgazdaság számára. – A Demisz jan.-tól lemond vagyonáról. Az ifjúsági szervezet a kormánynak ajánlja fel 70 ingatlanát azzal a kikötéssel, hogy a vagyon továbbra is ifjúsági célokat szolgáljon. – Budapest belvárosában környezetvédők tüntetnek a levegőszennyezés ellen.
December 12. – Küldöttség élén Brüsszelbe utazik Horn Gyula külügyminiszter, hogy tanácskozzon a 24 fejlett tőkés ország képviselőivel, ill. tárgyaljon a Nemzetközi Valutaalap elnökével, akinek Németh Miklós kormányfő írásos üzenetet küldött. – Olaszország 150 millió dolláros hitelt nyújt Magyarországnak. – Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén Sebők János képviselő azt javasolja: 1990 végéig vonják ki a szovjet csapatokat Magyarországról, s erről a kormány mielőbb kezdjen tárgyalásokat Moszkvával. – Megalakul a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának utódszervezete, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa román egyházi vezetőkhöz fordul Tőkés László temesvári lelkész érdekében.
December 13. – Londonba utazik Németh Miklós kormányfő. Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásain úgy vélekedik: a Nyugatnak nem kellene megvárnia a támogatások folyósításával a választásokat, mert addig Magyarország nehéz helyzetbe kerülhet. – Brüsszelben Horn Gyula a legfejlettebb tőkés országok miniszteri értekezletén kijelenti: a magyar kormány eltökélt abban, hogy az átalakulás programját végrehajtsa, még ha ez kezdetben társadalmi konfliktusokkal jár is. – Budapesten tárgyal a Vatikán különleges ügyekkel megbízott apostoli nunciusa, Francisco Colasuonno érsek.
December 14. – Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága elfogadja az 1990. évi költségvetés tervezetét, de a lakásgazdálkodásról szóló koncepciót (miként már több parlamenti bizottság) elutasítja. Németh Miklós miniszterelnök közli: ha a lakáskoncepciót a parlament nem fogadja el, a kieső 10-12 milliárd forint pótlására nincs elképzelése a kormánynak. – Budapest és Bécs megkapja az 1995-ös világkiállítás megrendezésének jogát. – A Hazafias Népfront Országos tanácsa úgy dönt, hogy a szervezet minden körzetben jelöltet állít a választásokon. A mozgalom egyúttal választási szövetséget hoz létre Hazafias Választási Koalíció néven. – A Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában felmenti Peyer Károly egykori szociáldemokrata politikust azokban a vádakban, amelyekért 1948-ban törvénysértő módon elítélték.
December 15. – Az Országos Tervhivatal elnöke közli, hogy a kormány 1990-ben szeretné benyújtani Magyarország felvételi kérelmét az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba. – Az illetékes szlovák szakminiszter leállítja a Duna áttöltését célzó munkálatokat a bős–nagymarosi térségben. – Szövetséget alakít a választásokra a Független Magyar Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Politikai Foglyok Szövetsége. – Újabb szálláshelyet alakítanak ki a hajléktalanoknak Budapesten.
December 16. – Budapestre érkezik Helmut Kohl. A nyugatnémet kancellárt az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktorává avatják. Helmut Kohl az ünnepségen ismételten köszönetet mond azért a segítségért, amelyet Magyarország nyújtott az NDK-menekültek kiutazása érdekében. – Sopronban tárgyal japán és osztrák kollégájával Horn Gyula külügyminiszter. – A SZOT főtitkára a figyelmeztető sztrájknál is keményebb eszközöket helyez kilátásba, ha a kormány nem enyhít a foglalkoztatási gondokon, ill. nem biztosítja a teljes bérliberalizálást és a tulajdonreformot.
December 17. – A kormány dönt a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium átszervezéséről. A belügy területén különválasztják az állambiztonsági és a közbiztonsági feladatokat, a honvédelmi tárcát pedig kettéválasztják egy katonapolitikai feladatokkal foglalkozó részre és a fegyveres erőkre. Kárpáti Ferenc vezérezredes tartalékállományba helyezését kéri. – Az élelmiszerárak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá kerülnek. – Megkezdődik az MSZMP XIV. kongresszusa; szervezői nem ismerik el az okt.-i pártkongresszus határozatait.
December 18. – Az Országgyűlés felszólítja a román kormányt, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket. A parlament támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja Tőkés Lászlót. – A román hatóságok hajnalban gyakorlatilag lezárják a magyar határszakaszt, miután előző nap kormányellenes tüntetés volt Temesvárott. – Budapesten este több ezren tüntetnek a Hősök terén Tőkés László mellett. – Részvénytársasággá alakul a Hungária Biztosító. A részvények 51%-a a magyar államé, 49%-a pedig egy müncheni székhelyű biztosítótársaságé. – Nyugdíjba megy Horváth Ede. A Rába vezérigazgatója a személye és a cége körül kialakult helyzettel indokolja döntését.
December 19. – Az Országgyűlés heves vita után, de elfogadja a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programját, amelynek célja a vállalkozások élénkítése, a szerkezetváltás gyorsítása, a gazdaságtalan vállalatok támogatásának csökkentése és az elkerülhetetlen szociális feszültségek enyhítése. – Lemond MSZP-elnökségi tagságáról Németh Miklós. A kormányfő azzal indokolja döntését, hogy a pártelnökség a minisztertanács költségvetési előterjesztését csak alapvonalaiban, a lakáskoncepciót pedig egyáltalán nem támogatja. – A temesvári események miatt válságstábot alakít ki a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa.
December 20. – Az Országgyűlés elfogadja a kormány némileg módosított lakáskoncepcióját. Eszerint a lakbérek febr. 1-jétől átlagosan 35%-kal emelkednek, a lakáscélú állami hitelekre pedig kamatadót vetnek ki. – A Külügyminisztériumba kérik Románia budapesti nagykövetét. A magyar kormány hivatalosan tiltakozik Romániánál Tőkés László meghurcolása és a temesvári tüntetés vérbefojtása miatt, egyúttal követeli, hogy Románia újból engedélyezze a magyarok beutazását, ne akadályozza a bukaresti magyar nagykövetség tevékenységét, s határolja el magát azon állításoktól, melyek szerint Magyarország áll a romániai megmozdulások mögött.
December 21. – Az Országgyűlés 1990. márc. 16-i hatállyal kimondja feloszlását. A képviselők elfogadják az 1990. évi költségvetés tervezetét, valamint a fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényt. – A nyugdíjak és a gyermekek után járó anyagi támogatások emeléséről dönt a kormány: a nyugdíjakat 200–550 forinttal egészítik ki jan.-tól, a családi pótlékot pedig egységesen havi 300 forinttal. – Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap és a magyar pénzügyi vezetők tárgyalásain megállapodnak, hogy jan. első felében Budapesten folytatják a megbeszéléseket. – Újabb szovjet csapatkivonásokat jelent be Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter. 1990-ben távozik Magyarországról 1 harcászati rakétadandár, 1 vadászbombázó repülőezred, 1 gépesített lövészezred, 2 harckocsi-zászlóalj és 2 építőalakulat. – A minisztertanács levélben kéri az ENSZ BT elnökét: vizsgálja meg a testület összehívásának lehetőségét a nemzetközi biztonságot veszélyeztető romániai helyzet miatt.
December 22. – Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök 1990. márc. 25-ére kitűzi az országgyűlési választásokat. – Élelmiszer- és gyógyszer-segélyszállítmányokat indít Romániába több magyar szervezet és intézmény.
December 23. – Horn Gyula külügyminiszter bejelenti; Magyarország a hatalom hivatalos képviselőjének tekinti Romániában a Nemzetmentő Tanácsot. – Battonya térségében 2 helikopter berepül Magyarország légterébe, de rövid időn belül távozik. A honvédség és a légvédelem folyamatosan tartja a kapcsolatot a román hadsereg vezetőivel.
December 24. – Horn Gyula külügyminiszter ismerteti a Nemzetmentő Tanácstól kapott üzenetet, amelyben hangoztatják: Románia új viszonyt kíván kialakítani Magyarországgal s fel akarja számolni a kapcsolatok feszültségforrásait. – Ismét zavartalan az áthaladás a magyar–román határon. – Budapesten ökumenikus éjféli istentiszteletet tartanak, amelyen a több tízezer résztvevő a temesvári áldozatokról is megemlékezik.
December 26. – Szűrös Mátyás és Németh Miklós táviratban üdvözli az új román vezetőket. A kormányfő hangsúlyozza: a magyar nép jószomszédként és igaz barátként minden lehetséges segítséget megad a harcok okozta súlyos károk helyreállításában. Az új román vezetés ismételten megköszöni Magyarország segítségét és szolidaritását.
December 27. – A magyar kormány elválaszthatatlannak tartja a magyar–román kapcsolatok alakulását attól, hogy mennyiben érvényesülnek a kollektív és az egyéni nemzetiségi jogok a szomszéd országban. Nyilatkozatában egyúttal hangoztatja, hogy a magyarság helyzetének rendezését csak Románia területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet elősegíteni.
December 29. – A Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámol arról, hogy közvetlenül a dec.-i parlamenti ülésszak előtt a fizetésképtelenség jelei mutatkoztak az országon. – Bukarestben tárgyal Horn Gyula: megállapodnak, hogy főkonzulátusokat nyitnak Debrecenben és Kolozsvárott, a 2 fővárosban pedig kulturális intézetet létesítenek, Romániában biztosítják a magyar oktatási hálózat kiépítését, a magyar sajtótermékek árusítását és a Magyar Televízió adásának vételét, s garantálják azt is, hogy a Magyarországra menekült román állampolgárok hazatérve teljes jogvédelmet kapnak. – A romániai rászorulók javára segélykoncertet rendeznek a Budapest Sportcsarnokban. – Kettészakad a Kisgazdapárt: Szegeden megalakul a Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt.
December 30. – A Magyar Vöröskereszt közli: eddig 450 tonna segélyszállítmány indult Magyarországról Romániába.
1990. január 2. – Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök azt tartja az egyik legnagyobb veszélynek, hogy a belpolitikai életben eluralkodik a zűrzavar és a bizonytalanság. Ezért szerinte a választások időszakában a tanácsoknak kell biztosítaniuk a nyugodt és kiegyensúlyozott körülményeket. – Közös önkormányzati és önigazgatási szervezetet hoznak létre a Magyarországon élő horvátok, románok és szlovákok. – Megkezdődik az országos népszámlálás.
Január 3. – Király Zoltán és Raffay Ernő országgyűlési képviselők azt javasolják, hogy a jövőben mindig a nép válasszon köztársasági elnököt. – A Független Kisgazdapárt elhatárolja magát a (szegedi) Nemzeti Kisgazdapárttól, és hangsúlyozza, hogy nem történt pártszakadás, hiszen Szegeden olyanok alakították meg a szervezetet, akiket a párt már korábban kizárt. – A magyar–román határszakaszon megszüntetik a decemberi romániai forradalom idején megerősített szolgálatot.
Január 4. – A kormány Nemeskürty István írót nevezi ki a Magyar Televízió elnökségének élére. A testület tagjai: Chrudinák Alajos, Czigány György, Vitray Tamás, Gombár János, Pálfy G. István, Dömölki János, Kővári Péter és Horváth Ádám. A minisztertanács megerősíti korábbi határozatát, hogy a Televízió és a Rádió felügyeletére kinevezett bizottság elsődleges feladata a függetlenség, a pártatlanság és az esélyegyenlőség biztosítása a politikai átmenet során. – A kormány bizottságot hoz létre a nyugati országok által ígért pénzügyi támogatás felhasználásának egyeztetésére. – Magyar–dél-afrikai külügyminiszteri tárgyalások kezdődnek Budapesten. A találkozó miatt több apartheidellenes szervezet tiltakozik. – Az MSZP nem vállal semmiféle közösséget az elmúlt korszak olyan közismert vezetőivel, mint Biszku Béla, Gáspár Sándor, Korom Mihály vagy Németh Károly. A pártelnökség szorgalmazza egy parlamenti ad hoc bizottság felállítását a volt vezetők személyi felelősségének kivizsgálásáról. – Önálló parlamenti képviseletet követel magának 7 hazai cigányszervezet.
Január 5. – Kipattan a lehallgatási botrány: az SZDSZ bejelenti, hogy az állambiztonsági szolgálat a levéltitok megsértésével és a telefonok lehallgatásával adatokat gyűjt az ellenzéki pártokról és szervezetekről. A szabad demokraták és a Fidesz feljelentést tesz az ügyben, és felszólítja Németh Miklós kormányfőt, határolja el magát az állambiztonsági szolgálat törvénysértő tevékenységétől, ill. mentse fel tisztségéből Horváth József belügyi osztályvezetőt, Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettest, s kezdeményezze Horváth István belügyminiszter lemondását. Németh Miklós elhatárolja magát a lehallgatásoktól, és felkéri a legfőbb ügyészt, hogy soron kívül folytassa le a vizsgálatot. – Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága határozatban indítványozza a parlamentnek: hatalmazza fel a minisztertanácsot, hogy szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok mielőbbi kivonását, lehetőség szerint már az év végéig. – A kormány közös csehszlovák–magyar tudományos vizsgálatokat javasol annak érdekében, hogy végleges döntést lehessen hozni a bős–nagymarosi vízlépcső jövőjéről. Ezt azon a megbeszélésen közlik, amelyen a kormány, valamint 24 párt, szervezet és környezetvédő mozgalom vesz részt. – A minisztertanács felére csökkenti azok számát, akik 1990-ben soron kívül jogosultak személygépkocsi-kiutalásra. – A SZOT tiltakozik a következő héten életbe lépő drasztikus áremelések miatt. A szaktanács vezetője, Nagy Sándor szerint minden korábbinál nagyobb az a veszély, amely az országot egy szűk gazdasági hatalmi elit részéről fenyegeti.
Január 6. – A kormány arra kéri a politikai szervezeteket és az állampolgárokat, hogy ne avatkozzanak Románia belügyeibe, ugyanis hírek szerint egyes erdélyi településeken magyar állampolgárok szervezkednek. – A dél-afrikai külügyminiszter budapesti látogatása miatt éles kirohanást intéz Magyarország ellen a fajüldöző rendszerrel szemben álló Afrikai Nemzeti Kongresszus főtitkára.
Január 7. – A belügyminiszter elrendeli, hogy azonnal zárolják a belső biztonsági szolgálat azon osztályának az anyagát, amelyet törvénysértéssel vádolt meg az SZDSZ és a Fidesz. A belügyi tárca vezetője bizottságot nevez ki az ügy felderítésére. A belső biztonsági szolgálat munkatársai visszautasítják azokat a vádakat, hogy öncélúan vagy bizonyos politikai erők megbízásából dolgoznának. – Izraelben tárgyal a magyar külügyminiszter. Horn Gyula személyében 1967 óta először látogat Tel-Avivba ilyen magas rangú kelet-európai vezető. A két ország külügyminisztere kulturális, oktatási és tudományos megállapodást ír alá.
Január 8. – Áremelések. A húsféleségek ára átlagosan 32%-kal emelkedik, a tejé és tejtermékeké 43%-kal. Drágul a cigaretta, a szeszes ital, a benzin. Az ivóvíz- és a csatornaszolgáltatási díj átlagosan 336%-kal nő. A kormány ellentételezésként emeli a nyugdíjakat, a családi pótlékot, ill. a gyes és a gyed legkisebb összegét. – A Katonai Főügyészség nyomozást rendel el a Belügyminisztérium állományába tartozó azon ismeretlen tettesek ellen, akiket az SZDSZ és a Fidesz jelentett fel törvénytelen adatgyűjtés miatt. Az ügyben az Alkotmánybíróság is vizsgálatot indít. – A szovjet vezérkari főnök helyettese bejelenti, hogy 1990-ben újabb szovjet csapatokat vonnak ki Magyarországról: 1 légi és 1 gépesített lövészezredet, valamint 2 harckocsi-zászlóaljat szerelnek le, és mintegy 6 ezer katona távozik. – Az áruellátási zavarok miatt a kormányfő beszámoltatja a kereskedelmi minisztert. – A Televíziót és a Rádiót felügyelő bizottság úgy dönt, hogy a választási kampány kezdete előtti héten a pártok, valamint a televíziós és rádiós szakemberek képviselőivel együtt dolgozza ki a kampány nyilvánosságára vonatkozó szabályokat. – Izraelben Horn Gyula külügyminiszter kijelenti: Magyarország felülvizsgálja a cionizmussal kapcsolatos eddigi álláspontját. – Az MSZDP országos vezetősége azt javasolja az állampolgároknak: indítsanak engedetlenségi mozgalmat, s ne fizessék be a lakáshitelek után kivetett kamatadót. A szociáldemokraták felkérik az Alkotmánybíróságot, vizsgálja felül az erről hozott törvényt. – A Művelődési Minisztérium előtt tüntetnek a Képcsarnok Vállalat dolgozói, tiltakozva az ellen, hogy a Művészeti Alap pénzügyi hiányát a nyereséges Képcsarnok elárverezésével kívánják fedezni.
Január 9. – Németh Miklós kormányfő a KGST szófiai csúcsértekezletén kijelenti: a szervezet vagy alapjaiban megváltozik, vagy megszűnik létezni. Javasolja, hogy hozzanak létre munkacsoportot, amely kidolgozza a KGST új működési elveit. – A belügyminiszter kész arra, hogy az Országgyűlés jan.-i ülésszakán beszámoljon a lehallgatási botrány kivizsgálásáról. – A Televízió elnöksége Aczél Endrét felmenti kettős főszerkesztői beosztásából, és a Híradó, ill. A Hét c. műsorok új főszerkesztőjévé Pálfy G. Istvánt nevezi ki.
Január 10. – Szófiában a KGST 45. ülésszakán magyar–szovjet kormányfői találkozót tartanak: Németh Miklós és Nyikolaj Rizskov elsősorban a KGST-n belüli együttműködés korszerűsítéséről tárgyal. – Nyugatnémet kitüntetést kap Horn Gyula. A Stresemann Társaság aranyérmével ismerik el a magyar külügyminiszternek az NDK-menekültek érdekében kifejtett tevékenységét. Horn Gyula találkozik Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral, aki hangoztatja: az NSZK a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordít Magyarországgal fenntartott kapcsolataira. – Az MSZDP vezetői, miután betekintenek a lehallgatási botrány irataiba, úgy nyilatkoznak, hogy a rájuk vonatkozó dokumentumok megerősítik a gyanút: kívülről gerjesztették a szociáldemokratákat megosztó viszályt. – Tüntetések és sztrájkok megszervezését is lehetségesnek tartja a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa, ha rövid időn belül nem sikerül megállapodni a kormánnyal egy antiinflációs csomagtervben. – A Nyilvánosság Klub elfogadhatatlannak tartja, hogy az MSZP választási kampányának vezetője, Pozsgay Imre államminiszter felügyelje a nemzeti médiumokat. – Szovjet és magyar tudósok arra gyanakszanak, hogy Petőfi Sándor helyett egy fiatal nő földi maradványaira bukkant a Megamorv Petőfi Bizottság kutatócsoportja Barguziban.
Január 11. – 17 év után helyreállítják a magyar–chilei diplomáciai kapcsolatokat. – A belügyminiszter rendeletben szabályozza a márc. 25-ére kitűzött választások lebonyolítását. – A magyar–román művelődési és oktatási kapcsolatok helyreállítását, ill. kétoldalú tárgyalásokat kezdeményez Glatz Ferenc művelődési miniszter. – Az Országgyűlés megbízott elnöke több mint 86 ezer, a pornográfia és az erőszakkultusz terjedése ellen tiltakozó aláírást vesz át. – Hajnalban ismeretlen tettesek törnek-zúznak az MSZP szigetszentmiklósi szervezetének irodájában.
Január 12. – A minisztertanács kabinetje megtiltja, hogy a belső elhárítás titkos eszközöket alkalmazzon. A lehallgatási botrány kapcsán intézkednek arról is, hogy az elmúlt időszakban keletkezett valamennyi iratot zárolják. – A Fidesz és az SZDSZ újabb levélben követeli a miniszterelnöktől Horváth István belügyminiszter lemondását. – Budapesten a csehszlovák külügyminiszter, Jiří Dienstbier és magyar kollégája, Horn Gyula egyetért abban, hogy nincs akadálya a jogos nemzetiségi igények kielégítésének. – Lemond a MÚOSZ elnöke. Róbert László azzal indokolja döntését, hogy az újságíró-szövetség vezetősége megváltoztatta azt az álláspontját, amely egyértelműen bírálta a Magyar Televíziót felügyelő kuratóriumot.
Január 13. – Budapest 14. választókerületében a pótválasztások második fordulójában az SZDSZ képviselőjelöltje, Tamás Gáspár Miklós győz. – Németh Miklós kormányfő bejelenti: Magyarország és a Szovjetunió egyaránt úgy látja, hogy semmilyen szempontból nincs szükség a szovjet csapatok magyarországi jelenlétére, ezért megállapodtak az egységek mielőbbi kivonásában. – A magyar–csehszlovák külügyminiszteri tárgyalásokon megállapítják: megvan a lehetőség a nézetkülönbségek rendezésére. Kicserélik annak a kétoldalú szerződésnek az okmányait, amely szabályozza a jogsegélyt, ill. a kapcsolatokat a jogi ügyekben. – Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter tengerentúli tárgyalásainak eredményeként a Világbank 300 millió dolláros hitelt ad a magyar telefonhálózat fejlesztésére. – Németh Miklós kormányfő visszautasítja azokat a szemrehányásokat, amelyeket a héten bevezetett áremelések miatt Nagy Sándor szakszervezeti vezető intézett hozzá. A miniszterelnök tárgyalásokat javasol. – Több mint 5 éves tárgyalássorozat után Budapesten aláírják a japán–magyar megállapodást arról, hogy a Suzuki cég autó-összeszerelő üzemet létesít Magyarországon. – Vegyes vállalat alapításáról ír alá szerződést a General Motors és a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár.
Január 14. – A csehszlovák külügyminiszter, Jiří Dienstbier elmondja: budapesti tárgyalásain egyetértettek a bős–nagymarosi vízlépcsőről kötött eredeti szerződés felülvizsgálásában. – A Magyar Rádióban elhangzik az MDF egyik vezetőjének, Csurka Istvánnak az a jegyzete, amely sokak szerint antiszemitizmustól sem mentes. Az írás nyomán a Rádió több munkatársa visszautasítja, hogy továbbra is közreműködjön a Vasárnapi Újság c. műsorban.
Január 15. – Budapest vendége több mint 50 fős küldöttség élén a japán kormányfő, Kaifu Tosiki. – Budapesten tárgyal a luxemburgi külügyminiszter, Jacques Poos is. – Az MDF követeli, hogy a lehallgatási botrány kivizsgálására alakuljon parlamenti bizottság ellenzéki és független képviselőkből. – Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja ajánlja a kormánynak, hogy már az Országgyűlés jan.-i ülésszakára terjessze be a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslatot. – Az MSZMP központi bizottsága szerint a kormány megszegi a népnek tett ígéreteit. A Munkáspárt úgy véli: egyre fenyegetőbb a jobboldali szélsőség és az anarchia veszélye. – A Fővárosi Tanács 1990. évi költségvetéséből mintegy 600 millió forint hiányzik a BKV működtetéséhez, 390 millió pedig a szemétégető felépítéséhez.
Január 16. – A japán kormányfő Budapesten bejelenti, hogy a tokiói Exim Bank 3 évre 500 millió dolláros hitelkeretet nyit a magyar gazdaság fejlesztésére. – Pártközi egyeztetőbizottságot alakítanak az MSZP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldal párttá alakult szervezeteinek részvételével a választások televíziós, rádiós és sajtónyilvánosságának szabályozására. – Bukarestben Glatz Ferenc művelődési miniszter megállapodást köt arról, hogy febr. elején Budapesten szerződést írnak alá a magyar–román kulturális vegyes bizottság felállításáról; magyar–román történésztalálkozó lesz; engedélyezik a magyar újságok romániai terjesztését; kölcsönösen támogatják a kisebbségi oktatást. – Pozsgay Imre lemond a Rádió és a Televízió felügyeletét végző bizottság ellenőrzéséről. – A szovjet déli hadseregcsoport a korábban kötött egyezménynek megfelelően kiüríti az esztergomi katonai kórházat. – Először hozzák nyilvánosságra Magyarországon a rendőrség szolgálati szabályzatát.
Január 17. – Lemond a Belügyminisztérium belső biztonsági szolgálatának vezetője, Horváth József. – Az MSZP visszautasítja azokat a vádakat, miszerint a pártnak szerepe volt a telefonlehallgatások és titkos megfigyelések elrendelésében. – A kereskedelmi miniszter felfüggeszti a teljes rubelelszámolású exportot, miután a magyar gazdaság számára elviselhetetlenné vált az óriási rubelaktívum. – Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén úgy döntenek, hogy febr.-tól 4800 forint lesz a minimális bér, ha a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa is elfogadja ezt az összeget. – Rómában Horn Gyula külügyminiszter megállapodik, hogy eltörlik a két ország közötti vízumkényszert a 30 napnál rövidebb utak esetében. – A szlovák kormányfő és a prágai magyar nagykövet megegyeznek, hogy a dunai vízlépcső hatásvizsgálatai után tárgyalásokat kezdenek a bős–nagymarosi kormánymegállapodás módosításáról. – Magyarországnak új nagykövete van Moszkvában Györke Sándor személyében.
Január 18. – Budapestre érkezik a francia köztársasági elnök, François Mitterrand. – A kormány úgy dönt, hogy febr.-tól átlagosan 25%-kal emeli a komfortos, 46%-kal pedig az összkomfortos állami lakások bérét. Határoz arról is, hogy bevezeti az átmeneti munkanélküli-járadékot, amelynek összege a munkanélküli-segély 75%-a. – Béremelést követelve kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a közúti közlekedési dolgozók. – Kulturális, irodalmi és művészeti sajtótermékek támogatására 100 millió forinttal Osvát Ernő Alapítványt hoz létre a művelődési miniszter.
Január 19. – Végvári József, a belső biztonsági szolgálat őrnagya az SZDSZ és a Fidesz közös sajtótájékoztatóján bejelenti: ő juttatta el e lehallgatási botránnyal kapcsolatos dokumentumokat az említett két pártnak. – A nap folyamán felfüggesztik állásából Végvári József őrnagyot, aki ellen államtitok megsértése miatt feljelentést tesznek a Katonai Főügyészségnél. – A kormányfő annyiban tartja magát felelősnek a lehallgatási botrány miatt, hogy 1989. okt. 23-a után nem szervezte át a belügyi apparátust a honvédelmi tárcához hasonlóan. Németh Miklós úgy ítéli meg, hogy a szolgálat működése már nem veszélyezteti közvetlenül a békés átmenetet. Elmondja: ő maga pártokról szóló jelentést csak akkor kért, amikor a békés átmenetet veszélyeztető akcióról kapott híreket, pl. Nagy Imre temetése vagy okt. 23-a előtt. – Franciaország 2 milliárd frank kedvezményes hitelt nyújt Magyarországnak. – A KGST-n belül Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország felmondja a szocialista turista-valutaárfolyamok és a kereskedelmi fizetések kötelező egyeztetését. – Az MSZP szerint veszély fenyegeti a békés átmenetet, ezért kiáltványban hívja fel az ország demokratikus erőit a szélsőségek és a tisztességtelen politikai eszközök elleni harcra.
Január 20. – Budapesten mintegy 2 ezer ember tüntet a Belügyminisztérium épülete előtt a lehallgatási botrány lassú kivizsgálása miatt. Az SZDSZ, a Fidesz és az MDF követeli a belügyminiszter azonnali lemondását és a belügyi állomány lecserélését. – A MÚOSZ és a Nyilvánosság Klub szerint az emberek nem tudnak felkészülni a választásokra, ha nem szűnik meg a tömegkommunikációra nehezedő politikai nyomás. – A Magyar Néppárt új elnököt választ Fekete Gyula író személyében. – Zárva tartanak a pénztárak a budapesti Déli pályaudvaron, mert hajléktalanok tömege lepte el a nagycsarnokot. – Rupert Murdoch sajtómágnás megvásárolja a Mai Nap és a Reform. c. lapok részvényeinek felét.
Január 21. – A kormány azonnali hatállyal megszünteti az illegális megfigyeléseket folytató belügyminisztériumi ügyosztályt s leállítja az iratmegsemmisítést. Az ülésen felmentését kéri Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettes. – Lapértesülések szerint magas rangú nyugati diplomaták aggodalmukat fejezték ki az MDF vezetői előtt Csurka Istvánnak a rádióban elhangzott jegyzete miatt. A Magyar Demokrata Fórum mindezt cáfolja.
Január 22. – Budapesten négyoldalú regionális együttműködési tanácskozás kezdődik Magyarország, Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia részvételével. – Kiskereskedők sztrájkolnak az áfa-átalány megszüntetése és a nyugtaadási kötelezettség bevezetése miatt.
Január 23. – Az Országgyűlés ülésén a lehallgatási botrány miatt lemond Horváth István belügyminiszter. A parlamentben Németh Miklós kormányfő önmérsékletre szólítja fel a pártokat, s azt kéri, hogy a jövőben ne szítsanak mesterségesen bizonytalanságot és bizalmatlanságot, ill. ne keltsenek hisztérikus hangulatot. A miniszterelnök bejelenti, hogy hamarosan szovjet–magyar szakértői tárgyalások kezdődnek Budapesten a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok teljes kivonásáról. – 12 szervezet aláírásával pártközi megegyezés születik a márc.-i országgyűlési választások etikai szabályairól. – A magyar–román szakértői vegyes bizottság ülésén magyar részről azt javasolják, hogy a két ország dolgozzon ki közös dekrétumot a nemzetiségek kezelésének alapelveiről. A román fél nem ad érdemi választ. – Béremelést követelve hajnalban kétórás sztrájkot tartanak a BKV dolgozói.
Január 24. – A kormány úgy dönt, hogy ápr.-tól már mindenkinek alanyi jogon jár a családi pótlék, azaz mindazok megkapják, akik gyermeket nevelnek.
Január 25. – Az Országgyűlés bizottságot hoz létre a belső biztonsági szolgálat tevékenységének kivizsgálására. A parlament átmeneti időszakra az igazságügy-minisztert hatalmazza fel a titkosszolgálati módszerek alkalmazásának ellenőrzésére. Az Országgyűlés elfogadja az értékpapírtörvényt. – A kormány Gál Zoltán államtitkárt bízza meg a Belügyminisztérium vezetésével. – Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1989. évi költségvetés hiányának finanszírozására 33 milliárd forint rövid lejáratú hitelt vegyen fel a Magyar Nemzeti Banktól. – Németh Miklós kormányfő és Nagy Sándor szakszervezeti vezető egyetért abban, hogy veszélybe került a békés átmenet és az ország működőképessége, ezért meg kell akadályozni az infláció felgyorsulását. – Az MSZP feljelenti Torgyán Józsefet, az Országgyűlés választási bizottságának a tagját, amiért egy nyilatkozatában fasizmussal rágalmazta a pártot. – A bíróság egyévi felfüggesztett börtönre ítéli Antoniewicz Rolandot, amiért nyilas röpiratot terjesztett.
Január 26. – Az Országgyűlés elfogadja a földtörvény módosítását, megszünteti az alkoholisták kényszergyógykezelését, s törvényt fogad el az Állami Vagyonügynökségről, valamint az egyéni vállalkozásokról. – Budapesten tárgyal a csehszlovák államfő. Václav Havel tárgyalásain megállapodnak abban, hogy a bős–nagymarosi vízlépcső ügyében a szakértői eszmecserék után kormányszintű tanácskozást tartanak. A csehszlovák államfő lengyel–magyar–csehszlovák csúcstalálkozót javasol. – A Katonai Főügyészségen többszöri felszólítás után megjelenik a lehallgatási botrány kipattanója, Végvári József őrnagy. – Felrobban, majd lezuhan egy magyar katonai repülőgép Győr-Sopron megyében. A MIG–23-as két pilótája életét veszti.
Január 27. – Váratlanul lemond az Egyesült Államok budapesti nagykövete, Mark Palmer, mert egy amerikai beruházási vállalkozás vezetője lesz. – Az MSZDP országos választmányának ülésén Petrasovits Anna elnök arról beszél, hogy a párt kapcsolata meglazult az SZDSZ-szel és a Fidesszel, mert eltérően ítélik meg a privatizációt és a szakszervezeti kérdést. – Az MSZMP folytatja csaknem egy hónapja berekesztett kongresszusát. – Centrumpártok Nemzeti Szövetsége néven közösen készül az országgyűlési választásokra a Magyar Függetlenségi Párt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Szociáldemokrata Párt egyik szárnya és a Magyar Radikális Párt.
Január 28. – Izraelbe utazik Pozsgay Imre államminiszter. – Gazdasági tanácskozást tart Budapesten az MDF elnökének, Antall Józsefnek a vezetésével a Kék Szalag Bizottság, a Híd csoport, valamint állami intézmények és gazdálkodó szervezetek képviselői. – A Független Kisgazdapárt országos aláírásgyűjtést kezdeményez a földeladások felfüggesztése érdekében.
Január 29. – Németh Miklós kormányfő egynapos látogatásra Strasbourgba utazik, ahol részt vesz az Európa Tanács parlamenti közgyűlésen. – Budapesten a szakszervezetek kezdeményezésére mintegy 30 ezren tüntetnek a Parlament előtt a romló életkörülmények és a fenyegető munkanélküliség miatt. A demonstráció után sokan előzetes bejelentés nélkül tüntetnek a Televízió székháza előtt. – Egyhetes látogatásra Washingtonba utazik az MDF elnöke, Antall József és a párt külügyeinek vezetője, Jeszenszky Géza. – Az MDF elnöksége elhatárolja magát mindenféle antiszemita megnyilvánulástól; ám egyúttal indokolatlannak tartja, hogy Csurka Istvánnak, az elnökség tagjának a rádióban elhangzott jegyzetéről tovább folyik a sajtóvita. – Miskolcon bölcsészettudományi magánegyetem nyílik. – A Művelődési Minisztérium átadja az izraelita felekezetnek a budapesti Wesselényi utcában működő iskola épületét.
Január 30. – Budapesten megkezdődik a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállamának Nyitott égbolt elnevezésű konferenciája az ellenőrző berepülések szabályozásáról. – Románia hozzájárul a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásához.
Január 31. – Az Országgyűlés felhatalmazza a minisztertanácsot, hogy a magyar–szovjet kormányközi tárgyalásokon szorgalmazza a szovjet csapatok mielőbbi teljes kivonását. A képviselők elfogadják a sajtótörvény módosítását és az Állami Számvevőszék létszámára és éves költségvetésére vonatkozó javaslatot. Az Országgyűlés nyilatkozatban támogatásáról biztosítja a romániai Nemzetmentő Front Tanácsát, ill. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes politikai erők továbbra is a romániai kisebbségek jogainak korlátozására törekszenek. – A külügyminiszter kész akár 24 órán belül megnyitni a kolozsvári főkonzulátust. – Debrecenben a 95-ös választókerület szavazatszámláló bizottságának elnökét, Újfalusi Ferencet gyanúsítják azzal, hogy a nov-i népszavazáson több mint 100 szavazólapot meghamisított. – A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája nem kíván csatlakozni a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsához, mert szerinte ez a testület átgondolatlan és felelőtlen tüntetéseket szervez.
Február 1. – Ismét emelkedik számos élelmiszer ára. E naptól drágulnak a lakbérek, a vízdíjak, a helyi közlekedés tarifái, a vasúti és közúti személyszállítási díjak és egyes távközlési szolgáltatások ára. – Az Országgyűlés elfogadja azt a törvényjavaslatot, amely vagyonnyilatkozatra kötelezi mindazokat, akik 1980 óta magas köztisztséget töltöttek be. – Magyar–szovjet tárgyalások kezdődnek Budapesten a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. – Az Országgyűlés által kiküldött független vizsgálóbizottság megalapozatlannak tartja azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a Tengizben dolgozókat életveszély fenyegeti. – Budapesten tárgyal a kanadai Quebec tartomány miniszterelnöke, Robert Bourassa.
Február 2. – A kormány az MHSZ társadalmi szervezetté alakítása érdekében két miniszteri biztost nevez ki, a Nemzetbiztonsági Szolgálat szervezeti kereteinek kialakítására pedig Raft Miklós vezetésével bizottságot alakít. A minisztertanács kezdeményezi a vezetői keresetek korlátozását. – Budapesten a szovjet és a magyar tárgyaló felek megállapodnak, hogy a lehető legrövidebb időn belül kormányközi egyezményt írnak alá a szovjet csapatok kivonásáról. – A magyar külügyminiszter felszólítja a román vezetést: nyomja el az újjáéledt nacionalizmust, s védje meg az országban élő nemzeti kisebbségek jogait. – Budapestre érkezik Tőkés László temesvári lelkész.
Február 3. – Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a svájci Davosban egy nemzetközi gazdasági fórumon kijelenti: a német újraegyesítés elkerülhetetlen, és a magyar politika ezt realitásként fogja fel. – Ismeretlen tettesek betörnek az MSZP szolnoki irodájába, iratokat és hangfelvételeket visznek el, a helyszínen pedig az SZDSZ jelvényét ábrázoló matricát hagynak. – Az MSZP egyik elnökségi tagja, Vass Csaba azzal indokolja a nemzeti médiumokat felügyelő bizottság létrehozását, hogy a politikai szervezetek nem tűrték tovább először az MSZMP, majd az SZDSZ egypárti fennhatóságát a Televízióban. – Az SZDSZ vezetői választási nagygyűlésen úgy nyilatkoznak, hogy az új kormányban a Fidesszel, a Kisgazdapárttal és az MSZDP-vel lépnének koalícióra, de a partnerek között az MDF-et is számba veszik. – Osztrákok, szlovákok és magyarok közösen tüntetnek a Duna mentén a bősi erőmű megépítése ellen.
Február 4. – Önként jelentkezik az a két férfi, aki iratokat lopott el az MSZP szolnoki irodájából. A kazetták kivételével az iratok megkerülnek. Az SZDSZ kizárja tagjai közül a két fiatalembert. – Ismeretlenek betörnek az SZDSZ veszprémi irodájába, az MSZP kőbányai választási irodájában pedig fiatalok garázdálkodnak.
Február 5. – Ismét drágulnak egyes élelmiszerek. – Budapesten aláírják a magyar–román kulturális együttműködési megállapodást. Mindkét ország támogatja a nemzetiségi szervezetek és intézmények kapcsolatfelvételét az anyaországban működő kulturális szervezetekkel és intézményekkel. Megegyeznek abban is, hogy 1990-ben közös magyar–román megemlékezés lesz Aradon okt. 6-án. – Budapestre érkezik az Európa Tanács főtitkára, Catherine Lalumičre, hogy tájékozódjon a reformok előrehaladásáról. – Megérkezik Magyarországra az első jelentősebb mennyiségű kőolajszállítmány az Adria-távvezetéken. A szovjet olajszállítások csökkentése miatt Magyarország 200 ezer tonna kőolajat vásárol Iraktól.
Február 6. – A kormány és a katolikus püspöki kar felbontja az 1950-ben kötött megállapodást, miután az Országgyűlés alkotmányerejű törvényt alkotott a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról. – A Magyar Nemzeti Bank saját hatáskörében 2%-kal leértékeli a forintot. – Az SZDSZ bejelenti, hogy nem vesz részt az újabb nemzeti csúcstalálkozón, mert szerinte a tanácskozást nem készítették kellően elő. Az MDF ahhoz a feltételhez köti részvételét, hogy rendeljenek el árstopot az alapvető élelmiszerekre, s adjanak garanciát a közvagyon védelmére. – Rendkívüli közgyűlés tart a Magyar Tudományos Akadémia. – Az MDF tiltakozik amiatt, hogy a szovjet déli hadseregcsoport a választások időszakában hadgyakorlatokat tervez a Dunántúlon. A szovjet csapatok parancsnoka ezt cáfolja.
Február 7. – A nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon a 16 párt egyetért abban, hogy az Országgyűlés már csak olyan törvényeket hozzon, amelyek múlhatatlanul szükségesek a békés átmenet garantálásához és a gazdaság működőképességének fenntartásához. Heves vita alakul ki a kopogtatócédulák rendszere körül. – Budapesti tárgyalásai után az Európa Tanács főtitkára úgy nyilatkozik, hogy Magyarország felvételének feltétele a márc.-i választások zavartalansága és a reformok folytatása. – Ottawába utazik Horn Gyula a NATO és a Varsói Szerződés külügyminisztereinek Nyitott égbolt elnevezésű tanácskozására. – A Legfőbb Ügyészség megállapítja: Mindszenty József hercegprímás perében Rákosi Mátyás személyes utasítására többször átírták a kihallgatási jegyzőkönyvet, hogy bizonyítani tudják a köztársaság-ellenes összeesküvést.
Február 8. – A honvédelmi miniszter felszólítja a szovjet déli hadseregcsoport parancsnokát, hogy febr.-tól ápr. közepéig ne tartsanak olyan gyakorlatot, amely a helyőrségek elhagyásával jár. – A paksi atomerőmű hulladékát egyelőre az üzem területén fogják tárolni, miután nem kapták meg az engedélyt az ófalui atomtemető építésére. – A Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága felszólítja az Országgyűlést, ill. a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás illetékeseit, hogy lépjenek fel az antiszemita és más diszkriminatív megnyilvánulások elkövetőivel szemben.
Február 9. – Németh Miklós kormányfő és Agostino Casaroli bíboros Budapesten aláírja a magyar–vatikáni diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló egyezményt. A két állam között 1945-ben szakadt meg a diplomáciai viszony. – A kormány rendelete szerint ezentúl az ország nem adhat el fegyvert olyan államnak, ahol megsértik az alapvető emberi jogokat, ahol háború folyik, ill. amely válságövezetben van. – Spanyolország 2 millió dolláros hitelt ad Magyarországnak vegyes vállalatok létesítésére. – Magyarország egyoldalúan felmondja a kettős állampolgárság kizárásáról 1979-ben Romániával megkötött egyezményt. – Megkezdődik a Nógrádi Szénbányák felszámolása.
Február 10. – A földforgalom befagyasztását követeli 15 ezer tüntető a Parlament előtt. A követelésekről a Független Kisgazdapárt petíciót ad át az Országgyűlés elnökének. – Pozsgay Imre egy választási nagygyűlésen azt mondja, hogy ha az MSZP-t, és a baloldalt kiszorítják a politikai küzdőtérről, akkor nem Európa, hanem a Balkán felé fog haladni az ország. – A Hazafias Választási Koalíció erős nagykoalíció létrehozását tartja szükségesnek.
Február 11. – Budapesten a Szent István Bazilikában hívek ezrei előtt celebrál hálaadó szentmisét Agostino Casaroli bíboros. Az istentiszteleten megjelenik Németh Miklós kormányfő és felesége, valamint a kabinet több tagja.
Február 12. – Magyarország 1 milliárd dolláros áthidaló kölcsönt kap a Közös Piactól, ha sikerül megállapodnia a Valutaalappal. – Az Alkotmánybíróság úgy foglal állást, hogy az Országgyűlés módosíthatja az alkotmányt annak érdekében, hogy a nép közvetlenül válassza meg a köztársasági elnököt. – A Legfőbb Ügyészség nyomozást rendel el a megszüntetett munkásőrség több vezetője ellen, vagyonátmentési akciók és pénzügyi visszaélések gyanújával. – Rubik Ernő elnökletével megalakul a Magyar Mérnökakadémia.
Február 13. – A Magyar Nemzeti Bank képviselői a Nemzetközi Valutaalap követeléseinek megfelelően szándéknyilatkozatot írnak alá arról, hogy 1990-ben 10 milliárd forintnál nem lehet több a költségvetés hiánya, a konvertibilis fizetési mérleg hiánya nem lehet 550 millió dollárnál több, s az év végére teljesen meg kell szüntetni a rubelelszámolású magyar export aktívumát. – A bécsi haderő-csökkentési tárgyalásokon Magyarország azt javasolja, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai legfeljebb 225 ezer katonát állomásoztathassanak határaikon kívül. – A magyarországi csapatcsökkentések részeként megszűnik a nagyatádi gépesített lövészdandár. – Megalakul a Magyar Hírlap Kiadói Rt., amelynek 40%-át az angol sajtómágnás, Robert Maxwell vásárolja meg. – Rómában 12, ill. 8 évi börtönbüntetésre ítélnek két magyar heroincsempészt, akik dec.-ben 20 kiló kábítószert akartak bevinni Olaszországba.
Február 14. – Leninvárosban feldühödött tüntetők fogadják és lökdösni kezdik Grósz Károlyt, aki a városi televízióban szerepelt volna egy stúdióvitában. – Iraktól 15 millió dollárnyi, hosszú évek óta befagyasztott magyar követelés fejében 210 ezer tonna kőolajat vásárol Magyarország. – Az Alkotmánybíróság nem találja alkotmányellenesnek a képviselő-választásokkal kapcsolatos ajánlószelvényekre vonatkozó rendelkezést. – A vérellátás feltételeinek javítására 400 millió forint többlettámogatást ad a kormány.
Február 15. – Bejelentik, hogy másnaptól leáll a termelés az Ikarusnál, mert a szocialista export visszafogása felborította az együttműködést a partnerek között. Az Ikarus több mint 1 milliárd forintos tartozása miatt a Csepel Autógyárban kényszerszabadságra küldenek 600 dolgozót. – Az MSZMP felháborítónak és súlyos veszélyekkel fenyegető esetnek tartja a Grósz Károlyt Leninvárosban érint inzultust. Az MDF helyi szervezete elhatárolja magát a volt pártvezető elleni megmozdulástól. A tüntetést a Demokrata Fórum szervezte, de a szervezet szerint Grósz Károlyt az MDF aktivistái védték meg a tüntetőktől.
Február 16. – A kormány megköveti a magyar népet az 1945 és 1963 közötti törvénysértésekért. Az erről szóló törvénytervezetet az Országgyűlés elé terjesztik. A minisztertanács határozottan elítéli a Grósz Károly elleni leninvárosi inzultust. A kormány nem tartja alaptalannak azt az aggodalmat, hogy a szaporodó antidemokratikus jelenségek komolyan veszélyeztethetik a választások tisztaságát. – A lehallgatási botrány egyik főszereplője, Végvári József őrnagy átadja az Országgyűlés vizsgálóbizottságának a Belügyminisztériumból általa kijuttatott iratokat. – Grósz Károly szerint szervezett újfasiszta provokáció volt, ami vele Leninvárosban történt. – Az MDF elhatárolódik azoktól a pártoktól, amelyek az ország gazdasági fellendülését a nagytőke hirtelen beáramlásától vagy az 1947-es földtulajdonviszonyok helyreállításától remélik. – Az SZDSZ szerint az infláció 3–4 év alatt évi 5–6% alá szorítható vissza. – A fiatal demokraták szerint a gazdasági kibontakozás egyetlen lehetséges megoldása az MDF és az SZDSZ koalíciója. – Pénzbüntetésre ítélik azokat a volt SZDSZ-tagokat, akik betörtek az MSZP szolnoki irodájába.
Február 17. – Az MDF választási nagygyűlésén Antall József elnök közli: pártjának célja, hogy Magyarországon a csaknem 90%-os állami tulajdon néhány év alatt 30%-ra csökkenjen. – Az MSZDP elnöke, Petrasovits Anna elképzelhetőnek tartnak, hogy a választások után ismét együttműködik a nov.-i népszavazáskor létrejött kiskoalíció. – Budapesten megnyílik az ország első magánpatikája.
Február 19. – Megkezdődik a tárgyalássorozat Szűrös Mátyás ideiglenes államfő és az egyes pártok között az újabb nemzeti csúcstalálkozó előkészítéséről. – A pártközi egyeztetőbizottság úgy dönt, hogy az országos listát állító pártok bizottságot alakítanak a választási kampány felügyeletére. – Az Állami Számvevőszék úgy ítéli meg, hogy az MSZMP 1989. nov.-ben benyújtott vagyonmérlege nem minősíthető teljes körűnek, s nem alkalmas a szept.-i vagyoni helyzet bemutatására. – Czinege Lajos nyugalmazott miniszterelnök-helyettesnek, egykori honvédelmi miniszternek 10 napon belül ki kell költöznie 9 szobás, 460 négyzetméteres rózsadombi szolgálati lakásából.
Február 20. – Horn Gyula elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarország jó néhány év múlva a NATO politikai szervezetének tagja legyen. – A Magyar Nemzeti Bank újabb 2%-kal leértékeli a forintot. – Budapestre érkezik az amerikai külügyminiszter első helyettese, Lawrence Eagleburger, hogy tájékozódjon a választások előtti Magyarország helyzetéről.
Február 21. – Az amerikai külügyminiszter első helyettese budapesti tárgyalásain hangsúlyozza: Magyarország csak akkor számíthat a vezető ipari országok jelentősebb támogatására, ha a magyar kormány következetesen megvalósítja a parlament által elfogadott gazdaságpolitikát. – Az MSZDP elnöke, Petrasovits Anna kifejti: pártja attól fél, hogy a hatalomváltásban véglegesen megrendülhet a szakszervezeti mozgalom, mert egy jobboldali kormány szétverheti az érdekvédelmi szervezeteket.
Február 22. – A bécsi leszerelési tárgyalásokon Magyarország azt javasolja, hogy ne a két katonai tömb egyezzen meg az európai hagyományos haderők csökkentéséről, hanem inkább az egyes országok vállaljanak kötelezettséget. – A Televíziót és a Rádiót felügyelő bizottság kialakítja azokat a szabályokat, amelyek alapján a nemzeti médiumok sugározhatják a választási műsorokat. – A Fidesz tiltakozik amiatt, hogy a kormány még a választások előtt meg akar állapodni a szovjet vezetéssel a Magyarországon állomásozó csapatok kivonásáról.
Február 23. – Megszakadnak azok a tárgyalások, amelyeken a szovjet–magyar kétoldalú kereskedelmi megállapodást kellett volna kidolgozni. A Szovjetunió ugyanis a jövőben nem tart igényt a magyar gépipari termékekre, ám nem akar lemondani az élelmiszer-ipari és közszükségleti cikkekről. A Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámol róla: bizonytalanság alakult ki a külföldi pénzpiacokon Magyarország megítélésében, sőt olyan hírek is elterjedtek, hogy az új kormány be akarja jelenteni az ország fizetőképtelenségét. – Az SZDSZ Kiss Jánost választja megbízott pártelnöknek. – A Honvédelmi Minisztérium bejelenti, hogy 1990-ben 10 ezerrel kevesebben vonulnak be katonának, mint 1989-ben.
Február 24. – A magyar–szovjet határon nemzetközi tiltakozó nagygyűlést tartanak a Munkács közelében épülő katonai radarállomás ellen.
Február 25. – A Független Kisgazdapárt főügyésze, Torgyán József választási nagygyűlésen bejelenti: az új koalíciós kormányban pártja javasolni fogja, hogy Magyarország lépjen ki a Varsói Szerződésből. – A Kereszténydemokrata Néppárt szerint az országot csakis koalíciós kormány vezetheti ki a válságból. – A Fidesz csak az államigazgatás felső szintjén tartja szükségesnek a változtatásokat, minden más területen a szakmai hozzáértést tekinti alapvető követelménynek.
Február 26. – Megrovásban részesítik a belső biztonsági szolgálat volt vezetőit, Pallag Ferencet és Horváth Józsefet, amiért nem szüntették be az irányításuk alatt álló belügyi részleg törvénysértő tevékenységét. Államtitok megsértése és kötelességszegés miatt Végvári József őrnagyot is megrovásban részesítik. –A kormány dönt arról, hogy az egy főre jutó jövedelem kiszámításakor a jövőben nem kell beszámítani a különböző társadalmi juttatásokat. A módosítás visszamenőleges hatályú, vagyis akik már befizették a kamatadót, de az új törvény szerint erre nem kötelesek, visszakapják a pénzt. – Több párt tiltakozik az ellen, hogy a Televízió közvetítse Németh Miklós kormányfő márc. 15-i beszédét. – Az Ikarusnak mintegy 1500 dolgozója tüntet a Parlament előtt autóbuszokkal, átgondolt állami döntéseket követelve.
Február 27. – Az Országos Választási Bizottság kisorsolja az országos listát állító 12 párt sorrendjét: MDF, Magyar Néppárt, MSZMP, Független Kisgazdapárt, Fidesz, SZDSZ, Vállalkozók Pártja, MSZP, Agrárszövetség, Hazafias Választási Koalíció, Kereszténydemokrata Néppárt, MSZDP. – Budapestre érkezik a brit külügyminiszter, Douglas Hurd. – Szokai Imre külügyminiszter-helyettes magához kéreti a budapesti román ügyvivőt, s nyomatékosan kéri, ne korlátozzák a magyar nyelvű könyvek bevitelét Romániába. – Az MTA rendkívüli közgyűlésén elfogadják a tudományos testület új alapszabályát. Az Akadémia a jövőben önkormányzattal rendelkező autonóm köztestületként kíván működni. – Az SZDSZ nem ért egyet azokkal a tervekkel, amelyek megtiltanák a különböző pártok márc. 15-i rendezvényeinek televíziós közvetítését.
Február 28. – Budapesten a brit külügyminiszter bejelenti, hogy az angol kormány 5 éven át 25 millió fonttal segíti a magyar szakemberképzést és az iparszerkezet átalakítását. – Az Országgyűlés, jóllehet hiányosnak tartja, elfogadja az MSZP vagyonelszámolását. A képviselők jóváhagyják a beszámolót az ország pénzügyi helyzetéről s megszavazzák a társadalombiztosítási törvényt.
Március 1. – Az Országgyűlés úgy határoz, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a nép választja, nem pedig az új parlament. Dönt arról is, hogy szept.-től magánszemélyek, jogi személyek és egyházak is létesíthetnek oktatási intézményeket. A kamatadó eltörlését javasoló két képviselő visszavonja indítványát, miután a kormány bejelenti: lemond, ha leszavazzák a költségvetés e bevételi forrását. – A szakértői tárgyalások második fordulójában kiderül: jelentősen eltér a magyar és a szovjet álláspont a csapatkivonások végleges határidejéről és ütemezéséről. – A Belügyminisztérium felmond az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatalnak, mert az a tárca szerint nem alkalmas a szavazatok összeszámlálására. – Az SZDSZ követeli, hogy a választások technikai lebonyolításának jogát adják vissza a Népesség-nyilvántartó Hivatalnak. – A Fejér Megyei Főügyészség az SZDSZ és a Fidesz bejelentését követően megállapítja, hogy a székesfehérvári volt munkásőrbázison nem folytatnak törvényellenes tevékenységet.
Március 2. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy a létminimum szintjére, azaz 4300 forintra emeli a legkisebb nyugdíjakat, valamint a gyes és a gyed legalacsonyabb összegét. A lehallgatási ügyeket vizsgáló bizottság jelentésének vitájában Németh Miklós kormányfő elmondja, hogy nov.-ben egyes volt megyei MSZMP-vezetők fegyveres puccsot készítettek elő. – A SZOT utódszervezetének kongresszusán úgy ítélik meg, hogy az elmúlt 4 évtized a szakszervezeti mozgalom történetében is zsákutcának bizonyult, s ezért egyes szakszervezeti vezetőket is súlyos felelősség terhel. – Olaszország 200 milliárd líra kormányhitelt nyújt Magyarországnak.
Március 3. – Az SZDSZ szerint a kormány azzal, hogy eddig nem számolt be a nov.-i puccskísérletről, fedezte a demokráciát veszélyeztető erőket. – A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alakuló kongresszusán zárt alapítású vagyonkezelő rt. létrehozásáról döntenek. – A magyar kohászat történetének legsúlyosabb tragédiája Ózdon: hidrogénrobbanás következtében életét veszti 12 ember.
Március 4. – Az MSZMP, a Fidesz és a Független Kisgazdapárt is tényeket és haladéktalan nyomozást követel a kormányfőtől a nov.-i hatalomátvételi kísérlet ügyében. – A Független Kisgazdapárt választási nagygyűlésén úgy nyilatkoznak, hogy a kisgazdák az SZDSZ-szel, a Fidesszel, az MSZDP-vel és esetleg az MDF-fel készek koalícióra lépni. – A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Nagy Sándort, a SZOT volt főtitkárát választja elnökévé.
Március 5. – A nemzeti csúcstalálkozón részt vevő 12 párt kívánatosnak tartja, hogy a választásokon induló szervezetek tartózkodjanak a békés átmenetet veszélyeztető megnyilvánulásoktól. Németh Miklós kormányfő megerősíti parlamenti bejelentését a puccskísérletről, de nem látja időszerűnek, hogy újabb adatokat hozzon nyilvánosságra. – Az országos listát állító pártok bizottságot alakítanak a választási kampány nyilvánosságának felügyeletére. – Eredménytelenül zárulnak a magyar–szovjet kereskedelmi tárgyalások Moszkvában, mert nem tudnak megegyezni a rubel és a dollár átszámítási arányában. – Hollandiában utazik Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter. Ez az első alkalom, hogy a magyar honvédelmi tárca elfogadja egy NATO-tagország miniszterének meghívását.
Március 6. – Az MSZMP felkéri az Országgyűlés megbízott elnökét, hogy a parlament vizsgáltassa ki Németh Miklós bejelentését a puccskísérletről. – Az SZDSZ panasszal él a katonai főügyésznél a lehallgatási ügyben hozott enyhe ítéletek miatt. – A magyar–román belügyminiszter-helyettesi találkozón elhangzik, hogy Románia hozzájárul a Magyarországon tartózkodó romániai menekültek letelepedéséhez. – A japán kormány 66 millió dollár exporthitel-garanciát nyújt a Suzuki magyarországi beruházásához.
Március 7. – A kormány felajánlja, hogy a legnagyobb 12 párt 3 képviselője megfigyelőként részt vegyen a magyar–szovjet csapatkivonási tárgyalásokon Moszkvában. – A Honvédség egyik vezetője az országos listát állító 12 pártnak tartott tájékoztatón elmondja, hogy a Szovjetunió egy korábbi stratégiai doktrínának megfelelően Magyarországon halmozta fel azokat a harci anyagokat, amelyeket egy feltételezett agresszióra válaszoló, nagyméretű támadó hadművelethez használtak volna fel. – Mégis az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal fogja összesíteni a választásokon leadott szavazatokat, de a visszaélések kiküszöbölésére további biztosítékokat építenek be a rendszerbe.
Március 8. – Németh Miklós miniszterelnök ismételten azt javasolja a csehszlovák kormányfőnek, hogy először szakértői tárgyalásokon tisztázzák a bős–nagymarosi beruházás vitatott kérdéseit, a végleges döntést pedig bízzák az új kormányra és parlamentre. – Svédország 150 millió dolláros hitelt nyújt a Magyarországra irányuló svéd export és magánberuházások finanszírozására. – A Belügyminisztérium tájékoztatója szerint Magyarországon az év első két hónapjában 60%-kal, sőt néhány megyében 100%-kal több bűncselekményt követtek el, mint 1989 hasonló időszakában. – Az MSZP szóvivője bejelenti, hogy a választások után a párt elköltözik a Jászai Mari téri székházából, és az épületet visszaadja a kormánynak.
Március 9. – Moszkvában a küldöttségek megállapodnak abban, hogy márc. 12-én megkezdik a szovjet csapatok a kivonulást Magyarországról. Az egyezmény szerint 1991. jún. 30-a után egyetlen szovjet katona sem lesz Magyarországon. – Az MSZMP a köznyugalom megzavarása és hamis vád bűntette miatt feljelenti a miniszterelnököt a legfőbb ügyésznél. A Munkáspárt szerint Németh Miklós bejelentése a puccskísérletről alkalmas volt arra, hogy gyűlöletet keltsen az MSZMP tagsága ellen. – Újabb vita robban ki a szociáldemokraták különböző szárnyai között, ezúttal arról, hogy kaptak-e pénzügyi támogatást az MSZMP-től, ill. az MSZP-től. – A Magyar Néppárt elnöke, Fekete Gyula választási nagygyűlésen hangoztatja: pártja a szélsőségektől mentes harmadik utat hirdeti politikájában.
Március 10. – Moszkvában a magyar és a szovjet külügyminiszter aláírja a szovjet csapatok magyarországi kivonásáról szóló egyezményt. – Az SZDSZ megbízott elnöke, Kiss János választási nagygyűlésen bejelenti: pártja az új parlamentben javasolni fogja, hogy iktassák törvénybe a Nagy Imre-kormány 1956-ban tett bejelentését Magyarország semlegességéről.
Március 12. – A kormány további szigorító intézkedéseket tart szükségesnek a rubelexport megfékezésére. Az engedélyek felülvizsgálatát a jövőben tárcaközi bizottság végzi az érdekképviseletek bevonásával. A minisztertanács bővíti az ingyenes gyógyszerellátásban részesülők körét. A kormány bejelenti: az új kabinet hivatalba lépéséig csak olyan döntéseket hoz, amelyek feltétlenül szükségesek a gazdaság és az állami szervezet működéséhez, ill. a szociális és létbiztonsághoz. – Megkezdődik a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról. Elsőként Hajmáskérről távozik 300 szovjet katona. – Szűrös Mátyás levélben kéri fel a csehszlovák elnököt, Václav Havelt a csehszlovákiai magyarság jogainak biztosítására s intézményeinek kialakítására. Az ideiglenes magyar államfő aggodalmát fejezi ki a főként Szlovákiában tapasztalható és egyre erősödő nacionalista megnyilvánulások miatt. – Törőcsik Mari elnökletével megalakul a Magyar Színészkamara.
Március 13. – A Parlamentben Németh Miklós átadja az 1990. évi Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A kormányfő beszédében megköveti a magyar szellemi életet az elmúlt 40 évben történt méltánytalanságokért. – Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt közli, hogy a szovjet szállítások akadozása miatt az első félévben akár 1 millió tonna kiesés is lehet kőolajból. – Több párt is nyilatkozatban erősíti meg, hogy szerinte felgyorsítható a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. Így vélekedik többek között az MDF, a Fidesz és az SZDSZ is. – A Hazafias Választási Koalíció tagjai nagygyűlésükön elutasítják azt a vádat, hogy a koalíció a kommunisták átmentését szolgálja. – A Központi Statisztikai Hivatal közli: a népszámlálás adatai szerint az ország népessége 1990. jan. 1-jén 10 450 000 volt.
Március 14. – Az Országházban utolsó, egyben ünnepi ülését tartja az 1985-ben megválasztott Országgyűlés. A képviselők törvényt fogadnak el az 1945 és 1963 közötti törvénysértő ítéletek semmissé nyilvánításáról, valamint a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok megszüntetéséről. – Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti és teljes egészében megsemmisíti a kamatadóról szóló törvényt és a végrehajtásáról rendelkező módosított minisztertanácsi rendeletet. – Nyilvánosságra hozzák a Belügyminisztérium ad hoc bizottságának jelentését a lehallgatási botrány kivizsgálásáról. A testület szerint a belső biztonsági szolgálat munkájának célja a pártok tevékenységének, kapcsolatainak és terveinek feltárása volt. – A Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa jóváhagyja a Magyarországnak nyújtandó 206 millió dolláros készenléti hitelt, amellyel a magyar kormány 1990-es gazdasági és pénzügyi programját támogatja. – Bejelentik: márc. 15-én elmarad a televízióban az ünnepségek élőközvetítése, mert a felügyelőbizottság döntése szerint a nemzeti médiumok nem jeleníthetik meg a pártok választási kampányelemeit, csupán utólagos, rögzített tájékoztatást adhatnak a megemlékezésekről. – Csepelen az SZDSZ tagjai eltávolítják talapzatáról a Lenin-szobrot. – Választási koalícióra lép a Magyar Néppárt és a Vállalkozók Pártja.
Március 15. – Országszerte megemlékezéseket és ünnepi gyűléseket tartanak a pártok és a szervezetek az 1948–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Budapesten a Várban több tízezres fáklyás felvonulást szervez az MDF, az SZDSZ és a Fidesz. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon, Kossuth Lajos szülőfalujában Németh Miklós kormányfő ünnepélyesen köszönti a világ valamennyi magyarját. – Washingtonban, az amerikai törvényhozás házában Szűrös Mátyás ideiglenes államfő részvételével leleplezik Kossuth Lajos szobrát.
Március 16. – Az SZDSZ tiltakozik amiatt, hogy a Magyar Televízió elnöksége és a Televíziót és Rádiót felügyelő bizottság megtiltotta a márc. 15-i ünnepségek közvetítését. – A felügyelőbizottság titkára közli: az előző héten az országos listát állító 12 párt és a Televízió képviselői megállapodtak a közvetítés részleteiben, de az SZDSZ ezt nem fogadta el, ezért a pártok többsége és a felügyelőbizottság nem látott garanciát arra, hogy a márc. 15-i ünnepségek kampánysemlegesek legyenek, így az egyenes közvetítés mellőzését kérték a Televízió elnökségétől. – Az Agrárszövetség elnöke, Nagy Tamás szerint nem lehet az 1947-es állapotoknak megfelelően újrakezdeni a mezőgazdasági termelést. – A Vállalkozók Pártjának választási nagygyűlésén az igazságtalan adózási rendszer megváltoztatását, a vám- és hitelpolitika felülvizsgálatát és egy valóban vállalkozóbarát szabályozórendszer kialakítását tartják a legfontosabb feladatnak.
Március 17. – Prágába utazik Horn Gyula a Varsói Szerződés külügyminisztereinek tanácskozására. A magyar külügyminiszter Václav Havel államfővel megállapodik abban, hogy a következő héten tárgyalásokat kezdenek a turistaforgalomban tervezett csehszlovák szigorításokról. – Németh Miklós kormányfő fogadja az MDF vendégeként Budapesten tartózkodó Lothar Späth baden-württembergi miniszterelnököt. – Az MSZDP nagygyűlésén Petrasovits Anna pártelnök hangoztatja, hogy a szociáldemokraták az osztálybékét hirdetik, mert a tőke és a munka csak együtt hozhat létre jólétet.
Március 18. – A Nyilvánosság Klub szerint a Televízió elnöksége és a felügyelőbizottság durván beavatkozott a választási kampányba azzal, hogy lemondta az élő televíziós közvetítést a márc. 15-i ünnepségekről. – Londonba utazik az MDF elnöke, Antall József és kíséretében Jeszenszky Géza, valamint Bethlen István. – A Kereszténydemokrata Néppárt nagygyűlésén hangsúlyozzák, hogy rendszerváltás alatt nemcsak gazdasági megújulást, hanem világnézeti változásokat is értenek.
Március 19. – Németh Miklós kormányfő egyezményt ír alá a református, az evangélikus, az unitárius egyház, valamint az izraelita hitfelekezet vezetőivel az 1948-ban kötött egyezmények felbontásáról. – A kormány úgy dönt, hogy ezentúl munkaszüneti nap lesz okt. 23-a, a köztársaság kikiáltásának napja, míg ápr. 4-e a jövőben munkanap. – Londonban a magyar–angol kapcsolatokról és a kelet-európai változásokról cserél véleményt Margaret Thatcher brit kormányfővel az MDF elnöke, Antall József. – Magyar és csehszlovák környezetvédők közösen tiltakoznak a szlovákiai Léva mellett épülő atomerőmű ellen.
Március 20. – Németh Miklós miniszterelnök üzenetben tiltakozik a román kormányfőnél amiatt, hogy Marosvásárhelyen feldúlták a magyar szervezet székházát, és súlyosan bántalmaztak több magyart, köztük Sütő András írót. A kormány különrepülőgépet indít Bukarestbe Sütő Andrásért. – Horn Gyula külügyminiszter az ENSZ közbenjárását kéri a Romániában élő magyarok ügyének kivizsgálására. – Az MDF elnöksége tüntetésre hív fel tiltakozásul a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom miatt. A felhíváshoz csatlakoznak a vezető magyar pártok. Tömegtüntetést tartanak Budapesten a Hősök terén, és több tízezres megmozdulások vannak vidéken is.
Március 21. – A Malév azonnali hatállyal leállítja a szovjet emigránsok Izraelbe szállítását, mert fenyegetést kapott egy palesztin szervezettől, s nem kívánja kockáztatni az utasok épségét. – A magyar kormánybiztos közli, hogy a csehszlovákok Bősnél felgyorsították a vízi erőmű építési munkálatait. – Budapesten kisebb dulakodás tör ki a tanácsköztársasági emlékműnél a Vérmezőn, ahová az Ifjúsági Demokrata Fórum demonstrációt, az MSZMP pedig megemlékezést hirdetett. – Pécsett kiürítik azt a 25 emeletes toronyházat, amelyet statikai hiányosságai miatt életveszélyesnek minősítettek.
Március 22. – Budapesten hosszan elhúzódó viták után aláírják az 1990. évi magyar–szovjet árucsere-forgalmi egyezményt. Megállapodnak abban, hogy a Szovjetunió a magyar követeléseket dollárban egyenlíti ki (1 transzferábilis rubelért 92 centet számolnak el), és 1991-től a kétoldalú kereskedelemben áttérnek a dollárelszámolásra. – A magyar kormány a leghatározottabban visszautasítja azokat a román vádaskodásokat, amelyek szerint külső beavatkozás okozta a marosvásárhelyi véres eseményeket. A budapesti vezetés kész a tárgyalásokra Romániával, de csak akkor, ha az érdemben válaszol a korábbi magyar kezdeményezésekre, és biztosítja a rendet az országban. – Az országos listát állító pártok, az MSZMP kivételével, közös nyilatkozatot fogadnak el, amelyben tiltakoznak a romániai magyarság egészét puszta létében fenyegető brutális támadások miatt. – Az új földosztás ellen 54 ezer aláírással tiltakozó petíciót nyújtanak át a Parlamentben Szűrös Mátyás ideiglenes államfőnek.
Március 23. – A magyar kormány követeli, hogy vizsgálják ki a Marosvásárhelyen történteket, valamint nevezzék meg és vonják felelősségre a bűnösöket. – Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök arra kéri a választókat, hogy vasárnap járuljanak az urnák elé, s tegyenek hitet a szabadság, a demokrácia és a Magyar Köztársaság mellett. – Az izraeli külügyminiszter magyarázatot kér a magyar hatóságoktól arra, hogy a Malév felfüggesztette a szovjet zsidó emigránsok Izraelbe szállítását. – A Legfőbb Ügyészség bűncselekmény hiányában megtagadja a nyomozást Németh Miklós kormányfő ellen, akit az MSZMP jelentett fel. – A Belügyminisztérium a sorozatos szoborrongálások miatt felkéri a helyi tanácsokat, hogy soron kívül döntsenek a közterületeken lévő szobrok sorsáról.
Március 24. – A bukaresti magyar nagykövet átadja Németh Miklós üzenetét a román kormányfőnek, aki elítéli a romániai szélsőséges megnyilvánulásokat. – Lisszabonban az Európa Tanács külügyminiszteri értekezletén meghívottként jelen lévő Horn Gyula azt kéri: a szervezet tegyen meg mindent a romániai magyarság védelméért. – A nyugatnémet alkancellár és egyben külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher Budapesten aláírja az NSZK és Magyarország közötti vízumkényszer eltörléséről szóló egyezményt, amely máj.-tól lép érvénybe. – A kormány sajnálatát fejezi ki, amiért a Malév leállította a Szovjetunióból kivándorló zsidók elszállítását Izraelbe, mert ez a döntés bátorítást jelent a nemzetközi terrorizmus számára.
Március 25. – Reggel 6 órakor országszerte megnyílnak a szavazóhelyiségek. 43 év után először ismét szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. A nap folyamán pontos adatokat még nem tudnak közölni, de az előrejelzések szerint a választók több mint 70%-a leadta voksát. Az Európa Tanács megfigyelői kedvezőnek nevezik a választásokon szerzett tapasztalataikat. – A román külügyminisztérium sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy Bukarestben hajnalban felgyújtották a Malév irodáját.
Március 26. – Az Országos Választási Bizottság még 24 órával a szavazatszámláló helyiségek bezárása után sem tud előzetes eredményeket nyilvánosságra hozni a választásokról. A szavazatok mintegy 80%-ának összeszámlálása alapján a pártok országos területi listáján az MDF vezet 24,5%-kal. – Nyugati hírügynökségek szerint a magyar választók zöme az eddigi rendszer ellen adta le voksát. Bizonyosra veszik, hogy az MDF és az SZDSZ részvételével koalíciós kormány alakul, és esetleg a Kisgazdapárt játssza a mérleg szerepét. – Németh Miklós miniszterelnök rendkívül fontosnak tartja, hogy mielőbb összeüljön az új parlament és az új kormány, hogy döntsenek a sürgető gazdasági kérdésekről. Németh Miklós kijelenti: kormánya mandátumának utolsó percéig felelősséggel fogja végezni munkáját. – Az MDF elsősorban a Független Kisgazdapártot tekinti koalíciós partnerének, de igen közel áll hozzá a Kereszténydemokrata Néppárt is. – Az SZDSZ nem tudja elképzelni a részvételét egy olyan koalícióban, amelyből a Fidesz ki lenne zárva. Kiss János megbízott pártelnök úgy véli, hogy ha az SZDSZ-nek vagy az MDF-nek nem sikerül természetes szövetségeseivel koalíciót alakítani, akkor bizonyára mindkét pártban van elég felelősségérzet ahhoz, hogy a nemzet érdekeinek megfelelően cselekedjék. – Pozsgay Imre szerint az MSZP-re különös felelősséget ró, hogy balközép pártként egyedül maradt a politikai küzdőtéren. – Az MSZDP alelnöke azzal indokolja pártjának teljes kudarcát a választásokon, hogy a szociáldemokraták a belviszályok után csak nov.-ben álltak talpra. A sajtótájékoztatón Petrasovits Anna pártelnök nem jelenik meg.
Március 27. – A választások első fordulójában a szavazatok számítógépes feldolgozása alapján az országos területi pártlistán az MDF győzött 24,7%-kal, második az SZDSZ 21,3%-kal, harmadik a Független Kisgazdapárt 11,7%-kal, negyedik az MSZP 10,8%-kal, ötödik a Fidesz 8,9%-kal, hatodik a Kereszténydemokrata Néppárt 6,4%-kal. Az egyéni választókerületekben mindössze 5 helyen volt eredményes a választás első fordulója, 171 helyen meg kell ismételni a szavazást. A választások második fordulóját ápr. 8-ára tűzik ki.
Március 28. – A román kormányfő, Petre Roman azt állítja, hogy a márc. 15-i ünnepségek és az ez alkalomból Erdélybe érkező magyarok viselkedése sértette a románok érzelmeit. – A román külügyminiszter-helyettes bejelenti: országa azonnal tárgyalásokat akar kezdeni Magyarországgal, mihelyt Budapesten felelős kormány lép hivatalba. – Felmentik állásából a Malév igazgatóját, Jahoda Lajost. Ismét zavartalan az utasszállítás a Malév tel-avivi járatain.
Március 29. – A kormányfő felkéri az Alkotmánybíróságot, hogy a kamatadót visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg. A minisztertanács úgy dönt, hogy az új parlament megalakulásával egyidejűleg megszünteti a Televíziót és a Rádiót felügyelő bizottságot. A kormány két kisebbségpolitikai alapítvány létrehozásáról is határoz. – Elkészül a pártok területi listáira leadott szavazatok összeszámlálásának végleges eredménye is. Ez megerősíti, hogy az első forduló győztese az MDF, s kívüle eddig 5 párt jutott be a parlamentbe. Az Országos Választási Bizottság a késlekedést azzal indokolja, hogy a számítógépes központban elakadtak a jegyzőkönyvek. – Az MDF és a Kereszténydemokrata Néppárt megállapodik, hogy igyekeznek segíteni egymás számára a mandátumok megszerzését. – Az SZDSZ és a Fidesz megállapodást köt, hogy bizonyos szavazókörzetekben jelöltjeik kölcsönösen visszalépnek a másik javára. – A MÚOSZ vezetősége úgy értesül, hogy titkos tárgyalások kezdődtek az MSZP megyei lapjainak és kiadóinak eladásáról. Sajtóértesülések szerint a nyugatnémet Springer konszern a vevő.
Március 30. – Magyarország 1 milliárd dolláros szerkezetváltási áthidaló kölcsönt kap az Európai Közösségtől. – Országos választási szövetséget köt a választások második fordulójára az MDF, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt. A Kisgazdapárton belül a döntés vitákat vált ki. – Felfüggesztik az MSZDP-ben betöltött valamennyi tisztségéből Petrasovits Anna pártelnököt mindaddig, amíg az ellene indított vizsgálat véget nem ér. – Az MSZP cáfolja, hogy tárgyalna a Springerrel a párttulajdonban lévő megyei lapok eladásáról. – A magyar és a dél-afrikai külügyminiszter megállapodik, hogy a közeljövőben állandó képviseletet nyitnak Budapesten, ill. Pretoriában. – A Recski Szövetség az egykori kényszermunkatábor helyén szobortemetőt akar létesíteni az eltávolításra ítélt Lenin-emlékművekből.
Március 31. – Németh Miklós kormányfő levelet ír a Zsidó Világkongresszus elnökének, és biztosítja arról: már nincs semmi akadálya annak, hogy a Szovjetunióból kivándorló zsidókat magyar repülőgépek vigyék Izraelbe. – Az SZDSZ tiltakozik amiatt, hogy a nyugatnémet Springer konszern tárgyalásokat folytat az MSZP-vel a megyei napilapok megvételéről. – Az MSZDP cáfolja, hogy felfüggesztették Petrasovits Anna elnököt, és hogy a pártvezetőség felajánlotta lemondását.
Április 1. – Az MDF elnöke választási nagygyűlésen arra szólítja fel a szavazókat, hogy a választások második fordulójában mindenki adja le voksát, és döntsön a két pólus, a Demokrata Fórum és az SZDSZ között. – Az SZDSZ megbízott elnöke kijelenti: pártja a választások második fordulójában le akarja győzni az MDF-et, mert csak így lehetséges, hogy a két szervezet az ország érdekében koalícióra lépjen. – Az MSZDP kibővített választmányi ülésén Petrasovits Anna pártelnök úgy véli, hogy pártja szervezettségét és testületi munkáját komoly hiányosságok jellemzik.
Április 2. – Az Alkotmánybíróság nem lát okot arra, hogy felülvizsgálja korábbi döntését, és a kamatadót Németh Miklós kormányfő kérésére visszamenőlegesen semmisítse meg. – A Springer konszern budapesti leányvállalata megveszi a Dunántúli Naplót, a Heves Megyei Népújságot és a Nógrádot, amelyek eddig az MSZP tulajdonában voltak. – A Hírlapkiadó Vállalat kollektívája tiltakozik amiatt, hogy az MSZP a dolgozók tudta nélkül egyszemélyes kft.-t alapított, s e társaság nevére íratta át az Esti Hírlap, a Vasárnapi Hírek, a Figyelő és a Magyarország c. lap tulajdonjogát. Nagy Imrét állítólag azzal bízták meg, hogy az említett lapokat külföldi tőkéseknek ajánlja föl. – Az MDF a választási kampány etikai kérdéseinek megvitatására a Parlamentbe hívja a második fordulóban érdekelt pártokat, mert szerinte az utóbbi időben eldurvult a választási küzdelem.
Április 3. – A mandátumhoz jutott 6 párt parlamenti tanácskozásán megállapodnak, hogy az eddigieknél következetesebben szereznek érvényt az etikai kódex előírásainak. – A valódi sajtószabadság érdekében emel szót a MÚOSZ, a Nyilvánosság Klub, a Magyar Rádiós és a Magyar Televíziós Kamara. – A Springer tulajdonába kerül a Tolna megyei napilap is. – Pro Renovande Cultura Hungariae néven 1 milliárd forintos kulturális alapítvány alakul.
Április 4. – 1990-ben évtizedek után először nem munkaszüneti nap ápr. 4-e. – A pártok eddig 223 millió forintot használtak fel az egész évre előirányzott 700 milliós költségvetési támogatásból. – Független szakértők szerint a Bécs-Budapest Világkiállítás magyar előkészítői közül többen telekspekulációba kezdtek az 1995-ös rendezvény területén.
Április 5. – A szovjet csapatkivonás összehangolására, a magyar érdekek érvényesítéséért magyar tárcaközi bizottság alakul. – A kisebbségi jogok kölcsönös biztosítására és a szélsőséges törekvések elítélésére szólít fel Békés megye tanácsa és az Arad megyei nemzeti szövetség ideiglenes tanácsa. – Ismét dolgoznak az Ikarus üzemeiben, miután a tervezettnél 800-zal több autóbuszra kaptak megrendelést a Szovjetuniótól.
Április 6. – Újabb megyei lapot szerez meg a Springer: A Komárom-Esztergom Megyei Dolgozók Lapját.
Április 8. – Az országgyűlési választások második fordulójának estéjén az összeszámlált szavazatok alapján már bizonyos, hogy az MDF a legerősebb párt az új parlamentben. A Demokrata Fórum elnöke, Antall József bejelenti: személyesen is javasolja, hogy tegyenek koalíciós ajánlatot a Független Kisgazdapártnak és a Kereszténydemokrata Néppártnak. A később nyilvánosságra hozott végeredmény szerint a 386 képviselői mandátumból az MDF 165-öt, az SZDSZ 91-et, a Független Kisgazdapárt 44-et, az MSZP 33-at, a Fidesz 21-et, a Kereszténydemokrata Néppárt 21-et, az Agárszövetség 1-et, a függetlenek 6-ot és a közös jelöltek 4-et szereztek meg. – Lemond a Magyar Televízió elnöksége. A kormány ügyvezető elnököt nevez ki az intézmény élére Szalacsi Tóth Albert személyében.
Április 9. – Pozsonyban csehszlovák–lengyel–magyar csúcstalálkozót tartanak a közép-európai együttműködésről. Szűrös Mátyás és Václav Havel közös nyilatkozatot fogad el a nemzetiségek jogairól. – Az MDF úgy számítja, hogy a kormánykoalícióban birtokolhatja a mandátumok 60%-át, s így partnereivel szilárd kormányt tud alakítani. – Az SZDSZ reméli, hogy a választásokon hatalomra került párt biztosítani fogja a nyugat-európai szokásoknak megfelelő jogokat az ellenzéknek. – A Független Kisgazdapárt mindenképpen be akar kerülni a kormányba, és magának igényli a földművelési tárcát. – Az MSZP úgy véli, hogy csak hosszabb távon képzelhető el az ellenzékbe került pártok együttműködése, ill. a baloldal lépéseinek összehangolása. – A fiatal demokraták szerint választási szereplésük lehetővé tette, hogy liberális irányvonalukat erősítve hosszú távra megtalálják helyüket a politikai palettán. – A Kereszténydemokrata Néppárt úgy ítéli meg, hogy néhány területen rendelkezik olyan szakértőkkel, akik felkészültségük alapján nagyban segíthetnék a kormány sikeres működését.
Április 10. – Az MDF választmánya szerint legkésőbb máj. 7-ére össze kell hívni a parlamentet. Az elnökséget felhatalmazzák, hogy kezdje meg a koalíciós tárgyalásokat elsősorban a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal. – Kritikus foglalkoztatási körzetté nyilvánítják Bátonyterenyét, Egercsehit, Recsket és Ózd környékét. A munkanélküliek támogatására a foglalkoztatási alapból 1 milliárd forintot különítenek el. – Azonnali intézkedéseket követel a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége a nemzetiség beolvadásának megfékezése érdekében.
Április 11. – A parlamentbe bejutott pártok vezetői megállapodnak abban, hogy máj. 2-án tartják meg az új Országgyűlés alakuló ülését. – Dél-koreai pénzintézetek 40 millió dolláros hosszú lejáratú hitelt nyújtanak a Magyar Nemzeti Banknak. – A nyugatnémet GSB cég cáfolja, hogy áron alul akart volna hozzájutni a budapesti Gerbeaud épületéhez. Előzőleg az SZDSZ pert indított az ügyben.
Április 12. – Az Országgyűlésbe bejutott pártok szakértői megállapodnak, hogy az új ideiglenes köztársasági elnök a parlament második ülésnapján fogja bejelenteni a kormányalakítási megbízást. – Az MDF országos gyűlésének küldöttei közfelkiáltással hatalmazzák fel az elnökséget a koalíciós tárgyalásokra. A választások győztes pártja maga kíván minisztert állítani a stratégiai fontosságú tárcák többségének élére. – Megalakul a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriuma, amelynek elnöke a neves Unicum-gyáros, Zwack Péter. – Telt ház van a hajdúszoboszlói menekülttáborban, hiszen a marosvásárhelyi események óta több mint 300 erdélyi érkezett oda.
Április 13. – Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök máj. 2-ára összehívja az Országgyűlés alakuló ülését. – Az MDF részéről bejelentik, hogy az új kormány leghamarabb máj. közepén alakul meg. Közlik, hogy biztatóan haladnak a tárgyalások a Kisgazdapárttal. Az új kormányban szerepet kaphatnak független szakértők és a fiatal demokraták is. Az MDF igényt tart a kül-, a bel- és a pénzügyi tárcára, ill. valamelyik gazdasági minisztériumra és a kultúra irányítására. – Rehabilitálják Kopácsi Sándort, aki 1956-ban Budapest rendőrfőkapitánya volt.
Április 14. – Antall József szerint Magyarország feltehetően 1992 és 1995 között tagja lesz a Közös Piacnak s 10 év alatt felzárkózik az európai átlagos gazdasági színvonalhoz. Az MDF elnöke úgy véli: újra kell értékelni a Varsói Szerződést s meg kell vizsgálni a kilépés lehetőségét. – Az MDF kiemelkedő stratégiai jelentőségű tárcának tekinti a Honvédelmi Minisztériumot.
Április 15. – A Független Kisgazdapárt azt tervezi, hogy a hasznosítható földterület mintegy 30%-át adják vissza a korábbi tulajdonosoknak. – Goldman környezetvédelmi díjjal tüntetik ki Washingtonban Varga János biológust, a Duna Kör megalapítóját.
Április 16. – Antall József, az MDF elnöke Magyarország számára azt tartja a legfontosabb feladatnak, hogy csatlakozzon az Európai Közösséghez. – Az MSZP országos választmánya megerősíti, hogy a párt nem folytatott tárgyalásokat az Axel Springer Budapest Kft.-vel lapgazdai jogainak átruházásáról. – Évtizedek óta először van jelen magyar miniszterelnök húsvéti nagymisén az esztergomi Bazilikában.
Április 17. – Pozsgay Imrét választják az MSZP parlamenti frakciójának vezetőjévé. – Az Egyesült Államok új budapesti nagykövete az 55 éves Charles Thomas, aki a közelmúltig külügyminiszter-helyettesként európai és kanadai ügyekkel foglalkozott.
Április 18. – Moszkvában aláírják a szovjet–magyar árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet, amelyet a tervek szerint utoljára kötöttek meg transzferábilis rubelben. – Az MDF és a Kisgazdapárt közös nyilatkozatban jelenti ki, hogy a koalíciós tárgyalások alapjaként kölcsönösen elfogadják egymás mezőgazdasági programtervezetét. – A Független Kisgazdapárt szeretné, ha az új parlamentben tagjai töltenék be az egyik alelnöki funkciót s több bizottság vezető tisztségét. – A Kisgazdapárt parlamenti frakcióvezetőjének Torgyán Józsefet, az SZDSZ parlamenti csoportjának élére pedig Tölgyessy Pétert választják meg. – A Fidesz értetlenül áll az MDF javaslata előtt, amely szerint a leendő kormány a fiatal demokratáknak fontos szakértői pozíciókat akar juttatni. – A parlamenti pártok szakértőinek a tanácskozásán az MSZP nem fogadja el az ülésterem bal szélét, ezért a független képviselőcsoport vállalja, hogy a baloldal legszélére ül.
Április 19. – A kormány javasolja, hogy már aug. 1-jétől egy évre csökkentsék a sorkatonai szolgálatot, ill. hogy a kamatadóként befizetett összeget 10%-kal növelve kapják vissza a károsultak. – A parlamenti pártok újabb konzultációján megerősítik, hogy az MDF adja az új Országgyűlés elnökét, aki egyúttal az ideiglenes köztársasági elnök is. A három alelnököt az SZDSZ, a Kisgazdapárt és az MSZP jelöli. – Miniszteri biztost neveznek ki a Malév élére.
Április 20. – A Független Kisgazdapárt rendkívüli országos értekezlete megszavazza, hogy kezdjenek érdemi tárgyalásokat a kormányalakításról az MDF-fel és a Kereszténydemokrata Néppárttal. – A kereszténydemokraták Füzessy Tibort választják parlamenti frakciójuk élére. – Budapest 11. választókerületében tévedtek a szavazatszámlálók, így mindössze egy vokssal, de az MDF színeiben induló Maróti László Ferenc győzött az SZDSZ-es Haraszti Miklós helyett. – Budapesten megnyílik a Dél-afrikai Köztársaság állandó képviselete. Az eseményen hangsúlyozzák, hogy a magyar külpolitika semmit sem változott a fajüldözés megítélésében.
Április 21. – Az SZDSZ küldöttértekezletén Kiss János megbízott pártelnök kijelenti: az SZDSZ akkor fogja támogatni a megalakuló kormányt, ha a kabinet működőképes válságprogramot terjeszt elő és nem menekül olcsó demagógiába. – A Hazafias Népfront ügyvezető elnöke közli, hogy a szervezet gyenge választási eredménye miatt a két hét múlva esedékes országos értekezleten döntenek a mozgalom feloszlatásáról.
Április 22. – Antall Józsefet választják az MDF parlamenti frakcióvezetőjévé. – Az SZDSZ rendkívüli közgyűlésén az eddigi megbízott pártvezetőt, Kiss Jánost választják meg elnöknek. – Budapesten megnyílik a Magyar Leszerelési Tájékoztató Központ.
Április 23. – Budapesten megkezdődik a Nyitott égbolt konferencia második fordulója az ellenőrző berepülések feltételeiről. – Az SZDSZ szóvivője közli: a párt igényt tart a legfontosabb országgyűlési bizottságok vezetői tisztségére. – A Fidesz hajlandó politikai egyeztetőtárgyalásokat kezdeni az MSZP-vel, ha az hajlandó elszámolni vagyonával. – A Kereszténydemokrata Néppárt szeretne vezető posztokhoz jutni a szociális, a nemzetiségi, a jogi, az igazságügyi és az oktatási ágazatokban.
Április 24. – A magyar és a szovjet szakértők továbbra sem tudnak megállapodni, mikor és milyen formában számoljanak el a szovjet csapatok távozásával kiürült épületekkel. A véleménykülönbségek ellenére sikerül viszont megegyezni, hogy felgyorsítják a szovjet csapatkivonást Magyarországról. – A kormány megállapodik a pártokkal abban, hogy az év végéig meghosszabbítják a pártingatlanok bérleti szerződését. – Az MDF visszautasítja az SZDSZ egyes vezetőinek célzásait, miszerint az antiszemitizmus is közrejátszott a Demokrata Fórum választási sikereiben. – Lemond a Magyar Néppárt elnöksége és nagyválasztmánya, hogy a jún.-i országos gyűlésen új vezetőséget választhasson a tagság. – A japán kormány 400 ezer dolláros segélyt ad Magyarországnak a menekültek támogatására.
Április 25. – Az MDF vezető gazdasági szakértője szerint Magyarország az évtized közepére az Európai Közösség teljes jogú tagja lehet. – A Kisgazdapárt elnöksége ápr. végéről aug. 20-ára halasztja nagyválasztmányi ülését, mondván, hogy egyes felelőtlen párttagok a választások után túlságosan feszült légkört teremtettek. – A Honvédelmi Minisztérium szinte teljes egészében polgári hasznosításra adja át azokat a területeket, amelyeket eddig a szovjet csapatok használtak, s csak azokat tartja meg, amelyekre a kiképzéshez feltétlenül szüksége van.
Április 26. – A parlamenti pártok frakcióvezetőinek tanácskozásán megegyeznek, hogy az állandó bizottságok élére az MDF 4, az SZDSZ 2 jelöltet állíthat, a többi párt pedig 1-1 elnököt adhat a testületek vezetői posztjára. – Az MDF külügyi szakértője, Jeszenszky Géza szerint Magyarország nem akarja egyoldalúan felmondani tagságát a Varsói Szerződésben, de tárgyalásokat kezdeményez a kérdésről. – A Független Kisgazdapárt megyei vezetői úgy döntenek, hogy a legrövidebb időn belül össze kell hívni a párt országos választmányát, mert a halasztással elodázzák a szükséges személyi döntéseket. Így végül ápr. 29-ére mégis összehívják a nagyválasztmányt. – Miniszteri biztost neveznek ki a szocialista export irányítására.
Április 27. – Háromoldalú megbeszélésekkel folytatják a koalíciós tárgyalásokat az MDF, a Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői. – Az MDF tervei között szerepel egy gazdasági kulcsminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium felállítása. Kulin Ferenc alelnök úgy nyilatkozik, hogy pártja a minisztériumok élére többségében nem saját képviselőit jelölteti, hanem nagy tekintélyű, nemzetközi hírű személyiségeket, akik korábban sem voltak és jelenleg sem párttagok. – Orbán Viktort választják a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjévé. – Lemondását fontolgatja vezető tisztségéről az MSZDP elnöke, Petrasovits Anna. – A Világbank 66 millió dolláros kölcsönt nyújt a magyar pénzügyi szektor fejlesztésére. – Budapest vendége a dalai láma. – Többtonnányi veszélyes hulladékot találnak a Fejér megyei Óbarakon. – Megalakul a Magyar Hírügynökségi Újságírók Kamarája.
Április 28. – A parlamenti pártok és a független képviselők megbízottai aláírják az Országgyűlés alakuló üléséről szóló megállapodást. – Antall József, a miniszterelnöki tisztség várományosa kijelenti: az új vezetés számít az államapparátusban dolgozó szakemberekre. Az új kormány épít a külföldi befektetők bizalmára is, s ennek érdekében fenntartja az ország fizetőképességét, törleszti adósságát és betartja az érvényes nemzetközi megállapodásokat. – A Pénzügyminisztérium illetékese közli, hogy az elmúlt egy-két hónapban a tárca szakembereinek egyharmada távozott állásából.
Április 29. – A Független Kisgazdapárt nagyválasztmánya az eddigi alelnököt, Nagy Ferencet választja a párt új elnökévé. A tanácskozáson elhatározzák, hogy koalícióra lépnek az MDF-fel és a Kereszténydemokrata Néppárttal. – A legfőbb ügyész helyettes szerint fel kellene szólítani Grósz Károlyt és az El nem égetett dokumentumok c. könyv szerkesztőit, hogy a birtokukban lévő iratokat adják át levéltári kezelésre.
Május 1. – Nyilvánosságra hozzák az MDF–SZDSZ-paktum első részleteit. Eszerint a parlament két legerősebb pártja megállapodott abban, hogy az Országgyűlés elnökévé Göncz Árpádot, az SZDSZ országos tanácsának tagját, az Írószövetség elnökét jelölik (jóllehet a pártközi megállapodások értelmében ez a tisztség az MDF-et illeti). Az Országgyűlés első alelnökének Szabad Györgyöt, az MDF országos elnökségének tagját javasolják. Mindez azt jelenti, hogy a köztársasági elnök megválasztásáig Göncz Árpád látja el ideiglenesen az államfői funkciót, Szabad György pedig az Országgyűlés ideiglenes elnöke lesz. – Országszerte ünnepségeket rendeznek máj. 1. alkalmából, de a központi, hivatalos felvonulást, hosszú évek óta először, nem tartják meg. – Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és az NSZK között.
Május 2. – Megtartja alakuló ülését az új Országgyűlés. A képviselők az MDF és az SZDSZ megállapodásának megfelelően Göncz Árpádot a parlament elnökévé, Szabad Györgyöt pedig első alelnökké választják. Az MDF és az SZDSZ közösen javasolja, hogy mindkét politikust véglegesen is jelöljék a köztársasági elnöki, ill. a házelnöki posztra. Az Országgyűlés két legerősebb pártja közösen kezdeményezi, hogy az alkotmány módosításával szűkítsék azon törvények körét, amelyeket csak kétharmados többséggel lehet meghozni. A Demokrata Fórum és a szabad demokraták között megállapodás születik abban is, hogy a leendő kormány tagjai közül az Országgyűlés csak a miniszterelnököt választja, a minisztereket a bizalmat nyert kormányfő javaslata alapján a köztársasági elnök nevezi ki. Az egyezség része, hogy a jövőben a kormányfő tesz javaslatot a Televízió, a Rádió és az MTI vezetőinek személyére is. A jelölteket a parlament illetékes bizottsága, valamint a Televíziót és a Rádiót felügyelő 18 tagú pártatlan bizottság hallgatja meg. A felügyelőtestületbe a tervek szerint a parlament 6 pártja delegál 1-1 megbízottat, a Rádió és a Televízió 3-3 szakembert, további 6 személyt pedig egyéb szervezetek jelölnek ki. A parlamenti pártok elfogadják az MDF és az SZDSZ közötti paktumot, jóllehet néhány kérdésben fenntartásaikat hangoztatják. – Az Országgyűlés alakuló ülésén törvényben mondja ki az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét, s nemzeti ünnepnappá nyilvánítja október 23-át. A képviselők egyhangúlag nyilatkozatot fogadnak el arról, hogy Magyarország csatlakozni kíván az Európa Tanácshoz. Az ülésen benyújtja kormánya lemondását Németh Miklós miniszterelnök, így a minisztertanács új kormány hivatalba lépéséig ügyvezető kabinetként működik. – A Művelődési Minisztérium írásban szólítja fel Grósz Károly volt miniszterelnököt, pártfőtitkárt, hogy adja át levéltári megőrzésre a birtokában lévő Kádár-iratokat, ill. valamennyi közérdekű dokumentumot.
Május 3. – Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök az MDF elnökét bízza meg a kormányalakítással. Antall József kijelölt miniszterelnökként úgy nyilatkozik: megkísérli kivezetni az országot a válságból. Szól arról is, hogy a kormányalakításig, amely máj. 20-ig is elhúzódhat, módosítani szükséges az alkotmány néhány cikkelyét, mert új minisztériumokat szeretnének létrehozni s bevezetik a tárca nélküli miniszteri tisztséget. – A parlamentben hivatalosan is megalakulnak a különféle bizottságok, s megválasztják a testületek tisztségviselőit. Az Országgyűlés állásfoglalásban fejezi ki szolidaritását a függetlenségéért küzdő litván néppel.
Május 4. – Az MDF nyilatkozata szerint az új kormány hivatalba lépésétől számított 100 napon belül új, hároméves gazdasági programot dolgoz ki. – Az ügyvezető kormány Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványt hoz létre. – A magyarországi németek szervezetei sajnálkozásukat fejezik ki amiatt, hogy az új Országgyűlés alakuló ülésére nem hívták meg a kisebbségek képviselőit. – Új érdek-képviseleti szervezetet hoznak létre az áfészek, a takarékszövetkezetek és a lakásszövetkezetek kongresszusán. A Szövosz helyébe Fogyasztási Szövetkezetek Föderatív tanácsa lép. – A főváros közbiztonságának javítása érdekében akcióparancsnokságot hoz létre a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
Május 6. – Strasbourgba érkezik a magyar Országgyűlés küldöttsége, amely első ízben vesz részt hivatalosan az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában. – Az MSZDP választmánya megerősíti pártelnöki tisztségében Petrasovits Annát, jóllehet az értelmiségi párttagok a leváltását sürgetik. A választmány szerint a szociáldemokráciának a jövőben fokozottan kell támaszkodnia a munkásságra.
Május 7. – Budapest vendége Károly walesi herceg és felesége, Lady Diana. A brit hercegi párral találkozik Antall József kijelölt miniszterelnök, Németh Miklós, az ügyvezető kormány elnöke és Göncz Árpád ideiglenes államfő. – A Honvédelmi Minisztérium szóvivője cáfolja a The Washington Post c. amerikai lap értesülését, miszerint Magyarországról szovjet haditechnikai eszközök és titkok kerültek az Egyesült Államok birtokába. – A Magyar Honvédség vezérkari főnöke után az Aviaspace Kft. ügyvezető igazgatója is tagadja az újabb botrányhírt, hogy cége a magyar katonai felderítés fedőszerve lenne. – Az ügyvezető kormány elnöke az Egyházak Ökumenikus Tanácsának vendégeként közli, hogy 1990-ben az egyházak, felekezetek és vallási közösségek több mint 1700 millió forintot kapnak a központi költségvetésből.
Május 8. – Nagy-Britannia főként a vezetőképzésben és a pénzügyi szolgáltatásokban kívánja segíteni a magyar piacgazdaság fejlesztését. Ezt Károly walesi herceg mondja, amikor a fővédnökként megtekinti a brit közlekedési és távközlési cégek kiállítását a Budapest Kongresszusi Központban. A brit trónörökös a Közgazdaság-tudományi Egyetemen mondott beszédében úgy vélekedik, hogy Európa valamennyi újjáéledő demokráciája adósa Magyarországnak a kelet-európai forradalmi változásokért. – Magyarországra érkezik az ENSZ főtitkára Pérez de Cuéllar. – Konrád Györgyöt választják a Nemzetközi Pen Club elnökévé. – A Legfelsőbb Bíróság a voksok többszöri átszámolása után úgy dönt, hogy Budapest 11. választókerületének lakóit Haraszti Miklós, az SZDSZ tagja képviseli az Országgyűlésben.
Május 9. – Az Országgyűlés elfogadja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, így a jövőben 13 tárca lesz. Módosítják a jogalkotásról szóló törvényt: ezentúl nem kell társadalmi vitára bocsátani a jogszabályok tervezetét. Az Országgyűlés módosítja az alkotmányt is. Ezzel bővül a kormányfő jogköre. Az SZDSZ határozati javaslatban szorgalmazza Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből, és mielőbbi tárgyalásokat sürget ennek érdekében. A Független Kisgazdapárt főtitkárhelyettese országgyűlési beszédében javasolja, hogy a tulajdonviszonyok törvényes rendezéséig függesszék fel a mezőgazdasági rendeltetésű földek forgalmát, s intézkedéseket sürget a föld védelmében. A parlamentben Király Zoltán képviselő interpellációt intéz a kereskedelmi és honvédelmi tárca vezetőihez az Aviaspace Kft. fegyvereladási botránya ügyében. A miniszterek cáfolják, hogy törvénytelen üzletekről lenne szó, egyúttal ígéretet tesznek az ügy teljes kivizsgálására. – Az ENSZ főtitkára budapesti megbeszélésein közli, hogy a világszervezet segítséget kíván nyújtani Magyarországnak a politikai rendszer átalakításához és az alapvető társadalmi, gazdasági problémák megoldásához. Pérez de Cuéllar hangsúlyozza: Magyarország számára különösen fontos lehet az ENSZ támogatása a kisebbségi jogok érvényre juttatásakor. – Tab községben azzal fenyegetik a távozó szovjet csapatok a helybélieket, hogy ha nem kapnak 5 millió forintot, lerombolják a laktanyához tartozó közértet, iskolát és óvodát. – A Közép-európai Fejlesztési Társaság megveszi az egyik legsikeresebb és legnyereségesebb magyar hetilapot, a Szabad Földet.
Május 10. – Négynapos látogatás után elutazik Magyarországról a walesi herceg és felesége. A nap folyamán Károly herceg felkeresi a Microsystem Rt.-t és a Rubik Stúdiót. A brit trónörökös kezdeményezésére megalakítják a Magyar Gazdasági Vezetők Csoportját. – Egyezmény aláírása nélkül ér véget a Nyitott égbolt konferencia Budapesten, mert a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai egyelőre nem tudnak megállapodni a szabad ellenőrző berepülésekről. – Szombathelyen a városi tanácsnak adják át a volt szovjet laktanyát.
Május 11. – Az Egyesült Államokba utazik az ideiglenes köztársasági elnök, Göncz Árpád. – Az ENSZ főtitkára budapesti tárgyalásai után kijelenti: a világszervezet a jövőben hathatósabb segítséget akar nyújtani Magyarországnak, hogy csökkenjenek a menekültek elhelyezésével kapcsolatos gondok. – A Magyar Nemzeti Bank áthidaló kölcsönt kér a Nemzetközi Fizetések Bankjától, mert az év első 3 hónapjában több külföldi pénzintézet is kivonta rövid lejáratú betéteit a magyar jegybankból. – A Honvédelmi Minisztérium helyzetéről tájékozódik a tárca vezetőinél Für Lajos és Raffay Ernő, az MDF két képviselője. – Budapesten magyar kezdeményezésre több mint 20 ország egyetemistái megalakítják a Történészhallgatók Világszervezetét.
Május 12. – A Kereszténydemokrata Néppárt intézőbizottsága jóváhagyja az MDF-fel kötött koalíciós megállapodást, amely szerint a népjóléti tárca, 3 politikai államtitkári és 1 nagyköveti poszt jut a kereszténydemokratáknak. – Az MDF egyik vezetője, Csurka István szerint az átalakulásnak a sajtóban is végbe kell mennie, s az ott dolgozóknak el kell viselniük a helycseréket. – Lemond a Hazafias Népfront országos elnöksége, de a mozgalom rendkívüli kongresszusának küldöttei mégsem szavazzák meg a Népfront feloszlását, hanem az alapszabályt felfüggesztve ügyvivő testületet választanak az újabb kongresszus előkészítésére.
Május 13. – Az amerikai Indianapolisban a Butler Egyetem díszdoktorává avatják Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnököt.
Május 14. – A Nemzetközi Fizetések Bankja 300 millió dollár áthidaló kölcsönt ad Magyarországnak a Magyar Nemzeti Bank kérésére. – Az Országgyűlés külügyi bizottsága nagy szótöbbséggel úgy dönt: nem javasolja a parlamentnek, hogy sürgősségi indítványként tűzze napirendre Magyarország és a Varsói Szerződés viszonyának a kérdését. – A Kereszténydemokrata Néppárt Surján Lászlót jelöli népjóléti miniszternek.
Május 15. – Az Országgyűlés úgy dönt: napirendjére tűzi Magyarország és a Varsói Szerződés viszonyának rendezését, de elutasítja az SZDSZ sürgősségi kérelmét. A képviselők elfogadják azt a határozati javaslatot, amely tárgyalásokat szorgalmaz a szomszédos államok vezetésével az ott élő magyar nemzetiségek helyzetéről. Az Axel Springer nyugatnémet cég magyarországi lapfelvásárlásainak kivizsgálására különbizottságot állítanak fel. Az ülésen Ómolnár Miklós kisgazdapárti képviselő parlamenti vizsgálóbizottság felállításág sürgeti, mert szerinte rendkívül nagymértékű pénzpocsékolás és hatalomátmentés folyik a minisztériumokban, különösen a mezőgazdasági tárcánál. – Budapesten Ausztria, Olaszország, Jugoszlávia és Magyarország szakértőinek részvételével négyoldalú tanácskozás kezdődik az Adria–Duna térség országainak együttműködéséről. Megfigyelőként jelen van Csehszlovákia is. – Az Egyesült Államokban Göncz Árpád ideiglenes államfő találkozik a Zsidó Világkongresszus vezetőivel, akiket biztosít arról, hogy Magyarországon a választások után tűnőben vannak az antiszemita megnyilvánulások. – A magyarországi horvátok kifogásolják, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletét kinevezett biztosok, nem pedig választott képviselők révén akarják megoldani.
Május 16. – A parlamentben Antall József kijelölt miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatón ismerteti leendő kormánya összetételét. Eszerint: belügyminiszter Horváth Balázs (MDF), földművelésügyi miniszter Nagy Ferenc József (FKgP), honvédelmi miniszter Für Lajos (MDF), igazságügyi miniszter Balsai István (MDF), környezetvédelmi miniszter Keresztes K. Sándor (MDF), ipari és kereskedelmi miniszter Bod Péter Ákos (MDF), közlekedési és hírközlési miniszter Siklós Csaba (MDF), külügyminiszter Jeszenszky Géza (MDF), munkaügyi miniszter Győriványi Sándor (FKgP), művelődési és közoktatási miniszter Andrásfalvy Bertalan (MDF), nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere Kádár Béla (független), népjóléti miniszter Surján László (KDNP), pénzügyminiszter Rabár Ferenc (független). – A Nemzetközi Iparunió budapesti tanácskozásán az MDF gazdasági szakértője, Bod Péter Ákos elmondja: az új kormány az állami tulajdon jelenlegi 80%-os arányát 20-30%-ra kívánja csökkenteni, elsőként a kereskedelem, a lakás és a föld magánkézbe adásával. – Budapesten megkezdődik az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszaka. – Konzultatív tanácsot alakít 10 parlamenten kívüli párt és szervezet, köztük a Magyar Néppárt, a Vállalkozók Pártja és az MSZDP, mert veszélyeztetve látja a demokrácia kialakulását.
Május 17. – A leköszönő kormány utolsó ülésén elhangzik, hogy Magyarország fizetési mérlege kedvezőbb a vártnál. Az Országos Tervhivatalnak az első negyedév gazdasági folyamatairól készült felmérése szerint gyors ütemben növekedett a gazdasági társulások száma, ugyanakkor az ipari termelés 5–6%-kal csökkent, a munkanélküliek száma pedig 100 ezerre emelkedett. – Magyar–svéd vegyes vállalattá alakul át a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár.
Május 18. – Washingtonban George Bush fogadja Göncz Árpád ideiglenes államfőt, aki a magyarországi beruházások támogatására kéri az amerikai elnököt. – Az Európa Tanács megkezdi a strasbourgi terv kidolgozását, amelynek keretében az elkövetkező években mintegy 400 milliárd dollárral támogatják a kelet-közép-európai reformot. Egyebek között ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének budapesti konferenciáján fogadnak el. – Végleg elhagyják Debrecent a szovjet repülőezred gépei. – Az osztrák Donaukraftwerke cég 3,8 milliárd schillinges kártérítési igényt jelent be a nagymarosi erőmű építkezésének leállítása miatt. – A brit sajtómágnás, Robert Maxwell szándéknyilatkozatot ír alá arról, hogy a Magyar Hírlap után 40%-kal az Esti Hírlapba is betársul.
Május 19. – Az ideiglenes magyar államfő minden várakozást felülmúlóan sikeresnek nevezte 5 napos amerikai útját. Göncz Árpád bejelenti, hogy az Egyesült Államok kész támogatni azt a magyar javaslatot, amely nemzetközi charta kidolgozását javasolja a nemzetiségi jogok védelméről. – Az Agrárszövetség választmánya felszólítja a kormányt: mielőbb foglaljon állást a mezőgazdaság ügyében, mert a földtulajdon körüli viták elbizonytalanították a termelőket.
Május 20. – Bécsben tárgyalnak az Adria–Duna térség külügyminiszterei. A résztvevők száma ezúttal már 5, mivel Magyarország, Ausztria, Jugoszlávia és Olaszország vezető diplomatái úgy döntöttek, hogy felveszik körükbe Csehszlovákiát is.
Május 21. – A Parlament illetékes bizottságai megkezdik a miniszterjelöltek meghallgatását. – Budapesten a Zsidó Világkongresszus képviselői aggodalmukat fejezik ki a kijelölt magyar miniszterelnöknek amiatt, hogy Magyarországon is tapasztalhatók antiszemita megnyilvánulások. – Megkezdődik a Magyar Tudományos Akadémia 150. közgyűlése. – Grósz Károly bemutatja a nála lévő levéltári jellegű pártdokumentumokat a Művelődési Minisztérium szakértőinek. – 3 évtized után ismét megindul a belföldi légiforgalom, elsőként Budapest és Nyíregyháza között.
Május 22. – Az Országgyűlés ülésén Antall József kijelölt miniszterelnök ismerteti kormánya programját, amelyet 4 irányelv határoz meg: a teljes körű szabadság, a népérdek, a gazdasági fordulat és az európaiság. Antall József a legégetőbb feladatnak az infláció csökkentését tartja, alapvető cél a külföldi eladósodás megállítása is. Az agrárpolitikában meghatározó kiindulópont lehet az 1947-es esztendő, az állami földek esetében pedig a parlamenti döntésig be kell fagyasztani a földeladásokat. A magyar külpolitikai kapcsolatok legjelentősebb területe a tág értelemben vett Európa lesz, a Szovjetunióval pedig egyenjogúságra épülő jószomszédi viszonyra törekszik a magyar kormány.
Május 23. – Az Országgyűlés megvitatja az előző nap beterjesztett kormányprogramot, amelyet a képviselők 218 szavazattal fogadnak el 126 ellenében, 8 tartózkodással. Az ellenzék elsősorban azt kifogásolja, hogy a program nem kellően kidolgozott, és hiányzik az elképzelésekhez a pénzügyi forrás. Az új kormány leteszi esküjét és megtartja alakuló ülését.
Május 24. – Az Országgyűlés szept. 23-ig meghosszabbítja a tanácsok mandátumát. – Több magyar nagykövet visszahívásáról és felmentéséről dönt első rendes ülésén az új kormány. – Az MDF parlamenti frakcióvezetőjévé Kónya Imrét választják, miután Antall József kormányfői pozíciója miatt leköszön tisztségéről. – Kosáry Domokost választják meg az MTA elnökévé; a főtitkár ismét Láng István. Az Akadémia közgyűlésén a tudósok egyetértenek abban, hogy meg kell akadályozni a kutatóhálózat összeomlását, a kutatók emigrálását, és meg kell őrizni az Akadémia vezető szerepét az alapkutatásban.
Május 25. – Washingtonban aláírják azt az okmányt, amelynek alapján 15 millió dollárt kap a költségvetésből a magánszektor támogatására alakult Amerikai–Magyar Beruházási Alap. – Az MTA közgyűlésén határozatot fogadnak el arról, hogy az Akadémia a nemzet hosszú távú érdekeinek szószólojaként, a napi politikai helyzettől függetlenül formál véleményt az országot érintő kérdésekben.
Május 26. – Nyugat-Berlinben négyszemközti megbeszélést tart a nyugatnémet kancellár Antall József kormányfővel. Helmut Kohl messzemenően támogatja a két ország kapcsolatainak bővítését, ill. Magyarország és a Közös Piac viszonyának elmélyítését. A miniszterelnök tárgyal keletnémet kollégájával, Lothar de Maizičre-rel is. – Az MSZP kongresszusán lemond elnöki tisztéről Nyers Rezső; helyére Horn Gyulát választják meg a küldöttek. – Megkezdődik a Kereszténydemokrata Néppárt nagyválasztmányának kétnapos zártkörű ülése. – Az MSZDP választmánya úgy dönt: a jövőben együtt kíván működni a parlamenti pártokkal. – Közös nemzeti park megvalósításáról tárgyalnak a Fertő tónál a magyar és az osztrák természetbarátok. A rendezvényen jelen van Franz Vranitzky osztrák kancellár és a magyar környezetvédelmi miniszter, Keresztes K. Sándor.
Május 27. – Miniszterelnök-helyettesi szintű értekezletet tart Nagycenken az Adria–Duna regionális együttműködési szerveződés. – Budapestre érkezik a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége, hogy megvizsgálja a magyar gazdaság első negyedéves teljesítményét. – Teljes vezetőcserét hajtanak végre a Kereszténydemokrata Néppárt élén. A párt országos nagyválasztmánya elfogadja az új alapszabályt, és 5 tagú elnökséget, valamint 10 tagú ügyvivői testületet választ. A pártelnök Surján László.
Május 28. – Állami vezetők, Göncz Árpád, Antall József, Szabad György, valamint a hazai pártok, szervezetek és az egyházak képviselői állnak szimbolikus díszőrséget a budapesti Wallenberg-szobornál a kisebbségek védelmében. – Börtönlázadás Balassagyarmaton és Miskolcon; az elítéltek azért sztrájkolnak, mert szerintük késik az amnesztiarendelet.
Május 29. – Párizsban Rabár Ferenc pénzügyminiszter is ellátja kézjegyével azt a dokumentumot, amely az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapításáról szól. – Az Országgyűlés külügyi bizottsága úgy foglal állást: meg kell kezdeni a tárgyalásokat Magyarország Varsói Szerződésből való kilépéséről. Egyúttal hangsúlyozzák: a testület nem támogat felelőtlen és egyoldalú lépéseket.
Május 30. – Az új magyar külügyminiszter megerősíti, hogy bármikor hajlandó találkozni a román vezetéssel, de ehhez az szükséges, hogy a másik fél adjon végre választ a már régen átnyújtott magyar javaslatokra. – Budapesten Tőkés László nagyváradi református püspök ismerteti az újonnan létrehozott Pro Transsylvania Alapítványt, amely az erdélyi magyarságot és a menekültek hazatérését szolgálja.
Május 31. – Az Országgyűlés elfogadja a földtörvény módosítását. Így a jövőben az állam tulajdonában lévő ingatlant átruházni vagy megterhelni, ill. használati vagy bérleti jogát gazdasági társaságba bevinni csak a létrehozandó vagyonellenőrző bizottságok engedélyével lehet. A képviselők módosítják a nemzeti és nyelvi kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvényt; így az alakuló ülést követő 60 napon belül kell megválasztani a nemzetiségi képviselőket. – Az Országgyűlésben képviselt pártok nyilatkozatban jelentik ki, hogy Magyarország jelenlegi határait realitásnak tekintik. Ezt abból az alkalomból teszik közzé, hogy 70 éve írták alá a trianoni békeszerződést. Az állásfoglalás ugyanakkor hangsúlyozza: Magyarország elvárja a határokon túli magyarsággal szemben a kisebbségi jogok teljes körű biztosítását. – A kormány szerint a helyhatósági választásokat szept. 23-án kellene megtartani, ezért felkéri az Országgyűlést: hosszabbítsa meg ülésszakát a törvények megalkotásáig. A testület Kádár Bélát nevezi ki Magyarország képviselőjévé a KGST-ben. – A Szovjetunió jún.-tól engedélyeztetési eljárást vezet be valamennyi magyar gép és berendezés bevitelére, aminek következtében közel 60 millió rubel értékű magyar áru sorsa válik bizonytalanná. – Győrött Udvari László kormánybiztos a bősi vízi erőmű sorsáról tárgyal az újonnan kinevezett cseh és szlovák kormánymeghatalmazottal, Dominik Kocingerrel. Mindketten szükségesnek tartják kormányfői tárgyalások folytatását a beruházásról.
Június 1. – Washingtonban megállapodást írnak alá arról, hogy a Világbank 66 millió dolláros kölcsönt ad a magyar pénzügyi rendszer korszerűsítésére. – Király Zoltán 35 képviselőtársának támogatásával aláírásokat gyűjt annak érdekében, hogy népszavazás döntsön az elnökválasztás módjáról. – Budapesten megkezdődik a Fidesz III. kongresszusa.
Június 2. – A művelődési és közoktatási miniszter a pedagógusnapi ünnepségen bejelenti: a jövőben a hit- és erkölcstan beépül a tanrendbe. Ha valaki nem kíván hittanórára járni, vallástörténetet tanulhat helyette. Andrásfalvy Bertalan szavai országszerte heves vitát váltanak ki. – A belügyminiszter még 1990-ben emelni akarja a rendőrök fizetését. Horváth Balázs hangsúlyozza: a magyar rendőröket a jövőben nem használhatják fel politikai célokra. – Folytatódik az MDF III. országos gyűlése. Antall József elnök szerint nem fenyegeti pártszakadás a Fórumot, jóllehet az országos gyűlésen éles kritika éri a pártvezetést, s jelentős nézetkülönbségek mutatkoznak. – A Magyar Gazdasági Kamara új alapszabályt fogad el, s új elnököt választ Tolnay Lajos személyében.
Június 3. – A Fidesz III. kongresszusán cáfolják, hogy a szervezet vezetői gazdasági szabálytalanságokat követtek volna el. A tanácskozáson nem sikerül megalkotni az új szervezeti szabályzatot, de hosszas vita után megválasztják a 13 tagú új vezetőséget. – Heves viták jellemzik a Magyarországi Zöld Párt III. kongresszusát, amelynek legitimitását többen megkérdőjelezik. A Vidratanyán jelen lévők új vezetőséget választanak. – Pécsett felavatják a Nicolaus Lenau osztrák költő nevét viselő házat, amely a kisebbségi német kultúra első otthona Közép-Európában.
Június 4. – Az Országgyűlés módosítja a földtörvényt, s ezzel felfüggeszti a termelőszövetkezetek tulajdonában lévő földek eladását. – Magyar–román kulturális tárgyalásokat folytatnak Budapesten. A felek egyetértenek abban, hogy tovább kell fejleszteni a néhány hónapja újraindult együttműködést. – Budapest vendége a finn miniszterelnök, Harri Holkeri. A kormányfői tárgyalásokon 100 millió dolláros hitelmegállapodást írnak alá. – Budapesten a magyar kormány és az Európai Közösség képviselői megegyeznek, hogy Magyarország 1991 végéig mintegy 30 millió dollárt kap környezetvédelmi és energetikafejlesztési programokra a Nyugattól. – A fővárosban megnyílik az első ingyenkonyha. – Budapesten mintegy 500-an tüntetnek a trianoni szerződés alapelveinek felülvizsgálatát követelve. A békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából tudományos konferencia kezdődik.
Június 5. – Az Országgyűlés határozatban rögzíti, hogy a jövőben a mindenkori kormányfő fogja képviselni Magyarországot a Varsói Szerződésben. Az alkotmány tervezett módosításáról folyó vitában a kormánypárt és az SZDSZ képviselői, korábbi egyezségüknek megfelelően, támogatják, hogy a parlament válasszon államfőt, s a jövőben kevesebb törvény elfogadásához kelljen kétharmados többség, ám az MSZP és a Fidesz felszólalói mindezt ellenzik. – Magyar–szovjet külügyminiszteri találkozót tartanak Koppenhágában, az emberi jogokkal foglalkozó értekezlet színhelyén. Jeszenszky Géza megemlíti: Budapest örömmel venné, ha a szovjet szakértők nagyobb rugalmasságot tanúsítanának a csapatkivonásokról folyó tárgyalásokon.
Június 6. – Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök vezetésével magyar állami küldöttség utazik Moszkvába a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésére. Antall József miniszterelnök úgy nyilatkozik: a magyar kormány kívánatosnak tartja, hogy a Varsói Szerződést 1991 végéig számolják fel. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy Magyarország a kölcsönös megbecsülésen, a bizalmon és az egyenjogúságon alapuló jószomszédi kapcsolatot akar fenntartani a Szovjetunióval. – Koppenhágában az amerikai külügyminiszter, James Baker megígéri magyar kollégájának, hogy Washington további segítséget ad a magyar kormánynak a gazdasági program megvalósításához. – Sikeresen zárulnak a kormány tárgyalásai a Nemzetközi Valutaalap küldöttségével, így a Magyar Nemzeti Bank rövidesen lehívhatja a készenléti hitel következő részletét. – Az MSZP lemond a tulajdonában lévő megyei lapokról. A párt elnöksége egyúttal megtiltja, hogy mindaddig eladják a megyei kiadóvállalatokat és napilapokat, amíg azok tulajdonjogát véglegesen nem rendezik.
Június 7. – Göncz Árpád ideiglenes államfő és Antall József kormányfő egyaránt sikeresnek tartja a Varsói Szerződés moszkvai csúcstalálkozóját. Magyar javaslatra ugyanis olyan közös nyilatkozatot fogadnak el, amelynek alapján a tagállamok megkezdik a paktum jellegének, funkcióinak és tevékenységének felülvizsgálatát. – Antall József és Mihail Gorbacsov moszkvai találkozójukon megállapodnak, hogy a közeljövőben magas szintű tárgyalásokon vitatják meg a szovjet–magyar kapcsolatok átalakításának lehetőségeit. – Moszkvában a magyar honvédelmi tárca vezetője és a román védelmi miniszter egyetért abban, hogy meg kell őrizni a két hadsereg között a romániai forradalom idején kialakult jó kapcsolatokat. – Párizsban Jeszenszky Géza külügyminiszter arra kéri a Nyugat-európai Uniót, hogy Magyarország ne csak megfigyelőként képviseltethesse magát a szervezetben. – A kormány a belügyminiszter felügyelete alá helyezi az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatalt.
Június 8. – Moszkvában a magyar és a szovjet kormányfő megállapodik abban, hogy másfél hónap múlva magyar gazdasági szakértői küldöttség utazik a szovjet fővárosba a kétoldalú kapcsolatok áttekintésére. – Moszkvában a magyar honvédelmi miniszter szovjet kollégájával folytatott tárgyalásán szorgalmazza a csapatkivonás meggyorsítását. – Jeszenszky Géza külügyminiszter és Frans Andriessen, az Európai Közösség bizottságának alelnöke megállapodást ír alá arról, hogy Budapesten várhatóan júl. közepén megkezdi munkáját a közösség állandó képviselete. – A lengyel–magyar együttműködés lényeges bővítését sürgeti Antall József kormányfő lengyel kollégájával, Tadeusz Mazowieckivel folytatott budapesti tárgyalásán. Megállapodnak abban, hogy a két ország jan.-tól áttér a dollárelszámolásra a kereskedelemben.
Június 9. – Az MDF választmánya szerint újra kell gondolni a párt szervezeti kereteit, miután az előző héten sok bírálat érte a választmányt a párt országos gyűlésén. A pártvezetőség azonban nem tartja indokoltnak a tisztújítást.
Június 11. – Országos aláírás-gyűjtési akciót indít az MSZP, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. – A jövőben a belügyminiszter közvetlenül felügyeli egyebek között a belső ellenőrzési szolgálatot, a kormányőrséget és a rendőrtiszti főiskolát. – A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége tiltakozik amiatt, hogy a parlament napirendjére akarja tűzni a szakszervezeti tagdíjfizetés, a közös üdülővagyon és a SZOT elszámoltatása ügyét.
Június 12. – Az Országgyűlés elfogadja a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényt. Az amnesztia mintegy 3 ezer embert érint. A képviselők jóváhagyják a parlament jún. 18-án kezdődő rendkívüli ülésszakának összehívását. – Budapestre érkezik a belga királyi pár. I. Baldvinnal és Fabiola királynéval találkozik Göncz Árpád ideiglenes államfő.
Június 13. – Göteborgban együttműködési nyilatkozatot ír alá az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Magyarországgal. – Für Lajos vezetésével küldöttség utazik Berlinbe, a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának soros ülésére. – Székesfehérvárott egyhetes kényszerszabadságra küldik az Ikarus dolgozóinak nagy részét, ugyanis a Csepel Autógyár fizetési problémák miatt nem szállít alvázat a vállalatnak. – Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesít a Máltai Lovagrenddel, amely a szigeten a 16. században alapított államot.
Június 14. – A kormány többórás vita után sem tudja véglegesíteni az önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot, ezért egy szerkesztőcsoportot bíz meg a jogszabály további finomításával. A testület hatálytalanítja a kamatadó-rendeletet, így 10%-os többlettel kapják vissza pénzüket mindazok, akik az adót befizették. A kormány felemeli a búza árát. – Grósz Károly mintegy 50 olyan dokumentumot ad át a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak, amely az 1956-os forradalomról, ill. Kádár János megbeszéléseiről szól. – Kecskeméten a belga külügyminiszter megígéri, hogy javasolni fogja a vízumkényszer megszüntetését Magyarország és a Benelux államok között. A belga királyi pár és kísérete 3 napos látogatását befejezve hazautazik. – A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Tanácsának ülésén elhatározzák, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a földtörvény és a szövetkezeti törvény legutóbbi módosítása miatt, mert szerintük ezekkel korlátozzák a szövetkezeti tagok rendelkezési jogát a közös tulajdonban levő termőfölddel és vagyonnal. – Országgyűlési képviselőket és külön minisztert követel magának a Magyar Cigányok Igazság Pártja.
Június 15. – A művelődési miniszter és a hazai egyházak megbízottja megállapodik abban, hogy az általános és középiskolákban szabadon választható tárgyként vezetik be a hittant. – A magyar Külügyminisztérium állásfoglalásban ítéli el a román kormány erőszakos fellépését a bukaresti tüntetőkkel szemben, egyúttal önmérsékletre szólítja fel a bukaresti vezetést. – A gabonatermelők a földművelésügyi miniszterhez intézett levelükben azzal fenyegetőznek, hogy aratáskor nem adják el a búzát, ha a kormány 10% helyett nem 20%-kal emeli a kalászos felvásárlási árát. – Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és Dánia között.
Június 16. – Nagy Imre és mártírtársai temetésének első évfordulóján országszerte kegyeleti megemlékezéseket tartanak. Az SZDSZ szónoka a Batthyány-örökmécsesnél tartott ünnepségen bírálja a kormányt, és hangoztatja: ha a kormány továbbra sem tesz konkrét lépéseket, akkor a szabad demokraták tudni fogják, mi az ellenzék kötelessége. – Az MDF folytatja III. országos gyűlését, amelyen állást foglalnak amellett, hogy az államfőt a parlament válassza meg. A Demokrata Fórumot felveszik az Európai Demokrata Pártok Uniójába.
Június 17. – Magyarország és Csehszlovákia közvetítésre kéri fel az Európai Közösség bizottságát a bős–nagymarosi vitában. A dublini találkozón Keresztes K. Sándor miniszter meghívót ad át az összes Duna menti államnak közös, magyarországi környezetvédelmi tanácskozásra. – Kaposvárott Nagy Imre szülőházánál katonai tiszteletadással emlékünnepséget tartanak az egykori miniszterelnök mártírhalálának évfordulóján. – Megalakul a Szabad Demokraták Ifjúsági Szervezete.
Június 18. – Sopronban Antall József miniszterelnök megígéri Franz Vranitzky osztrák kancellárnak, hogy Magyarország részt vesz a Bécs–Budapest Világkiállítás megrendezésében. – Budapesten a török külügyminiszter, Ali Bozer bejelenti, hogy kormánya 100 millió dolláros hitelkeretet hagyott jóvá Magyarország számára. – Az MSZP 173 ezer olyan aláírást nyújt át az Országgyűlés megbízott elnökének, amely népszavazást szorgalmaz az elnökválasztás módjáról. A szocialisták közvetlen elnökválasztást szeretnének. – Hatályba lép az amnesztiatörvény. – Az SZDSZ ügyvivő testülete és parlamenti frakcióvezetősége úgy foglal állást, hogy a hitoktatást nem szabad az állami tanterv és az iskolai órarend részévé tenni.
Június 19. – Az Országgyűlés módosítja a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Az alaptörvény kimondja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, az ország gazdasága pedig piacgazdaság. A parlament úgy dönt, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 5 éves időtartamra. Bizalmatlansági indítványt a jövőben csak a miniszterelnök ellen nyújthat be a képviselők legalább egyötöde, ún. konstruktív indítvány formájában, a miniszterekkel szemben nem. Az alkotmány módosításával megszűnik az alkotmányerejű törvény fogalma, helyette 20 olyan kérdést sorolnak fel, amelyben a döntéshez minősített, kétharmados parlamenti többség kell. A képviselők nem tudnak dönteni az új magyar címerről, mert sem a Kossuth-, sem a koronás kiscímer nem kapja meg a minősített többséget. – Szavazási botrány tör ki a parlamentben, mivel az SZDSZ egyik képviselője észreveszi, hogy a címerről tartott szavazáskor Demény Pál (MSZP) gépe is működött, pedig nem is ült a helyén. A számítógépes adatrögzítés alapján kiderül, hogy Demény Pál szomszédja, a szintén szocialista párti Hámori Csaba ugyanúgy a Kossuth-címerre szavazott, miként távollévő képviselőtársa. – Münchenben tárgyal Antall József kormányfő. Bajorország kész 100 millió márkával növelni a Magyarország számára létrehozott hitelkeretet, és javasolja a pénzösszeg felhasználási körének kiszélesítését. – Interjú jelenik meg Rabár Ferenc pénzügyminiszterrel az Esti Hírlapban, mely szerint 10 napon belül emelik a szeszes italok, a cigaretták és a benzin árát. A miniszter este a tv-híradóban felháborodással nyilatkozik a cikkről, amely szerinte eltorzította szavait. Rabár Ferenc elmondja: valóban szükség van a költségvetés egyes tételeinek megváltoztatására, ám az áremelés ennek csupán az egyik formája. – Budapesten a magyar és a török külügyminiszter megállapodik abban, hogy a közeljövőben magyar intézetet létesítenek Isztambulban, Budapesten pedig turkológiai központ alakul. – Magyarországra érkezik az amerikai Békeszolgálat első csoportja.
Június 20. – A kormány júl.-tól vállalkozásélénkítő programot indít, ennek keretében mintegy 40 ezer kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szolgáltatóegységet adnak magánkézbe: a többi között erről tájékoztatja a vezető nyugatnémet üzletembereket az NSZK-ban tárgyaló Antall József. – A honvédelmi tárca sajtótájékoztatóján Für Lajos bejelenti, hogy a körkörös katonai védelem kiépítése érdekében már megkezdődött bizonyos alakulatok átcsoportosítása az ország nyugati feléből.
Június 21. – Megalakul a Budapesti Értéktőzsde. A megnyitón Rabár Ferenc pénzügyminiszter hangsúlyozza, hogy a tőzsde működésének megkezdésével Magyarország bekapcsolódhat a nyugati országok közötti szabad tőkeáramlásba. – Bonnban csaknem 2 órás megbeszélést folytat Antall József kormányfő a nyugatnémet kancellárral. Helmut Kohl hangoztatja: az NSZK a jövőben is kész támogatni a magyarországi átalakulást. – A kormány javaslatot terjeszt a parlament elé arra vonatkozóan, hogy már aug.-tól 12 hónapra rövidüljön a sorkatonai szolgálat. A kormány megbízza a közlekedési minisztert: tárgyaljon a Hungaroring hasznosításáról és a Forma–1-es versenyek megrendezéséről. – Washingtonban a Világbank és a Magyar Nemzeti Bank képviselői szerződést írnak alá arról, hogy a nemzetközi pénzintézet 200 millió dollár hitelt nyújt Magyarországnak. – Budapest haladéktalanul tárgyalásokat javasol az NDK-nak, miután keletnémet cégek tucatjával mondják fel magyar partnereikkel kötött szerződéseiket. – A Magyarországról távozó szovjet csapatok őrszemélyzetet akarnak hátrahagyni a kiürített táborokban, ha a magyar fél nem hajlandó a szovjet követelésnek megfelelően laktanyánként elszámolni.
Június 22. – Párizsban tárgyal Antall József kormányfő. A miniszterelnök arra kéri a francia vezetőket, hogy a kisvállalatok létrehozására elkülönített 50 millió frankos hitelkeretet bővítsék ki, és szélesítsék felhasználásának lehetőségeit. – Bush amerikai elnök újabb 3 évvel meghosszabbítja a Magyarországnak nyújtott legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. – Zágrábban Jeszenszky Géza külügyminiszter megnyitja a magyar főkonzulátust. – Tiszteletbeli elnökévé választja Sütő Andrást a Magyarok Világszövetsége.
Június 23. – Társadalmi Egyesületek Szövetségeként működik tovább a Hazafias Népfront. A mozgalom rendkívüli kongresszusán Gyuró Ferencet választják a szövetség elnökévé.
Június 24. – A Szocialista Párt azt javasolja, hogy a helyhatósági választásokkal egy időben tartsák meg az elnökválasztás módjáról döntő népszavazást. – Az Egyesült Államokból újabb gyógykezelésre Budapestre érkezik Sütő András író.
Június 25. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy 10%-os kamattal mindenki visszakapja a lakáscélú állami kölcsönök után befizetett kamatadót. A képviselők ismételten módosítják a földtörvényt. Eszerint az ingatlanforgalmazás tilalma nem vonatkozik a bankhitel fedezetére, ill. az értékesítésre szánt ingatlanokra. A parlament az év végéig meghosszabbítja a bírósági népi ülnökök megbízatását, s megválasztja a Legfelsőbb Bíróság elnökévé Solt Pált, legfőbb ügyésszé Györgyi Kálmánt. – Budapesten a norvég külügyminiszter, Kjell Magne Bondevik bejelenti: Norvégia félmillió koronával támogatja a magyar bankrendszer átalakítását, és félmilliós összeggel járul hozzá a kelet-európai környezetvédelmi központ létrehozásához is.
Június 26. – Az Országgyűlés felkéri a kormányt, kezdje meg a tárgyalásokat a Varsói Szerződésből való kilépésről. Képviselői interpellációra válaszolva Horváth Balázs belügyminiszter közli: felkérte a legfőbb ügyészt, hogy állapítsa meg, milyen felelősség terheli Kádár Jánost, Benke Andrást, Gyenes Andrást, Németh Károlyt, Korom Mihályt és Rácz Sándort az Interpol által körözött terroristák magyarországi menedékhez juttatásában. A miniszter hozzáfűzi: tudomására jutott, hogy 1979-ben az ún. Carlos-csoport Magyarországon tartózkodott, és itt készült fel további bűncselekményeire. – A kormány rendkívüli ülést tart, amelyen megkezdi a legsürgősebb gazdasági intézkedések kidolgozását. – Budapesten magyar–amerikai kormányközi szakértői megbeszélések kezdődnek a COCOM-korlátozások felszámolásáról.
Június 26. – A magyar kormány ismét felveti, hogy a Szovjetunió vizsgálja felül 1956-os magyarországi szerepét. Antall József kormányfő, Göncz Árpád ideiglenes államfő, Für Lajos honvédelmi miniszter és Kéri Kálmán képviselő Budapesten tárgyal a szovjet déli hadseregcsoport parancsnokával, Matvej Burlakovval a csapatkivonással kapcsolatban felmerült pénzügyi kérdésekről. – Az Országgyűlés kulturális bizottsága egyhangúlag támogatja a Rádiói, ill. a Televízió elnökjelöltjét: Gombár Csabát, ill. Hankiss Elemért. – Benkei András volt belügyminiszter képtelenségnek tartja azokat a vádakat, amelyek szerint 10 évvel ezelőtt Magyarországon kapott menedéket az ún. Carlos-terroristacsoport.
Június 28. – Drasztikus áremelésekről dönt a kormány. Júl. 9-től átlagosan 25%-kal drágulnak a dohányáruk, az égetett szeszes italok, 20%-kal a benzin, aug.-tól pedig a háztartási energiahordozók árát emelik. Az áremelések ellensúlyozására szociálpolitikai intézkedéseket terveznek. A kormány határoz arról is, hogy csődeljárást indít több mint 30 vállalat ellen. – Felmentik a Magyar Nemzeti Bank elnökét, Bartha Ferencet; utódául Surányi Györgyöt nevezik ki. Felmentik a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, Hoós Jánost is; helyére Vukovich György kerül. – Az Országgyűlés gazdasági bizottságának titkára úgy nyilatkozik: a közeljövőben mintegy 20 ezer gazdasági vezetőnek kell pályázati úton bizonyítania, hogy valóban alkalmas tisztségére. – Több egyház és felekezet lelkészei is kifogásolják azt a megállapodást, amelyet a művelődési miniszter 7 magyarországi egyházzal kötött az iskolai hitoktatásról, mivel az egyezményből több tucat egyházat kihagytak. – Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter az MDF oktatási-nevelési tanácskozásán egyértelműen úgy foglal állást, hogy a hittant sehol nem vezetik be kötelezően.
Június 29. – Először látogat a NATO székhelyére magyar külügyminiszter. Jeszenszky Géza csaknem 2 órát tárgyal Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával. – Az MNB állami garancia mellett 100 millió dollár kölcsönt vesz fel a Világbanktól a mezőgazdaság korszerűsítésére.
Június 30. – Európai regionális kerekasztal felállításáról állapodnak meg Budapesten Antall József kormányfővel osztrák, olasz, nyugatnémet, csehszlovák és jugoszláv politikusok. – Budapesten tanácskozik a Kereszténydemokrata Internacionálé. Az értekezleten részt vesz többek között Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, Giulio Andreotti olasz miniszterelnök és Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő. – Megváltoztatja nevét országos gyűlésén a Magyar Néppárt. A Magyar Néppárt Nemzeti Parasztpárt új nagyválasztmányt és elnökséget választ.
Július 1. – A Kisgazdapárt parlamenti frakcióvezetője egy aratási nagygyűlésen elmondja, hogy pártja még a nyáron el akarja fogadtatni az Országgyűléssel az új földtörvényt, amely szerint az 1947-es állapotoknak megfelelően mindenki visszakapja egykori földterületét. – Tiranában 4 menekült hatol be a magyar nagykövetségre, miután zavargások törnek ki az albán fővárosban.
Július 2. – Sztrájkolnak a márkushegyi bányászok. Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat csaknem 3 ezer dolgozója egyebek között a vállalati vezetők azonnali leváltását és 50%-os béremelést követel. A sztrájkolók 10 tagú bizottságot választanak a budapesti tárgyalásokra, s közlik: amíg nem kapnak ígéretet követeléseik teljesítésére, nem veszik fel a munkát. A szovjet csapatkivonás leállítását helyezi kilátásba a Magyarországon állomásozó csapatok parancsnoka arra az esetre, ha a magyar kormány nem fizet a kiürített laktanyákért. A magyar honvédelmi miniszter mindezt súlyos fenyegetésnek minősíti. Für Lajos szerint egyrészt lehetetlen felértékelni az ingatlanokat, másrészt az objektumok többségét nem a szovjetek, hanem a magyarok építették. – Átadja megbízólevelét az Egyesült Államok új budapesti nagykövete, Charles Thomas.
Július 3. – Budapesten a sztrájkoló márkusheggyi bányászok, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselői megállapodnak, hogy szept.-től 10%-kal, majd nov.-től újabb 20%-kal emelik a bányászok fizetését. A sztrájkolók ragaszkodnak ahhoz, hogy mentsék fel a márkushegyi igazgatót. A megegyezés után a bányászok felveszik a munkát. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy ismét a koronás kiscímer a Magyar Köztársaság állami jelképe. – A Szocialista Párt szerint a kormány gazdasági csomagterve nemhogy fékezné az inflációt, hanem éppen felerősíti. Békesi László volt pénzügyminiszter azzal érvel, hogy nem indokolt a benzin árának tervezett emelése. – Az SZDSZ elhibázottnak tartja, hogy a kormány nem a költségvetés egyensúlyát javítandó intézkedésekkel együtt indítja el a gazdasági fellendítési programját. – Horn Gyula, az MSZP elnöke kifogásolja az elnökválasztás módjáról szóló népszavazás tervezett időpontját, mert úgy látja: júl.-ban az emberek nagy része a nyári vakáció miatt nem vesz részt a szavazáson. – A magyar katolikus püspöki kar elnöke tiltakozik amiatt, hogy az SZDSZ az iskolai hitoktatás megakadályozása érdekében módosítani akarja a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt.
Július 4. – Az Országgyűlés, elfogadva a kormánypártok javaslatát, úgy dönt, hogy júl. 29-re írja ki a népszavazást a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. A parlament módosítja a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényt, valamint a képviselő-választásról szóló jogszabályt. – Antall József fogadja Ivan Aboimov szovjet nagykövetet, akinek kifejti, hogy a két ország kapcsolatainak nem használnak az olyan nyilatkozatok, mint amilyet legutóbb Burlakov vezérezredes tett a csapatkivonással kapcsolatban. – A hittan fakultatív oktatása mellett foglal állást az Országgyűlés oktatási és tudományos albizottsága.
Július 5. – A kormány jóváhagyja azokat a feltételeket, amelyek között a Ford Autógyár alkatrészgyártó üzemet létesíthet Magyarországon. A testület határoz arról, hogy 1990-ben korlátozni fogják a kiugróan magas vállalatvezetői jövedelmeket. A kormány javasolja az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak a minimálbérek felemelését legalább 5100 forintra. – Az 1956-os forradalom után halálra ítélt és kivégzett katonákat léptet elő Göncz Árpád ideiglenes államfő. – A Független Kisgazdapárt arra törekszik, hogy a kormányzó koalíción belül átvegye a vezető szerepet: jelenti ki Torgyán József, a párt parlamenti frakcióvezetője. – Az Országgyűlés kulturális albizottságának ülésén elhangzik: néhány művelődési intézmény már olyan súlyos anyagi gondokkal küzd, hogy pár hónapon beül fizetésképtelenné válik és kénytelen lesz bezárni. – Az Európai Közösség újabb 120 millió dollárt szavaz meg Magyarország és Lengyelország támogatására a Phare-program keretében.
Július 6. – Antall József kormányfő fogadja az izraeli nagykövetet, Slomo Maromot. – Budapesten tárgyal az ENSZ főtitkárának különleges megbízottjaként Bettino Craxi, az Olasz Szocialista Párt vezetője, hogy tájékozódjon Magyarország adóssághelyzetéről. – Kádár János halálának első évfordulóján megemlékezést tart az MSZMP a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Thürmer Gyula pártelnök mintegy 10 ezer ember előtt sürgeti a baloldali erők összefogását a jobboldali diktatúra megakadályozása érdekében. – Már 40 albán menekült van a tiranai magyar nagykövetségen.
Július 7. – A hét végén 2 napos munkaülést tart Balatonőszödön a kormány. – A Fidesz küldöttközgyűlése, amely a máj.-i kongresszus folytatása, elsöprő többséggel erősíti meg a tisztségükben a választmány tagjait.
Július 8. – Budapesten a Zsidó Világkongresszus elnökének, Edgar Bronfmann-nak a jelenlétében felavatják a II. világháború idején elpusztult 600 ezer magyar zsidó mártír emlékművét. Antall József miniszterelnök az ünnepségen hangsúlyozza: a magyar kormány felelősséget érez a hazánkban élő zsidó közösségért, s kötelességének tekinti, hogy tagjait megvédelmezze minden ellenük irányuló eszmétől. – Konföderációt hoznak létre a kelet- és közép-európai szociáldemokrata pártok: jelentik be 2 napos budapesti tanácskozásuk után.
Július 9. – A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára sajtótájékoztatóján elmondja, hogy a kormány első és legfontosabb feladatának a vállalati sorban állások megszüntetését tartja, s ezért a közeljövőben 10–12 céget az Állami Vagyonügynökség irányítása alá von. A kormány ennek következtében legalább 40 ezer új munkanélkülivel számol. – A Szovjetunió váratlanul jelzi, hogy júl.-ban a tervezett és szerződésben meghatározott mennyiségnél 160 ezer tonnával kevesebb kőoalajat szállít Magyarországra.
Július 10. – Magyar küldöttség utazik Moszkvába, hogy tárgyaljon a szovjet energiaszállítások egyoldalú csökkentéséről. – Az Országgyűlésben az ellenzéki pártok frakciói élesen támadják a kormány előterjesztését a pénzügyi egyensúly javítására. Rabár Ferenc pénzügyminiszter hangsúlyozza, hogy kényszerhelyzet diktálja a szigorító intézkedéseket. – A Független Kisgazdapárt elnöksége ismerteti földtörvénytervezetét. A kisgazdák változatlanul az 1947-es állapotoknak megfelelően akarják szabályozni a földtulajdonviszonyokat. – Egy hónapra eláll a termelés a Csepeli Vasműben, mert a cég hazai gépipari partnerei a szocialista export korlátozása miatt csökkentették megrendeléseiket.
Július 11. – A parlamentben az ellenzéki képviselők heves támadásai nyomán a pénzügyminiszter visszavonja a költségvetési hiány csökkentésére kidolgozott csomagtervet. A kormány így a saját hatáskörében valósítja meg azokat az áremeléseket, amelyeket korábban már bejelentettek. A képviselők elfogadják, hogy a központi műszaki fejlesztési alapból 2 milliárd forintot az állami költségvetésbe csoportosítanak át, illetve növeljék a fogyasztási adót, szűkítsék a nyereségadó-kedvezményeket, és 18%-ról 25%-ra emeljék az állami vagyon utáni részesedést. A döntések aug. 1-jén lépnek életbe, több szociálpolitikai intézkedéssel egyidejűleg. – A koalíciós pártok egyhangú határozattal támogatásukról biztosítják azokat a kormányzati lépéseket, amelyeket a költségvetési egyensúly javítására tettek. – A kormányfő arról tájékoztatja az Országgyűlést, hogy a Szovjetunió előzetes bejelentés nélkül júl. 10-én reggel 9 órától júl. 11-én délelőtt 11 óráig leállította a kőolajszállítást Magyarországra. Szovjet részről a döntést, többszöri felszólításra, műszaki okokkal indokolták. – A környezetvédelmi miniszter, Keresztes K. Sándor az Országgyűlés illetékes bizottságának beszámol arról, hogy Ausztria svájci választott bírósághoz fordul a nagymarosi beruházás ügyében, ha a hónap végéig nem sikerül megállapodni Magyarországgal a kártérítés összegéről. – A magyar katolikus egyházfő pásztorlevélben figyelmezteti a szülőket, hogy alapvető kötelességük gondoskodni megkeresztelt gyermekeik hitoktatásáról. – Münchenben megnyílik a magyar főkonzulátus.
Július 12. – A Szovjetunió 30%-kal csökkenti a szerződésben előírt olajszállításokat Magyarországnak az év harmadik negyedében. A magyar kormány szerint az egyoldalú szovjet lépés 5 milliárd forint kiesést jelent a magyar költségvetésnek, és 50-60 millió dollárral rontja az ország fizetési mérlegét. – A kormány dönt arról, hogy aug. elejére összehívja az Országos Érdekegyeztető Tanácsot. – Prágában tárgyal Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök. Václav Havellal folytatott megbeszélésén szóba kerül egy magyar–lengyel–csehszlovák együttműködési szerződés kidolgozása is. – Göncz Árpád ideiglenes államfő a Nagyváradon megjelenő Bihari Naplónak azt nyilatkozza, hogy Magyarország kész bármilyen formában tárgyalni az erdélyi magyarság helyzetének rendezéséről. Úgy vélekedik, hogy Románia útja Európába Magyarországon át vezet, s ennek kulcsa a kisebbségi kérdés megoldása. – George Bush amerikai elnök levélben közli Antall József kormányfővel, hogy a NATO diplomáciai kapcsolat létesítésére tesz javaslatot többek között Magyarországnak. – Egyeztető megbeszélést tartanak a hitoktatásról a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint 35 hazai egyház képviselői. A kormányt arra kérik, hogy a központi költségvetésből fedezze a hitoktatók bérét, és az iskolák biztosítsák a helyet és az időt.
Július 13. – George Bush amerikai elnök levélben azt javasolja a magyar kormányfőnek, hogy okt. 18-án találkozzanak Washingtonban. A meghívást Antall József elfogadja. – A legfőbb ügyész nyomozást rendel el a Carlos-ügyben. A hírhedt terroristacsoport alaposan gyanúsítható azzal, hogy magyarországi tartózkodásával párhuzamosan, azaz a 70-es évek végétől a 80-as évek közepéig, Magyarországon és külföldön is bűncselekményeket követett el, s ehhez magyar hivatalos személyek is segítséget nyújtottak. – A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége indokolatlannak tartja a kormány drasztikus áremelési intézkedéseit, s kevesli a szociálpolitikai ellentételezésre szánt 2,5 milliárd forintot. – A MÚOSZ, valamint a Rádiós, a Televíziós és a Hírügynökségi Újságírók Kamarája élesen tiltakozik amiatt, hogy az Országgyűlés illetékes bizottságában a többség meg akarja akadályozni, hogy a nemzeti médiumokat saját dolgozóik képviselhessék a pártatlan tájékoztatás bizottságában.
Július 14. – A Népszabadság hasábjain megjelenik az a kisgazda körlevél, amely szerint a hatalom teljes átvétele érdekében a Kisgazdapárt megyei szervezeteinek törekedniük kell arra, hogy kisgazda érzelmű fiatalokra cserélődjék ki a katonatiszti és rendőrállomány. A párt parlamenti frakcióvezetője szerint provokáció lehet a körlevél, a Kisgazdapárt elnöke pedig cáfolja, hogy pártja hatalomátvételre készülne. – Debrecenben az MSZDP 10 megyei szervezete megalapítja a Szociáldemokrata Egységplatformot, egyúttal elhatárolja magát Petrasovits Anna pártelnöktől és híveitől. Eközben Budapesten a szociáldemokraták országos értekezletet tartanak Petrasovits Anna vezetésével. – Országos szövetséget alapítanak és ideiglenes vezetőséget választanak a munkástanácsok. – A Malév különgépével megérkeznek Budapestre azok az albánok, akik napokkal korábban a magyar nagykövetségre menekültek Tiranában.
Július 15. – Ellenzéki szóvivővi rendszert alakít ki az SZDSZ, mert szerinte a kormányzó koalíció igen komoly politikai hibákat követett el. – Azonnali tárgyalásokra szólítja fel a kormányt a Szakszervezetek Országos Szövetsége, egyebek között a privatizáció, a foglalkoztatáspolitika és a bérviszonyok témakörében. – Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és Franciaország, ill. Norvégia között.
Július 16. – Átlagosan 20–30%-kal drágul a benzin, a gázolaj, a dohánytermékek és az égetett szeszes italok ára. – Az Országgyűlés módosítja a családi pótlékról szóló törvényt, így a jövőben a parlament évente legalább kétszer dönt a pótlék összegéről. – Az amerikai Ford cég 80 millió dolláros beruházással korszerű autóalkatrész-üzemet létesít Magyarországon. A termelést 2 év múlva kezdik meg.
Július 17. – Szept.-ben megkezdődnek az előkészítő tárgyalások Magyarország és az Európai Közösség között a társulási szerződés megkötéséről: közli brüsszeli megbeszélései után Antall József kormányfő. – Az Országgyűlés elfogadja az 1989. évi állami költségvetésről szóló előterjesztést, és úgy dönt, hogy a tervezett 20 milliárd helyett 55 milliárd forintra növekedett deficit finanszírozására a Nemzeti Banktól kell felvenni hitelt. A képviselők megszavazzák a júl. 29-i népszavazáshoz szükséges 400 millió forintot. – Románia kétoldalú tárgyalásokat javasol Magyarországnak, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket. – A Kisgazdapárt főtitkárhelyettese, Szabó László elismeri, hogy ő adta ki azt a körlevelet, amely teljes hatalomátvételre buzdít. – Leváltják a Hungaroton és a Filharmónia vezetőjét, ami a szakemberek körében tiltakozást vált ki.
Július 18. – A parlament módosítja a Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről szóló törvényt, s ezzel a privatizáció legfontosabb szervezete a kormány közvetlen irányítása alá kerül. – Brüsszelben a NATO főtitkára, Manfred Wörner első kézből tájékoztatja a magyar kormányfőt moszkvai látogatásáról. Antall József személyében először tárgyal egy volt kommunista ország kormányfője az Észak-atlanti Szerződés székhelyén. Megállapodnak, hogy a NATO a jövőben tagállami nagykövetei útján képviselteti magát Magyarországon, a brüsszeli NATO-központtal pedig Magyarországon belgiumi nagykövete tartja a kapcsolatot. – A kormány felfüggeszti az újrakezdési kölcsön folyósítását, mert a munkanélküliek számának növekedése azzal a veszéllyel fenyeget, hogy elfogy a pénz a foglalkoztatási alapból. – A parlamenten kívüli demokratikus pártok konzultatív tanácsa követeli, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül az állampolgárok válasszák meg.
Július 19. – A kormány úgy dönt, hogy sürgősségi indítvánnyal terjeszti az Országgyűlés elé a társadalombiztosítási alap növeléséről szóló törvényjavaslatot, mert emelni szeretné (a tervek szerint 300 forinttal) a legalacsonyabb nyugdíjakat, ill. a gyed legkisebb összegét és a gyes jövedelempótlékát. A testület határoz arról is, hogy a nyár végéig pénzügyi konzoricumot hoz létre a Bécs–Budapest Világkiállítás finanszírozására. Szept. 1-jétől kárpótlási hivatal kezdi meg működését. – Budapesten Tőkés László nagyváradi püspök Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, majd Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnökkel folytat négyszemközti megbeszélést. Egyetértenek abban, hogy Magyarország nem kíván bábáskodni a romániai magyarok fölött. – Antall József fogadja a Budapesten akkreditált arab nagyköveteket. A kormányfő bejelenti, hogy tárcaközi bizottság alakul, amely folyamatos kapcsolatot tart az arab nagykövetek tanácsával. – Berlinben átadja megbízólevelét Magyarország új nagykövete. Horváth István az első, aki egyidejűleg látja el a bonni és a berlini magyar nagykövetség vezetését. – A Magyar Gazdasági Kamara kulturális tagozata szerint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a piaci folyamatokba avatkozott be azzal, hogy leváltotta a Hungaroton és az Országos Filharmónia vezérigazgatóját.
Július 20. – Az ideiglenes köztársasági elnök Boros Pétert tárca nélküli miniszternek nevezi ki, s megbízza az Információs Hivatal, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal felügyeletével. – A Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének és a honvédelmi miniszternek a találkozóján elhangzik: a honvédségen belül a jövőben igyekeznek javítani a katolikus egyház működési feltételeit. – Az Agrárkamara arra figyelmezteti a földművelésügyi minisztert, hogy a kormányzat tervezett intézkedései szétverik a mezőgazdaságot, aminek súlyos élelmiszerhiány lehet a következménye. – Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és Spanyolország között.
Július 21. – A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának gyorsjelentése szerint az első félévben a tőkés export 17%-kal bővült, míg a rubelelszámolású kivitel a tavalyihoz képest csaknem egyharmaddal csökkent.
Július 22. – A kormánykoalíció pártjai megállapodnak a föld tulajdonjogát rendező törvény tervezetében. Javaslatuk nem elsősorban az egykori tulajdonosok rehabilitációját célozza, hanem szigorúan a személyi tulajdon elve alapján kívánja rendezni a termőföldek tulajdoni viszonyait. – Falunapot tart Lakitelken az MDF. Bejelentik, hogy a párt okt.-től nagy példányszámú, a kormányhoz közel álló lapot indít.
Július 23. – Az Országgyűlés a mindenkori miniszteri fizetés 50%-ában határozza meg a képviselők alapdíját. A parlament nyilatkozatban szólítja fel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát: minősítse törvénytelennek a szovjet csapatok 1956-os magyarországi beavatkozását. – A kormánypártok közös nyilatkozatban szorgalmazzák a 6 parlamenti párt megbeszéléseinek folytatását az önkormányzati törvényjavaslatról.
Július 24. – A legfőbb ügyész az államtitok megsértése és más bűncselekmények miatt vádat emel Végvári József rendőr őrnagy, az emlékezetes lehallgatási botrány kirobbantója ellen. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a Katonai Főügyészség febr.-i határozatát, mert az csak megrovásban részesítette az egykori titkosszolgálat munkatársát. Az SZDSZ és a Fidesz elítéli a legfőbb ügyész határozatát. A fiatal demokraták szerint a kormányzat így akarja elrettenteni a titkosszolgálat embereit a hasonló akcióktól. – A Világgazdaság c. újság nyilvánosságra hozza a csődbe jutott magyar vállalatok eddig titkosan kezelt listáját. A 12 cég sorát a Kontakta Elektromechanikai Vállalat vezeti több mint 700 millió forintos hiánnyal, majd következik a Diósgyőri Gépgyár és az Ózdi Kohászati Üzemek. – A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elfogadhatatlannak tartja a koalíciós pártok azon elképzelését, hogy a földtulajdon rendezésekor a földet ténylegesen megművelők csak másfél hektárra lennének jogosultak, míg a volt tulajdonosok 100 hektárt is kaphatnának. – Felmentik a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezérigazgatóját, és a helyére kinevezett Horti Józsefet megbízzák a Hírlapkiadó Vállalat vezetésével is. – Budapest XVI. kerületében megszigorítják a szovjet laktanya környékén a rendőri ellenőrzést, mert beigazolódott, hogy létezik illegális fegyverkereskedelem.
Július 25. – Az Országgyűlés elveti a pártatlan tájékoztatás bizottságának felállítására vonatkozó javaslatot. A parlament módosítja a társadalombiztosítási alap 1990. évi költségvetését, ill. a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt. – A kormány 2 napos konferenciát rendez a magyar nagykövetek számára. Antall József kormányfő hangsúlyozza: Magyarországnak olyan külpolitika kialakítására van szüksége, amely biztosítja a függetlenséget és elősegíti a gazdasági és szociális problémák megoldását. – Az MSZP magas szintű párbeszédet kezdett a szakszervezetekkel, az egyik szociáldemokrata párttal és az Agrárszövetséggel: jelenti be Horn Gyula pártelnök.
Július 26. – A kormány önálló törvényjavaslatot fogalmaz meg arról, hogy a jövőben a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik a közszolgálati médiumok vezetőinek kinevezése. Törvényjavaslat születik arról is, hogy megszűnik társadalmi szervezetek kezelői jogának intézménye, ami a múlt rendszerhez leginkább kötődő 8 szervezet esetében azt is jelenti, hogy elesnek ingatlanjaik hasznosításának bevételétől is. A kormány elrendeli, hogy szept. 15-ig mindenhol ismételten alakítsák meg a vállalati tanácsot. – Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökévé Mádl Ferenc tárca nélküli minisztert ügyvezető igazgatójává pedig Csepi Lajost nevezik ki. – Az önkormányzati megye mellett döntenek, és elvetik az SZDSZ által javasolt társulásos megye koncepcióját a parlamenti pártok egyeztető megbeszélésén. A kormánypártok beleegyeznek abba, hogy az önkormányzati törvényt, az SZDSZ kívánságának megfelelően, csak kétharmados többséggel lehessen elfogadni. – Az SZDSZ az MDF-fel kötött megállapodás súlyos megsértésének tartja, hogy a Demokrata Fórum parlamenti frakciója elvetette a pártatlan tájékoztatás bizottságának felállításáról szóló törvényjavaslatot. – Nyugatnémet bankok egy csoportja 500 millió márkás hitelt nyújt Magyarországnak. – Az MSZP nyilvános pályázatot ír ki a még tulajdonában lévő 11 napilap és kiadóvállalat megvételére.
Július 27. – A Bécs–Budapest Világkiállítás megrendezésének elősegítésére és a közvélemény tájékoztatására világkiállítási információs iroda nyílik Budapesten.
Július 28. – A Nemzetközi Valutaalap, miután kedvezően ítéli meg a magyar fizetési mérleget, újabb 40 millió dolláros hitelrészlet lehívását engedélyezi Magyarország számára, bár a szakértők magasnak tartják az inflációt.
Július 29. – Népszavazást tartanak Magyarországon arról, hogy közvetlenül az állampolgárok vagy az országgyűlési képviselők válasszák-e meg a köztársasági elnököt. Az urnákhoz a szavazásra jogosultak alig 14%-a járul, így a referendum érvénytelen. A leadott voksok 86%-a a közvetlen elnökválasztást támogatja. A külföldi hírügynökségek úgy értékelik, hogy valójában politikai erőpróbáról volt szó, amellyel a Szocialista Párt megkísérelte visszaszerezni befolyásának legalább egy részét. – A Pénzügyminisztérium jelentése szerint tovább növekedett az államháztartás nettó adóssága: összege eléri az 1244 milliárd forintot. A minisztérium indoklása szerint a kormány épp emiatt kényszerült az áremelésekre.
Július 30. – Az Országgyűlés úgy dönt, hogy a jövőben a Televízió, a Rádió és az MTI vezetőit a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az Országgyűlés ülésén elhangzik Kéri Kálmán képviselő nagy visszhangot kiváltó kijelentése, miszerint a Horthy-Magyarország hadserege annak idején igazságos háborút folytatott a Szovjetunió és a kommunizmus ellen. – Az Alkotmánybíróság a testület eddigi helyettes vezetőjét, Sólyom Lászlót választja elnökévé.
Július 31. – Velencében az olasz, az osztrák, a magyar, a jugoszláv és a csehszlovák külügyminiszter találkozójával megnyílik a közép-európai regionális együttműködés csúcstalálkozója, amelyen magyar részről Antall József kormányfő is részt vesz. – Leteszi hivatali esküjét a Magyar Rádió, ill. a Magyar Televízió új elnöke, Gombár Csaba és Hankiss Elemér. – Rehabilitálják Bokor Imrét, a magyar hadsereg korrupciós ügyeinek leleplezőjét.
Augusztus 1. Életbe lépnek a már korábban bejelentett áremelések, ill. a szociálpolitikai intézkedések. Így átlagosan 30%-kal drágul a háztartási energiahordozók ára, emelik a villamos energia, a távhőszolgáltatás, a meleg víz díját, többet kell fizetni a lisztért és a mézért. Egyidejűleg 300 forinttal emelik a kisnyugdíjakat, valamint a gyed legkisebb összegét és a gyest. – Velencében politikai dokumentumot és 3 éves együttműködési programot fogad el a Duna–Adria régió 5 országa. A politikai nyilatkozat kiemelt helyen foglalkozik a kisebbségi jogok érvényesülésével, a 3 éves program pedig egyebek mellett egy kelet-nyugati autópálya-hálózat tervét fogalmazza meg. Moszkva határozatlan időre felfüggeszti a kishatárforgalmat a szovjet–magyar határon.
Augusztus 2. – Az Országgyűlés úgy módosítja az alkotmányt, hogy a jövőben az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat is csak kétharmados többséggel lehet elfogadni. A képviselők módosítják a párttörvényt is, így a pártok nem utólag, hanem negyedévenként előre kapják meg a költségvetési támogatást. – A kormány hamarosan csődeljárást kezdeményez 7 teljesen fizetésképtelenné vált cég ellen. A testület úgy határoz, hogy jan. 1-jétől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás költségeit újra maguknak a biztosítottaknak kell fizetniük. – A Külügyminisztérium közleményt ad ki arról, hogy támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát az azonnali iraki csapatkivonásról, s elítéli Bagdad kuvaiti agresszióját. – Magyarország először bocsát ki hosszú lejáratú kötvényt az Eurodollár-piacon, ahol csak a legjobb adósok tudnak kölcsönhöz jutni.
Augusztus 3. – Az Országgyűlés Göncz Árpádot választja meg a Magyar Köztársaság elnökévé. A képviselők hosszas szavazási procedúra után elfogadják az önkormányzati törvényt. Eszerint a szept. 30-i választások után megszűnik a tanácsrendszer, és minden település az alkotmányos jog alapján választhatja meg képviselő-testületét. – A kormányszóvivő bejelenti, hogy szept.-től 5600 forint lesz a minimális bér. Az intézkedés mintegy 1 millió 200 ezer dolgozót érint. – Eredménytelenül végződnek a szovjet–magyar áruforgalmi tárgyalások, így a magyar gazdaságnak továbbra is számolnia kell azzal, hogy a szovjet fél a szerződésekben meghatározott mennyiségnél kevesebb olajat szállít Magyarországra. – Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatóján elhangzik: Magyarországon katasztrofális méreteket öltött a bűnözés.
Augusztus 4. – Demokrata Koalíció néven folyamatosan működő párttá alakul a Hazafias Választási Koalíció. Szervezet, amelynek elnöke Új Zoltán, szociális elkötelezettségű centrumpártként határozza meg önmagát.
Augusztus 6. – Magyarország csaknem 300 ezer tonna kőolajat vesz Algériától és Líbiától, hogy legalább részben pótolja a szovjet szállítások csökkentése miatt kieső mennyiséget. A pótlólagos beszerzésekre a kormány 41 millió dollárt különített el, de az Öböl menti válság miatt minden bizonnyal kevés lesz ez az összeg – nyilatkoznak az illetékesek. – A japán Export-Import Bank 200 millió dolláros hitelt ad a Magyar Nemzeti Banknak abból a támogatáscsomagból, amelyet Kaifu Tosiki kormányfő ígért meg jan.-ban.
Augusztus 7. – A Külügyminisztérium közli, hogy Kuvaitban 5 magyar eltűnt, amikor az iraki csapatok megszállták a miniállamot. – Jeszenszky Géza külügyminiszter a Kárpátokat és a Tisza térségét felölelő új regionális együttműködést javasol kialakítani Magyarország és Csehszlovákia keleti területein, valamint Erdélyben, Kárpátalján és a Vajdaságban. – A szovjet déli hadseregcsoport parancsnoksága közli, hogy felelősségre vonják a Magyarországon hadianyagot árusító szovjet katonákat. – Közlekedési balesetet szenved Szerencs belterületén Tőkés László. A nagyváradi püspök súlyos sérülései ellenére kielégítő állapotban van. – Az Alkotmánybírósághoz fordul a júl. 29-i népszavazás érvénytelenítéséért a Parlamenten Kívüli Demokratikus Pártok Konzultatív Tanácsa, mert a tömörülés szerint a népszavazás időpontjának kitűzésével jogszabálysértés történt. – Miniszteri biztost neveznek ki a budapesti Róbert Károly körúti kórház élére, mert a szülészeti-nőgyógyászati osztályon az elmúlt időszakban több tragédia is történt.
Augusztus 8. – A Külügyminisztérium felkéri az iraki kormányt: tegye sürgősen lehetővé a magyarok biztonságos távozását Kuvaitból. – Magyarországon az aszálykárok az első becslések szerint meghaladhatják a 4-5 milliárd forintot. – A közlekedési és hírközlési miniszter visszavonja a Hungaria Telecom Kft.-vel még az elődje által kötött szerződést, mert a rádiótelefon-hálózat létesítésére kiadott engedély törvényekbe ütközik. – Az MDF szegedi elnöksége és a város országgyűlési képviselői ellenzik a párt rendezőgárdáinak megalakítását, amire a párt országos rendészetvezetője szólított fel körlevelében.
Augusztus 9. – A kormány amellett foglal állást, hogy a földön kívül semmi mást nem adnak vissza a korábbi tulajdonosoknak. A testület elhatározza a Gazdasági Versenyhivatal felállítását. A kormány dönt arról is, hogy a jövőben 4%-os késedelmi pótlékot fizetnek azok, akik elmulasztották a társadalombiztosítási járulék befizetését. – Magyarország csaknem félmilliárd márkás kártérítést fog követelni az NDK-tól, amiért keletnémet cégek sorra mondják fel a magyar vállalatokkal kötött kereskedelmi szerződéseiket. – A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája bírálja azt a kormányzati döntést, amellyel elrendelték a vállalati tanácsok újraválasztását. – Az Alkotmánybíróság elutasítja a parlamenten kívüli pártok azon kérését, hogy vizsgálják meg: törvényes volt-e az elnökválasztás módjáról szóló népszavazás kitűzése a nyári szabadságok idejére.
Augusztus 10. – Magyarország javasolja, hogy az Öböl menti válság mielőbbi megoldása érdekében az ENSZ küldjön békefenntartó erőket a térségbe. A kormány nyilatkozatában csatlakozik az Európai Közösség határozatához, és kész közreműködni a térség békéjének helyreállításában. – Kiszabadul az az 5 magyar férfi, aki az Öböl menti viszály kirobbanásakor esett iraki fogságba. Mindannyian egészségesek. – Budapesten megállapodást írnak alá arról, hogy Magyarország megszünteti az eddigi kereskedelmi korlátozásokat a Dél-afrikai Köztársasággal szemben. – Az SZDSZ elégedett a Demokrata Fórummal máj. elején kötött megállapodás eredményeivel, de elfogadhatatlannak tartja, ill. kifogásolja a kormánykoalíció elképzeléseit olyan fontos kérdésekben, mint a földtulajdon, a privatizáció vagy a sajtó ügye.
Augusztus 11. – Ismét korlátozott a kishatárforgalom Magyarország és a Szovjetunió között, miután Moszkva egyoldalúan felmondta a márc.-től érvényben lévő könnyítéseket. Magyar részről hivatalosan is tiltakoznak a szovjet lépés ellen.
Augusztus 13. – A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának számításai szerint várhatóan több millió dolláros kiesést okoz a magyar külkereskedelemnek az újabb közel-keleti konfliktus. – A kormányszóvívői iroda visszautasítja a szlovák miniszterelnök vádaskodását, miszerint Budapesten megkérdőjelezik Trianont. A pozsonyi vezető Antall József kormányfőnek azt a kijelentését kifogásolta, hogy lélekben, érzésben 15 millió magyarnak a miniszterelnöke kíván lenni. – A Világbank, magyar szakemberek közreműködésével, elkészíti azt a listát, amelynek alapján a közeljövőben 33 magyar vállalatot privatizálnak külföldi tőke bevonásával. – Törvénysértő tisztogatásokkal vádolja a kormányzatot az MSZMP. Thürmer Gyula pártelnök szerint a demokratikus elveket sértették meg az utóbbi hetek vezetőcseréivel az egyes minisztériumok élén.
Augusztus 14. – A külügyi szóvivő cáfolja, hogy Jeszenszky Géza bármilyen sértő kijelentést tett volna Romániára a Szabad Európa Rádióban napokban elhangzott nyilatkozatában. A szóvivő elmondja, a magyar külügyminiszter úgy vélekedett: Románia többnemzetiségű ország, ám egyúttal készségesen elismerte, hogy gyakorlatilag valamennyi európai állam, köztük Magyarország is ilyen többnemzetiségű ország. – A Földművelődésügyi Minisztérium mintegy 12-13 milliárd forintra becsüli az aszály okozta károkat, s megalapozatlannak tartja azt a véleményt, miszerint 30-50 milliárdos veszteségről van szó. – Vádemelést javasol a rendőrség a megszűnt munkásőrség volt vezetői ellen lakásépítési visszaélések miatt. – A szakemberek arra gyanakszanak, hogy Romániából illegálisan behozott hús okozta a sertéspestist Békéscsabán.
Augusztus 16. – A kormány irányelveket fogad el a 3 éves gazdasági program kidolgozásához, amelynek célja a piacgazdaság kialakítása. A tervek szerint a gazdaságpolitikai fordulat érdekében nagyrészt felszabadítják az importot, kiterjesztik a szabad árak körét és megszüntetik az állami támogatások jelentős részét. – Borsodba látogat Göncz Árpád. A köztársasági elnök a vállalatoknál folytatott megbeszélésein türelmet kér a munkásoktól, hogy gazdaságilag megerősödhessen az ország. – A Külügyminisztérium a nemzetközi joggal ellentétesnek és elfogadhatatlannak tartja, hogy az iraki hatóságok ígéretük ellenére egyelőre nem engedik távozni a magyarokat Bagdadból és Kuvaitból. – A Fidesz frakcióvezetője szerint kora ősszel akár kormányválsághoz is vezethetnek a földtörvény körüli nézeteltérések. A fiatal demokraták számára elfogadhatatlan a törvény jelenlegi koncepciója.
Augusztus 17. – Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülete kifogásolja, hogy a földtörvény tervezete az eredeti tulajdonosok kártalanítására helyezi a hangsúlyt, s figyelmen kívül hagyja a jelenlegi gazdálkodók érdekeit.
Augusztus 18. – Sopronban a magyar–keletnémet kormányfői tárgyalásokon megállapodnak abban, hogy hamarosan háromoldalú (magyar, kelet- és nyugatnémet) megbeszéléseket tartanak Bonnban vagy Berlinben arról, miként lehetne mérsékelni az NDK-ban történt változások miatt a magyar gazdaságot ért károkat. – Antall József kormányfő a Parasztszövetség által Kötcsén rendezett nagygyűlésen elmondja, hogy a földtulajdon visszaadásakor csak azok jöhetnek számításba, akik meg is művelik a visszaigényelt földeket. – Európa Napot rendeznek az ország 8 városában a Páneurópai Piknik évfordulóján. Egy évvel ezelőtt keletnémet menekültek százai jutottak át a magyar határon Ausztriába. – Budapesten a Humanista Világszövetség kongresszusán békejavaslatot intéznek a szovjet és az amerikai elnökhöz, valamint a katolikus egyházfőhöz. Ebben indítványozzák, hogy Kelet-Európában a korábbi vasfüggöny helyén atom- és vegyifegyveres-mentes övezetet hozzanak létre. – A magyar katolikus egyház ragaszkodik az iskolai hitoktatás lehetőségéhez, s ehhez a kormány segítségét kéri.
Augusztus 19. – Göncz Árpád a székesfehérvári Szent István-napi ünnepségen mondott beszédében úgy véli: szinte lehetetlen orvosolni az összes korábbi sérelmet, mert minden ez irányú kérelem újabb sérelmek tömegét szüli. A köztársasági elnök szerint a magyar nép létérdeke az emberközpontú, hatékony szociálpolitika, mert az országot komolyan fenyegeti, hogy 3 millió szegény hazája lesz. – Jeszenszky Géza külügyminiszter a határokon túl élő magyarok problémájával foglalkozik az MDF szolnoki ünnepi gyűlésén. Hangsúlyozza: Magyarország nem háborúval akarja megoldani a kérdést, de egyúttal a szomszéd országok figyelmébe ajánlja, az ő felelősségük, hogy tegyenek valamit a magyar kisebbség érdekében. – Surján László népjóléti miniszter szerint a terhességmegszakításról szóló társadalmi vitában figyelembe kell venni a népesedéspolitikát, amelynek célja a népesség-fogyatkozás megállítása. – Kecskeméten a világon elsőként mutatják be egyszerre a két katonai szuperhatalom hadrendbe állított vadászgépeit. – Bagdadba érkezik a kuvaiti magyar kolónia.
Augusztus 20. – Országszerte ünnepi megemlékezéseket tartanak az államalapító Szent István napján. Az ópusztaszeri nagygyűlésen Göncz Árpád köztársasági elnök hangoztatja: a magyar népnek bátorságról és bölcsességről kell tanúságot tennie, hogy felismeri a maga érdekét és tenni is tud érte. Antall József miniszterelnök a veszprémi emlékünnepségen a hit, a türelem, a megértés és az elszántság fontosságát hangsúlyozza. – Budapesten Szent Jobb-körmenetet tartanak a Bazilikában. Paskai László esztergomi érsek felszenteli a Szent István-harangot. – Megérkeznek a jordán fővárosba a kuvaiti magyar kolónia tagjai.
Augusztus 21. – Hazaérkeznek a Kuvaitból és Irakból evakuált magyarok. – A magyarországi zöldek szerint a legnagyobb hazai környezetszennyezésre derült fény Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinátban. A vizsgálatok alapján 500 vagy akár 1000 tonna higany is lehet a környező földekben. A kombinát elnök-vezérigazgatója cáfolja, hogy a higany mérgezi a környéket; szerinte a gyár alatti földekben legfeljebb 3-500 tonna higany van.
Augusztus 22. – Az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja a földtörvény tervezetét, mert az a mezőgazdaság válságának elmélyülésével fenyeget. A szabad demokraták szerint nem célszerű a nagyüzemeket összeroppantani, s az sem szerencsés, ha elválik egymástól a földet művelők és birtoklók rétege – mondják sajtótájékoztatójukon. – Békéscsabán több mint 10 ezer disznót levágnak, hogy megakadályozzák a sertéspestis továbbterjedését.
Augusztus 23. – A kormány rendeletet alkot a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal létrehozásáról. A testület elhatározza a Jogtalan Előnyöket Vizsgáló Bizottság megalakítását is.
Augusztus 24. – A Külügyminisztérium nyilatkozatban erősíti meg, hogy Magyarország nem törekszik a határok erőszakos megváltoztatására, s nem veszélyezteti szomszédai biztonságát. A tárca ezt azért tartja fontosnak hangsúlyozni, mert egyes szélsőséges romániai csoportok provokatív tüntetésekre akarják felhasználni a második bécsi döntés 50. évfordulóját. – Antall József kormányfő fogadja az ukrán külügyminisztert, Anatolij Zlenkót, akivel egyebek között a Kárpátalján élő magyar kisebbség helyzetéről tárgyal. – Az Állami Vagyonügynökség elnökévé Mádl Ferenc tárca nélküli minisztert nevezik ki.
Augusztus 26. – A Vállalkozók Pártjának országos találkozóján megállapítják, hogy a magyarországi vállalkozók helyzete a politikai rendszerváltás után sem javult számottevően, aminek oka szerintük a kormány kapkodó munkastílusa. – A Zala megyei Tornyiszentmiklóson kétnapos nyitotthatár-találkozó kezdődik a szlovéniai Pince községgel közösen.
Augusztus 27. – Göncz Árpád köztársasági elnök fogadja a kuvaiti emír személyes megbízottját. Az államfő hangsúlyozza: Magyarország nem fogadja el Kuvait bekebelezését, s kész akár harmadik ország területén közvetlen kapcsolatot létesíteni Kuvaittal. – Budapesten a magyar és a svájci külügyminiszter szándéknyilatkozatot ír alá a két ország kormányának együttműködéséről. – Prágába utazik Jeszenszky Géza külügyminiszter. Célja egyebek között azt megtudni, hogy bizonyos kérdésekben ki az illetékes: a szövetségi vagy a szlovák kormány. – A szabad demokraták sajtótájékoztatójukon kifejtik: szerintük súlyos koncepcionális hibákat tartalmaz a parlamentben előterjesztett privatizációs törvényjavaslat, mert nem a tulajdont, hanem a bérleti jogot akarja magánkézbe adni.
Augusztus 28. – A közelgő helyhatósági választások előtt tisztességes és tiszta választási hadjáratra szólít fel Göncz Árpád köztársasági elnök. – Az Országgyűlés a második bécsi döntés 50. évfordulója alkalmából nyilatkozatot fogad el, melyben kinyilvánítja: Magyarország kizárja az európai határok erőszakos megváltoztatásának lehetőségét, ám a térség stabilitásának alapvető feltételének tartja az emberi és a kisebbségi jogok betartását. A parlament nyilatkozatban üdvözli, hogy az Észak–atlanti Tanács magasabb szintű párbeszédre törekszik a Varsói Szerződéssel. – Jeszenszky Géza külügyminiszter prágai tárgyalásai után kijelenti: Magyarország továbbra is foglalkozni kíván a magyar kisebbségekkel, de ez nem jelent semmiféle határkérdést. – Az MSZMP elnöke Moszkvában arról beszél Mihail Gorbacsovnak, hogy a magyarországi reakció politikai tőkét akar kovácsolni a kommunista- és szovjetellenes hisztériából. – A belügyminiszter a megromlott közrend miatt úgy dönt, hogy bevonják az önvédelmi fegyvereket, azokat csak a hivatásos rendőrök és katonatisztek tarthatják maguknál.
Augusztus 29. – Helsinkiben tárgyal Antall József kormányfő, aki részt vesz az Európai Demokrata Szövetség pártvezetőinek megbeszélésén. A találkozón ott van a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke is. – Rendeletet hoznak arról, hogy a jövőben a belügyminiszter helyettesíti a miniszterelnököt akadályoztatása esetén, kivéve, ha a kormányfő másképp rendelkezik.
Augusztus 30. – Helsinkiben az Európai Demokrata Szövetség konferenciáján a magyar kormánykoalíció mindhárom pártját felveszik a tagok sorába. Antall József kormányfő kétoldalú találkozókon vesz részt a brit miniszterelnökkel, a finn államfővel és a szlovák kormányfő helyettesével. – A kormány csak jelentősebb beruházásokkal tudja megszüntetni az ország energiafüggőségét, ezért emelkedni fognak az energiaárak. A testület megvitatja a szénbányászat szerkezetátalakításáról készített minisztériumi koncepciót is, amely szerint 1991-től szabadáras lesz a szén. – A kormány nyilatkozatban jelenti ki, hogy csak olyan földtulajdon–rendezést támogat, amely biztosítja, hogy a termőföld azé legyen, aki a leghatékonyabban képes megművelni és hosszú távon érdekelt a termőképesség megtartásában.
Augusztus 31. – Az Antall–kormány első 100 napjáról tesz közzé értékelést a miniszterelnök sajtóirodája. Az összegzés jelentős lépésnek minősíti az önkormányzati választások kiírását, a külpolitikai irányváltást, de megállapítja, hogy nem sikerült a lakosság széles tömegeiben felkelteni azt az érzést, hogy a gazdaság végre valamelyest javulni kezd. – Helsinkiben a magyar–finn kormányfői találkozón Antall József kijelenti: kormánya nem elégedett a romániai magyarok helyzetével, de nem helyeselné Bukarest nemzetközi elszigetelését. – Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a szakszervezetek és a kormány képviselői nem tudnak egyezségre jutni a vállalati tanácsok újraválasztásának határidőmódosításáról. – A pénzügyminiszter szerint a forint konvertibilissé tételére a közeljövőben nincs lehetőség.
Szeptember 1. – Antall József miniszterelnök finnországi látogatása befejező napján pártja elnökeként tanácskozik a finn Nemzeti Koalíciós Párt vezetőivel. A kormányfő sajtótájékoztatóján kifejti: a Kelet-Közép-Európai unióra vonatkozó javaslatával nem politikai vagy gazdasági együttműködést kezdeményezett, hanem kizárólag egy biztonsági–védelmi szövetség létrehozását indítványozta. – A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a párt kampánynyitó nagygyűlésén hangsúlyozza, hogy Magyarország egy új, egész Európát átfogó biztonsági rendszer létrehozásában érdekelt. – A szabad demokraták választási gyűlésén azt hangoztatják, hogy nyilvános, a közösség ellenőrzése alatt működő közigazgatásra van szükség. – A Fidesz arra szólítja fel választóit, hogy a helyhatósági választásokon ne a pártok erőviszonyait latolgassák, hanem szakmailag alkalmas, köztiszteletben álló személyiségekre szavazzanak. – A szocialisták kampánynyitó gyűlésén a pártelnök úgy vélekedik: olyan átgondolt privatizációra van szükség, amely korszerűsítéssel jár együtt, és biztosítja a dolgozók tulajdonrészesedését.
Szeptember 2. – Antall József szerint a kormánykoalíció egységes, és hosszú időre meg fogja határozni a magyar politika irányvonalát. Az MDF elnöke pártja kampánynyitó értekezletén bírálja az ellenzéket, mondván, hogy a kormány még egyetlen receptet sem kapott tőlük az ország súlyos problémáinak megoldására. – Az SZDSZ szerint az új kormány első 100 napjának elteltével nagyobb a bizonytalanság az országban, mint korábban. A szabad demokraták választási gyűlésükön bírálják a kormányt, amiért szinte valamennyi döntése a centralizációt szolgálja. – Budapesten az illetékes nyugatnémet miniszter bejelenti: a magyar mezőgazdasági termékek 1991 végéig vámmentességet élveznek az új német államban, de csak ha megfelelnek a közös piaci követelményeknek. Szeptember 3. – Göncz Árpád államfő a Jász Nagykun–Szolnok megyei Tiszabőn tett látogatásakor azt javasolja, hogy az önkormányzati választásokon a szavazók a községi vezetők kiválasztásánál elsősorban az emberre figyeljenek, s ne annak pártállására, – Antall József kormányfő fogadja a Magyar Katolikus Püspöki Kart. Biztosítja az egyházi vezetőket arról, hogy a kormány nem avatkozik be az egyházak ügyeibe, hanem kölcsönös bizalmon alapuló partneri viszonyra törekszik velük. – Jeszenszky Géza külügyminiszter egy nemzetközi történészkonferencián úgy vélekedik, hogy nemcsak a többpárti választás a Kelet-Európai demokráciák próbája, hanem az is: miképp bánnak a különböző kisebbségekkel. – Az MSZP és az MSZMP is tiltakozik amiatt, hogy a Magyar Szent Korona Szövetség helyre akarja állítani a trianoni emlékműegyüttest, mert szerintük ez a lépés ártana a magyar kisebbségeknek.
Szeptember 4. – Az Országgyűlés elfogadja a polgármesteri tisztség ellátásáról szóló törvényt, amely előírja, hogy az új tisztviselőknek hivatalba lépésükkor és megbízatásuk lejárta utáni vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Az SZDSZ sürgősségi tárgyalást javasol arról, hogy a volt titkosrendőrség tagjai ne tölthessenek be közéleti funkciót, de ezt a képviselők elutasítják. A magyar és a szovjet kormány megállapodik, hogy szept. közepén tárgyalásokat tartanak Budapesten a csapatkivonás pénzügyi kérdéseiről. – Londoni tárgyalásai után Jeszenszky Géza külügyminiszter úgy nyilatkozik: még soha nem voltak olyan jók a brit–magyar kapcsolatok, mint jelenleg. – A vizsgálatok megállapítják, hogy Tőkés László balesetéért a kormányőr–gépkocsivezető a felelős, aki Szerencs belterületén 100 kilométeres sebességgel száguldva a kanyarodósávból akart egyenesen továbbmenni.
Szeptember 5. – A Világbank elnöke Budapesten úgy nyilatkozik: a nemzetközi pénzintézet pozitívan ítéli meg a magyarországi folyamatokat, bár úgy látja, hogy a reformprogram lassan halad. Barber Conable javasolja, hogy csökkentsék a lakosságra nehezedő terheket. – A kormány felmenti a Nemzetbiztonsági és az Információs Hivatal vezetőit, és átmenetileg Simon Sándort és Kocsis Kálmánt bízza meg e posztok betöltésével. – A honvédelmi miniszter bejelenti: a hadseregnek 1991-ben kétszer annyi pénzre lesz szüksége, mint 1990-ben. Für Lajos ezt azzal indokolja, hogy szükség van a honvédség átszervezésére, és 1991-től már csak dollárért lehet beszerezni a technikai eszközöket. – A csehszlovák környezetvédelmi miniszter budapesti tárgyalásain azt ígéri: javasolni fogja a prágai szövetségi kormánynak, hogy függessze fel a bőst vízlépcső építését.
Szeptember 6. – A kormány úgy dönt, hogy a Határőrség Biztonsági Szolgálata a Belügyminisztériumból átkerül a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz. A testület tárgyal a nagymarosi vízerőmű osztrák beruházójának, a Donaukraftwerkének kártérítési igényéről. – Még szept.-ben csehszlovák–magyar szakértői bizottságok vizsgálják meg a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kérdéseket: állapodik meg Pozsonyban a két ország kormánybiztosa. – Budapesten megnyílik a Közép–Kelet-Európai Környezetvédelmi Központ, amelynek létrehozását George Bush amerikai elnök kezdeményezte 1989. évi magyarországi látogatásakor. – A Budapesti Katonai Ügyészség vádat emel a belső biztonsági szolgálat volt vezetői, Pallagi Ferenc és Horváth József ellen, valamint a lehallgatási botrány kirobbantója, Végvári József ellen. A Kereszténydemokrata Néppárt ismerteti saját földtörvénytervezetét, amely csak a földek részleges reprivatizációjára adna lehetőséget. – Kazincbarcikán arra kötelezik a Borsodi Vegyi Kombinátot, szüntesse meg a talajban általa okozott jelentős higanyszennyezést.
Szeptember 7. – A kormány jóváhagyja, hogy átlagosan 25%-kal emeljék a honvédség, a rendőrség és a büntetés-végrehajtás hivatásos állományának bérét. A testület úgy dönt, hogy a kamatterhek mérséklésével és egyes járulékok elengedésével segíti az aszály miatt súlyos helyzetbe került mezőgazdasági üzemeket. Budapesten Antall József kormányfő fogadja a Világbank elnökét, aki újabb pénzügyi forrásokat ajánl Magyarországnak főként a kis- és közép. vállalkozások fejlesztésére. – A román elnök, Ion Iliescu személyes találkozót javasol Göncz Árpád magyar államfőnek, hogy elmozduljanak a holt pontról a két ország kapcsolatai. – A bős–nagy marosi beruházás kormánybiztosa hangsúlyozza: Magyarország el akarja kerülni a perlekedést, és korrekt, nyílt elszámolásra törekszik a beruházásban részt vevő osztrák vállalattal. – A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közgyűlésén Szentágothai János akadémikust választják meg a testület elnökévé.
Szeptember 8. – A magyar külügyminiszter üdvözli Iliescu román elnök üzenetét, amelyben csúcstalálkozót javasol Göncz Árpádnak. – Jeszenszky Géza külügyminiszter az MDF választási fórumán kijelenti: a trianoni békéről való megemlékezésnek helye lehet közéletünkben, de a jószomszédi kapcsolatokat rontó emlékmű felállítása nem kerülhet napirendre.
Szeptember 9. – A kormány első olvasatban elfogadja 3 éves stratégiai programját, amely elsősorban a gazdasági rendszerváltás mikéntjével foglalkozik. A testület dönt egy ad hoc bizottság felállításáról is, amelynek ki kell dolgoznia, miképp lehet 1991-ben 20%-kal csökkenteni a költségvetési szervek támogatását. A kormány rendeletet hoz az önkormányzati választásokon jelöltet állító kisebbségi szervezetek anyagi támogatásáról, amelynek értelmében 15 millió forintos keretet különítenek el számukra.
Szeptember 10. – Az Országgyűlés elfogadja a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényt. A képviselők törvényt alkotnak arról is, hogy az elmúlt rendszerhez leginkább kötődő társadalmi szervezeteknek, köztük az MSZP-nek 1949-től kezdődően el kell számolniuk ingatlanjaikról, felszereléseikről, gazdálkodó szervezeteikről és bankszámláikról. – Az Európa Tanács politikai bizottsága azt javasolja a miniszteri bizottságnak, hogy a következő ülésre hívják meg a testületbe Magyarországot is, és biztosítsanak 7 helyet a magyar képviselőknek az Európa Parlamentben. – Antall József bejelenti, hogy a kormány, az egyetemisták követeléseit teljesítve, a központi költségvetésből fejenként 500 forinttal felemeli az egyetemi hallgatókat támogató összeget. – A miniszterelnöki sajtóiroda közleményt ad ki arról, hogy a kormányfő humanitárius és gazdasági szempontokat is mérlegelve júl.-ban tárcaközi bizottságot hozott létre, mert a hongkongiak fokozottan érdeklődnek a magyarországi letelepedési lehetőségek iránt. – A Magyar Szent Korona Szövetség úgy határoz, hogy beszünteti tevékenységét a trianoni emlékmű helyreállítására létrehozott kuratórium. – Újabb 8 megyei lapot értékesít az MSZP. – Repülőtéri biztonsági főigazgatóság alakul Ferihegyen.
Szeptember 11. – Az Országgyűlés ülésén elhangzik Bossányi Katalin (MSZP) interpellációja Jeszenszky Gézához azzal kapcsolatban, hogy a külügyminiszter a Magyar Nemzet hasábjain kijelentette: a kormánykoalíció pártjai hitelesebben képviselik a nyugati civilizáció és a polgári demokrácia eszméit, mint az ellenzéki pártok egyes csoportjai. Jeszenszky Géza válaszában elmondja: az újságcikket magánemberként írta. Ám a külügyminiszter beszéde közben a Fidesz, az SZDSZ és az MSZP képviselői tiltakozásul kivonulnak az ülésteremből. Az ellenzék sajtóértekezletén Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője kijelenti: nincs helye a magyar közéletben olyan embernek, aki diszkriminatív nézeteket vall. – Budapesten Antall József miniszterelnök fogadja az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) vezérigazgatóját, Arthur Dunkelt, aki hangoztatja, hogy a szervezet támogatja a magyar kormány által elhatározott gazdasági intézkedéseket. – Az Országos Szakszervezeti Kerekasztal üdvözli, hogy a kormány gyorsítani kívánja a privatizációt, ám elengedhetetlennek tartja, hogy jogszabályban garantálják a dolgozók érdekvédelmi szervezeteinek részvételét a döntések előkészítésében és meghozatalában. – Jókai Annát választják meg a Magyar Írószövetség elnökévé, miután Göncz Árpád államfői megbízatása miatt lemondott a tisztségről.
Szeptember 12. – Antall József kormányfő kijelenti, hogy az ellenzéki pártok követelésének ellenére nincs szándékában leváltani külügyminiszterét. A miniszterelnök nyilatkozatában politikai sakkhúzásnak minősíti azt, hogy előző nap az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP képviselői kivonultak a parlamenti ülésteremből. – Göncz Árpád köztársasági elnök aggasztónak tartja, ahogyan Jeszenszky Géza külügyminiszter minősítette az ellenzéket. Az államfő szerint tisztázni kell az egyből adódó politikai és személyi kérdéseket. Budapesten tanácskozik az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi és emberi jogi bizottsága. – Az Állami Vagyonügynökség államigazgatási felügyelet alá vonja a Ganz Danubius Hajó- és Darugyárat, és tudomásul veszi, hogy a cég 1 milliárd dollár értékben előszerződést kötött egy dán érdekeltséggel az óbudai hajógyári sziget idegenforgalmi hasznosítására.
Szeptember 13. – A kormány úgy foglal állást, hogy törvényben kell szabályozni a különleges eljárással megállapított nyugdíjakat és a különböző kitüntetésekhez kapcsolódó nyugdíj-kiegészítéseket. – Az Európa Parlament felszólítja az Európa Tanács tagállamait, támogassák Magyarország felvételét a szervezetbe, az Európai Közösség miniszteri tanácsát pedig arra hívja fel, hogy mielőbb kezdjen tárgyalásokat Magyarország társulásáról. – Az SZDSZ felszólítja Antall József kormányfőt: kezdeményezze külügyminisztere lemondását, mert az ellenzéki párt szerint Jeszenszky Géza nem alkalmas arra, hogy összehangolja a magyar külpolitikát. – Az MSZP eladja a 3 utolsó megyei napilapot is azok közül, amelyeket pályázati úton hirdetett meg. Az üzletek révén a szocialisták 530 millió forinthoz jutnak, amit a közjó számára kívánnak felajánlani.
Szeptember 14. – New Yorkban és Washingtonban tárgyal Göncz Árpád. A köztársasági elnök úgy nyilatkozik: Magyarország nem tiltakozna, ha segítséget kapna az Öböl menti válság okozta veszteségek enyhítésére. New Yorkban a Zsidó Világkongresszus elnöke azt javasolja Göncz Árpádnak, hogy a zsidó újév alkalmából Antall József kormányfővel együtt nyilatkozatban ítélje el az antiszemitizmust. – Rómában a magyar–olasz kormányfői tárgyalásokon új gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást írnak alá. – A kormány 300 millió forint gyorssegélyt ad a közgyűjtemények és a felsőfokú oktatási intézmények dologi kiadásaira, az Országos Sporthivatal pedig 100 millió forintos támogatást kap. – Beindul az Állami Vagyonügynökség első privatizációs programja, amelynek során 20, viszonylag jól működő céget adnak el. – Antall József kormányfő megerősíti, hogy nem hajlandó leváltani Jeszenszky Géza külügyminisztert. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakcióvezetője választási gyűlésen kijelenti, hogy pártja nem elégedett a kormánykoalíció munkájával, ezért szerinte annak vezetését a kisgazdáknak kell átvenniük.
Szeptember 15. – Antall József kormányfő római tárgyalásain arra buzdítja az olasz vállalatokat, hogy vegyenek részt a magyar privatizációban. II. János Pál pápa fogadja Keresztes Sándort, akinek személyében Magyarországnak 45 év óta először van nagykövete a Szentszéknél. – A Fidesz azért tartja fontosnak a helyhatósági választásokat, mert az önkormányzatok jó néhány területen saját hatáskörben megoldhatják azokat a gondokat, amelyek rendezésére országos szinten egyelőre képtelen a kormányzat. – Kecskeméten elkészül az ország második SOS–gyermekfaluja.
Szeptember 16. – Az Európa Parlament elnöke budapesti látogatása előtt kijelenti, hogy bár Magyarország számára kívánatos a csatlakozás az Európai Közösséghez, de ez önmagában nem oldja meg a problémáit. – Pozsonyban a magyar kormánypártok részvételével megtartott kereszténydemokrata értekezleten közös nyilatkozatot fogadnak el az európai integráció kiszélesítéséről. – A Kereszténydemokrata Néppárt társelnöke választási gyűlésen kijelenti: az új önkormányzati testületeknek azonnal be kell vezetniük a hitoktatást az iskolákban. – Pápán ismét lezuhan egy MIG–23–as típusú repülőgép, amelynek pilótája a szerencsétlenségben szörnyethal.
Szeptember 17. – Göncz Árpád köztársasági elnök amerikai útján kijelenti, hogy Magyarország elvi alapon csatlakozott az Irak elleni döntésekhez, ám a válság okozta károk már meghaladják a fél milliárd dollárt. – II. János Pál pápa a nap folyamán magánkihallgatáson fogadja Antall József kormányfőt. – Budapesten tárgyal az Európa Parlament elnöke. Enrique Baron Crespo hangsúlyozza: az Európai Közösség szilárdan elhatározta, hogy hozzájárul a magyar reformok sikeréhez. – Az Európai Közösség külügyminiszterei úgy döntenek, hogy megkezdődhetnek az előkészítő tárgyalások Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal az új típusú társulási szerződésekről. – Jeszenszky Géza külügyminiszter pozsonyi tárgyalásain a vendéglátó kormányfő hangoztatja, hogy a szlovák vezetés a kisebbségek helyzetének javítására törekszik, ám nem kíván kétoldalú megbeszélést folytatni Budapesttel a szlovákiai magyarok jogairól. – Az SZDSZ szerint a kormány alkotmánysértő módon módosította a költségvetést; amelynek hiánya jóval meghaladja az Országgyűlés által jóváhagyott mértéket.
Szeptember 18. – Az Országgyűlés törvényt fogad el az állami kiskereskedelmi és vendéglátó–ipari egységek, valamint a szolgáltató szervezetek magánkézbe adásáról. A képviselők határoznak arról is, mely társadalmi szervezetek kapjanak a jövőben állami támogatást működésükhöz. – A kormány rendkívüli ülésén jóváhagyja 3 éves részletes programját, amelyet 10 napon belül nyilvánosságra hoznak. – James Madison-emlékéremmel tüntetik ki a magyar államfőt az Egyesült Államokban. A vendéglátók ezzel ismerik el Göncz Árpád érdemeit az alkotmányosság biztosításában. – Budapestre érkezik a brit kormányfő. Margaret Thatcher látogatása alkalmából bejelentik, hogy okt.-től nem kelt vízum Nagy–Britanniába a fél évnél rövidebb időre oda utazó magyaroknak.
Szeptember 19. – A brit kormányfő budapesti tárgyalásain hangsúlyozza: Nagy–Britannia fenntartás nélkül támogatja Magyarországnak azt a törekvését, hogy társulási szerződést kössön az Európai Közösséggel. Margaret Thatcher szerint Budapest nagyobb léptekkel halad Európa felé, mint bármely más Kelet-Közép-Európai ország. – Strasbourgban közlik Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, hogy az Európa Tanács miniszteri bizottsága nov. 6-án dönt Magyarország felvételéről a testületbe. – Budapesten a 6 magyar parlamenti párt képviselőivel tárgyal az Európa Parlament magyar kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága, élén Habsburg Ottóval. – Göncz Árpád egyesült államokbeli látogatása végén bejelenti, hogy az amerikai törvényhozás hamarosan törli Magyarországot az ún. kommunista befolyás alatt álló országok listájáról, és mentesíti az ezzel járó gazdasági hátrányok alól.
Szeptember 20. – A szovjet kőolajszállítások egyoldalú csökkentése miatt a kormány 450 ezer tonna nyersolaj behozatalát engedélyezi Nyugatról, de egyúttal takarékosságra szólítja fel az intézményeket és a lakosságot. – Budapesti látogatásra hívja meg a román parlament legmagasabb rangú tisztségviselőit és küldöttségét Szabad György házelnök. – A személyes felelősség kivizsgálását kezdeményezi az Állami Számvevőszék az új Nemzeti Színház felépítésére összegyűjtött pénzek kezelése és a Hungaroring veszteséges beruházásának ügyében. A Pénzügyminisztérium bejelenti: okt.-től 400 forint helyett 2 ezer forintot vihetnek külföldre a magyar turisták. – Egyetemisták tüntetnek Szegeden és Budapesten, tiltakozva az alacsony ösztöndíjak és a kormány oktatáspolitikája miatt. – Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és Belgium, Hollandia, valamint Luxemburg között.
Szeptember 21. – Göncz Árpád államfő Esztergomban találkozik Paskai László bíboros prímással. Mindketten sajnálatosnak tartják, hogy nem csökkennek a társadalom belső feszültségei Magyarországon.
Szeptember 22. – Szegeden egyetemisták egy csoportja kifütyüli és bekiabálásokkal provokálja Antall József kormányfőt. Az MDF nagygyűlésén a diákok tragikus anyagi helyzetüket érzékeltető plakátok lengetésével és hosszan tartó tapssal sikertelenül próbálják beléfojtani a szót a kormányfőbe. Antall József hangoztatja, hogy katasztrófa következhet be, ha mihamarabb nem teremtik meg az országban a stabilitást. – Németh Miklós volt miniszterelnök angliai látogatásán elmondja, hogy a magyar kormány 1989 nyarán alig fél óra alatt döntött úgy: megnyitja az ország nyugati határait a keletnémet menekültek előtt. – Lövéseket ad le önvédelmi fegyveréből egy kormányőr az egyik országos főútvonalon, amikor vita támad közte és több taxis között. A kormányőrt a rendőrség előállítja. – Sztrájkot fontolgatnak a ferihegyi légiirányítók, ha nem kapnak mielőbb 50%–os béremelést.
Szeptember 23. – Antall József kormányfő az MDF budapesti választási nagygyűlésén cáfolja, hogy előző nap a szegedi egyetemisták beléfojtották volna a szót. – Az SZDSZ és a Fidesz közös választási gyűlésén úgy vélekednek, hogy a kormánynak nincs valódi programja. A rendezvényen egyesek a kormányfőt mintegy „köröző” röplapot terjesztenek, ám ettől a szervezők elhatárolják magukat.
Szeptember 24. – Bejelentik, hogy a Szovjetuniót 6 napja leállította a kőolajszállítást Magyarországra, s már fogytán vannak a hazai készletek. Az ipari és kereskedelmi miniszter indokoltnak tartja a benzin árának emelését Magyarországon. Bod Péter Ákos közli: az energiaárakat mindaddig fokozatosan emelik, amíg azon semmiféle állami dotáció nem marad. – Párizsban több száz vezető politikus és üzletember vásárolja meg a részvételt egy vacsorán, amelynek díszvendége Antall József kormányfő. – A szovjet csapatkivonás anyagi és gazdasági kérdéseiről kezdődik kormányszintű tárgyalás Budapesten.
Szeptember 25. – Közzéteszik a kormány 3 éves részletes programját. Eszerint Magyarországon a magántulajdon elsődlegességére épülő, modern, európai, szociális piacgazdaságot akarnak kiépíteni. A dokumentum szerint a piacgazdaságra jellemző formákat nem egyszeri tulajdonreformmal, hanem 3–5 évre kiterjedő privatizációs folyamattal kívánják megteremteni. A társadalom széles rétegeinek elszegényedését megfelelő szociális háló létrehozásával akarják megakadályozni. – Párizsban másfél órás megbeszélést folytat Michel Rocard francia és Antall József magyar kormányfő. – A kormány 72 millió forintos pótlólagos támogatást ad a Tudományos Akadémiának. – A Honvédelmi Minisztérium szóvivője megerősíti, hogy Magyarország érdeklődik az NDK hadseregében feleslegessé váló T–72 típusú harckocsik megvásárlása iránt. Egyhetes szünet után ismét érkezik olaj a Szovjetunióból Magyarországra. – Pécsett 2 újszülött meghal a városi kórház szülészetén. Egyelőre vírusos fertőzésre gyanakszanak.
Szeptember 26. – Országszerte tüntetnek az egyetemisták, követelve anyagi helyzetük javítását, egyharmados részvételt az intézmények vezetőségében és teljes strukturális átalakulást az egyetemeken, főiskolákon. A demonstráció eredményeként megállapodnak abban, hogy a következő hét végéig tárgyalóasztalhoz ülnek a minisztérium és a diákönkormányzatok képviselői. – Egynapos szállítás után ismét elzárják Moszkvában a kőolajcsapokat a Barátság vezetéken. – A magyar újságíró–társadalom képviselőivel találkozik Antall József. A miniszterelnök hangsúlyozza: kormánya nem tett és nem tesz semmit a sajtószabadsággal szemben. – A művelődési államtitkár azt ígéri a Pedagógusok Szakszervezete elnökségi ülésén, hogy 1991-ben több pénz jut majd a költségvetésből az oktatásügynek. Beke Kata művelődési államtitkár ugyanakkor azt mondja az elégedetlenkedőknek, hogy nem muszáj megmaradni a tanári pályán. – Felmentik állásából a kormányőrség parancsnokát. – Az Agrimpex a kormány megbízásából 175 ezer tonna kukoricát vásárol az Egyesült Államokból és 175 ezer tonna gabonát Európából. – A brit sajtómágnás, Robert Maxwell 40%-os tulajdonrészt vásárol az Esti Hírlapban.
Szeptember 27. – Kijevben közös közleményt ír alá a magyar és az ukrán államfő. Göncz Árpád és Leonyid Kravcsuk egyebek között abban állapodik meg, hogy kölcsönösen konzuli hivatalokat létesítenek. Az ukrán államfő javasolja, hogy dolgozzanak ki dokumentumot a nemzetiségi jogok védelmére. – Egynapos szünet után ismét megnyitják a Barátság kőolaj-távvezetéket. Az illetékesek szerint nem fenyeget benzinhiány Magyarországon. – A kormány ún. Egzisztencia Alapot kíván létrehozni, hogy elősegítse a vállalkozók tulajdonhoz jutását az állami vagyon privatizációjakor. A kabinetülésen döntenek arról is, hogy az öröklés és az ajándékozás utáni illeték 30–40%–kal csökken. A kormány a Kossuth- és a Széchenyi–díj kivételével megszünteti az elmúlt rendszer kitüntetéseit, viszont felújít több régi érdemrendet és díjat. – A szakszervezetek az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívását szorgalmazzák a privatizációs kérdések megvitatására. – A vizsgálatok szerint Pécsett mégsem az enterovírus, hanem higiéniás hiányosságok okozták a 2 csecsemő halálát.
Szeptember 28. – Göncz Árpád köztársasági elnök kárpátaljai vezetőkkel találkozik Ungváron. Budapesten jegyzőkönyvet írnak alá a csapatkivonásról folytatott magyar–szovjet tárgyalások eredményeként. Eszerint Magyarország hajlandóságot mutat mindazon szovjet követelések kielégítésére, amelyek a területén állomásozó szovjet csapatok által létesített objektumok hasznosításából adódnak. A szovjet tárgyalóküldöttség kötelezettséget vállal rá, hogy megtérítik a környezetben okozott károkat. – Az Országgyűlés elnöke bejelenti: felelősségre vonják, aki az előző héten a parlament ülése közben azt kiabálta be, hogy „Hordót a zsidóknak!” – Az egyházi bíróság hivatalvesztésre ítéli Roszik Gábor gödöllői evangélikus lelkészt, aki parlamenti sajtótájékoztatóján élesen bírálta az egyház vezetését.
Szeptember 29. – Ukrajnai látogatásának zárónapján Göncz Árpád államfő Ungváron felavatja a Magyar Köztársaság ajándékát, Petőfi Sándor bronzszobrát. – A Nemzeti Valutaalap szerint Magyarország egyike annak a 3 országnak, amelyet leginkább sújt az Öböl menti válság. Ezt Rabár Ferenc pénzügyminiszter közli, aki Surányi Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével együtt részt vett a Valutaalap és a Világbank együttes ülésén. – Bécsben a magyar és az osztrák környezetvédelmi miniszter nyilatkozatot ír alá arról, hogy a két ország közös nemzeti parkot hoz létre a Fertő tónál.
Szeptember 30. – Magyarországon helyhatósági választásokat tartanak, amelynek eredményeként megszűnik a tanácsrendszer és helyette a jövőben önkormányzati képviselő–testületek működnek. Az előzetes eredmények szerint a 10 ezernél több lakosú települések nagy többségében eredménytelen a választások első fordulója, mert a szavazásra jogosultaknak még a 40%-a sem járult az urnákhoz. E településeken a voksok pártok szerinti megoszlásában az SZDSZ vezet. A 10 ezernél kevesebb lakosú településeken a megválasztott polgármesterek több mint 80%-a független, 3,8%-a kisgazdapárti, 2,35%-a MDF–tag, 1,85%-a pedig szabad demokrata, s ugyanez a sorrend a 10 ezernél kevesebb lakosú települések kislistás választásán. – Antall József kormányfő Bécsben részt vesz és felszólal azon a választási nagygyűlésen, amelyet az Osztrák Szocialista Párt és az Osztrák Néppárt rendez.
