Magyar Kábel Művek
Magyar Kábel Művek
Címe: 1117 Budapest, Budafoki út 60. Gyárak (telepek): Balassagyarmati Kábelgyár, 2660 Balassagyarmat, Nyugati ipartelep 10., Budapesti Kábelgyár, 1117 Bp., Budafoki út 60.; Kisteleki Kábelgyár, 6760 Kistelek, Árpád u. 43.; Szegedi Kábelgyár, 6724 Szeged, Huszár u. 1. Fontosabb termelési ágak, termékek: erősáramú kábelek és vezetékek; szabad- és légvezetékek; zománchuzalok; jelző-, mérő és működtető kábelek és vezetékek: CATV tv-elosztórendszer, telefonkábelek, légkábelek, fűtővezetékek, installációs vezetékek, rádiófrekvenciás vezetékek, flexo vezetékek.
Vezetői: dr. Laczkó Mihály (vezérigazgató); Tóth Tibor (általános vezérigazgató-helyettes); dr. Benyák Béla (gazdasági vezérigazgató-helyettes); Tombácz József (műszaki vezérigazgató-helyettes). Vezetési struktúra: A vállalat vezetését 1987 óta 23 fős vállalati tanács látja el. Tagjai: a vezérigazgató, valamint 10 fő a vállalatvezetés képviseletében, 12 fő a dolgozók választott küldötteként.
Fontosabb gazdasági mutatók (1988): vagyon 3804,3 M Ft ; értékesítés nettó árbevétele 9413,5 M Ft; konvertibilis export árbevétele 1734,0 M Ft; rubelexport árbevétele 288,9 M Ft; tiszta eredmény 203,1 M Ft; teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos létszáma 2935 fő; évi átlagos összes kereset 119 529 Ft/fő; évi átlagos összes kereset az ágazat átlagához képest 116,7%.
A vállalat rövid története: „Ősvállalatát” 1883-ban alapították Perci és Schacherer Első Magyar Távírda-sodrony és Kábelgyár néven, 1891-től Jacottet és Társa Kábelgyár, 1893-tól Felten és Guilleaume Kábelgyár, 1930-tól pedig Permel Zománchuzalgyár néven működött. 1945-től 1953-ig szovjet tulajdon volt, előbb Budapesti Kábel- és Sodronykötélgyár, majd 1948-tól Albertfalvai Zománchuzalgyár névvel. 1963-ban az addig önálló gyárakat nagyvállalati formába szervezték, megalakult a Magyar Kábel Művek. Azóta termékei a magyar kábelszükséglet döntő hányadát fedezik. 1967-ben a balassagyarmati gyárban, 1976-ban a kisteleki gyáregységben kapacitásbővítő beruházás, 1982-ben a kábelgépgyártó és -fejlesztő gyáregységben rekonstrukció fejeződött be. 1985-ben a kisteleki gyáregység önálló gyárrá alakult. Az átlagosnál gyorsabb növekedés mellett a tőkés export részaránya az 1968-as évi mintegy 7%-ról 1988-ra 18% fölé emelkedett. A szocialista export megfelelt az államközi szerződésből fakadó kötelezettségnek, majd fokozatosan visszaszorulva 1989-re gyakorlatilag megszűnt. A vállalat – good-willje és termékei műszaki tulajdonságai révén – világbanki tenderkiírást is nyert; stabil szállítója a svéd, az osztrák és a finn piacoknak.
Új jogosítványok: nagykereskedelmi tevékenység, kiskereskedelmi tevékenység, kábelgép- és alkatrészgyártás, fővállalkozás.
