Magyar eseménynaptár • 1988. július–1989. június
Magyar eseménynaptár • 1988. július–1989. június
1988. július 1. – Az Országgyűlés nyári ülésszakának végén bizottságot jelölnek ki az új alkotmány kidolgozásának előkészítésére. Az ülésen Straub F. Brúnót választják meg az Elnöki Tanács elnökének, s állásfoglalásban ítélik el a romániai falurombolást. – Székesfehérváron megkezdi működését az új, 100 kW-os rövidhullámú adó, amely lehetővé teszi a Kossuth rádió műsorának jobb vételét a határokon túl. – A Világbank 200 millió USD hitelt nyújt Magyarországnak az ipari ágazatiszerkezet-kiigazítási programra, további 50 millió USD-t pedig az ún. technológiafejlesztési tervre.
Július 2. – Grósz Károly kijelenti: változatlanul kész eleget tenni a kormányfőként kapott bukaresti meghívásnak, hogy közvetlen párbeszédet folytasson az ellentétekről, melyeket az ún. településrendezési tervek éleztek ki. Hangsúlyozza: Magyarország ezután sem kívánja felülvizsgálni a II. világháború utáni határokat, s a nézeteltérések feloldására nem akar igénybe venni semmilyen nemzetközi szervezetet, de az enyhülés ellen hatna, ha Közép-Európában tartósan megromlana a viszony két szomszédos ország között.
Július 3. – Átlagosan 14%-kal drágulnak a cigaretták, a sörök fogyasztói árát 13%-kal emelik A kormány szerint csak így lehet előteremteni a fedezetet a családi pótlék növeléséhez és a társadalombiztosítás többletkiadásaihoz.
Július 4. – Huszár István a Hazafias Népfront új főtitkára, miután elődjét, Pozsgay Imrét államminiszterré választották – Magyar-csehszlovák külügyminiszteri találkozó Komáromban: hangsúlyozzák a lenini nemzetiségi politika fontosságát.
Július 5. – Moszkvában tárgyal Grósz Károly és Mihail Gorbacsov. Egyetértenek abban, hogy sok a hasonlóság – sőt: egybeesés – a magyar és a szovjet reformelképzelések között.
Július 6. – Békesi László pénzügyminiszter-helyettes szerint egy-két éven belül összeomlik a magyar államháztartás, ha átfogó reform helyett csak kisebb-nagyobb módosításokat hajtanak végre a jelenlegi költségvetési rendszeren. – A Farkasréti temetőben örök nyugalomra helyezik Bartók Béla hamvait.
Júllus 7. – A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 1987-ben 1,9 millióan éltek a 3840 forintban megállapított társadalmi minimum alatt, 660 000 ember jövedelme pedig a 2850 forintos létminimumot sem érte el. – Nagy Sándor, a SZOT új főtitkára kijelenti: a készülő szakszervezeti törvényben szabályozni kell a dolgozók sztrákjogát is, pontosan meghatározva a munkabeszüntetés módját, kereteit, hogy a sztrájkok ne kaphassanak politikai jelleget. – A Hazafias Népfront egyik bizottságában felvetik, hogy politikai tevékenységet is folytathassanak azok az újonnan létrejövő társadalmi szervezetek, amelyek erre igényt tartanak.
Július 13–14. – Az MSZMP KB kétnapos tanácskozásán a gazdasági szerkezet radikálisabb átalakítását tartalmazó tervváltozat kidolgozását fogadják el. Az úgynevezett „A” variáns a gyorsabb előrelépés érdekében előirányozza a piaci eszközök fokozott alkalmazását, az import liberalizálását, a forint leértékelését, továbbá az árrendszer és a bérgazdálkodás kötöttségeinek enyhítését. Ugyanakkor azzal is számol, hogy évi 80-100 000 ember veszítheti el állását, csökkennek a reálbérek, s mindezek miatt nő a társadalmi feszültség. A testület indokoltnak nevezi, hogy törvényben szabályozzák a gyülekezési és egyesülési jogot. Az ülésről először sugároz helyszíni összefoglalókat a rádió és a televízió. – Hivatalosan közlik: az első félévben 6178 román állampolgár kért letelepedési engedélyt a magyar hatóságoktól; támogatásukra a kormány alapot létesít – Az Országgyűlés illetékes bizottsága előtt ismertetik: 1989-től bevezetik az egységes vállalkozási adót. – 75 éves korában meghal Gobbi Hilda Kossuth-díjas, kiváló művész.
Július 16. – Féléven belül másodszor emelik több lakossági OTP-kölcsön kamatait. – Paskai László érsek, a magyar katolikus egyház feje első ünnepélyes bíborosi istentiszteletét mutatja be az esztergomi Bazilikában.
Július 18. – A konvertibilis valutákhoz képest 6%-kal leértékelik a forintot.
Július 19. – Kéthetes észak-amerikai körutazása első napján chicagói üzletemberekkel folytat megbeszélést Grósz Károly, akinek személyében 42 év óta először tesz hivatalos látogatást magyar kormányfő az USA-ban. – Karlovy Varyban a nemzetközi filmfesztivál egyik fődíját Sára Sándor „Tüske a köröm alatt” c., a Hajdú-Bihar megyében történt vezetői visszaéléseket feldolgozta filmje kapja. – 81 éves korában meghal Szentkuthy Miklós Kossuth-díjas író.
Július 21. – Jichak Samir izraeli kormányfő fogadja Szabó Istvánt, a Politikai Bizottság tagját, aki szövetkezeti vezetőként tárgyal Izraelben. Szabó István kijelenti: Magyarország hibát követett el, amikor megszakította kapcsolatait Izraellel.
Július 22. – Grósz Károly San Franciscóban lehetségesnek mondja, hogy külföldi cégek akár 100%-os tulajdonjoggal is vállalatokat alapíthassanak Magyarországon.
Július 24. – Grósz Károly New Yorkban, az Egyesült Államokban élő magyar emigráció képviselői előtt elmondja: ha a család kéri, akkor megtelelő körülmények között végső nyugalomra helyezhetik Nagy Imre hamvait. Bejelenti, hogy felülvizsgálják azok helyzetét, akik 1956-os politikai fellépésük miatt nem kaphatnak útlevelet, és eltörlik az őket sújtó többi hátrányos következményt is.
Július 25. – Literenként 2 forinttal emelik a benzin, 1,30-cal pedig a gázolaj árát. – Az Országházban megkezdik a parlamenti ülésterem egy évre tervezett felújítását.
Július 26. – Egyesült államokbeli látogatása utolsó állomásán, Washingtonban Grósz Károly rámutat: Magyarországon az egypártrendszer fenntartása nem elvi kérdés, de a politikai pluralizmust az adott viszonyok közepette is meg lehel teremteni. Grósz Károly tárgyal George Shultz külügyminiszterrel, valamint a Valutaalap és a Világbank vezetőivel. – A SZOT elnöksége a Minisztertanácshoz intézett levélben kifogásolja hogy a kormány a költségvetési hiány mérséklése érdekében a lakosságtól követel újabb erőfeszítéseket. A szakszervezetek sérelmezik, hogy a tömegeket érintő ár- és kamatemelések előtt nem kérték ki véleményüket.
Július 27. – Ronald Reagan amerikai elnök Washingtonban fogadja Grósz Károlyt. A vendéglátó bátorítónak nevezi, hogy Magyarországon felismerték, politikai változások nélkül nem vezetnek eredményre a gazdasági reformok. Grósz Károly találkozik George Bush alelnökkel, James Baker pénzügyminiszterrel, továbbá a képviselőház és a szenátus megbízottaival.
Július 28. – A kormány válaszol a SZOT két nappal korábban kelt bírálatára. Eszerint átfogó kérdésekről továbbra is tárgyal a szaktanáccsal, olyan részletkérdésekről azonban nem, mint amilyen a forintleértékelés vagy a támogatások leépítése. – A KISZ úgy látja: nem vállalhatja az egész ifjúság érdekképviseletét, ezért életre kívánja hívni a Magyar Ifjúság Országos Tanácsát, amely népfrontként tömörítené a fiatalok különféle egyenjogú szervezeteit, köztük a KISZ-t.
Július 29. – Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes bukaresti tárgyalásain megállapítják: a magyar-román kereskedelmi kapcsolatok kielégítően fejlődnek.
Július 30. – A magyar néphez intézett üzenetében Ronald Reagan amerikai elnök azt hangoztatja, hogy minden bizonnyal lehetőség nyílik a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére.
Július 31. – 4–5%-kal emelkedik a hűtőszekrények 7–8%-kal a kombinált hűtőszekrények és 7–12%-kal a fagyasztóládák ára. Csaknem 8%-kal többet kell fizetni a különféle tűzhelyekért valamint az olaj- és szilárd tüzelésű kályhákért is.
Augusztus 2. – Szigethalmon a Magyar Néphadsereg és a szovjet déli hadseregcsoport képviselőinek jelenlétében falugyűlésen vitatják meg a helyi lakosság kérését, hogy csökkentsék a katonai gyakorlórepülések keltette zajokat és az egyéb környezeti ártalmakat.
Augusztus 3. – A kereskedelmi tárca szerint várhatóan októberre-novemberre szűnik meg a papírhiány, amit az váltott ki, hogy a Szovjetunió 7000 tonnával csökkentette Magyarországgal szemben vállalt papírszállításait. (Később magyar kérésre 5000 tonnára módosították ezt a mennyiséget.) – Az MSZMP és az SZKP megállapodása alapján magyar kutatók a Szovjetunióban tanulmányozhatják az ott élt magyar emigráció és a Kommunista Internacionálé tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat. – 66 éves korában meghal Tomanek Nándor színművész. – Az ipari tárca döntése értelmében a bányászok 1988-ban is megkapják szokásos hűségjutalmukat; előzőleg azt közölték, hogy nincs fedezet a pénz kifizetésére, s emiatt felvetődik a bányászsztrájk lehetősége.
Augusztus 6. – 1988 első felében Magyarországon átlagosan 16,5%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. Az élelmiszerek, az energia és a ruházati cikkek ára 20%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A KSH közlése szerint 1980 óta az infláció elérte a 80%-ot. – Elvi megállapodás születik arról, hogy az ötéves szerződés lejárta után is rendezhetnek Forma–1-es autóversenyeket a Hungaroringen. A vállalkozás egyébként mind ez idáig veszteséges az érintett magyar cégek számára.
Augusztus 9. – Az MSZMP PB megerősíti: Magyarország érdekelt abban, hogy az itt lévő katonai erőkre már az első szakaszban kiterjedjen a hagyományos fegyveres erők csökkentéséről kötendő egyezmény. A testület szorgalmazza, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a szocialista államok együttműködésében az emberi jogi és humanitárius kérdések – Szigethalom után Százhalombatta lakosai is ígéretet kapnak, hogy a jövőben sem ünnepnapokon sem a hétvégeken nem szállnak fel katonai kiképzőgépek a tököli légibázisról, sőt hétköznap délutánonként is szüneteltetik a gyakorlórepüléseket.
Augusztus 10. – Az ENSZ felkéri Magyarországot, hogy – egyelőre 6 hónapon keresztül – 15 fővel képviseltesse magát az iraki–iráni tűzszünetet ellenőrző katonai megfigyelőcsoportban. – Miniszterhelyettesi rangban ifj. Marosán György a kormány új szóvivője. A kormány ülésén 10 munkabizottságot alakítanak az alkotmány felülvizsgálatával kapcsolatos munkákra. – Nyilvánosságra hozzák a KISZ és az Úttörő Szövetség – korábban bizalmas adatként kezelt – költségvetését. 1987-ben a két szervezet rendelkezésére álló csaknem 1,5 milliárd forint 61%-a állami forrásból származott. – A kereskedelmi miniszter felfüggeszti a 10%-os felár ellenében történő soron kívüli gépkocsi-kiutalásokat, mert a reméltnél kevesebb személyautót szereztek be a szocialista országokból.
Augusztus 13. – A Szent István-emlékünnepség keretében egy napra Székesfehérvárra viszik és a Nagyboldogasszony székesegyházban helyezik el a Szent Jobbot. Az államalapító halálának 950. évfordulója alkalmából Paskai László bíboros Székesfehérváron több tízezer zarándok előtt ünnepi misét celebrál.
Augusztus 14. – A Videoton átlagosan 5,7%-kal emeli a színes tévék árát. A vállalat által gyártott rádiók 6,7, a hangdobozok 1,8%-kal drágulnak.
Augusztus 15. – A hazai kisegyházak közül működési engedélyt kap a Magyar Iszlám Közösség is. – Összesen 6 embert megöl, majd magával is végez a Csongrád megyei Csengelén a 43 éves Hajagos Tóth Imre, aki volt élettársán akart bosszút állni, ezért benzinespalackokkal felgyújtotta azt a tanyát, ahol az asszony aludt. – Megfojtja 8 hónapos ikerlányait, valamint 7 éves fiát a 33 éves Szabó Lajosné dabasi tanárnő, akiről később megállapítják, hogy nem beszámítható.
Augusztus 18. – Straub F. Brúnó fogadja Colasuonno érseket, aki II. János Pál pápa személyes követeként vesz részt a Szent István halálának évfordulóján rendezett ünnepségeken.
Augusztus 19. – Székesfehérváron az államalapító tiszteletére tartott nagygyűlésen az Elnöki Tanács elnöke kijelenti: új, az állampolgárok és a hatalom viszonyát egyértelműen szabályozó alkotmányra van szükség. – A Magyarországra érkezett romániai menekültek közül eddig 6000-en kaptak gyorssegélyt, összesen 8 millió forint értékben. A Vöröskereszt segélyszámlájára 11 millió forint, ill. 1 millió forint értékű deviza folyt be.
Augusztus 20. – A budapesti Bazilikában tartott misén Paskai László bíboros bejelenti: az Elnöki Tanács és a kormány meghívta Magyarországra a pápát.
Augusztus 22. – Több százan ülősztrájkot tartanak Budapesten a román nagykövetségnél, sürgetve a két ország legfelső szintű párbeszédét, a falurombolási program elvetését, és azt, hogy a bukaresti vezetés tartsa magát a Helsinkiben vállalt kötelezettségekhez. – A SZOT elnöksége nem ért egyet az egészségügyi tárcával abban, hogy már 1988-ban módosítani kell a táppénzszámítási szabályokat. – Bécsből hazafelé úton súlyos baleset ér egy magyar turistabuszt; 12-en meghalnak.
Augusztus 24. – Egész napos sztrájk robban ki a Mecseki Szénbányák István-aknáján. A dolgozók – miután tárgyaltak Kapolyi László kormánybiztossal, Berecz Frigyes ipari miniszterrel és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettessel – ígéretet kapnak, hogy 1988-ban is legalább annyi nettó hűségjutalmat vehetnek fel, mint egy évvel korábban. – Perbe fogják a Gazdasági Rendészet két volt vezetőjét, mert felmerül a gyanú, hogy jogtalan előnyöket fogadtak el. – Pécsett megszületik az első magyar lombikbébi.
Augusztus 25. – Októbertől 2%-kal, de legalább 100 forinttal emelkedik a 70 évnél idősebbek nyugdíja, és megváltoznak a táppénzszámítás szabályai A kormány kilátásba helyezi, hogy 1989-ben a fogyasztói árindexnek megfelelően módosítják a személyi jövedelemadó sávjait. Eldől, hogy heteken belül felszámolják a Ganz-MÁVAG-ot, mivel a költségvetés nem hajlandó átvállalni a cég 17 milliárd forintos adósságát. Tatai Ilona, a PB tagja kijelenti: veszteséges termelésre és kivitelre még államközi szerződések alapján sem kötelezhetők a magyar vállalatok, mert e megállapodásokért az államnak kellene viselnie a felelősséget. – A mecseki bányákban pótműszakokat szerveznek a hét végi szabadnapokra, hogy behozzák a sztrájk miatti termeléskiesést.
Augusztus 26. – Nagy Imre, a KISZ KB titkára szerint a rossz gazdasági és társadalmi prognózisok miatt egyetlen lényeges törekvés sem teljesült az MSZMP 1984-es ifjúságpolitikai határozatából. Az érdemi vita elősegítése érdekében sürgetik a Fiatal Demokraták Szövetségének legalizálását.
Augusztus 28. – Aradon csaknem 8 órán át tanácskozik Grósz Károly és Nicolae Ceauşescu A román vezető hasznosnak és szükségesnek ítéli a megbeszéléseket, amelyeken – a jelentések szerint – nyílt, elvtársi légkörben megállapítják: mindkét országnak érdeke az együttműködés, a jószomszédi viszony fejlesztése. Ceauşescu hozzáteszi: maradtak fenn nézetkülönbségek, de azon témákat kell előtérbe helyezni, amelyekben nincs vita. Grósz Károly azt emeli ki, hogy magyar részről nem csalódtak várakozásaikban. Szerinte a két ország közti feszültség legnagyobb részé a múltból ered, és egyetért vendéglátójával abban, hogy valamely ország politikájának a minősítése az adott ország népére tartozik. Kijelenti: keveset tudunk a településfejlesztési programról, ezért hamarosan magyar küldöttség utazik Romániába a kérdés gyakorlati tanulmányozására. Kitér rá, hogy román részről nem akarják a főkonzulátusok visszaállítását, ill. azt, hogy más nemzetek kultúrcentrumokat építsenek Bukarestben. Úgy fogalmaz, hogy a román vezetés elvi álláspontot foglalt el e két ügyben, ezért levették őket a napirendről. Megerősíti, hogy egyik állam sem támogatja az áttelepülést. Kiderül, hogy a két fél eltérően ítéli meg a sajtószabadságot. Grósz Károly a további párbeszéd érdekében felveti, hogy 1989-ben tartsanak újabb magas szintű találkozót, s fektessék le a két ország nemzetiségi politikájának elveit. – Emlékünnepség Balatonszárszón az 1943-as Magyar Élet Konferencia tiszteletére. Huszár István a Hazafias Népfront nevében kifejti: 1943-ban az akkori magyar progresszió megpróbált ugyan választ adni a történelem legsúlyosabb kérdéseire, de a szélsőjobboldal ereje miatt nem tudta befolyásolni a nemzet sorsát. Úgy értékeli, hogy az akkor kidolgozott programok közül nagyon sok ma is időszerű.
Augusztus 29. – Közös közleményt adnak ki az aradi csúcstalálkozóról. Eszerint Magyarország és Románia erősíteni kívánja a baráti és jószomszédi kapcsolatokat, és ki akarja küszöbölni a kétoldalú viszonyban tapasztalható problémákat. – Magyar meghívásra az európai hagyományos fegyverzetekről tanácskoznak Budapesten a Varsói Szerződés és a NATO 5–5 tagállamának vezetői, leszerelési szakértői. – Otto Lambsdorff, a nyugatnémet szabaddemokraták gazdasági szóvivője Budapesten azt hangsúlyozza: a magyar fejlődés a kelet-nyugati kapcsolatok szempontjából is meghatározó tényező. – 25%-kal drágul a műtrágya. Az intézkedés a későbbiekben további élelmiszer-drágulást eredményez. Néhány napon belül másodszor sztrájkol a Kner Nyomda gyomaendrődi üzeme, mert a munkaügyi bíróság döntése alapján újra el akarja foglalni tisztségét az év elején állásából felfüggesztett korábbi igazgató. A dolgozók ígéretet kapnak, hogy a vezetőt nem helyezik vissza az üzem élére. – Pilisborosjenő és Üröm lakói, saját egészségük és környékük természeti értékeinek védelmében azt követelik, hogy a két község mellett állítsák le az M–0-s autópálya és a 400 kV-os távvezeték építését.
Augusztus 30. – Major László, az MSZMP szóvivője közli: a román vezetés elfogadta az 1989-re javasolt legfelső szintű eszmecserét, és azt, hogy azon közös deklaráció szülessen a nemzetiségi kérdésről. Arról is tájékoztat, hogy román részről is hajlandók a gazdasági együttműködés kiszélesítésére, ill. arra, hogy újból összeüljön a kulturális vegyesbizottság; hogy kedvező fogadtatásra talált az a magyar indítvány, hogy közös testület vizsgálja meg a Magyarországon tartózkodó román állampolgárok helyzetét. Mint elmondja: megegyezés született abban is, hogy elhárítják az akadályokat a történelmi hagyományok közös ápolása és az idegenforgalom bővítése elől, s a partner hozzájárult ahhoz is, hogy magyar újságíró-küldöttség utazzon Romániába.
Augusztus 31. – Sztrájkba lépnek a Granvisus budapesti leányvállalatának dolgozói, emiatt az esztergomi cég vezérigazgatója meghátrál és visszahelyezi munkakörébe az üzem vezetőjét, akit előzőleg az együttműködési készség hiányára hivatkozva váltott le. – Átlagosan 5,3%-kal emelik a propán-bután gázpalackok árát. – 17,5 millió forintos bírsággal sújtják a Minőségi Vegyipari Szövetkezetet, monori telepének volt vezetője ellen pedig pert indítanak, mert a cég éveken át minden óvintézkedés nélkül nagy mennyiségű növényvédő szert s egyéb vegyi anyagot temetett a földbe, s ezért a talajvíz is mérgező nehézfémekkel szennyeződött.
Szeptember 1. – A szovjet külügyi szóvivő kijelenti: országa elégedett az aradi találkozóval, mert a magyar és a román vezetés megtette az első lépést a viták tárgyalásos rendezése felé. Berecz János szerint az MSZMP-nek nem hatalmi, hanem politikai és ideológiai eszközökkel kell érvényesítenie vezető szerepét. A KB-titkár arról is beszél Nádudvaron, hogy az utóbbi időben megromlott a májusi pártértekezlet után javulásnak indult közhangulat. – A Pénzügyminisztérium úgy látja: az év elején bevezetett személyi jövedelemadó-rendszer működőképes, átfogó módosítása felesleges.
Szeptember 2. – A dunai duzzasztógátakról nemzetközi környezetvédelmi konferencia kezdődik a Duna Kör, a World Life Fund for Nature és az International Rivers Network rendezésében. A résztvevők példákkal igazolják, milyen káros hatása lehet egy-egy nagy vízlépcsőnek, és a bős-nagymarosi munkálatok haladéktalan felfüggesztését sürgetik. – Pozsgay Imre államminiszter kijelenti: az új hazai egyesületek megítélésében a politikának toleranciát kell tanúsítania, a tanácsoknak pedig meg kell szabadulniuk az ilyen ügyek kezelésében mutatkozó bürokratizmustól. – Csongrád megyében úgy döntenek: összehívjak a helyi pártértekezletet. Előzőleg 25 üzemi párttitkár levélben sürgette a tanácskozás megrendezését.
Szeptember 3. – Lakitelken hivatalosan is megalakul az 1987 szeptemberében, laza értelmiségi koalícióként létrejött Magyar Demokrata Fórum. Az MDF szervezett politikai mozgalomként független társadalmi szervezetként, az alkotmányos rend tiszteletben tartásával kíván működni. Elkerülhetetlennek tartja a többpártrendszert, maga azonban egyelőre nem akar párttá szerveződni, szándéka szerint viszont indul mind a parlamenti, mind a helyi választásokon.
Szeptember 4. – Berecz János bejelenti: az MSZMP kapcsolatokat alakított ki a Magyar Demokrata Fórummal. A kb-titkár szerint az MDF zömmel olyan írókat tömörít, akik kevesellték azt a lehetőséget, amelyet az Írószövetség nyújtott nekik az ország ügyeinek intézésében. – A magyarországi zsinagógák felújításáról tárgyal Izraelben Miklós Imre államtitkár, akit fogad Jichak Samir kormányfő is.
Szeptember 6. – Az MSZMP PB úgy határoz hogy ad hoc bizottságokat kell létrehozni a szocializmus fejlődésével összefüggő ideológiai kérdések tanulmányozására. – Megalakul a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet, a filmszakmában dolgozók autonóm érdekvédelmi tömörülése.
Szeptember 7. – A kormány javasolja: kapjanak közkegyelmet azok, akiket az 1956-os események kapcsán ítéltek el. A testület szerint a jelenlegi helyzetben meg kell építeni a bős-nagymarosi vízlépcsőt, de ha egy esetleges népszavazás másként dönt, a Minisztertanács aláveti magét a döntésnek.
Szeptember 8. – Magyarország csatlakozni kíván az ENSZ Polgári és Politikai Egyezségokmányának jegyzőkönyvéhez – közli Kovács László külügyminiszter-helyettes Milánóban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának évfordulóján rendezett konferencián. – Újabb 200 millió DEM-ért bocsát ki kötvényeket az NSZK-ban a Magyar Nemzeti Bank. – Kecskeméten lerakják a 2. magyarországi SOS-gyermekfalu alapkövét.
Szeptember 9. – Grósz Károly kétnapos látogatást tesz az NDK-ban. A gazdasági kérdésekről folytatott tárgyalásokon szorgalmazza a piac szerepének növelését a KGST-n belül.
Szeptember 10. – Az Igazságügyi Minisztérium gyorsítani kívánja az alkotmány koncepciójának kidolgozását, hogy a tervezet összhangban legyen a készülő egyesülési és gyülekezési törvénnyel. – Az országban elsőként Debrecenben tartanak városi pártértekezletet. A küldöttek új pártbizottságot és új tisztségviselőket választanak. – Az MDF esztergomi vitafóruma levelet intéz az Országgyűlés képviselőihez, hogy támogassák a nagymarosi vízlépcső munkálatainak leállítását, ill. hogy független szakértők vizsgálják felül az egész tervet. Az MDF tanácskozásán jelen van az Osztrák Néppárt alelnöke.
Szeptember 12. – Budapesten mintegy 20 000-en vesznek részt a dunai vízlépcsőrendszer megépítése elleni tüntetésen. A Parlamentben Grósz Károlynak és Straub F. Brúnónak címzett petíciót adnak át, hangsúlyozva: a vita demokratikus rendezése egy megújuló politikai konszenzus alapja lehet. – A Hazafias Népfront nagymarosi bizottsága és más helyi társadalmi szervek tiltakoznak amiatt, hogy különböző csoportok „Nagymaros Bizottság” néven szervezkednek, és felvonulásokat rendeznek a vízlépcső ellen. – Németh Miklós kb-titkár kijelenti: a magyar gazdasági program sarkalatos pontja a tulajdonviszonyok átalakítása, aminek lényege a társadalmi tulajdon működőképes formáinak a kifejlesztése, ill. a magán-, valamint az egyéni tulajdon egyenjogúságának a megteremtése.
Szeptember 13. – Magyarország állandó képviseletet nyit Szöulban, ill. Dél-Korea Budapesten. A két ország ezenkívül tárgyalásokat akar kezdeni a kapcsolatok rendezéséről, a diplomáciai viszony felvételéről. – Grósz Károly levélben javasolja az ENSZ-nek, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét és a nemzeti kultúrák megőrzésének a jogait is foglalják nemzetközi szerződésbe, mivel az Emberi Jogok Deklarációja külön nem rögzíti ezeket a jogokat. – A fővárosi tanács szerint Aquincum, Gazdagrét vagy a BNV jelenlegi területe lehetne az 1995-ös világkiállítás budapesti helyszíne.
Szeptember 15. – Grósz Károly a kétoldalú viszonyról és a közel-keleti válságról tárgyal Jichak Samir izraeli miniszterelnökkel, aki kétnapos magánlátogatáson tartózkodik Budapesten. Magyar részről hangsúlyozzák: az arab–izraeli viszály felszámolását Budapest csak úgy tudja elősegíteni, ha valamennyi érdekelt féllel kapcsolatban van. – Állásfoglalást tesz közzé az Új Márciusi Front. Eszerint az ÚMF a társadalom megújítását és a válság leküzdésének előmozdítását tekinti céljának. A tavasszal megalakult ÚMF – amely az 1938-as Márciusi Front baloldali népfrontos törekvéseit vallja magáénak, és tagság nélküli mozgalomként működik – állásfoglalásában megállapítja: meg kell reformálni a politikai intézményrendszert, újra kell gondolni a párt szerepét, és szükség van az MSZMP nyílt ellenőrzésére. A Front tagjai többek között Nyers Rezső, Újhelyi Szilárd, Király Zoltán, Bihari Mihály és Vásárhelyi Miklós. – A Tudományos Akadémia bizottságot alapít, hogy megvizsgálja, milyen hátrányok, ill. előnyök származnak abból, ha nem épül föl a nagymarosi duzzasztómű.
Szeptember 18. – Fejti György, az MSZMP KB titkára szerint a pluralizmust az egypártrendszer viszonyai között is meg lehet teremteni. – Vas megyében, a korábbi döntést megváltoztatva, a helyi pártértekezlet megrendezése mellett szavaznak. Zalában és Kaposváron ezzel szemben úgy ítélik meg, hogy szükségtelen az ilyen tanácskozás. – Az Országos Széchényi Könyvtárban feloldják a tilalmat több mint 5000 olyan könyvre, amelyet korábban ellenséges irodalomnak nyilvánítottak s elzártak a nagyközönség elől. – Marosán György kormányszóvivő közli: a Minisztertanács nem kíván népszavazást tartatni Bős-Nagymarosról, de hibának tartja, hogy korábban nem adtak részletes tájékoztatást a vízlépcsőről.
Szeptember 17. – Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke szerint hosszú távon fontolóra kell venni Magyarországon a többpártrendszer lehetőségét. – A Hajdú-Bihar megyei pártértekezleten Grósz Károly pártfőtitkár hangsúlyozza: igen lassan változik a pártszervek munkastílusa, de veszélyes lenne mind a tétlenség, mind a kapkodás. Szerinte a Bős–Nagymaros körüli vita politikai jellegűvé vált. A Dunakanyarban több száz nő tüntet az építkezés beszüntetése mellett. – Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter szerint politikai döntés kell az MSZMP és az esetleges többi párt tevékenységét szabályozó törvényhez, valamint ahhoz is, hogy nyilvánosságra hozzák-e az 1945 utáni koncepciós perek anyagát. – A KNDK (Észak-Korea) központi pártlapja éles hangú cikkben bírálja, hogy Magyarország és Dél-Korea kölcsönösen állandó képviseletet létesít.
Szeptember 20. – Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter azzal érvel a bős-nagymarosi vízlépcső mellett, hogy az építkezés leállítása költségesebb tenne, mint a befejezés. – 3 évtized után Budapestre látogat Faludy György költő.
Szeptember 21. – A kormány és a szakszervezetek vezetőinek egyeztető találkozója után közlik, hogy októbertől összesen 1,3 milliárd forinttal emelik a béreket több ágazatban és a közszolgáltatások bizonyos területein. Az intézkedés 150–170000 embert érint, köztük a sajtó és a posta dolgozóit. A SZOT átfogó bér- és szociálpolitikai csomagot akart, de ezt a Minisztertanács nem tartotta lehetségesnek. A szakszervezetek fenntartják bérigényüket. – Szabolcs-Szatmárban is összehívják a megyei pártértekezletet.
Szeptember 22. – A kormány kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács felállítását, hogy összehangolják a Minisztertanács, a szakszervezetek, a Gazdasági Kamara, az OKISZ, a SZÖVOSZ és a TOT által képviselt érdekeket. – Pécsett összehívják a pártértekezletet, Heves megyében viszont az összehívás ellen foglalnak állást. – Bukarestben tárgyal Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. A kétnapos eszmecserén kitűnik: nem változott a román fél véleménye a menekültek, valamint a főkonzulátusok újramegnyitása ügyében.
Szeptember 23. – Hámori Csaba, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára szerint utópia a kommunista társadalom, mert az odavezető út nincs tudományosan kidolgozva, ráadásul az eddigi irány nem is oda vezet. Úgy véli: kezd megkopni az új pártvezetés iránti bizalom. Svájci nívódíjat kap Budapest és Bécs a közös világkiállítás gondolatáért.
Szeptember 25. – 12 erdélyi magyar menedékjogot kér a szófiai magyar nagykövetségen azzal, hogy Magyarországra szeretnének jutni.
Szeptember 26. – Brüsszelben kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást köt a Közös Piac Magyarországgal – elsőként a szocialista államok közül. A 10 évre szóló szerződés megszabja, hogy az EGK milyen ütemben számolja fel a Magyarországgal szembeni mennyiségi korlátozásokat.
Szeptember 27. – Az MSZMP KB mellett működő tanácsadó testület ülésén közlik, hogy az utóbbi egy évben – 1957 óta először – csökkent a párt taglétszáma, méghozzá jelentősen; több mint 73 000 fővel.
Szeptember 28. – A svéd Ericsson cég a több évvel korábban kelt megrendelés alapján – amerikai engedéllyel – korszerű, digitális telefonközpontokat szállít Magyarországnak. – Egynapos tanítási bojkott a szegedi egyetem bölcsészkarán. A felsőoktatás átfogó reformját követelik.
Szeptember 29. – Budapesten mintegy 3000 egyetemista és főiskolás tüntet a bős-nagymarosi erőmű ellen.
Szeptember 30. – Az Elnöki Tanács kegyelmet ad az 1956. okt. 23. és 1957. május 1-je közötti cselekmények miatt elítélteknek. – A Magyar Katolikus Püspöki Kar felkéri az Európa Parlamentet, hogy legközelebbi ülésén foglalkozzon a romániai falurendezési tervvel. – Magyarország jelzi, hogy kész tárgyalásokat kezdeni Albániával a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. – Az MSZMP Pest megyei bizottsága nem tartja indokoltnak megyei pártértekezlet összehívását. – 6–11%-kal drágulnak a gázkonvektorok és kandallók. A korábbi két forintleértékelésre hivatkozva a Malév 10%-kal emeli árait.
Október 3. – Az osztrák fővállalkozó Nagymarosnál birtokba veszi a vízerőmű építkezési munkaterületét.
Október 4. – Az MSZMP KB úgy foglal állást, hogy párttagok is beléphetnek olyan alternatív szervezetekbe, amelyek törvényesen működnek, elfogadják a szocialista társadalmi rendet és az ország nemzetközi elkötelezettségét. – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa az Európa Parlamenthez intézett levélben fejti ki aggodalmát a román nemzetiségi politika miatt.
Október 5. – Az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján elfogadják az új társasági törvényt. Ezáltal lehetővé válik, hogy ezentúl kizárólag magánszemélyek is – legfeljebb 500 alkalmazottal – részvénytársaságot vagy kft.-t alapítsanak. – A nyugalomba vonuló Marjai József helyett Beck Tamást választják kereskedelmi miniszternek.
Október 6. – A tervekkel ellentétben az Országgyűlés nem szavaz a vállalkozói nyereségadóról, mert a képviselők szerint nincsenek megbízható adatok a költségvetés hiányáról. Villányi Miklós pénzügyminiszter megígéri, hogy novemberre átdolgozzák a javaslatot, egyúttal jelzi, hogy az államháztartás állapota rosszabb, mint ahogyan azt a közvélemény hiszi. – Vatikánvárosban közlik, hogy egy-két éven belül Magyarországra látogat II. János Pál pápa.
Október 7. – A képviselők – akik hosszadalmas ügyrendi vita után nyilvánosan, felállással szavaznak a kérdésben – többsége a kormánnyal ért egyet abban, hogy folytatni kell a bős-nagymarosi építkezést.
Október 9. – Új típusú szocializmust hirdet meg a KISZ KB programtervezete: eszerint a sztálini irányítás felé nem lehet visszafordulni, de a kapitalizmus visszaállításának irányában sem szabad elmozdulni. – Az Országos Béketanács több más békecsoporttal közösen azt javasolja, hogy 1989-től tegyék lehetővé az alternatív katonai szolgálatot.
Október 10. – Hűtlen kezelés miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik a Hajdú-Bihar megyei KISZ-bizottság volt első titkárát és 2 munkatársát, mert közpénzekből csaknem 1 millió forint értékben adtak ajándékot országos, megyei és városi párt-, állami, ill. KISZ-vezetőknek.
Október 11. – Huszár István HNF-főtitkár kifejti: az MSZMP-nek továbbra is meghatározó szerepe lesz a Népfrontban, de fel kell készülni arra, hogy más társadalmi szervezetek, tömegmozgalmak és csoportok is nagyobb beleszólást akarnak a szervezet tevékenységébe. – A helyi pártbizottság eredeti döntésétől eltérően mind Bács-Kiskunban, mind Békéscsabán összehívják a pártértekezletet. – Magyar–izraeli idegenforgalmi megállapodást írnak alá Tel-Avivban.
Október 12. – Nicolae Ceauşescu román elnök a bukaresti vásár magyar pavilonjában úgy vélekedik: van lehetőség a két ország közötti megállapodások valóra váltására, erre főként a gazdaságban jók a kilátások. – A csepeli pártbizottság nem tartja kívánatosnak a pártértekezletet, mert az, úgymond, elvonja a figyelmet a lényegi munkáról. – Megalakul a Magyar Cserkész Szövetség; elődjét 40 évvel ezelőtt szüntették meg. Egészségesen előkerül az a kislány, akit 2 hónapos korában, csaknem egy éve loptak el a budapesti Halló bár elől. – Megölnek egy taxisofőrt Székesfehérváron.
Október 13. – A Baranya megyei pártbizottság a pártértekezlet gondolata ellen foglal állást. Egerben, Hatvanban és Szekszárdon megtartják a városi párttanácskozást.
Október 14. – Megtartja első ülését a főleg bérügyekben illetékes Országos Érdekegyeztető Tanács. A KISZ, a KIOSZ, a KISOSZ és a VOSZ sérelmezi, hogy kimaradt a testületből. – A Komárom megyei pártbizottság úgy értékeli, hogy a helyi gondokat nem lehet pártértekezlettel megoldani. – A Duna Kör és más alternatív szervezetek hívei aláírásgyűjtő kampányt kezdenek annak érdekében, hogy tartsanak népszavazást Bős-Nagymaros ügyében.
Október 17. – Kelet-európai körútja budapesti állomásán a magyarországi helyzetről, a gazdasági és politikai reformtörekvésekről tájékozódik John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes. – A stockholmi bizalomerősítő megállapodás alapján – első ízben – 12 tőkés és 6 szocialista ország katonai megfigyelői is jelen vannak a Dunántúlon folyó, 17 000 fős magyar–szovjet hadgyakorlaton.
Október 18. – A Tervhivatal elnöke szerint 1989-ben 40–50 milliárd forint lesz a költségvetés hiánya, s mivel a lakosságra már nem lehet több terhet hárítani, a vállalatoktól kell több nyereséget elvonni. – Az MSZMP PB két tagja, Berecz János és Nyers Rezső szerint a magyar politikai vezetés nem a többpártrendszertől, hanem attól tart, hogy annak bevezetése nyomán anarchia keletkezik az országban.
Október 20. – Az MSZMP KB után – a szakszervezetek támogatásával – a kormány is arra az álláspontra jut, hogy a gazdaságpolitikai elképzelések közül 1989-ben a nagyobb megpróbáltatásokkal járó, de gyorsabb eredményt ígérő „A” variánst kell bevezetni. A Minisztertanács szerint azonban az életszínvonal 1989-ben nem csökkenhet olyan mértékben, mint 1988-ban. – Sztrájkot helyez kilátásba a Kereskedelmi Berendezéseket Gyártó Vállalat szombathelyi üzemegysége arra az esetre, ha nem önállósulhat. Néhány nappal később teljesül a dolgozók követelése. – Az MSZMP szombathelyi bizottsága harmadik nekifutásra mégis amellett szavaz, hogy legyen városi pártértekezlet. – A Művelődési Minisztérium megszünteti a tudományos szocializmus oktatását a hazai egyetemeken, főiskolákon, helyette – politikaelmélet néven – új tantárgyat vezet be. – Székesfehérváron mintegy 2500 gépkocsi konvoja kíséri utolsó útjára a meggyilkolt taxisofőrt.
Október 21. – A SZOT elnöksége szerint 1989-ben minden dolgozónak államilag szavatolt minimális béremelést kell kapnia. – A Budapesti Rendőr-főkapitányság minden, okt. 23-ra tervezett tüntetést betilt. Ennek nyomán a Magyar Demokrata Fórum felhívja tagjait, hogy semmilyen utcai megmozdulásban ne vegyenek részt. – A kormány létrehozza a bős-nagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottságot. A Minisztertanács döntése az is, hogy 1989-től egyszerűsítik az abortuszok engedélyezését, de a duplájára emelik a terhesség-megszakításért fizetendő összeget.
Október 23. – Budapesten 5 embert állítanak elő, mert mintegy 80–100 társukkal együtt megpróbálnak tüntetést szervezni, hogy megemlékezzenek 1956-ról.
Október 24. – Magyarország, a szocialista országok közül elsőként, lehetővé teszi, hogy területén adott esetben vizsgálatot végezzen az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága – közli Várkonyi Péter külügyminiszter. – Az MSZMP szegedi városi bizottsága kezdeményezi a KB-nál, hogy legalább egy részt fizessenek vissza abból az 54 millió forintból, amit a város lakásfelújítási alapjából vontak el a helyi pártház építésére. – A rendőrség nyomozást indít több NB I-es futballcsapatnál azzal a gyanúval, hogy az előző bajnoki idényben mérkőzéseket adtak-vettek. Több tucat élvonalbeli labdarúgót és néhány sportvezetőt előzetes letartóztatásba helyeznek.
Október 25. – Bejelentik: Magyarországon januártól bevezetik a munkanélküli-segélyt, mivel a kormány 1989-ben 50–100 000 munkanélkülivel számol. – Budapesten megnyílik a Koreai Köztársaság magyarországi állandó képviselete.
Október 28. – Grósz Károly eredményesnek, nyíltnak és őszintének minősíti teheráni tárgyalásait. – A népi Korea újból bírálja a szöuli kormánnyal kötött magyar egyezményt, mivel az független államként kezeli Dél-Koreát. – A nemzetiségi szövetségek szerint Magyarországon mintegy 400 000-en vallják magukat nem magyarnak.
Október 27. – Két amerikai cég részvénytöbbséget szerzett a Csepel Művek Ruhaipari Gép- és Kerékpárgyártó Vállalatnál. – A Határőrség Országos Parancsnoksága kezdeményezi, hogy a nyugati határon számolják fel a műszaki zárat.
Október 28. – Grósz Károly megerősíti: november végén megválik a miniszterelnöki poszttól. Hangsúlyozza: nincs megelégedve a kormány munkájával, bár a stabilizációs program megvalósítása jól halad. – Több mint 60 000 pedagógus aláírással hitelesített állásfoglalásban kéri, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az oktatásügy helyzetét.
Október 29. – Megalakul a Nyilvánosság Klub, amely a közélet minden területen érvényesíteni akarja a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát.
Október 31. – A környezetvédelmi világnapon több ezres tüntetés zajlik Budapesten a bős–nagymarosi vízlépcső ellen. Hasonló felvonulást tartanak Pécsett is.
November 1. – Átlagosan 180%-kal drágulnak a fagyálló folyadékok. Felemelik az automata és hagyományos mosógépek, a centrifugák, valamint a Patyolat-szolgáltatások árát is. – A Szlovákiában élő Duray Miklós, a korábban nagy vihart kavart Kutyaszorítóban c. könyv szerzője az 1988-as Bethlen Gábor-díj egyik kitüntetettje.
November 2. – Az MSZMP KB ismét a gyorsabb szerkezetváltást előirányzó „A” gazdaságpolitikai koncepció mellett foglal állást. A testület úgy látja: egy év alatt teljesültek a stabilizációs program fő előirányzatai, ám a következő 1–2 évben nem várható érzékelhető gazdasági növekedés. A közlemény szerint 1989-ben tovább süllyed majd az életszínvonal, bár nem olyan mértékben, mint 1988-ban. – Megalakul a Magyarországi Cigányok Demokratikus Egyesülete. – Megjelenik a Hitel c. független irodalmi, társadalmi, kritikai lap, amely az MDF-hez áll közel. – Az újabb phenjani vádaskodásra válaszolva a Külügyminisztérium szóvivő útján erősíti meg, hogy a Dél-Koreával történt kapcsolatfelvétel nem irányul a népi Korea ellen.
November 3. – Ausztriába látogat Grósz Károly. A párt főtitkára közli, hogy a termelési szolgáltató infrastruktúra fejlesztésére részben magánvállalattá alakítják a Postát, azon belül is a telefonszolgáltatást. – Szombathelyen üzembe állítják az első korszerű, 100 000 vonal kapacitású digitális telefonközpontot, amelyet Magyarország Ausztriától vásárolt.
November 4. – Grósz Károly az osztrák parlamentben arról beszél, hogy Magyarországon is létre kell hozni a köztársasági elnöki tisztséget. – A kormány úgy dönt, hogy 4 év alatt 130 milliárd forintról 40 milliárdra csökkenti a vállalatok támogatásának összegét. – Nagy Sándor SZOT-főtitkár kijelenti, hogy a szakszervezetek nem fogadják el az 1989-re tervezett reálbércsökkenést, ill. áremelést, s továbbra is nagy vitában vannak a Minisztertanáccsal.
November 5. – A demokratikus szocializmus megteremtését, a parlament szerepkörének növelését sürgetik az Új Márciusi Front vitaülésén. – A Demokrata Fórum támogatja azt a kezdeményezést, hogy a falurombolási terv megakadályozására minden magyar falu és város válasszon magának erdélyi testvértelepülést. – Megalakul a Demokratikus Gyógypedagógiai Szakszervezet. – Budapesten saját fegyverével agyonlőnek egy rendőrt. – 75 millió svájci frank értékben Svájcban is kötvényeket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank.
November 10. – Politikai pártok alapítását is lehetővé teszi az egyesülési és gyülekezési törvénytervezet, amelyet a kormány is jóváhagy. Budapesti tárgyalásai során Alekszandr Jakovlev, az SZKP PB tagja úgy vélekedik, hogy a szocializmusban is lehet többpártrendszer, de erről minden országban a sajátosságoktól függően kell dönteni.
November 11. – Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal azt javasolja, hogy csak egy éven át folyósítsák a januártól tervezett munkanélküli segélyt, és csupán azoknak, akik már legalább 2 évig dolgoztak. A szakszervezetek ezzel szemben azt szorgalmazzák, hogy a segély állampolgári jogon minden állástalant illessen meg. – Az MSZMP Pest megyei bizottságának új első titkára Hámori Csaba.
November 12. – Alekszandr Jakovlev, az SZKP PB tagja Esztergomban találkozik Paskai Lászlóval, és meghívja a bíborost, hogy látogasson el a Kárpátaljára, ahol 200 000 magyar él. – Unió a Demokratikus Szocializmusért néven új ifjúsági politikai szövetség létrehozását határozzák el a KISZ felsőoktatási rétegértekezletén – Négy szakmai szakszervezetté kíván szétválni a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete.
November 13. – Csaknem 1000 taggal létrejön a Szabad Demokraták Szövetsége amely a reformkor, a liberalizmus, a szociáldemokrácia, a polgári radikalizmus és a magyar népi mozgalom utódjának tekinti magát. Állásfoglalása szerint folytatni kívánja a harcot, amelyet a hazai demokratikus ellenzék 10 éven át vívott az alkotmányban deklarált politikai jogokért. Az SZDSZ indulni kíván a választásokon. – A Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága szerint Magyarországot sem kerülik el a neofasiszta eszmék.
November 14. – A választási törvénytervezet társadalmi vitája nyomán a Belügyminisztérium képviselője elismeri, hogy a lakosság nem akarja elfogadni a spontán jelölési jog eltörlését. – A művészeti szakszervezetek sürgetik, hogy tegyék közzé a kulturális költségvetés kiadásainak és bevételeinek részletes adatait.
November 15. – Spanyolországba utazik Grósz Károly pártfőtitkár. Madridban kijelenti: olyan társadalmat akarunk felépíteni, amely elméletileg sincs teljesen megalapozva. – Az MSZMP PB szerint szükséges, hogy az 1989-ben életbe lépő tájékoztatási törvény állampolgári jogként szabályozza a szólás- és sajtószabadságot. Brüsszelben Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár részt vesz az Észak-Atlanti Közgyűlés ülésszakán, ahová a NATO fennállása óta először hívták meg a Varsói Szerződés egyik tagállamának hivatalos képviselőjét. Horn Gyula kijelenti: Magyarország kész rá, hogy a leszerelési folyamat keretében nyilvánosságra hozza katonai költségvetésének és fegyveres erőinek adatait. – Budapesten a rendőrség erővel oszlatja szét azt a 300 fős tüntetést, amelyet a hatósági tilalom ellenére néhány alternatív csoport szervezett a román nagykövetség közelében. – Az Alkotmányjogi Tanács törvénysértőnek minősíti azt a kormányrendeletet, amelynek értelmében nem kaphatják meg járandóságukat azok a nyugdíjasok, akik 90 napnál hosszabb ideig vannak külföldön. – Szűrös Mátyás kb-titkár úgy véli, a többpártrendszer bevezetését nem az MSZMP, hanem a társadalmi fejlődés dönti majd el. – Az Írószövetség nem fogadja el a kormány felkérését, hogy vegyen részt annak a társadalmi bizottságnak a munkájában, amely a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatait ellenőrizné.
November 17. – Spanyolországból 3 napos látogatásra Franciaországba érkezik Grósz Károly. – A kormány elfogadja az adómentes sáv határának felemelését, ill. bizonyos túlóradíjak növelését. A Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása ügyében éles vita támad a bérhatóság és a SZOT között. – Nagy János bécsi magyar nagykövet szerint Magyarország elképzelhetőnek tartja, hogy a leszerelés elősegítése érdekében egyoldalú gesztusként csökkentse saját fegyveres erőit, ill. hogy hazarendeljék a területén lévő szovjet csapatok egy részét. – Debrecenben módosítják a katonai repülések rendjét, hogy a városban csökkenjen a vadászgépek keltette zaj.
November 18. – A román hatóságok példátlan provokáció után kiutasítják az országból Győrfi Károly bukaresti magyar kereskedelmi tanácsost. Magyarország tiltakozik az ügy miatt. – A népi Korea által kezdett vita újabb fejleményeként végleg elutazik Budapestről a phenjani kormány nagykövete. – A Filmfőigazgatóság engedélyezi, hogy olyan filmeket mutassanak be, amelyek hosszú évekig dobozban hevertek.
November 19. – A KISZ úgy határoz, hogy az MSZMP ifjúsági szervezeteként, a párttal stratégiai szövetségben, de közvetlen pártirányítás nélkül kíván működni. – A Magyar Demokrata Fórum tagtoborzó találkozóján közlik: a tömörülés lemond a politikai hatalom megszerzéséről és – a totalitárius törekvések híveitől eltekintve – hajlandó együttműködni minden demokratikus szervezettel. – Jogállamot követel programadó kongresszusán a Fiatal Demokraták Szövetsége.
November 21. – Budapesten tárgyal az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Dante Fascell. A magyar vezetők a megbeszéléseken hangsúlyozzák: az ország számára kedvező lenne, ha a washingtoni törvényhozás nem mindig csak egy évre adná meg a legnagyobb kedvezmény elvét. – A Gazdasági Kamara felveti, hogy a kormány vizsgálja felül az 1989-re tervezett gazdasági intézkedéseket, főleg az elvonásokat. – Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes bejelenti, hogy a gazdasági helyzet miatt emelni kell a vállalati adókat.
November 23. – Az országgyűlési ülésszak előtt egy nappal Pozsgay Imre úgy értékeli, hogy a többpártrendszer kialakítása elsősorban a társadalom akaratán és nem a kormányon múlik. Szavai szerint az új alkotmány kidolgozását össze kellene kötni a hatalommegosztás elvével. Szűrös Mátyás kijelenti: nemcsak a sztálinizmus jutott csődbe, hanem sok tekintetben az egész hagyományos szocializmus, vagyis az a modell, amely a politikában kikapcsolta a demokráciát, a gazdaságban pedig meggátolta a piaci önszerveződést. – Országszerte nyilvános demonstrációkat rendeznek az egyetemeken és főiskolákon, követelve a felsőoktatás anyagi és tárgyi feltételeinek gyökeres javítását, az intézmények önkormányzatát és a tanszabadságot.
November 24. – A parlament Grósz Károly utódjaként a 40 éves Németh Miklóst választja miniszterelnöknek. Nyers Rezső államminiszter feladata főleg a hosszú távú gazdasági elképzelések kidolgozása. Az Országgyűlés elfogadta a politikai intézményrendszer korszerűsítésének programját. A képviselők a gazdaság fejlesztésére az „A” változatot választják, viszont a kormány akaratával szemben 55% helyett 50%-ban szabják meg a vállalkozási nyereségadó mértékét. A Tervhivatal elnöke az 1988-asnál kisebb lakossági terheket ígér. – Kiutasítják Magyarországról a román nagykövetség tanácsosát. Románia tiltakozik a lépés ellen. – Magyarország elismeri a palesztin állam kikiáltását.
November 25. – Pozsgay Imre úgy nyilatkozik: az új alkotmány megszületésével lehetővé válik egy újfajta jogállamiság, beleértve a politikai pluralizmust is. Bejelenti: az MSZMP párbeszédet kezdett az alternatív szerveződésekkel. – Magyarország és Albánia ideiglenes ügyvivői szintről ismét nagyköveti szintre emeli diplomáciai kapcsolatait.
November 26. – A tömeges tiltakozás hatására visszavonják az Elnöki Tanács rendeletét, amely engedélyezte volna, hogy magánszemélyek gáz- és riasztópisztolyt tartsanak. – Megalakul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amely a SZOT-tól és a Pedagógus Szakszervezettől függetlenül kíván működni.
November 27. – Megalakul a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a MISZOT, amely párbeszédet akar a fiatalokat képviselő mozgalmak között, és a 29 tagszervezet közös álláspontját szeretné kifejezésre juttatni az állami, politikai és kormányszervek előtt.
November 28. – A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélésén elhatározzák: 1989-ben két részletben növelik a nyugdíjakat, a gyest és a családi pótlékot; központi béremelést kapnak az egészségügy, az oktatás és a közművelődés dolgozói. Nagy Sándor SZOT-fötitkár a terhek enyhítése érdekében sürgeti a katonai kiadások további mérséklését a nagyberuházások időbeli széthúzását és a veszteséges üzemek támogatásának leépítését. – A szakszervezetek és az egyházak kapcsolatot létesítenek annak érdekében, hogy együttműködjenek az idős, beteg emberek segítésében.
November 29. – Grósz Károly a budapesti pártaktíván kijelenti: nemzeti összefogásra, nem pedig politikai válságra van szükség. Hangsúlyozza: az MSZMP az egypártrendszer viszonyai között képzeli el a politikai pluralizmust. – Bejelenti létrejöttét a Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Kommunisták Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt – Magyar Béke Egyesület néven saját utódszervezetének megalakítását javasolta a Béketanács.
November 30. – Berecz János szerint az egyesülési törvénnyel megteremtődik a politikai alap a pártjellegű tömörülések tevékenységéhez, de az MSZMP külön párttörvényt tart szükségesnek. – Budapesten tárgyal Tom Lantos, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának magyar származású tagja.
December 1. – A kormány döntése értelmében januártól csak a költségvetési szerveknél marad meg a központi bérszabályozás; a gazdálkodó szférában a szakszervezetek és a Gazdasági Kamara közti tárgyalásokon kell megszabni a bérek felső határát.
December 2. – Szabó István, a TOT elnöke szerint a magyar mezőgazdaságnak – reális árak és kisebb adók formájában – 4 milliárd forinthoz kellene jutnia, hogy megállítsák a termelés visszaesését. – Az MNB két éven belül 5000 forintos bankjegyet akar kibocsátani. – Megyei MSZMP-pártértekezlet Vasban és Szabolcs-Szatmárban, városi szintű MSZMP-tanácskozás Békéscsabán Dunaújvárosban, valamint Hatvanban A Nyilvánosság Klub helyteleníti, hogy az MSZMP KB november elején kiadott állásfoglalásában elmarasztalta a sajtót.
December 4. – A SZOT értekezletén határozatot hoznak a mozgalom megújításáról, az érdekvédelemről, valamint egy új országos képviselet alapelveiről. – Robbanás a lencsehegyi bányában: 15-en meghalnak.
December 5. – Az Érdekegyeztető Tanácsban jóváhagyják, hogy a jövőben a bérből és fizetésből élőket érintő ügyekben csakis a kormány, a SZOT és a Kamara egyetértésével születhet megállapodás. Ugyanakkor a Kamara megvétózza a szakszervezetek minimális béremelési indítványát.
December 6. – Budapesten a KISZ a Margitszigeten rendezi meg a lakásgazdálkodás reformját és a szociális létbiztonság növelését követelő demonstrációt, miután a rendőrség nem engedte meg, hogy a megmozdulás a Parlament előtt legyen.
December 7. – A kormány és a KISZ megegyezik abban, hogy szakértői csoportot alakítanak a lakáshelyzet megvizsgálására. – Az Építőművészek Szövetsége szerint nem Gazdagrét hanem Aquincum lenne a legalkalmasabb az 1995-ös világkiállítás megrendezésére.
December 8. – Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter úgy véli: a Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok egynegyedét érintheti a Mihail Gorbacsov által bejelentett egyoldalú haderőcsökkentés. Egyúttal közli: 1989-ben reálértékben 17%-kal lesz alacsonyabb a magyar katonai költségvetés, mint 1988-ban. – Budapesten a Józsefvárosban aláírásgyűjtő kampányt kezdeményeznek Vida Miklós képviselő visszahívására, mert az Országgyűlés őszi ülésszakán ő is azt akarta, hogy zárt ülésen döntsenek Bős–Nagymaros ügyében. – Először találkoznak hivatalosan a KISZ és a Fidesz képviselői.
December 11. – Az Árhivatal elnöke közli, hogy 1988-ban az előirányzottnál 1%-kal magasabb, 16% a fogyasztói árszínvonal emelkedése. – Az MSZMP Csongrád megyei pártértekezletén Vastagh Pál, az új első titkár kijelenti: az évtizedes politikai hibák a válság szélére sodorták az országot, és a párt egyaránt felelős a krízishelyzetért, valamint a kibontakozásért. – A KISZ-en belül önálló szervezetként elkülönül az Értelmiségi Fiatalok Szövetsége.
December 13. – Németh Miklós miniszterelnök szerint a magyar politikai reformok alighanem egy nyugati stílusú parlamenti demokráciához vezetnek el. A Newsweeknek adott interjúban kitér rá, hogy 4 évig is eltarthat, amíg stabilizálják a gazdaságot.
December 14. – A magyar reformok állását méri fel Budapesten Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere. Látogatása idején jelentik be, hogy 1989-ben Münchenben magyar, Pécsett pedig NSZK-konzulátus nyílik. – Magyarország és Ausztria hivatalosan benyújtja jelentkezését az 1995-ös világkiállítás közös megrendezésére. – 1988-hoz képest 30 millió forinttal kevesebbet, csaknem 720 millió forintot irányoznak elő a munkásőrség támogatására 1989-re.
December 15. – Az MSZMP KB ülése után Grósz Károly kijelenti, Magyarországon újfajta koalícióra, magyar középbal formulára lenne szükség. Ebben a párt lenne a baloldal, s tőle közép felé helyezkednének el azok a tömörülések, amelyek elfogadják a szocializmust, de építését nem a marxizmus-leninizmus alapján vagy nem az MSZMP módszereivel képzelik el.
December 16. – Grósz Károly arról beszél, hogy mindenkinek nagyobb terheket kell vállalnia, mert e nélkül még 1990 után sem javul a gazdasági helyzet. Kijelenti: az MSZMP nem akarja megosztani a hatalmat, hanem annak gyakorlásába kíván bevonni szövetséges erőket. – Érvénytelenítik azt a rendeletet, amely szerint a magyar turistáknak a kiutazáskor legalább 3000 forintnyi, legális eredetű valutát kellett felmutatniuk a határon. – Visegrádnál ideiglenes mederbe szivattyúzzák a Duna vizét.
December 17. – Pártértekezlet Bács-Kiskun és Fejér megyében, valamint Pécsett. Mindhárom helyszínen sok bírálat éri a helyi vezetőket.
December 18. – Nyers Rezső először szól a nyilvánosság előtt arról, hogy az MSZMP-nek meg kell őriznie egyesült párt jellegét, és hogy hasznosítania kell a szociáldemokrácia pozitív vonásait is.
December 19. – A Népfront Országos Tanácsa visszautasítja a választójogi törvénytervezetet, mert képtelenségnek tartja, hogy az új alkotmány elfogadása előtt alakítsák ki a későbbi választási rendszert. – Több alternatív szervezet azt követeli a Vörösmarty téren tartott gyűlésen, hogy a jelenlegi Országgyűlés helyett válasszanak alkotmányozó nemzetgyűlést. Ezzel egyidejűleg 2500 fős tüntetés zajlik Budapesten a közoktatás válságos állapota miatt. – Az együttműködés előmozdítására ligába tömörülnek a független szakszervezetek, amelyek elutasítják a Munka Törvénykönyve tervezett módosítását, ill. a készülő sztrájktörvényt. – A Gazdasági Kamara úgy véli: javítana a költségvetés helyzetén, ha meggyorsítanák az állami tulajdon értékesítését. – Berecz Frigyes ipari miniszter a kormány képviseletében elismeri, hogy hiba volt támogatni az eocénprogramot.
December 20. – Az Országgyűlés ülésszakán 3 tárca összevonásával létrehozzák a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumot, élére a 43 éves Derzsi Andrást választják. Egyúttal munkaszüneti nappá nyilvánítják március 15-ét. Bejelentik azt is, hogy külön frakciót kívánnak létrehozni az Országgyűlés nem párttag képviselői.
December 21. – Az Országgyűlés hosszas vita után elfogadja az 1989-es költségvetést, ám a kormány elképzelésével szemben nem 6, hanem csak 4%-os egyszeri nyereségadó kivetéséről rendelkezik. A hiányzó 5 milliárd forintos összeg pótlására tovább csökkentik a védelmi kiadásokat és a társadalmi szervezeteknek juttatott támogatást.
December 22. – A törvényhozás módosítja a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, így az eddigi 48000 forint helyett 55000 forint lett az adóköteles jövedelem alsó határa. Mérséklik az adókulcsokat, s kevesebb az adósávok száma. A képviselők elfogadják a társadalombiztosítási és a szakképzési alapot. Új törvény születik a külföldiek befektetéseiről. – Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejött kompromisszum értelmében 1989 első felében 3000 forint marad a minimálbér, júl. 1-je után viszont 3700 forintra emelik. – A Kereskedelmi Minisztérium úgy rendelkezik, hogy 1989-től a beérkező személyautó-mennyiség legfeljebb 20%-át lehet soron kívül értékesíteni.
December 28. – Svájcból hazahozzák Bán Antal szociáldemokrata politikus hamvait. – Kiderül: az utóbbi esztendőkben több száz tonna veszélyes hulladékot ástak el Apajpusztán a Kiskunsági Állami Gazdaság melléküzemágában, s ez nagyarányú környezetszennyezést okozott.
December 29. – A kormány 1989-re nagyobb mozgásszabadságot ígér a vállalatoknak, de egyúttal előirányozza, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben emelik egyes alapvető élelmiszerek, a villany-, a gáz-, a csatornaszolgáltatás, a személyautók, a hírlapok és egyes postai szolgáltatások, valamint a gyógyszerek árait.
December 30. – Az Elnöki Tanács újabb 120 személynek ad kegyelmet az 1956-os elítéltek közül.
December 31. – Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozik a Kyodo japán hírügynökségnek: személy szerint bármely párttal el tud képzelni koalíciót, ha annak elvei nem sértik a szocialista rendszer alapjait, de – mint hangoztatja – egy ilyen koalícióra még nem érett meg a helyzet.
1989. január 1. – Az Országgyűlés újévi nyilatkozatában elítéli a kisebbségi jogok nyílt vagy burkolt csorbítását; egyben felszólítja a kormányt, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a határokon kívül élő magyarok helyzetének alakulását.
Január 2. – Áremelésekről dönt a kormány. Január 9-től átlagosan 16–17%-kal drágulnak az élelmiszerek, 8%-kal a mosószerek, 25%-kal az autók. Februártól átlagosan 62%-kal emelik a helyi közlekedési tarifákat, s drágulnak a postai szolgáltatások is. A havonta személyenként átlagosan 800 forintos többletkiadást a nyugdíjasoknál háromnegyed részben ellentételezik.
Január 3. – A Demokrata Fórum javasolja, a Belügyminisztérium pedig támogatja, hogy hozzanak létre menekülttáborokat az áttelepült erdélyieknek. – Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter személyében 1967 óta először utazik a magyar kormány valamelyik tagja Izraelbe. – A Ferihegyi repülőtéren különleges biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe, mert ismeretlen telefonáló egy skandináv gép felrobbantásával fenyegetőzik. – Fegyvereket és lőszereket lopnak el az MHSZ vámosgyörki klubjából.
Január 4. – Az OTP 18,5%-ra emeli lakásvásárlási és építési hiteleinek kamatát. – Bányaomlás miatt 5 ember meghal a Nógrádi Szénbányák kányási aknájában.
Január 5. – Az ÁBMH adatai szerint már 15000 munkanélküli van Magyarországon.
Január 6. – A SZOT elnöksége jogosnak ítéli az áremelkedések hírére megindult dolgozói tiltakozásokat. – A genfi menekültügyi konvencióhoz való magyar csatlakozást javasolja a Szabad Demokraták Szövetsége és a Menedék Bizottság.
Január 8. – A Richter-skála szerinti 3,5–4-es erősségű földrengés a Balaton környékén. Senki sem sérül meg.
Január 9. – Az áremelésekre válaszul 10 percre beszünteti a munkát több tízezer dolgozó Szabolcs-Szatmárban. Szolnok, Csongrád és Zala megye szakszervezeti vezető testülete is tiltakozik. – A fegyver nélküli katonai szolgálat bevezetését kéri az Országgyűléstől a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör.
Január 10. – Az Országgyűlés, folytatva a decemberi ülésszakot, kétnapos vitában törvényt alkot az egyesülési és a gyülekezési jogról, felkéri az igazságügyi minisztert, hogy aug. 1-jéig terjessze a parlament elé párttörvénytervezetét, néhány ponton módosítja az Alkotmányt, és új országgyűlési ügyrendet dolgoz ki. – Grósz Károly, az MSZMP főtitkára egy japán lapnak adott nyilatkozatában közli: rövid időn belül megkezdik a szovjet csapatok részleges kivonását Magyarországról. – A Magyar Nemzeti Bank 200 millió DEM értékben kötvényt bocsát ki az NSZK-ban.
Január 12. – Az áremelések ellentételezésére 3%-os béremelést követel több ágazat, ill. megye szakszervezeti vezetése. Bírálják egyúttal a SZOT-ot gyenge érdekképviseleti munkája miatt.
Január 13. – Az ágazati szakszervezetek nyomására a SZOT elnöksége is béremelést követel az áremelések ellensúlyozására. – A képviseleti demokráciába való átmenet kidolgozására Országos Nemzeti Bizottság felállítását javasolja az Új Márciusi Front.
Január 15. – A Minisztertanács elfogadja, hogy soron kívül hívják össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot az áremelések ellentételezésének megvitatására. – A magyar egyházak vezetői nyilatkozatban fejezik ki aggodalmukat a Romániában élő kisebbségek sorsa miatt.
Január 16. – Grósz Károly, az MSZMP főtitkára amerikai képviselők előtt megerősíti a George Bush elnöknek szóló magyarországi meghívást. – Németh Miklós miniszterelnök elveti a Magyar Demokrata Fórum javaslatát, hogy új földosztással oldják meg a mezőgazdaság gondjait.
Január 18. – Várkonyi Péter külügyminiszter a bécsi utótalálkozón kijelenti, hogy a záródokumentum rendelkezéseit a nemzetiségi jogokról minden, a helsinki folyamatban részt vevő államnak be kell tartania. – A Magyarországi Református Egyház Zsinata úgy dönt, hogy megkezdi egykori iskoláinak újjászervezését.
Január 19. – Soron kívüli ülésén a Minisztertanács hattagú kabinetet alakít, ugyanakkor megszünteti a Tervgazdasági Bizottságot. – Cservenka Ferencné országgyűlési képviselő visszahívását kezdeményezi az MDF gödöllői szervezete. A képviselő nem sokkal később lemond mandátumáról.
Január 20. – Az MSZMP és az MDF képviselői a demokratikus intézményrendszer kialakításáról tartanak vitát. Az MDF szerint még nincsenek meg a politikai koalíció feltételei. – Nagymarosnál a vízerőmű alapozásának előkészítéséhez megkezdik 550 000 köbméter szikla kirobbantását.
Január 21. – Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes közli: Budapesten, továbbá 3 kelet-magyarországi településen állítanak föl menekülttáborokat a Romániából érkezők számára.
Január 23. – 76 éves korában meghal Weöres Sándor Kossuth-díjas költő. – Hazahívják az afgán fővárosban hivatalos kiküldetésben dolgozó magyarok családtagjait.
Január 24. – Független Képviselők Csoportja néven megalakul az MSZMP-n kívüli országgyűlési képviselők frakciója.
Január 25. – Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter közli: az év első felében kivonnak Magyarországról 1 szovjet harckocsihadosztályt és 1 kiképző harckocsiezredet, a második félévben pedig távozik 1 deszantzászlóalj és 1 vadászrepülő-ezred. – Az ENSZ menekültügyi konvenciójához való magyar csatlakozásról is tárgyal Genfben Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár a menekültügyi főbiztossal.
Január 26. – A Minisztertanács a hozzátartozók kérésére megengedi Nagy Imre egykori miniszterelnök és társainak eltemetését a Kozma utcai temető 301-es parcellájában. A családok dönthetnek arról, nyilvános lesz-e a gyászszertartás. A kormányszóvivő szerint a holttestek azonosítása elhúzódhat. – Az erdélyi menekültek megsegítésére 74 millió forintot fordítottak állami pénzekből 1988-ban – hangzik el az áttelepültek ügyeivel foglalkozó bizottság ülésén.
Január 27. – Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter szerint valószínűleg népszavazás dönt majd az új alkotmány sorsáról. – A SZOT szerint a sztrájktörvényben nemcsak a szakszervezeti tagoknak, hanem minden dolgozónak meg kell adni a munkabeszüntetéshez való jogot. – A sztrájktörvény elfogadásának megakadályozására akciószövetséget alapít több független társadalmi és szakszervezet. – A Richter-skála szerinti 4,5-es erősségű földrengés Zalában. Bérbaltaváron legalább 100 lakóház megrongálódik, de senki sem sérül meg. – Az Elnöki Tanács döntése értelmében febr. 1-jétől megszűnik az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliuma a lakossági betétek kezelésére.
Január 28. – A Világgazdasági Fórumra a svájci Davosba utazik Grósz Károly MSZMP-tőtitkár. – Népfelkelésnek minősíti az 1956. okt. 23. után történteket Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja. Az MSZMP KB történelmi albizottságának előző napi vitája alapján Pozsgay rádiónyilatkozatában kijelenti: át kell értékelni Nagy Imre egykori miniszterelnök megítélését is. Pozsgay Imre sürgeti továbbá az utóbbi 15–20 év és általában a Kádár-korszak hibáinak elemzését, de kijelenti: személyes leszámolásról nem lehet szó. – A lelkiismereti és a vallásszabadságról tartanak vitát a magyar egyházak, valamint a párt- és az állami szervek képviselői. Egyetértenek abban, hogy vezessék be a fegyver nélküli katonai szolgálatot Magyarországon. – Zöld Hullám elnevezéssel több környezetvédelmi csoport kétnapos tudományos konferenciát kezd Budapesten.
Január 29. – A Magyar Újságírók Szövetségének előrehozott közgyűlése végén Baló György személyében új elnököt választanak. A főtitkár Szegő Tamás.
Január 30. – Grósz Károly MSZMP-főtitkár Pozsgay Imre rádiónyilatkozata kapcsán kijelenti: az MSZMP vezetésében nem alakult ki emberi egység, a tulajdonság- és munkastílusbeli különbségek kezdenek politikai különbözőséggé válni, s mintha „feltűnne a tartalmi egység hiánya is”. A főtitkár szerint a kb-nak le kell vonni a személyi konzekvenciákat is, ha úgy látja, hogy a vezetés nem tudja betölteni feladatát. – Németh Miklós miniszterelnök kijelenti, hogy 1956 értékelésében a népfelkelés éppúgy helyet kaphat, mint a nemzeti tragédiát okozó terrorlázadás. – Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, államminiszter egy osztrák lapnak azt mondja, hogy az újonnan alakuló magyar pártok képviselhetnek kapitalista érdekeket is, de el kell ismerniük a fennálló rendet. – Magyarország 1989-ben és 1990-ben 9%-kal csökkenti a néphadsereg létszámát. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter közli, hogy a csapatcsökkentés kb. 9300 katonát, 251 harckocsit és 1 vadászrepülő-századot érint. – A legújabb áremelések kapcsán a SZOT sürgeti, hogy hozzák előre a szakszervezetek és a kormány képviselőinek májusra tervezett megbeszélését.
Február 1. – Magyarország és a Koreai Köztársaság felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. Szöulban Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár kormányközi egyezményeket ír alá a gazdasági és a kereskedelmi, valamint a kulturális együttműködésről. – Lukács János MSZMP KB titkár szerint Pozsgay Imrének egyéni véleménye az, hogy 1956-ban népfelkelés volt Magyarországon. – Az OTP-nél 20%-ra emelik fel az áruvásárlási és a szolgáltatási kölcsönök évi kamatát, kezelési költségként pedig további 2%-ot kell fizetni. – Öngyilkos lesz Miskó István tiszakécskei tanácselnök, országgyűlési képviselő. – A Magyar Távirati Iroda új vezérigazgatója Pálos Tamás. – Robbanás a Budalakk újpesti gyárában. Ketten meghalnak, 8-an súlyosan, 7-en könnyebben megsérülnek. A kár kb. 30 millió forint.
Február 2. – Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára szerint az 1956-os eseményeket nem lehet egyetlen szóval – ellenforradalomként vagy népfelkelésként – átfogóan jellemezni. A kb-titkár borsodi képviselők előtt elmondja azt is, hogy egyelőre nem lesz újabb magyar–román csúcstalálkozó, mert Arad óta nem történt érdemi változás a két ország kapcsolatában. – A Magyar Demokrata Fórum javasolja a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Vatikánnal. – Pozsgay Imre államminiszter kijelenti: az MSZMP-ben szükség van az egységre, de ez tekintélyi alapon nem valósulhat meg. – A Legfőbb Ügyészség cáfolja az MDF gyulai szervezetének azt az állítását, hogy 18 holttestet találtak a magyar-román határ egy 50 kilométeres szakaszán. Cáfolják azt is, hogy a magyar hatóságok visszaküldték Romániába a menekültek felét: valójában 6490 ember közül 1652-őt szólítottak föl távozásra. – Újabb 3 ágazati szakszervezet tiltakozik az áremelések ellen, kompenzációt követelve. – A Fiatal Demokraták Szövetsége szerint a VIT-re tervezett költségeket más ifjúságpolitikai célokra kellene fordítani.
Február 4. – Újabb országos pártértekezlet vagy rendkívüli pártkongresszus összehívását javasolja az MSZMP Veszprém megyei bizottsága. A szmog miatt a fővárosi tanács az autóhasználat mellőzését kéri a budapestiektől. Füstködriadót nem rendelnek el, mivel a levegőszennyezettség mértéke nem éri el a kritikus értéket.
Február 5. – Az ÁBMH adatai szerint még mindig legalább 4000 munkanélküli van az iskoláit tavaly végzett 130000 fiatal közül. – A Münnich Ferenc Társaság ellenzi és leegyszerűsítőnek tartja, a Szabad Demokraták Szövetsége üdvözli a „népfelkelés” minősítést 1956-ról.
Február 6. – 15 alternatív szervezet nyilatkozatban sürgeti az 1956-os népfelkelés igazságos történeti megítélését, hozzátéve: csak így tudnak akár koalícióban, akár konstruktív ellenzékként együttműködni az MSZMP-vel. – A Független Kisgazda Párt 1956 októberét nemzeti felkelésnek és a sztálinizmussal szembeni forradalomnak tekinti. – Az MSZMP Szolnok megyei bizottsága egyetért az 1956-os események értékelésének felülvizsgálatával, de a „népfelkelés” minősítést nem fogadja el. – A Magyar Írók Szövetségének elnöksége szerint az éles ellentétek 1956 megítélésében elmélyítették a közéletben feszültséget gerjesztő, a népet a politikai vezetéssel szembefordító bizalmi válságot. – Budapestre érkezik az ENSZ menekültügyi főbiztosságának ténymegállapító küldöttsége, hogy felmérje: milyen segítséget tudna adni a szervezet az erdélyi menekülteknek.
Február 7. – Moszkvában bejelentik: Grósz Károly és Mihail Gorbacsov március második felében találkozik a szovjet fővárosban. – Nagy Sándor SZOT-főtitkár közli: a szakszervezetek felmondták a kormánnyal kötött megállapodásokat a minimálbérekről, a szociális intézkedésekről és a nyugdíjemelésekről, mert szerintük az infláció nagyobb lesz a beígért 12%-osnál. A SZOT-főtitkár egy budapesti munkásgyűlésen aggodalmát fejezi ki a vezetésben tapasztalható válságjelenségek és ellentétek miatt. – Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes csehszlovák kollégájával jegyzőkönyvet ír alá arról, hogy a bősi vízerőművet a tervezettnél 14 hónappal hamarabb adják át – Fegyelmivel elbocsátják a nagykanizsai tanácselnököt, Mózes Pált a beosztásával való visszaélések miatt.
Február 8. – A szakszervezetek nyomására az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlja, hogy a vállalatok és a szövetkezetek 3%-kal emeljék dolgozóik fizetését. Megegyeznek, hogy július helyett már márciustól 3000-ről 3700 forintra emelik föl a minimálbéreket. A szakszervezetek indítványára a minimálbér októbertől további 300 forinttal nő. – 5 független szervezet a gyülekezési törvény módosítását kéri az Országgyűléstől, hogy a Parlament épülete előtt is lehessen demonstrációkat tartani. – Valamelyik magyar történelmi címer visszaállítását javasolja az új alkotmány előkészítésével foglalkozó testület Nemzeti Jelvények nevű albizottsága.
Február 9. – A kormány állást foglal az 1995-re tervezett Budapest–Bécs világkiállítás megrendezése mellett.
Február 10. – Zárt ajtók mögött megkezdi tanácskozását az MSZMP Központi Bizottsága. A fővárosi tanács elnökének Bielek József korábbi elnökhelyettest választják meg. – Magyarország biztonsági okokból átmenetileg bezáratja diplomáciai képviseletét az afgán fővárosban. – 5%-kal emelik az 1989-es termésű kalászos gabonák és a kukorica felvásárlási árát – Kovács Ádám, a Celladam feltalálója közli, a szert gyógyhatású anyagként törzskönyvezték. – Vesztegetés miatt 3 és fél évi szabadságvesztésre ítélik a budapesti gazdasági rendészet időközben elbocsátott vezetőjét, Tóth Ferencet. Pudleiner Gyula, a Belügyminisztérium főügyeletének volt vezetője 2 év felfüggesztett szabadságvesztést kap.
Február 11. – A többpártrendszer bevezetése mellett foglal állást az MSZMP KB kétnapos zárt ülésén. Grósz Károly főtitkár a tanácskozás után közli: a testület többsége szerint 1956-ban felkelés kezdődött, később azonban felerősödtek az ellenforradalmi elemek. Pozsgay Imre nyilatkozatát elsietettnek vélték, mert a társadalom és a párttagság nem volt felkészülve rá. Grósz Károly ugyanakkor kijelenti: nincs Pozsgay-ügy. – Rendkívüli MSZMP-kongresszus összehívását javasolta 1989-re az orosházi városi pártértekezlet. – A Veres Péter Társaság úgy dönt a közgyűlésén, hogy főként az agrárérdekek képviseletére megalakítják a Magyar Néppártot. – Baloldali Alternatíva Egyesülés néven társadalmi szervezet alakul a gazdasági, politikai és kulturális monopóliumok ellen. – Öt új püspököt avatnak az esztergomi Bazilikában.
Február 12. – Az MSZMP KB üléséről kiadott közlemény szerint a társadalom nincs felkészülve a többpártrendszerre való azonnali átállásra, ezért fennáll a destabilizálódás veszélye. A dokumentum szerint olyan gazdasági rendszert kell kialakítani, amelyben a vegyes tulajdon, a főágazatokban pedig a közösségi és az állami tulajdon kap meghatározó szerepet. – A Szociális és Egészségügyi Minisztérium adatai szerint az 1988 őszétől tartó kanyarójárványban eddig 5300-an betegedtek meg. Megkezdik a veszélyeztetett korosztályok védőoltását.
Február 13. – Magyar-osztrák kormányfői tárgyalás Nagycenken és Rusztban. Németh Miklós miniszterelnök közli: Magyarország 2 éven belül felszámolja az osztrák határnál lévő ún. műszaki zárat.
Február 14. – A munkásőrség vezető beosztású parancsnokai aktívaértekezleten támogatják az MSZMP KB legutóbbi ülésének állásfoglalását. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára kijelenti: a szakszervezetek a többpártrendszerben nem válhatnak a politikai csatározások színhelyévé, ezért meg kell őrizniük függetlenségüket. – A leszerelések és a bevonulások kapcsán a Honvédelmi Minisztérium képviselői bejelentik: terveik szerint ősztől a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat 24 hónapig, a polgári szolgálat pedig 36 hónapig tart majd. – A miskolci városi tanács 161 alacsony komfortfokozatú, szoba-konyhás, 34,5 négyzetméteres lakást akar építeni cigányoknak a Sajó partján. A terv ellen foglal állást egy magát Gettóellenes Ideiglenes Bizottságnak nevező csoport.
Február 15. – Magyar-csehszlovák pártfőtitkári találkozó Prágában. – Grósz Károly külpolitikai tanácsadója közli, hogy a munkalátogatáson sikerült megnyugtató választ adni a magyar fejlődéssel kapcsolatos csehszlovák kérdésekre. Németh Miklós fogadja Zevolun Hammer izraeli vallásügyi minisztert, aki megerősíti a magyar kormányfőnek szóló izraeli meghívást. – Az MSZMP KB állásfoglalásban támogatja olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely folyamatos párbeszéddel segíti az új alkotmány és a választási törvény kidolgozását. – Kerekasztal-megbeszéléseket sürget a különböző politikai erők között a Magyarországi Szociáldemokrata Párt – Halmos Csaba, az ÁBMH elnöke közli: a Minisztertanács a szakszervezetek nyomására a Munka Törvénykönyvének módosítása után is lehetővé teszi a kollektív szerződések megkötését; a sztrájktörvény tervezetét pedig úgy módosítják, hogy szó szerint már nem tiltják a politikai sztrájkot. – 3 alternatív ifjúsági szervezet bejelenti: március 15-én nem akarnak közösen ünnepelni a hagyományos politikai szervezetekkel.
Február 16. – Németh Miklós miniszterelnök szerint az MSZMP KB legutóbbi ülésén a pártszakadás elkerülése volt a legfontosabb eredmény. Pozsgay Imre szereplését végül is pozitívan ítéli meg, mert ő késztette állásfoglalásra a kb-t a pluralizmusról, a platformszabadságról és a többpártrendszerről. – Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter kijelenti: a készülő párttörvény nem állít semmiféle korlátot a pártok megalakulása elé, mert csak technikai jellegű jogszabály lesz. – Nem támogatja a Bécs-Budapest világkiállítás megrendezését a hajdú-bihari, a szabolcs-szatmári és a nógrádi képviselőcsoport. – Az Országos Béketanács ellenzi a Honvédelmi Minisztérium azon javaslatát, hogy 36 hónapos, tehát aránytalanul hosszú s ezért büntető jellegű legyen a katonaságnál tervezett polgári szolgálat. – Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága úgy határoz, hogy rehabilitálják a Tiszatáj c. irodalmi folyóirat két és fél évvel korábban elbocsátott szerkesztőit.
Február 17. – A független politikai szervezetek és pártok közös nyilatkozatban üdvözlik az MSZMP KB állásfoglalását a többpártrendszer bevezetéséről, ugyanakkor kifogásolják, hogy 1956-ot nem forradalomként és szabadságharcként minősítették. – Szűrös Mátyás kb-titkár a strasbourgi Európa Parlamentben megerősíti, hogy Magyarországnak folytatnia kell a demokratikus rendszer kiépítését, ha közeledni akar az Európai Közösséghez. – A HNF Országos Elnöksége egyetért azzal, hogy a képviseleti demokrácia megteremtéséhez többpártrendszerre van szükség. Kiáltványban javasolják, hogy az egész társadalom ünnepeljen együtt március 15-én. – A Nemzetközi Vöröskereszt papírjaival Szófiából Bécsbe repül, majd onnan Magyarországra érkezik az a 12 erdélyi, aki 1988 szeptemberében menekült a bolgár fővárosban a magyar nagykövetségre. – A Munka Törvénykönyve módosítási tervezetének visszavonását kérik a független szakszervezetek. – Házilag készített időzített bomba robban a budapesti metró egyik kocsijában. Senki sem sérül meg. A merénylet tettese ismeretlen.
Február 18. – Az MSZMP rendkívüli kongresszusának összehívását sürgetik a fővárosi VIII. és XX. kerületi pártértekezleten. – Már 23 országgyűlési képviselő javasolja, hogy a parlament vizsgálja felül határozatát a bős-nagymarosi vízlépcsőről.
Február 19. – Budapesten 30 független szervezet elutasítja a HNF ajánlatát március 15. közös megünnepléséről. Önállóan szerveznek demonstrációkat, s jelképesen le akarják foglalni a Magyar Televíziót. – 63 éves korában meghal Kálmán György Kossuth-díjas színművész.
Február 20. – Az MSZMP KB kétnapos ülésén elfogadja az új alkotmány koncepciójáról szóló tájékoztatót, amely szerint a párt nem tart igényt arra, hogy vezető szerepét rögzítse a készülő alaptörvény. A testület elfogadja és tagsági vitára bocsátja az MSZMP agrárpolitikai koncepcióját. Az ülésen Stadinger István bejelenti, hogy lemond országgyűlési elnöki tisztségéről. A kb munkacsoportnak ad megbízást, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalások előkészítése érdekében folytasson megbeszéléseket a különböző politikai és társadalmi szervezetekkel. – A szolidaritási sztrájk engedélyezésének bevezetése mellett foglal állást az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. – Az 1995-re tervezett Bécs-Budapest világkiállítás megrendezése mellett szavaz az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. – Lemond képviselői mandátumáról a budapesti 43. számú választókörzet országgyűlési képviselője, Gajdos Ferenc. – A Veszprém megyei rendőr-főkapitányság vizsgálatot indít, amiért Várpalotán a rendőrök gumibottal megverték a piacon árusító lengyel turistákat.
Február 21. – Az Országgyűlés jogi bizottsága egyetért azzal, hogy a gyülekezési törvényből töröljék a Parlament előtt tartandó rendezvények tilalmáról szóló rendelkezést. – A Legfelsőbb Bíróság halálra ítéli Kardos Aladár 22 éves sorkatonát, aki tavaly májusban különös kegyetlenséggel meggyilkolt egy 11 éves kislányt.
Február 22. – A Minisztertanács döntései: nem léptetik életbe a márciustól tervezett víz- és csatornadíj-emelést; a jövőben november 7. nem lesz munkaszüneti nappal járó ünnep; felülvizsgálják a koncepciós pereket. A kormány kezdeményezi, hogy Magyarország csatlakozzon a genfi menekültügyi konvencióhoz. – Az egykori 1956-os elítéltek megalakítják a Magyarországi Politikai Foglyok Szövetségét.
Február 23. – Hirohito japán császár temetésére Tokióba utazik Straub F. Brúnó. Az Elnöki Tanács elnöke találkozik Takesita Noburu japán miniszterelnökkel. – A Duna-mozgalmak vezetői bejelentik: eddig több mint 124 000-en írták alá azt a petíciót, amely a bős–nagymarosi vízlépcső ügyében népszavazást követel.
Február 24. – Az Elnöki Tanács döntései: Magyarország csatlakozzon a genfi menekültügyi egyezményhez, szakítsák félbe a katonai szolgálatot megtagadó 70 elítélt börtönbüntetését. – Németh Miklós kormányfő a termelőszövetkezetek rendkívüli konferenciáján újból elutasítja a Magyar Demokrata Fórum javaslatát az új földosztásról. – A Világbank 140 millió USD-s kölcsönt ad Magyarországnak az ipari szerkezetátalakítási program finanszírozására. – A Független Kisgazda Párt Politikai Bizottsága kizár 4 vezetőt a pártból bomlasztó tevékenység miatt. – A győri katonai ügyészség vizsgálatot indít, hogyan vehettek általános iskolások lőszert szovjet katonáktól.
Február 27. – Magyar–jugoszláv pártfőtitkári találkozó a jugoszláviai Bellyén. Grósz Károly és Štipe Šuvar országaik belső helyzetét ismertetik.
Február 28. – A SZOT elutasítja a sztrájktörvénytervezetet, ha a parlament elé kerülő változatban is lesznek korlátozó rendelkezések. – Az Országgyűlés ipari bizottsága a szolidaritási sztrájk engedélyezése mellett foglal állást. – Horn Gyula külügyi államtitkár a Romániában élő magyar nemzetiségek súlyos helyzetére hívja fel a figyelmet az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén.
Március 1. – Az MSZMP és az Új Márciusi Front képviselői tanácskozó fórum létrehozását javasolják a politikai és társadalmi szervezetek párbeszédének megkezdésére. – Baracskán szabadon engedik a katonai szolgálatot korábban megtagadó s emiatt börtönre ítélt 70 fiatalembert. – A magyar–szovjet határon 4 új átkelőt nyitnak meg a kishatár menti személyforgalom számára.
Március 2. – Moszkvába utazik Németh Miklós kormányfő. – Elmarad az MSZMP és az MDF képviselőinek megbeszélése, mert az MDF csak végleges programjának elkészítése és állandó elnökségének megválasztása után akar tárgyalóasztalhoz ülni. – A Mecseki Szénbányáktól 3 év alatt 3000 embert küldenek el: ezt is tartalmazza a vállalat szerkezetátalakítási programja, amelyet elfogad az ipari és a pénzügyminiszter, továbbá az OT elnöke. – A miskolci városi tanács elhalasztja a cigányoknak szánt, ún. csökkentett komfortfokozatú lakótelep építését.
Március 3. – Németh Miklós egynapos moszkvai látogatásáról hazatérve kijelenti: a szovjet vezetők támogatják a magyar reformprogramot. A Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport rendkívüli ülésén javasolják: az MSZMP kezdeményezze Szűrös Mátyás kb-titkár jelölését az Országgyűlés elnöki tisztére. – Felmentését kéri a Népfront elnöki tisztéből Kállai Gyula. – Az új választási törvényről és az alkotmányról tárgyalnak az MSZMP és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselői. – Megalakul 11 000-es tagsággal a Magyar Orvosi Kamara. – A külterületi buszjegyek és bérletek árának csökkentését javasolja a kormánynak a Budapesti Közlekedési Vállalat.
Március 4. – A nemzeti kerekasztal-tárgyalások előkészítése érdekében az MSZMP képviselői külön-külön megbeszélést folytatnak a Magyar Ellenállók-Antifasiszták Szövetsége, a Münnich Ferenc Társaság, valamint a Független Kisgazda Párt küldöttségével.
Március 5. – Folytatja a kétoldalú konzultációkat a nemzeti kerekasztal-tárgyalások előkészítéséről az MSZMP tárgyalóküldöttsége: a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának, a Magyar Néppártnak, valamint a Magyar Demokrata Fórumnak a képviselőivel tanácskoznak. – Nyers Rezső tévényilatkozatában úgy fogalmaz, hogy szerinte nem jelentene pártszakadást, ha a hagyományos értelemben vett szocializmus hívei kiválnának az MSZMP-ből. – Bécsben Várkonyi Péter külügyminiszter külön-külön megbeszélést folytat Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszterrel.
Március 6. – Huszár István, a HNF főtitkára kijelenti: a Népfrontnak a jövőben a pártoktól függetlenül, önálló arculatú társadalmi szövetségként kell működnie. – A SZOT felfüggeszti alapszabályát, hogy megkezdődhessen a szakszervezeti szövetség kiépítése. – Megbeszélést folytatnak az MSZMP és a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői. – A Minisztertanács csökkenti a budapesti és a miskolci városkörnyéki közlekedési díjakat. Dönt arról is, hogy ezentúl a munkáltatók szabják meg a belföldi kiküldetési napidíjak összegét.
Március 7. – Egynapos ülésén az MSZMP KB megvitatja a párt rövid távú akciótervét. A zárt tanácskozáson jóváhagyják Szűrös Mátyás kb-titkár jelölését az Országgyűlés elnöki posztjára. A testület indítványozza a parlamentnek, hogy márc. 15-ről egy nappal korábban ünnepi ülésen emlékezzen meg. – Rajk László-szobrot avatnak Gárdonyban a politikus születésének 80. évfordulóján.
Március 8. – Az Országgyűlés Szűrös Mátyást választja elnöknek a leköszönt Stadinger István helyébe. A képviselők jóváhagyják az új alkotmány koncepcióját, amely rögzíti a köztársasági elnöki funkció bevezetését, az Elnöki Tanács megszüntetését. Az új alkotmány szövegtervezetének kidolgozására a Minisztertanácsot kérik fel. Több képviselő indítványára válaszul Németh Miklós miniszterelnök közli: a kormány hajlandó megvizsgálni egy esetleges népszavazás kiírását Bős–Nagymarosról. A parlament módosítja a gyülekezési törvényt, így ezentúl az Országház előtt is lehet tartani demonstrációkat, ha nem ülésezik a parlament. Az ülésszakot márc. 22-én folytatják. – 71 éves korában meghal Mészáros Ági Kossuth-díjas színművész.
Március 9. – A budapesti VIII. kerületi választási elnökség nem ír ki szavazást Vida Miklós országgyűlési alelnök visszahívásáról, mert a Fidesz által benyújtott indítványban nem talált ehhez elegendő hiteles aláírást.
Március 10. – Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB cselekvési programját. A dokumentumban a párt elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, a szubjektivizmustól és a tagság részvételét kizáró politizálástól, ugyanakkor állást foglal a jogállam, az alkotmányos többpártrendszer, a szabad választások és a koalíciós kormányzat megteremtése mellett. – Villányi Miklós pénzügyminiszter cáfolja azt a híresztelést, hogy bevezetnék az 1000 forintos határátlépési illetéket. – A Magyar Demokrata Fórum szegedi szervezete egyik tagját, Raffay Ernő történészt javasolja képviselőnek a mandátumáról leköszönt Apró Antal helyére.
Március 11. – Két napig tartó országos gyűlésén a Magyar Demokrata Fórum elfogadja alapszabályát és programját. A politikai nyilatkozat nemzeti önrendelkezést, parlamenti demokráciát, gazdasági megújulást és az egyetemes magyarság érdekeinek képviseletét követeli. Az MDF bizottságot hoz létre a párttá szerveződés előkészítésére, s 15 tagú elnökséget választ. Az országos gyűlés javasolja a Minisztertanácsnak, hogy kérje a Varsói Szerződés politikai tanácskozótestületének összehívását a romániai helyzet miatt. – Németh Miklós miniszterelnök Hágába utazik 24 ország környezetvédelmi csúcstalálkozójára. A tanácskozáson külön-külön megbeszélést folytat a holland, a francia és a svéd kormányfővel.
Március 13. – Az MSZMP budapesti bizottsága elnagyoltnak tartja a kb rövid távú cselekvési programját, és ellenzi, hogy a párt kivonuljon a munkahelyekről. – Budapesten tanácskozik az Interparlamentáris Unió 81. kongresszusa.
Március 14. – Az Országgyűlés ünnepi ülésen emlékezik meg márc. 15-ről. – Lemond képviselői mandátumáról Vida Miklós. – A munkásőrség vezetőihez látogat Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete.
Március 15. – Országszerte százezrek emlékeznek meg békésen az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. A nagyvárosok többségében külön ünnepelnek az alternatív szervezetek. Budapesten a Nemzeti Múzeumnál politikai nagygyűlésen beszédet mond az MSZMP, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda Párt képviselője. Ezzel egyidejűleg a fővárosban 31 független szervezet több helyen külön demonstrációt tart. Becslések szerint 60–80 000 ember vonul a Petőfi-szobortól a Szabadság térre, ahol jelképesen lefoglalják a Magyar Televíziót. Felolvassák a független szervezetek „Mit kíván a magyar nemzet?” 12 pontját. A dokumentum valódi népképviseletet, többpártrendszert, semleges és független Magyarországot követel.
Március 16. – Budapesten Grósz Károly MSZMP-főtitkárral tárgyal Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke. Grósz Károly elmondja: Magyarország igyekszik segíteni a közel-keleti konfliktus rendezésében. – Londonban Várkonyi Péter külügyminisztert fogadja Margaret Thatcher brit kormányfő. – A Szabad Demokraták Szövetsége javasolja, hogy a független szervezetek kerekasztal-megbeszéléseken alakítsanak ki közös álláspontot, mielőtt újra tárgyalóasztalhoz ülnének az MSZMP-vel.
Március 17. – Magyarország csatlakozik az ENSZ menekültügyi konvenciójához. – Kereszténydemokrata Néppárt néven újjáalakul az egykori Demokrata Néppárt. – 3 független szervezet tiltakozik az ellen, hogy a nagymarosi vízlépcső-építkezésnél folytatódnak a sziklarobbantások, jóllehet Németh Miklós kormányfő azt ígérte: nem végeznek visszafordíthatatlan munkákat.
Március 19. – Paskai László bíboros, római katolikus prímás magánlátogatást tesz II. János Pál pápánál. – 57 éves korában meghal Gelley Kornél Jászai-díjas színművész.
Március 20. – Az Olasz Kommunista Párt kongresszusán részt vevő Pozsgay Imrét fogadja a pápa. A magyar politikus bejelenti, hogy II. János Pál pápa várhatóan 1991 szeptemberében jön Magyarországra. – A Magyar Nemzeti Bank elnöke 5%-kal leértékeli a forintot a konvertibilis devizákhoz képest. – A nagymarosi vízlépcső felépítése mellett kezd aláírás-gyűjtési kampányt a település lakószervezeti pártalapszervezete.
Március 21. – A Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján a hivatalos budapesti ünnepség után Kádár János arcképével és „Éljen az MSZMP!” feliratú transzparenssel csaknem 200-an vonulnak a budapesti Dózsa György úti emlékműhöz. – Az utóbbi hetekben elszaporodott bombariadók miatt a Belügyminisztérium egy, közelebbről meg nem nevezett, speciális berendezés készítéséről ad hírt a robbantással fenyegetőzők kilétének felderítésére.
Március 22. – Az Országgyűlés kétnapos vitában megalkotja a sztrájktörvényt, amely szerint alapvető munkavállalói jog a munkabeszüntetés. A képviselők tudomásul veszik a kereskedelmi miniszter jelentését az 1995-re tervezett Budapest–Bécs világkiállítás előkészületeiről. – Pozitívan értékeli nyolcnapos magyarországi látogatását az ENSZ menekültügyi főbiztosságának küldöttsége. A sajtóértekezleten magyar illetékesek bejelentik: Hajdúszoboszlón, Békéscsabán és Bicskén fogadóállomást állítanak föl az erdélyi menekülteknek. – Olaszországi tárgyalásait befelezve Pozsgay Imre államminiszter kijelenti, hogy a magyarországi koncepciós perek felülvizsgálata kiterjed az egyházi személyek ellen lefolytatott perekre, köztük a Mindszenty-ügyre. – A Független Jogász Fórum kezdeményezésére Budapesten megalakul az Ellenzéki Kerekasztal.
Március 23. – Borics Gyula igazságügyi államtitkár közli: napokon belül megkezdik Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József és Losonczy Géza földi maradványainak kihantolását, miután előkerült egy térképvázlat a 301-es parcelláról. A családok kérésére a temetést jún. 16-án, Nagy Imre és társai kivégzésének évfordulóján tartják. – A vámrendelkezések szigorítását javasolja a Kereskedelmi Minisztérium. Az indítvány szerint az eddigi 30% helyett 45% lenne a vám, és azt már 5000 forint érték fölött meg kellene fizetni.
Március 24. – Moszkvában tárgyal Grósz Károly és Mihail Gorbacsov. Szovjet részről megértéssel fogadják azt a magyar javaslatot, hogy a kereskedelmi forgalomban át kellene térni a dollárelszámolásra, világpiaci árakon. – A Minisztertanács törvénytervezeteket vitat meg a bizalmatlansági indítvány, a bizalmi szavazás és a népszavazás intézményének a meghonosításáról A kormány autópálya-használati díj bevezetését tervezi. – A Külügyminisztérium jegyzékben tiltakozik Románia budapesti nagyköveténél amiatt, hogy a bukaresti hatóságok március 15-én az ottani magyar nagykövetség vitrinjéből kivetették a Nemzeti dal szövegét.
Március 25. – Hajdúszoboszlón aláírás-gyűjtési akció indul tiltakozásul amiatt, hogy a helybeliek megkérdezése nélkül erdélyieket befogadó állomást akarnak kialakítani a helyi KISZ-iskolában.
Március 28. – Grósz Károly, Németh Miklós és Nyers Rezső fogadja az amerikai képviselőház küldöttségét. – A Budapest-Tel-Aviv közötti menetrend szerinti légi járat megindítása alkalmából Magyarországra érkezik az izraeli szállítási miniszter, Mose Kacav. – Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke közli: a fizetési mérleg hiánya az év első 3 hónapjában 600 millió USD-t tett ki, és ez több, mint amennyi tavaly egész évben volt. – A Pénzjegynyomda megkezdi az 5000 forintos bankjegyek nyomtatását, de ezeket csak 2 év múlva hozzák forgalomba.
Március 29. – Az MSZMP KB egynapos ülésen megvitatja a politikai nyilvánosság fejlesztéséről, a tájékoztatási törvény alapelveiről és a párt sajtópolitikájának elveiről szóló állásfoglalás-tervezeteket. – Prágában 2 szlovák fegyveres eltéríti a Malév Amszterdamba tartó járatát. Túszokat ejtenek, majd Frankfurtba repülnek, ahol megadják magukat. – Megkezdődik Nagy Imre és társai holttestének kihantolása a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. – Magyarországi látogatása során Cso Ho Dzsung, a Koreai Köztársaság külügyminisztere magyar–dél-koreai egyezményt ír alá a kettős adóztatás eltörléséről és a műszaki-tudományos együttműködésről. – Bejelentik, ápr. 8-tól az eddigi 10 000 forintról 5000 forintra csökken a vámkedvezmény, a vámtétel pedig egységesen 45%-os lesz. A hír hallatára jelentősen megélénkül az ausztriai bevásárlóturizmus.
Március 30. – Lukács János, az MSZMP KB titkára közli: az utóbbi másfél évben 120 000-en léptek ki a pártból, és 20 000 új tag lépett be. Az MSZMP budapesti reformköre azt javasolja, hogy a párt centruma és reformszárnya szigetelje el a fundamentalistákat. – Bejelentik a dohányipari termékek 6, a festékek 8, valamint a hűtőgépek és a fagyasztók 11%-os áremelését.
Március 31. – Az Elnöki Tanács módosítja a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet, így a magánkereskedők akár 500 alkalmazottat is foglalkoztathatnak. – Határozatképtelenség miatt a SZOT nem tud dönteni a szakszervezetek új alapokmány-tervezetéről.
Április 1. – A Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában a hozzátartozók azonosítják Nagy Imre, Gimes Miklós és Maléter Pál földi maradványait. – Felemelik több hetilap árát. A tégla 11,4, a cserép 20%-kal drágul. – A Minisztertanács dönt az útalap és az autópálya-használati díj bevezetéséről. Az 1995-re tervezett Budapest–Bécs világkiállítás előkészítő bizottságának vezetésével Somogyi Lászlót bízzák meg, kormánybiztosi kinevezéssel. – Törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánítják a Magyarországi Új Apostoli Egyházat. – Bejelentik: a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem 2 fizikusa – az erősen vitatott amerikai példa nyomán – szobahőmérsékleten atommagfúziót hozott létre.
Április 2. – Újjáalakul a Magyar Függetlenségi Párt. Világnézete az Evangéliumon alapul, és az osztálykülönbségek nélküli, polgári életforma megvalósítására törekszik.
Április 3. – Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, útban a Kárpátaljára, várossá avatja Záhonyt. Beszédében kijelenti, hogy új nemzeti közmegegyezésre van szükség, amelynek keretében az MSZMP-nek el kell magát határolnia az elmúlt másfél évtized hibáitól. Grósz Károly szerint közérzetrontó intézkedésekre is szükség van, mert az adósságállomány kezelése már-már lehetetlen. Az MSZMP főtitkára az SZKP központi bizottságának meghívására Kárpátalján magyarlakta településeket keres föl. – A budapesti Mátyás-templomban Paskai László bíboros érsek misét celebrál a 97 éves korában elhunyt Zita magyar királyné lelki üdvéért.
Április 4. – A munkaszüneti napon becslések szerint legkevesebb 150 000 magyar turista utazott vásárolni Ausztriába.
Április 5. – Az MSZMP politikai bizottsága a lelkiismereti és a vallásszabadság alapelveit megvitatva úgy foglal állást, hogy az állam a jövőben ne avatkozzék be az egyházak belső ügyeibe. – Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei és debreceni reformszárnya nyilatkozatában a kormányzó pártot, ill. az azt kisajátító pártvezetést teszi elsődlegesen felelőssé a kialakult válságos helyzetért. – Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságában bejelentik: az autópálya-használati díjat máj.-tól vezetik be, amelynek összege egy évre 1500 forint lesz.
Április 6. – A Minisztertanács megvitatja a népszavazásról szóló törvénytervezetet. Az elképzelések szerint népszavazás kiírása csak akkor kötelező, ha az alkotmányt az Országgyűlés módosítani kívánja, továbbá ha a népszavazást 100 vagy 150 000 állampolgár kéri. A kormány létrehozza a Minisztertanács mellett működő nemzetiségi kollégiumot, amelynek elnöke Pozsgay Imre államminiszter. – A Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában befejeződik Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József holttestének exhumálása. – Az Ikarusznál bejelentik: leállítják a termelést, mert árviták miatt a Csepel Autógyár felfüggesztette az autóbuszalvázak szállítását. A leállás napi több mint 100 millió Ft termeléskiesést jelent. – A nagymarosi vízlépcső munkálataival párhuzamosan megkezdik a 12-es és a 11-es út átépítését.
Április 7. – A SZOT elnöksége tiltakozik az ellen, hogy az egészségügy, az oktatás és a társadalombiztosítás anyagi forrásait más célokra csoportosítsák át, miközben már több mint 2 millióan szorultak a társadalom perifériájára. – Az alternatív katonai szolgálatról rendezett budapesti nemzetközi konferencián a Honvédelmi Minisztérium illetékese bejelenti: a parlament várhatóan jún.-ban dönt arról, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálat 36 vagy 30 hónapos legyen-e. A vitában a Magyar Béketársaság javasolja, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot mindenkinél csökkentsék 18-ról 12 hónapra. – Az Autóklub ügyvezető elnöksége követeli az autópálya-használati díj visszavonását. – Czoma László országgyűlési képviselő bizalmatlansági indítványt helyez kilátásba a kormány ellen arra az esetre, ha a Minisztertanács kedvezőtlen döntést hoz a Hévízi-tó ügyében. –Magyar–izraeli tudományos, sport- és kulturális együttműködési szerződést írnak alá Jeruzsálemben. A megállapodás csak akkor lép hatályba, ha létrejön a diplomáciai viszony Magyarország és Izrael között.
Április 8. – Budapesten az MSZMP kezdeményezésére 7 politikai és társadalmi szervezet képviselői megbeszélést tartanak az ún. politikai érdekegyeztető fórum megalakításáról. Az újonnan alakult szervezetek közül csak a Kisgazdapárt és a Münnich Ferenc Társaság képviselői vesznek részt a tanácskozáson. A további meghívott 8 szervezet, amely az Ellenzéki Kerekasztal résztvevője, távol marad a tanácskozástól azzal az indokkal, hogy az előkészítés nem volt megfelelő, s ezért nem lett volna mód érdemi tárgyalásokra.
Április 9. – Gyógyszerárcsökkentéseket jelent be a Szociális és Egészségügyi Minisztérium. Máj.-tól kell kevesebbet fizetni több orvosságért. – A KISZ központi bizottsága az ifjúsági szövetség XII. kongresszusának előkészítéséről tárgyal. A jelölőbizottság ismét Nagy Imrét fogja javasol ni az új ifjúsági szövetség vezetőjének.
Április 10. – Az MSZMP Somogy megyei reformköre sürgeti Nagy Imre egykori miniszterelnök politikai szerepének újraértékelését, és azt, hogy az alkotmány mondja ki: politikai meggyőződése és tevékenysége miatt Magyarországon senkit nem lehet halálra ítélni. – A bős–nagymarosi beruházást ellenőrző, a kormány által létrehozott társadalmi bizottság új gazdasági számításokat kér azzal kapcsolatban, milyen kockázattal jár a beruházás folytatása vagy leállítása. – Az Ikarusz és a Csepel Autógyár megállapodott árvitájának átmeneti megoldásában. Érdemi részleteket nem közölnek a megegyezésről, de annyit tudni, hogy a pénzügyi kormányzattól kérnek segítséget. – Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács is tiltakozik az autópálya-használati díj bevezetése ellen.
Április 11. – Szalai Ferenc, a SZOT titkára közli: a szaktanács a korábbi állásponttal ellentétben mégis szervez felvonulással egybekötött nagygyűlést máj. 1-jén. Eközben a független szakszervezetek bejelentik, hogy a Népligetben majálist rendeznek, amelyre várják az új politikai szervezetek, az MSZMP és a SZOT képviselőit is. – Újabb szervezetek tiltakoznak az autópálya-használati díj bevezetése ellen.
Április 12. – Az MSZMP KB egynapos ülésén átalakítja a politikai bizottságot. A 11 tagú testület létszáma 9-re csökken. Nem választják be az új pb-be Berecz Jánost. Csehák Juditot, Lukács Jánost és Szabó Istvánt. Helyükre ketten kerülnek: az 53 éves Jassó Mihály, a budapesti és a 43 éves Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. A kb 10 új tagot kooptál. – Megalakul a Magyar Kereszténydemokrata Párt. A több mint 28 000 fős szervezet ügyvezető főtitkárává Kocsis Ferenc írót, a párt elnökének pedig dr. Kiss Péter jogászt választják. – A legutóbbi kormányintézkedéseket bírálja a Magyar Függetlenségi Párt és az Eötvös Loránd Tudományegyetem MSZMP-bizottsága. Mindkét szervezet követeli a vámszabályok enyhítését, az autópályadíj bevezetésének visszavonását.
Április 13. – Soron kívüli ülésén a Minisztertanács úgy dönt: ápr. 14-től 6%-kal leértékeli a Ft-ot a konvertibilis valutákhoz képest. A kormányközlemény az intézkedést az ország fizetőképességének megőrzésével és a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek tett ígéretekkel magyarázza. – Győrött és Mosonmagyaróvárott az autópálya-használati díj bevezetése ellen, ill. a városokat elkerülő autópálya megépítését követelve tüntetnek. – A Minisztertanács Tanácsadó Testülete szorgalmazza a Nagy Imre-per jogi felülvizsgálatát. – A határőrség bejelenti: 3 héten belül megkezdik a műszaki határzár lebontását a magyar-osztrák határon.
Április 14. – Németh Miklós miniszterelnök bejelenti: jelentősen átalakítja kormányát. Elismeri, hogy a vezetés kapkod, többször rögtönzésre kényszerül, tagjai között pedig hiányzik a szükséges szemléleti összhang. A Magyar Hírlapban elmondja azt is, hogy kezdeményezte az autópálya-használati díj rendszerének felülvizsgálatát. Csapnivalóan rossznak nevezi a szigorúbb vámszabályok bevezetési módját, de hozzáteszi, az új rendelkezésre mindenképpen szükség volt, különben teljesen kimerültek volna Magyarország devizatartalékai. – A Magyar Demokrata Fórum válságkormány létrehozását javasolja. – Nyilvánosságra hozzák a közleményt az MSZMP KB ápr. 12-i üléséről. A dokumentum szerint a testület állást foglal a párt választási programjának és ideiglenes szervezeti szabályzatának kidolgozása mellett is. A pb személyi összetételének megújítására azért is szükség volt, mert a testületben gyenge volt a szolidaritás, a kollektív szellem kevés volt a kölcsönös informálás. – Grósz Károly a városi első titkárok budapesti értekezletén kijelenti, hogy az MSZMP-ben balról és jobbról egyaránt meg kell húzni a határokat, majd meg kell válni azoktól, akik nem fogadják el a párt választási programját. A pártszakadással kapcsolatos találgatásokról szólva úgy fogalmaz, hogy egy felelősen politizáló pártnak nem érdeke a szakadás, de az egység mindenáron való fenntartása ugyancsak a széteséshez vezethet. – A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ideiglenes vezetőséget választ, hogy az őszi kongresszusig az vigye a mozgalom ügyeit. Ügyvezető elnöknek Kukorelli Istvánt, elnök-főtitkárnak pedig Huszár Istvánt választják meg.
Április 15. – A kecskeméti Reform-műhely tanácskozáson Pozsgay Imre és Nyers Rezső, az MSZMP PB tagjai is a pártszakadás ellen foglalnak állást. Több felszólaló ugyanakkor egy reformpárt létrejöttének fontosságát hangsúlyozza. A tanácskozás szorgalmazza rendkívüli pártkongresszus összehívását.
Április 16. – A Szabad Demokraták Szövetsége közgyűlésén javasolja, hogy az egyik államminiszter vezetésével szakértőkből alakuljon új kormány. A szervezet másik nyilatkozatában indítványozza: kiáltsák ki Magyarország semlegességét. – Az MSZMP reformkörei és az Értelmiségi Fiatalok Szövetsége nyilatkozatban bírálja a kormányt és a pártvezetést. A dokumentumok alkalmatlannak tartják a kormányzásra a Minisztertanácsot, a pártról pedig azt állítják, hogy mostani politikája miatt méltatlan a hatalom gyakorlására. – Németh Miklós miniszterelnök visszautasítja a kormányát érő bírálatokat. – Szófiába utazik Grósz Károly, az MSZMP főtitkára.
Április 17. – A SZOT elnöksége úgy dönt: a lakosságot sújtó legújabb minisztertanácsi intézkedések miatt felülvizsgálja a kormánnyal kötött korábbi megállapodásait. A szaktanács vezető testülete csak egy összetételében jelentősen megújult kormánnyal lát lehetőséget érdemi tárgyalásokra. – A Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége és a KIOSZ több szakmai szervezete is tiltakozik az autópálya-használati díj bevezetése ellen. – Hévízen a tó megmentése érdekében több ezer tüntető követeli, hogy a kormány hozzon azonnali egyértelmű és határozott döntést a karsztvízkiemelés leállításáról. – Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága érvényteleníti Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László pártból való kizárását. Az indoklás szerint az 1988. ápr.-i döntés felülvizsgálatára azért került sor, mert az eltelt egy évben korszakos jelentőségű változások történtek a politikai közéletben és a politikai rendszerben. – A KEB új elnöke Lukács János. – Az Orient expresszen Magyarországról Ausztriába próbál átszökni 35 román állampolgár, de a határon a kocsit lekapcsolják a szerelvényről. – Befejezi Grósz Károly, az MSZMP főtitkára egynapos bulgáriai látogatását.
Április 18. – Grósz Károly az MSZMP főtitkára és Németh Miklós kormányfő Budapesten megbeszélést folytat Jichak Samir izraeli miniszterelnökkel. Megerősítik, hogy kölcsönös a készség a 2 ország kapcsolatainak fejlesztésére. – Grósz Károly szerint ellentétes a kb előző heti határozatával a kecskeméti Reform-műhely azon javaslata, hogy az MSZMP reformkörei horizontális kapcsolatokat alakítsanak ki. Az MSZMP főtitkára a Népszabadságban kijelenti: gyengítené a párt befolyását a szervezett frakciók létrejötte és működése. – Lemond Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes. – Súlyos testi sértés és hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt bíróság elé állítanak 4 budapesti rendőrt, akik 1988. okt.-ben egy lakásban megvertek 4 embert, köztük 2 nőt. Napokkal korábban Tiszafüreden kezdődött rendőrper. A Belügyminisztérium nyilatkozatban határolja el magát alkalmazottai visszaéléseitől.
Április 19. – Az MSZMP PB javasolja a KB-nak, hogy a párt mondjon le káderhatásköréről a nem párttisztségek esetében. A testület szerint az élet túlhaladta a hagyományos értelemben vett demokratikus centralizmust, ezért ez a kifejezés az ideiglenes szervezeti szabályzat tervezetében már nem szerepel. – Az MSZMP Budapesti Reformköre üdvözli a 4 kizárt párttag visszavételét, de tiltakozik a KEB-határozat módja és indoklása ellen, követelve Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László teljes erkölcsi és politikai rehabilitálását. – Az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült szervezetek bejelentik: készek az érdemi, politikai tárgyalások megkezdésére az MSZMP-vel. Kétoldalú megbeszéléseket akarnak. Javasolják, hogy a tárgyalások előtt mind az MSZMP, mind az Ellenzéki Kerekasztal tegyen hivatalos nyilatkozatot az alkotmányosság betartásáról. Megegyezni a demokratikus átmenettel kapcsolatos jogszabályokban és az országgyűlési képviselő-választások időpontjában akarnak. – A Magyar Néppárt az agrárágazat válsága miatt azt javasolja, hogy mentsék fel Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint Villányi Miklós pénzügyminisztert. – A Magyar Nemzeti Bank 150 millió USD hitelt vesz fel egy nemzetközi bankkonzorciumtól 8 éves futamidővel.
Április 20. – A Minisztertanács visszavonja az autópálya-használati díj bevezetéséről hozott korábbi határozatát, s a SZOT-tal esedékes tárgyalásokig elhalasztja a háztartási energiahordozók, ill. a víz- és a csatornadíjak árának tervezett emelését. – A kormány felkéri a belügyminisztert, hogy a Nagy Imre-per iratait adja át a legfőbb ügyésznek, s kezdődjön meg az ítélet törvényességének felülvizsgálata. A Minisztertanács dönt arról is, hogy egy év alatt zárják be a nyirádi bauxitbányát. – A Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója kijelenti: nem ért egyet a nyirádi bánya leállításáról hozott kormánydöntéssel. – Az MSZMP illetékese közli: megvizsgálták az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalási ajánlatát. – Első fokon 6 hónaptól 1 évig terjedő, katonai fogdában letöltendő elzárásra ítélik azt a 4 budapesti rendőrt, akik 1988. okt. 23-ra virradó éjszaka egy kispesti lakásban – csendháborítás miatt kivonulva – durván bántalmaztak 2 nőt és 2 férfit.
Április 21. – Megkezdődik a KISZ XII. kongresszusa. – Pozsgay Imre államminiszter a Magyarok Világszövetsége ülésén kijelenti: a kormány a jövőben nem fogja hatalmi eszközökkel megakadályozni, hogy külföldön telepedjenek le azok, akik ott látnak garanciát boldogulásukra. – Bejelenti lemondását Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter – A nyirádi bauxitbánya dolgozói Budapesten átadják Németh Miklós kormányfőnek és Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának levelüket, amelyben követelik, hogy a kormány adjon garanciákat a dolgozók anyagi és szociális helyzetének biztosítására, továbbá mondja meg, milyen gazdasági megfontolások alapján döntött a bánya bezárásáról.
Április 22. – A KISZ XII. kongresszusán Grósz Károly kijelenti: az MSZMP-nek kétfrontos harcot kell vállalnia, hogy reformpárttá alakuljon. Megerősíti, hogy a párt átmenetileg defenzívába került, szellemileg, politikailag és szervezetileg megosztott, ezért most újra rendezi sorait. A KISZ kongresszusán úgy döntenek: Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség néven működjön az újjáalakult szervezet. – A Duna Kör közgyűlésén úgy döntenek, hogy megnyitják a Duna-mozgalmak népszavazási irodáját, amelynek feladata, hogy megszervezze a lakosság tájékoztatását a bős–nagymarosi vízlépcsőt érintő topológiai, energetikai, hajózási, mezőgazdasági és egyéb kérdésekben. – A Budapestről Bécsbe tartó Lehár expresszen újabb 11 erdélyi menekült kísérli meg, hogy vízum nélkül jusson át Ausztriába. Valamennyiüket visszafordítják. – A Független Jogász Fórum a büntetőjog megreformálását s az állam elleni bűncselekmények új meghatározását sürgeti.
Április 23. – A KISZ jogutódaként megalakult Demokratikus Ifjúsági Szövetség Nagy Imrét választja elnökének.
Április 24. – A Független Kisgazdapárt szerint a jelenlegi Országgyűlés nem alkalmas az új alkotmány meghozatalára. Az FKGP úgy véli, az alaptörvényben szükségtelen az állam szocialista jellegének meghatározása. – Az Országgyűlés Vas megyei képviselőcsoportja nem tartja parlamenti vitára alkalmasnak az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatairól készített beszámolót. – Budapesten ülésezik a Magyar-Szovjet Közgazdasági Bizottság. Magyar vélemény szerint már 2 év múlva át lehetne térni a konvertibilis valutában való elszámolásra a kereskedelemben. – Nagy Sándor, a SZOT főtitkára Tatabányán egy szakszervezeti fórumon kijelenti: a reálbércsökkentés nem javítja, hanem éppen ellenkezőleg, rontja a népgazdaság egyensúlyát.
Április 25. – Kiskunhalasról hazaindul a szovjet harckocsi gárdahadosztály. – Londonba utazik Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja. Megbeszélést folytat Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel.
Április 26. – Németh Miklós miniszterelnök beterjeszti kormányátalakítási javaslatait az Elnöki Tanácshoz. A kormányfő külügyminiszternek Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárt, pénzügyminiszternek Békesi László pénzügyminiszter-helyettest, ipari miniszternek Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkárt, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek Hütter Csaba szécsényi tsz-elnököt, művelődési miniszternek Glatz Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóját, az Országos Tervhivatal elnökének pedig Kemenes Ernőt, a Tervhivatal államtitkárát javasolta. – Megalakul az 1945–62 közötti koncepciós perek felülvizsgálatával foglalkozó jogász- és történészbizottság. Társelnököknek Földvári József büntetőjogászt és Zinner Tibor történészt nevezi ki a kormány elnöke. Zinner Tibor ellen más történészek tiltakoznak. – Veszprém megyei látogatásán Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kijelenti: nem ellenzi, hogy 1990-ről előbbre hozzák a parlamenti választásokat. – Franciaországi látogatása során Beck Tamás kereskedelmi miniszter megerősíti, hogy eladó a külföld számára 50 magyar vállalat.
Április 27. –A Hajdú-Bihar megyei országgyűlési képviselők levelet küldenek Szűrös Mátyás parlamenti elnöknek. Sérelmezik, hogy az utóbbi hetekben több politikai vezető elképzelhetőnek tartotta az előrehozott országgyűlési választásokat anélkül, hogy a kérdésben illetékes parlament tárgyalt volna erről. – A Minisztertanács úgy dönt, hogy az Országgyűlés elé terjeszti a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslatot. – Genfben Kovács László külügyminiszter-helyettes közli: Magyarország fegyverzete és katonai kiadásai további csökkentésére készül. –Újabb hitelek felvételéről tárgyal az NSZK-ban a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Bartha Ferenc bejelenti, hogy megállapodott egy 55%-ban magyar tulajdonú, majna–frankfurti székhelyű közös bank létrehozásáról. – A Magyar-Szovjet Közgazdasági Bizottság budapesti ülésén olyan vegyes bizottságot alakítanak, amely rövidesen konkrét elképzeléseket dolgoz ki a KGST-együttműködés mechanizmusának reformjára. – A Fidesz kezdeményezésére néhány tucat fiatal ülősztrájkot tart a Belügyminisztérium előtt, tiltakozva a rendőri túlkapások ellen. – A Veszprém megyei kórházban szalmonellafertőzés miatt a dolgozók közül 150-en, az ápoltak közül pedig 20-an betegednek meg.
Április 28. – Az Elnöki Tanács elfogadja Németh Miklós miniszterelnök előterjesztését a kormány átalakításáról, és jún. 3-ra tűzi ki a szavazást Dauda Sándor budapesti képviselő visszahívásáról. – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ellenzi, hogy előbbre hozzák a parlamenti választásokat. – A Belügyminisztérium átadja a Nagy Imre-per iratait a legfőbb ügyésznek, aki kijelenti, hogy a jogi elemzés várhatóan hosszú ideig tart. – A Magyar Demokrata Fórum kiskunfélegyházi szervezete követeli, hogy mondjon le mandátumáról Korom Mihály országgyűlési képviselő. – A gyógyszergyártó vállalatok júl.-tól termelői áremelést helyeznek kilátásba, alapanyagaik drágulása miatt. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság tiltakozik. – Törvényesen is elismerik a Magyarországi Új Apostoli Egyházat.
Április 29. – Nemzeti Megbékélési és Elszámoltatási Bizottság alakul a Függetlenségi Párt kezdeményezésére. A testület elemezni akarja Magyarország nemzetközi szerződéseit, a külföldről felvett hitelek felhasználásának módját, a nagyberuházásokat, valamint a hibás döntésekért felelős állami és társadalmi vezetők vagyonát. – Németh Miklós miniszterelnök megerősíti, hogy a nyirádi bauxitbányát 1990. jún. 30-ig be kell zárni. – A Tolna megyei MSZMP-értekezleten javasolják, hogy még az idén hívják össze az MSZMP kongresszusát. – 88 éves korában meghal Íjjas József nyugalmazott kalocsai érsek.
Április 30. – Szűrös Mátyás parlamenti elnök Orosházán egy nagygyűlésen kijelenti, hogy a mostani országgyűlésnek kell jóváhagynia az új választójogi és a párttörvényt. Szerinte célszerű lenne esetleg előrehozni a választásokat, mert az MSZMP-nek és a többi pártnak az össznemzeti célok érdekében megbékélésre kell törekedniük. – Sándor László, a SZOT titkára máj. 1-jei ünnepi rádió- és tv-köszöntőjében a munka, a szabadság és a rend hármas jelszavát hirdeti meg. – A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság az Országgyűléshez intézett nyílt levelében azzal vádolja a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot, hogy évtizedekig tartó környezetromboló programot valósít meg a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer felépítésével.
Május 1. – A SZOT szervezésében a budapesti felvonulási téren tartanak politikai nagygyűlést. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára igényli a kormánytól, hogy vizsgálja meg a veszteséges tevékenységeket, a nagyberuházásokat és a költségvetés kiadásait. Tatár Árpad, a SZOT ifjúsági tanácsának tagja követeli, hogy gyermekenként 300 Ft-tal emeljék föl a családi pótlékot júl.-tól, szept.-től pedig ingyenes ellátást kapjanak az óvodákban és az iskolákban a mindenkori létminimum szintje alatt elő családok gyermekei. Grósz Karoly arról szól, hogy az MSZMP mai vezetése elhatárolja magát mindattól, ami a jelenlegi súlyos helyzethez vezetett. Az MSZMP főtitkára a Népszabadság fórumán kijelenti: Kádár János nagyon rossz egészségi állapotban van, mert a börtönévek alatt szerzett tüdőbetegsége eluralkodott rajta, s emberileg is nehezen éli meg a mostani változó időszakot. – A független szakszervezetek a Népligetben tartanak majálist. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt külön ünnepséget szervez. Baranyai Tibor, az MSZDP elnökségi tagja megerősíti, hogy pártja semmiféle koalíciós tárgyalásra nem hajlandó, amíg egy új, szabad választáson nem tisztázódnak a valódi politikai erőviszonyok.
Május 2. – Az MSZMP PB máj. 8-ára összehívja a központi bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a kb foglaljon állást a párttörvény tervezetének elvi kérdéseiről, majd ajánlja a jogszabályjavaslatot elfogadásra a parlamentnek. A pb orvosi konzílium véleménye alapján tájékoztatót hallgat meg Kádár János egészségi állapotáról. – Kőszeg térségében megkezdik a műszaki határzár bontását. – Az Állami Egyházügyi Hivatal új vezetője, Sarkadi Nagy Barna kijelenti: az állam az egyházi élet szabályozásának valamennyi területéről kivonul. – Korom Mihály országgyűlési képviselő visszautasítja az őt ért bírálatokat. – Általános és középiskolás gyerekek tüntetnek Vácott, a Chinoin Gyógyszergyár ottani telepének bezárását követelve.
Május 3. – Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes Prágában Pavel Hrivnak miniszterelnök-helyettessel tárgyal. Közli: Magyarország egyelőre nem köti meg az egyezményt Csehszlovákiával a bős–nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos környezetvédelemről és a víztisztító létesítmények megépítéséről, mert megvárja a parlament állásfoglalását. – A bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerről tárgyal Németh Miklós kormányfő részvételével a Minisztertanács Tanácsadó Testülete. Meghallgatják a beruházást ellenző Duna Kör szakértőinek véleményét is. – Az MSZMP társadalompolitikai bizottsága szerint el kellene törölni azt az 1973-as párthatározatot, amelyben filozófusokat és társadalomtudósokat ítéltek el. – Megalakul a párizsi székhelyű Emberi Jogok Magyar Ligájának budapesti tagozata. Elnöknek Csoóri Sándort választják.
Május 4. – A Minisztertanács állást foglal átfogó gazdasági csomagterv kidolgozása mellett. Marosán György kormányszóvivő közli: a tervezettnél is nagyobb mértékű áremelések lesznek, másrészt élénkítik a vállalkozásokat s elősegítik az állami tulajdon gyorsabb magánkézbe adását. – Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága azt javasolja, hogy a kb jún.-ra hívja össze az országos pártértekezletet a választási program kidolgozására, új működési szabályzat megalkotására, s a szükséges személyi változások eldöntésére. – A Vásárhelyi Pál Társaság nyilatkozatában újból a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését szorgalmazza.
Május 5. – A legfőbb ügyész törvényességi óvást emel a Demény Pál ellen 1946-ban hozott ítélet miatt. – A bős–nagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottság megállapítja, hogy mind csehszlovák, mind magyar oldalon előrehaladott állapotban vannak a munkálatok.
Május 6. – A Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottsága javasolja, hogy az elmúlt 45 év történetének kutatására hozzanak létre tudományos intézetet. – Az MSZMP Pest megyei bizottsága kibővített ülésén javasolja, hogy még 1989-ben kezdődjön meg a népképviseleti testületek újraválasztása. A párt választási programjának kidolgozására s a személyi változások eldöntésére országos pártértekezlet összehívását tartják szükségesnek. – A győri MSZMP-értekezleten követelik, hogy a kb még az ősszel hívja össze a párt XIV. kongresszusát. – MSZMP-tagok egy csoportja Budapesten marxista-centrista platformot alakít. A gyűlésen elsietettnek minősítik a többpártrendszert, s azt állítják, hogy az MSZMP PB-ben olyanok a hangadók, akik a polgári rendszerre való átmenetet szorgalmazzák. – Tahitótfaluban 61 erdélyi menekült család egyenként 200 négyszögöles telket kap ingyen. – Megalakul a gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete, elnöknek Bihari Istvánt, a Chinoin vezérigazgatóját választják.
Május 7. – Debrecenben a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének kezdeményezésére lakossági fórumon követelik a helyi szovjet katonai repülőtér bezárását.
Május 8. – Az MSZMP KB egynapos zárt ülésén felmenti Kádár Jánost pártelnöki tisztségéből és központi bizottsági tagságából. A kb támogatja a miniszterelnök kormányátalakítási javaslatait; elvi döntést hoz országos pártértekezlet összehívásáról. A testület politikai egyeztető fórum létrehozását javasolja az MSZMP és a többi politikai erő párbeszédének megkezdésére. További személyi döntések: Lukács Jánost felmentik kb-titkári tisztségéből, Eötvös Pál korábbi főszerkesztő-helyettest kinevezik a Népszabadság főszerkesztőjének. – Megkezdődik a Magyar Tudományos Akadémia 149. közgyűlése. Németh Miklós miniszterelnök kijelenti: a kormány a jövőben szervezeti átalakításokkal nem akar beavatkozni az MTA életébe. – Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke cáfolja a kormányszóvivő azon bejelentését, hogy 1989-ben a tervezettnél nagyobb áremelkedések lesznek.
Május 9. – Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB Kádár Jánoshoz írt levelét. E szerint a testület a párt elnökének egészségi állapotát mérlegelve döntött arról, hogy Kádár Jánost felmenti pártelnöki tisztségéből és kb-tagságából. A levél hangsúlyozza: „Ma még nem vállalkozhatunk egy fél évszázados történelmi jelentőségű életút értékelésére… A magyar kommunisták úgy tekintenek Kádár Jánosra, mint aki a nemzeti megbékélés érdekében mindenkor kész volt a megegyezésre.” – Fejti György, az MSZMP KB titkára nemzetközi sajtóértekezletén kijelenti: nem politikai okokból, hanem a párt és az ország érdekeit szem előtt tartva mentették föl tisztségeiből Kádár Jánost. – Az MSZMP KB közzéteszi részletes javaslatait a politikai egyeztető fórum működéséről, minden társadalmi és politikai szervezetet elfogad tárgyalópartnernek, amely az alkotmányosság talaján áll. Az MSZMP szerint a megbeszéléseken a demokratikus átmenettel kapcsolatos törvénytervezeteket és a következő választások időpontját kell megvitatni. – Az MSZMP KB máj. 8-i üléséről kiadott közlemény bejelenti: a kb a jövőben csak a saját hatáskörébe tartozó párttisztségek betöltéséről dönt; a kb hatályon kívül helyezi a munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatait.
Május 10. – Megkezdődik az Országgyűlés ülésszaka. A képviselők jóváhagyják a 6 új miniszter kinevezését, majd – módosítva az alkotmányt – elfogadják a bizalmatlansági indítványról szóló törvényjavaslatot. Kádár János az MSZMP KB-nak küldött válaszlevelében megírja, hogy a testület döntését fegyelmezett kommunistaként elfogadja, de már ő is foglalkozott a visszavonulás gondolatával. „Bizonyára követtem el hibákat is, de higgyék el, minden tettemet a jó szándék vezette, mindenekelőtt a magyar nép, a mozgalom, a párt érdekeit tartottam elsődlegesnek.” – Az Igazságügyi Minisztérium közzétesz egy 277 nevet tartalmazó listát, azokról, akiket az 1956-os eseményekkel összefüggésben végeztek ki. Borics Gyula igazságügyi államtitkár közli: a névsor – adatok híján – nem lehet teljes. Újságíróknak kijelenti, hogy Nagy Imrének és társainak jún. 16-i temetésén a kormány hivatalosan nem képviselteti magát. – Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tünteti ki a 60 éves Kányádi Sándor romániai magyar költőt és lapszerkesztőt. – Figyelmeztető sztrájkot tartanak a mezőfalvai általános iskola pedagógusai, követetve, hogy 50%-kal emeljék bérüket. Beszüntetik a munkát a szekszárdi tanítóképző főiskola és gyakorlóiskola oktatói is, mert 100%-os béremelést szeretnének elérni.
Május 11. – Az Országgyűlés elfogadja az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló beszámolót. A képviselők – megváltoztatva a választási törvényt –kimondják, hogy a megüresedett képviselői helyekre időközi választásokat kell kiírni, s a jelölteknek nem a Népfront programját, hanem az alkotmányt kell elfogadniuk. A parlament módosítja a polgári törvénykönyvet úgy, hogy a magánkölcsönök kamata a jövőben 8% helyett akár 20% is lehet. – Az MSZMP Budapesti Reformköre további személyi változásokat sürget a pártvezetésben azzal az indoklással, hogy le kell vonni az országot válságba juttató elmúlt másfél évtizedes politika konzekvenciáit. Javasolják, hogy haladéktalanul mentsék fel minden pártfunkciójából Aczél Györgyöt, Maróthy Lászlót és Sarlós Istvánt. Az MSZMP Budapesti Reformköre elsősorban politikai indítékú és súlyú döntésnek tartja Kádár János felmentését. – A Történelmi Igazságtétel Bizottsága szerint tarthatatlan, hogy a koncepciós perek felülvizsgálatáról olyan ügyészek foglaljanak állást, akik korábban ilyen ítéletekben szerepet játszottak, vagy a közelmúltban is hitet tettek 1956 ellenforradalomként való minősítése mellett. – Andrew Sarlós, magyar származású kanadai üzletember Németh Miklós miniszterelnök előtt kijelenti, hogy egy kanadai üzleti csoport hajlandó tenne 1,5 milliárd USD-vel beszállni az 1995-re tervezett Budapest-Bécs világkiállítás beruházásaiba. – A rendőrség tevékenységét szabályozó törvény megalkotását sürgeti a Belügyminisztérium ifjúsági szervezete. – A bős–nagymarosi beruházás befejezését kéri a kormánytól a Népfront környezetvédelmi bizottsága, a Vásárhelyi Pál Társaság. a Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási tanszéke, Pest megye tanácsa és MSZMP-bizottsága, Nagymaros tanácsa és MSZMP-bizottsága, a váci városi MSZMP-értekezlet, a Magyar Hidrológiai Társaság Pest megyei szervezete és a Magyar Hajózási Részvénytársaság. – A bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer felépítését ellenző Duna-mozgalmak alapítványt hoznak létre azért, hogy ha leállítják a beruházást, az általuk összegyűjtött pénzből csökkenthető legyen az országra háruló kártérítési és helyreállítási teher. – Beck Tamás kereskedelmi miniszter bejelenti, hogy 51%-os brit részesedéssel vegyes vállalattá alakul a Ganz Vasúti Járműgyár Rt. – A Republikánus Kör kezdeményezésére néhány tucat ember a Művelődési Minisztérium előtt tüntetésen követeli, hogy szept.-től töröljék el az ideológiai nevelést és az orosz nyelv kötelező tanítását.
Május 12. – A nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének leállítását javasolja a Minisztertanács Tanácsadó Testülete. Az indoklás szerint a beruházás az elhibázott, a túlzottan anyag- és energiaigényes, elavult gazdaságfejlesztési politika szimbóluma lett, továbbá megtestesíti azt a döntéshozatali rendszert, amely kizárta a szakértők széles körét, s amely nem állt a nyilvánosság ellenőrzése alatt. A Minisztertanács Tanácsadó Testülete elutasítja, hogy népszavazás döntsön az építkezés sorsáról. – A vízgazdálkodási szakembereket tömörítő Vásárhelyi Pál Társaság szórólapokon is megerősíti, hogy a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének folytatása mellett van. – A Duna Kör bejelenti : országgyűlési képviselők részvételével jószolgálati küldöttséget indít Ausztriába, hogy a nagymarosi vízlépcső várható leállításának következményeiről tárgyaljanak osztrák vállalatok és bankok képviselőivel. – A Minisztertanács a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé nevezi ki Hoós Jánost, aki eddig az Országos Tervhivatal élén állt. – A lakossági tiltakozások nyomán tovább korlátozzák a szovjet katonai repüléseket Debrecenben. – Hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége miatt vádat emelnek a budapesti II. kerületi rendőrkapitányság 3 beosztottja ellen, amiért közlekedési szabálysértés miatt bevittek a rendőrségre és megvertek egy taxisofőrt.
Május 13. – A Minisztertanács rendkívüli ülésén azonnali hatállyal felfüggeszti a nagymarosi vízlépcső építését. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes közli: a kormány komolyan mérlegeli a végleges leállítás lehetőségét, ehhez azonban további szakmai vizsgálatokat kell végezni, ill. államközi tárgyalásokat kell folytatni a megkötött nemzetközi szerződések módosításáról. Budapesten az MSZMP meghívására 26 európai és észak-amerikai párt képviselői zárt ülésükön úgy foglalnak állást, hogy a romániai helyzet veszélyezteti az európai stabilitást.
Május 14. – Németh Miklós miniszterelnök az Országgyűlési Tudósítások c. újságnak azt mondja, hogy a parlamentnek kell döntenie a nagymarosi építkezés végleges leállításáról. Békesi László pénzügyminiszter a kormány gazdasági csomagtervéről elmondja, hogy 20 milliárd Ft-tal akarják csökkenteni a költségvetés kiadásait: a védelemre fordított összegeket 5 milliárd Ft-tal, az igazgatási szerveknek adott pénzt 1 milliárddal, a társadalmi szervezeteknek juttatott támogatást szintén 1 milliárddal akarják lefaragni. A Minisztertanács a közelgő kormány-SZOT találkozón előterjeszti 5-6 milliárd Ft-ra tervezett szociálpolitikai csomagtervét is.
Május 15. – Németh Miklós miniszterelnök Varsóban Mieczysław Rakowski kormányfővel és Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP első titkárával folytat megbeszélést. – Az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült 8 politikai szervezet üdvözli a nagymarosi vízlépcsőépítés felfüggesztéséről hozott kormánydöntést. – Lemond mandátumáról Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője, Korom Mihály.
Május 16. – Az MSZMP PB máj. 29-re összehívja a kb-t. Állást foglal amellett, hogy alakítsák át az MSZMP vallás- és egyházpolitikáját. A pb szerint a kb-nak új agrárpolitikai koncepciót kell kidolgoznia, mert a korábbi tervezetet sok kritika érte. – A Hajdú-Bihar megyei országgyűlési képviselőcsoport úgy foglal állást, hogy a parlament beleegyezése nélkül a Minisztertanácsnak nem volt joga a nagymarosi vízlépcsőépítés leállításához, ezért az Országgyűlésnek felelősségre kellene vonnia a kormányt. – A nagymarosi beruházásban érdekelt Vízépítő-ipari Tröszt vezérigazgató-helyettese bejelenti, hogy cége kötbért és kártérítést fog kérni, amiért fölfüggesztették a vízlépcső építését. – Az agrárreformkörök országos szervezetének alakuló ülésén a Gabonatermelők Egyesülése sztrájkot helyez kilátásba arra az esetre, ha a kormány legalább 30%-kal nem emeli föl a gabona felvásárlási árát. – Lemond mandátumáról Varga Gyula, a Zala megyei országgyűlési képviselőcsoport vezetője, akinek visszahívásáért az MDF és a Fidesz zalaegerszegi szervezete aláírás-gyűjtési akciót indított. – Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár bejelenti: a kormány pénzügyi csomagterve a benzinárak emelését is tartalmazza. – A Művelődési Minisztérium bejelenti: kiszivárogtak a matematika írásbeli érettségi tételek, ezért a dolgozatokat nem értékelik, hanem az év végi érdemjegy kerül az érettségi bizonyítványba. Alapos a gyanú, hogy a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi tételei is kiszivárogtak. Vizsgálat indul az Országos Pedagógiai Intézetnél.
Május 17. – A SZOT–kormány-találkozón bejelentik: a Minisztertanács eláll a víz- és a csatornadíjak idei emelésétől s az ehhez kapcsolódó lakbéremelésektől. Ugyanakkor jún.-tól felemelik a háztartási energiák árát, de a tervezettnél kisebb mértékben. Kompenzációként júl.-tól minden nyugdíjas havi 100 Ft-tal többet kap, de akinek 5000 Ft-nál kisebb a nyugdíja, az további 200 Ft-ot vehet föl. Szept.-től minden gyerek után 150 Ft-tal több családi pótlékot fizetnek. Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja Bécsben megerősíti, hogy pártja elfogadja a szabad választások elvét, épp ezért egy esetleges vereség után hajlandó ellenzékbe vonulni. – Lemond mandátumáról Varga Gyula Szabolcs-Szatmár megyei országgyűlési képviselő, aki egy tisztázatlan kedvezményes bútorvásárlási ügybe keveredett. – A Művelődési Minisztérium bejelenti valószínűleg kiszivárogtak a fizika és a kémia írásbeli érettségi tételek, ezért az új vizsgakérdéseket rádión keresztül közli. – Pécsi székhellyel országos érdekvédelmi szervezetként megalakul a Magyar Pedagógus Kamara. – Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a KGST végrehajtó bizottságának moszkvai ülése után kijelenti, hogy a Szovjetunió valószínűleg kész áttérni a konvertibilis elszámolás bevezetésére a Magyarországgal folytatott kereskedelemben.
Május 18. – Áremelésekről dönt a Minisztertanács. Jún.-tól a szén 47, a brikett 9, a koksz 30, a tűzifa 43, a tüzelőolaj 15, a vezetékes gáz 20, a budapesti villamos áram 36%-kal drágul. Máj. 12-től a 86-os, a 92-es és a 98-as oktánszámú benzin, az ólommentes 95-ös oktánszámú benzin 1 Ft-tal kerül többe. A benzináremelésből befolyó többletjövedelem az útalap pénzügyi fedezetét szolgálja. – Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke kijelenti: a nagymarosi építkezés végleges leállítása esetén a magyar vállalatok is hasonló kártérítést igényelnek, mint amilyet az osztrák cégek kapnak. – Újabb 10 megye tsz-ei csatlakoznak a Gabonatermelők Egyesülésének felhívásához, hogy ha a kormány nem emeli fel legalább 30%-kal a gabonafelvásárlási árát, jún. 29-én legyen sztrájk. – Az MSZMP Budapesti Reformköre öntelt és diktatórikus hangneműnek nevezi Grósz Károlynak a New York Timesban megjelent nyilatkozatát, tartalmáról pedig azt állítja, hogy az MSZMP főtitkára megkérdőjelezi a demokratikus többpártrendszerre való békés átmenet szándékának komolyságát. Türmer Gyula, Grósz Károly külpolitikai tanácsadója visszautasítja az MSZMP Budapesti Reformkörének állításait. – Az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei levelükben úgy fogalmaznak hogy az MSZMP megakasztotta, sőt felszámolta a kormányzó párt és az ellenzék között megindult tárgyalásokat. Az MSZMP tárgyalási ajánlata pusztán propagandafogás annak alapján, hogy Grósz Károly kijelentette, a szabad választásokra legkorábban csak 6 év múlva kerülhet sor.
Május 19. – Németh Miklós kormányfő a Honvédelmi Minisztérium vezetői értekezletén kijelenti: a hadsereg erejét semmilyen politikai erőnek nem szabad fölhasználni a belpolitikai kérdések megoldására. – Sárbogárdról és Debrecenből hazaindulnak az ott állomásozó szovjet alakulatok, de mindkét laktanyába Nyugat-Dunántúlról telepítenek át szovjet katonákat. – A SZOT elnöksége szerint a kormány gazdasági csomagterve nem néz szembe az alapproblémával: az eladósodási helyzettel, a fizetési mérleg nagymértékű hiányával. – Az MSZMP Hódmezővásárhelyi Reformköre Szabó Sándor országgyűlési képviselőt, a Magyar Demokrata Fórum mezőkövesdi szervezete pedig Ladányi József törvényhozót szólítja föl lemondásra. – Nagymaroson egy lakossági fórumon a miniszterelnök és a kormány lemondását követelik, amiért a Minisztertanács felfüggesztette a vízlépcső építését. – Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási államtitkár kijelenti: minisztériuma nem ért egyet a nagymarosi beruházás leállításával, de a döntést tudomásul veszi. – Túlóradíjaik emelését követelve sztrájkolnak 2 bajai általános iskola pedagógusai.
Május 20. – Az MSZMP-reformkörök szegedi első országos tanácskozásán követelik pártkongresszus összehívását, s ennek érdekében aláírás-gyűjtési akciót hirdetnek. Nyilatkozatban indítványozzák a központi bizottságnak, hogy a jún. 16-i gyászszertartás előtt mondják ki: Nagy Imre politikai koncepciós per áldozata lett. Felszólítják az MSZMP vezető testületét arra is: kezdjen azonnal érdemi tárgyalásokat az Ellenzéki Kerekasztallal. – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetői közlik, hogy körülbelül 25–30 000 tagja van az MSZDP-nek, amely az év végén kongresszust akar tartani. – A Fiatal Demokraták Szövetségének vezetői bejelentik, hogy szervezetük kilép a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsából. – 59 éves korában meghal Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas író.
Május 21. – Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke az egyik olasz tévétársaságnak adott interjúban szorgalmazza Nagy Imre teljes politikai, jogi rehabilitálását.
Május 22. – Horn Gyula külügyminiszter az MSZMP Egri Reformkörének vitáján, Szűrös Mátyás országgyűlési elnök pedig rádiónyilatkozatában jelenti ki, hogy Nagy Imre és mártírtársai politikai koncepciós per áldozatai lettek. – Nyilvánosságra hozzák az MSZMP reformköreinek platformtervezetét, amely szerint a hatalom megosztására, a tulajdonviszonyok gyökeres átalakítására van szükség. A dokumentum szorgalmazza, hogy a súlyos válságban lévő MSZMP alakuljon át baloldali közösségi párttá, legyen hiteles vezetése és nemzeti politikai programja. – Németh Miklós miniszterelnök az Országgyűlés független képviselői előtt azt ígéri, hogy a kormány a jövőben minden nagy beruházás megindításához parlamenti jóváhagyást kér. Közli, hogy hazánk visszafogja a szocialista exportot, mert a gazdaság már nem képes újabb hitelkihelyezésre. – A magyar–ciprusi kapcsolatok fejlesztéséről tárgyal Budapesten Georgiosz Vasziliu ciprusi elnök.
Május 23. – Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke felajánlja közreműködését az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak lebonyolításában. Az Ellenzéki Kerekasztal képviselője üdvözli a javaslatot. – A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa bűncselekmény hiányában felmenti Demény Pált, s hatályon kívül helyezi az ellene állítólagos háborús és népellenes bűntettek miatt 1946-ban hozott ítéletet. – Magyar társadalmi jószolgálati küldöttség tárgyal Bécsben a nagymarosi beruházás felfüggesztéséről az érintett osztrák vállalatok és a parlamenti pártok megbízottaival.
Május 24. – Németh Miklós miniszterelnök Prágában megállapodik Ladislav Adamec kormányfővel, hogy miniszterelnök-helyettesi szintű magyar–csehszlovák szakértői csoportot állítanak föl a nagymarosi vízlépcsőépítéssel kapcsolatos problémák rendezésére. – Horn Gyula külügyminiszter belgrádi tárgyalásain megállapodik abban, hogy Jugoszlávia átadja a magyar történelem 1956– 58 közötti időszakával kapcsolatos jugoszláv dokumentumokat. – A budapesti rendőr-főkapitányság az érettségi botrányok ügyében folytatott vizsgálatát azzal zárja le, hogy a tételeket átlátszó borítékba tették az Országos Pedagógiai Intézet házinyomdájában, így ismerhették meg azok tartalmát illetéktelenek is.
Május 25. – Ausztriai tárgyalásai után Németh Miklós miniszterelnök kijelenti, hogy prágai és bécsi megbeszélései megteremtették a feltételeket a nagymarosi építkezésre vonatkozó végleges állásfoglaláshoz. – A Minisztertanács javasolja a parlamentnek az alkotmánybíróság és a köztársasági elnöki intézmény bevezetését.
Május 26. – Az MSZMP PB gyökeresen új választási törvény megalkotása mellett foglal állást azzal, hogy biztosítani kell a pártok demokratikus esélyegyenlőségét, s azt, hogy a választópolgárok a hivatalosan bejegyzett pártok programjai között szabadon választhassanak. A testület hatálytalanítja azt a 16 évvel korábbi határozatát, amelynek alapján 7 filozófust és szociológust eltávolítottak a kutatóintézetekből, korlátozták publikálási és utazási lehetőségeiket. – Országos értekezlet helyett pártkongresszus összehívását sürgeti 4 MSZMP-szervezet. Az Elnöki Tanács időközi választásokat ír ki júl. 22-re 3 megüresedett mandátumú országgyűlési választókerületbe. – A nagymarosi vízlépcsőépítés felfüggesztéséről hozott kormánydöntést támogatva körülbelül 6000 ember vonul az Országház elé. A Duna-mozgalmak képviselői átadják azokat az íveket, amelyekben újabb 40 000-en követelik népszavazás kiírását a beruházásról. Eközben a nagymarosi lakóterületi MSZMP-alapszervezet képviselői 78500 aláírást visznek a parlament elé, követelve a nagymarosi beruházás befejezését. – Tóth Tibor, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének helyettese bejelenti: Magyarország 1990 végéig 250 harckocsit és 430 tüzérségi löveget semmisít meg. – Törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánítják a Hit Gyülekezetét.
Május 27. – Az MDF Szolnok megyei tanácskozásán Bíró Zoltán ügyvezető elnök kijelenti, hogy az Ellenzéki Kerekasztal és a kormányzó párt megegyezése után ősszel parlamenti választásokat kellene tartani. – Az MSZMP Komárom megyei értekezletén javasolják, hogy még jún. 16. előtt rehabilitálják politikailag Nagy Imrét és sorstársait. – Alakuló kongresszust tart Budapesten a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség. – Nyíregyházán 500 ember tüntet a folyamatos áremelkedések ellen. – Bejelentik, hogy Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap továbbra is fenntartja pénzügyi együttműködését, jóllehet az IMF egyelőre nem folyósítja a legutóbbi egyéves készenléti hitel utolsó részletét, mert hazánk nem teljesítette a vállalt feltételeket. Az IMF képviselői ugyanakkor budapesti tárgyalásukon egyetértettek a kormány gazdasági csomagtervével.
Május 29. – Zárt ülésén az MSZMP KB úgy dönt hogy nem pártértekezletet, hanem kongresszust hív össze.
Május 30. – Az Országgyűlés törvényt alkot a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, módosítja a vállalati és a szövetkezeti törvényeket. – Az MSZMP KB máj. 29-i üléséről tartott sajtótájékoztatóján Major László pártszóvivő kijelenti: a periratok mindegyikének ismerete nélkül is kimondható, hogy Nagy Imrét „koncepcionált politikai perben ítélték el”, és az MSZMP alapító tagjának kivégzése törvénytelen volt. Az MSZMP hivatalosan nem lesz ott a jún. 16-i temetésen. – Az MSZMP budapesti bizottsága azt javasolja, hogy az MSZMP képviselői is vegyenek részt Nagy Imrének és mártírtársainak temetésén. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tévéinterjújában kijelenti: a párt rendelkezésére álló dokumentumok alapján határozottan megállapítható, hogy az MSZMP egyetlen testülete és személy szerint Kádár János sem adott utasítást Nagy Imre elítélésére, kivégzésére. – Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB új tárgyalási javaslatát. Eszerint 4 oldalú megbeszéléseket kellene kezdeni úgy, hogy az asztal egyik oldalán az MSZMP, a másikon az Ellenzéki Kerekasztal, a harmadikon a többi független szervezet képviselői, a negyediken pedig megfigyelők foglalnának helyet. Az MSZMP KB felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy elnököljön az érdemi tárgyalások ülésein. – A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában közlik: már csaknem 1000 hazai tsz-ben döntöttek úgy, hogy csatlakoznak az aratási demonstrációhoz. – Lemond Patkó András pénzügyminiszter-helyettes, személyes okokra hivatkozva. – A Legfelsőbb Bíróság megerősíti, hogy Kiss Lajos törzsőrmester 2 és félévi börtönbüntetést, Papp Bálint pedig 8 hónapi katonai fogdát töltsön le, amiért Tiszakécskén kihallgatás közben bántalmaztak 2 fiatalembert.
Május 31. – Az MSZMP KB nyilatkozatában szükségesnek tartja, hogy mielőbb lezáruljon Nagy Imre és társai perének felülvizsgálata, és igazságot szolgáltassanak a megvádolt s elítélt politikusoknak. A párt megújulása során építenek az 1956. okt. végi megalakulás elveire, s nyíltan vállalják az 1953–54-es reformkezdeményezések örökségét. – A Legfőbb Ügyészség átadja Nagy Imre lányának az egykori miniszterelnök személyes hagyatékát, így a Viharos emberöltő c. élettörténet-vázlatot, a snagovi jegyzeteket, verseket és leveleket. Nagy Erzsébet szerint a hagyatékból több írás is hiányzik. – A Művelődési Minisztérium közli, hogy szept.-től minden olyan általános iskolában indulhat az orosz nyelv helyett egy másik idegen nyelv kötelező oktatása, ahol ennek feltételeiről az iskola gondoskodni tud. – Kaposvárott figyelmeztető sztrájkot tartanak a Táncsics Mihály Gimnázium tanárai, 50%-os béremelést követelve. – Lemond az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke, Barcs Sándor, akit éles támadások értek a Rajk-perben játszott szerepe miatt. – Washingtonban 110 millió USD-s kölcsön-megállapodást írnak alá a Világbank és Magyarország képviselői.
Június 1. – Az Országgyűlés módosítja a tsz-ekről és a földről szóló törvényeket. Az 1989-es költségvetési törvény módosítását indokolva Németh Miklós miniszterelnök közli, hogy Magyarország nettó konvertibilis adósságállománya 14,5 milliárd USD, a bruttó adósság ennél 2,5 milliárd USD-vel több, ugyanakkor 2 milliárd 700 USD külföldi követelésünk behajthatatlan. – A Történelmi Igazságtétel Bizottsága ellenzi, hogy Nagy Imrének és sorstársainak temetésén hivatalosan koszorúzzanak az MSZMP, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai, mert ezek a testületek még nem határolták el magukat egyértelműen az akkori eseményektől. – Az Ellenzéki Kerekasztal alkalmasnak tartja az MSZMP KB legutóbbi indítványát a tárgyalások felújítására, de ellenzi, hogy a megbeszéléseken szavazati joggal vegyenek részt a kormányzó párthoz és a demokratikus ellenzékhez nem kapcsolódó politikai szervezetek. – Horn Gyula külügyminiszter Francesco Colasuonno érsek, apostoli nunciussal közli: a magyar kormány hajlandó megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy létrejöjjenek a diplomáciai kapcsolatok hazánk és a Vatikán között. – A Malév átlagosan 10%-kal felemeli repülőjegyeinek árát azzal az indoklással, hogy idén már 2-szer leértékelték a forintot.
Június 2. – Az Országgyűlés, elfogadva Szűrös Mátyás javaslatát, támogatja, hogy parlamenti delegáció koszorúzzon Nagy Imre és sorstársainak temetésén. A miniszterelnök indítványával egyetértve a képviselők állást foglalnak amellett, hogy szülessen törvény a koncepciós perek semmissé tételéről. Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a kormány felfüggesztette a nagymarosi vízlépcső építését. Két képviselő lemondásra szólítja fel Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztert. Az országgyűlés módosítja az 1989-es költségvetési törvényt. – Tájékozódó megbeszélést tartanak a Minisztertanács, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Baloldali Alternatíva Egyesülés és az Új Márciusi Front képviselői. – A pedagógusnap alkalmából a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete petícióban követeli a művelődési minisztertől a főiskolai és egyetemi oktatók bérének 40%-os emelését, és azt, hogy dolgozzanak ki felsőoktatási törvényt. Több iskolában a pedagógusok nem fogadják el a jutalmat. – Az Országos Érdekegyeztető Tanács támogatja, hogy központi pénzekből a vasutasok éves bérét 400 millió Ft-tal, a művészeti dolgozókét pedig 100 millióval emeljék fel.
Június 3. – A 6000 tagot számláló Független Kisgazdapárt országos választmánya elnöknek Vörös Vincét, tiszteletbeli elnöknek pedig Pártai Tivadart választja. – A 700 000-es magyarországi cigányság érdekeinek képviseletére megalakul a Magyar Cigányok Pártja. – A Dauda Sándor országgyűlési képviselő visszahívásáról kiírt szavazásra a választókörzet lakóinak kevesebb mint a fele megy el, ezért nem hívják vissza a törvényhozót.
Június 4. – Budapesten egy magát „kommunista munkásgyűlésnek” nevező tanácskozáson arra figyelmeztetnek, hogy Magyarországon meg kell állítani a jobbratolódást, és el kell hárítani az ellenforradalmi veszélyt.
Június 5. – A Minisztertanács határozatai: jún. végéig rendezik az 1949–53 között internáltak munkaviszonyát és nyugdíját. Szept.-ben méltányos intézkedéseket hoznak az 1945-49 között, valamint az 1956 után joghátrányt szenvedett emberek és a kitelepítettek ügyében. A jóvátétel konkrét módozatairól törvényjavaslat készül. A Minisztertanács dönt arról is, hogy ezentúl nem kell engedély könyvek és filmek megjelentetéséhez. – Horn Gyula külügyminiszter kijelenti, hogy semmivel nem menthető a pekingi vérfürdő. – Számos politikai és társadalmi szervezet nyilatkozatban ítéli el a pekingi vérontást, és arra figyelmeztet, hogy Magyarországon politikai vitákat nem szabad fegyverrel megoldani. – Tatai Ilona, az MSZMP PB tagja, a Taurus vezérigazgatója megerősíti, hogy moszkvai nagykövetnek jelölték. – A Művelődési Minisztérium közleményben jelenti be, hogy kölcsönös megegyezéssel felmentették Knopp András államtitkárt. - A Fővárosi Tanács VB úgy dönt, hogy szept.-ben ingyen kapják a tanszercsomagokat az alsó tagozatos diákok. – Törökországban tárgyalásokat kezd Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke.
Június 6. – Budapesten újból tárgyalóasztalhoz ülnek a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselői, hogy megállapodjanak a nemrég felfüggesztett egyéves készenléti hitel ötödik részletének folyósításáról. A megbeszélések második fordulójával arra vártak, hogy az Országgyűlés jóváhagyja a deficit csökkentését szolgáló kormánytervet. – A Hazafias Népfront elnöksége Barcs Sándor országgyűlési képviselő lemondása mellett foglal állást.
Június 7. – A Minisztertanács nyilatkozatban fejezi ki mélységes aggodalmát a kínai események miatt. – Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a kínai eseményekről szólva kijelenti, hogy az MSZMP vezetése és tagsága mélységesen elítéli az erőszakot. – A Fidesz szervezésében több ezren tüntetnek Budapesten a kínai nagykövetség előtt. – Megalakul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom előkészítő bizottsága A kezdeményezők között van Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja. – A jún. 3-i „kommunista munkásgyűlés” résztvevői nyilatkozatban vádolják az MSZMP vezetését, hogy megtagadta a párt eredeti céljait, ideológiáját, cserbenhagyta a munkásosztályt, a parasztságot és a haladó értelmiséget. A dokumentum szerint az MSZMP vezetői kapituláltak a külföldi hitelezők követelései előtt, és a reform jelszavával takarózva valójában egy szűk tőkés rétegnek akarják átjátszani az állami és a szövetkezeti tulajdont. – A Kereszténydemokrata Néppárt csatlakozik az Ellenzéki Kerekasztalhoz. – Szegeden leég a Déltex vállalat kereskedelmi raktára. A kár 100 millió Ft.
Június 8. – A Történelmi Igazságtétel Bizottsága hozzájárul, hogy Szűrös Mátyás az Országgyűlés, Németh Miklós pedig a Minisztertanács nevében részt vegyen Nagy Imre és mártírtársai temetésén. – A Minisztertanács Udvari László környezetvédelmi államtitkárt kormánybiztosnak nevezi ki azzal a megbízatással, hogy hangolja össze a nagymarosi vízlépcső építésének felfüggesztésével kapcsolatos teendőket.
Június 9. – A legfőbb ügyész törvényességi óvást emel a Nagy Imre-perrel kapcsolatban. Indítványozza, hogy mentsék fel az ártatlanul elítélt 1956-os miniszterelnököt, valamint Donáth Ferencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maléter Pált, Kopácsi Sándort, Szilágyi Józsefet, Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklóst. A Legfőbb Ügyészség vizsgálata szerint a Nagy Imre-perben megalapozatlan és törvénysértő a vádemelés és az ítélet, számos ténymegállapítás hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, s a bíróság egyes tényekből helytelenül következtetett. – Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal szakértői megállapodnak az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről. Megbeszélések lesznek az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint különböző társadalmi szervezetek képviselői között. A harmadik oldalon a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa. a Münnich Ferenc Társaság és a SZOT képviselői egy delegációban foglalnak helyet. – Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kijelenti, a pártszakadással egyenértékű lépés lenne, ha a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, amelynek kezdeményezője Pozsgay Imre, az MSZMP-vel szembeni szervezetté alakulna. – „Szocialista reformplatform” megalakítását kezdeményezi az MSZMP több budapesti és vidéki szervezetének küldötte, akiknek Berecz János kb-titkár tart tájékoztatót. – A Csongrád megyei rendőrfőkapitány bejelenti, hogy jún. 4-én 3 Magyarországra menekülő emberre lőttek román határőrök Nagylak térségében. Ugyanott jún. 8-án egy kislány tetemére bukkannak. – Budapesten Horn Gyula magyar és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter egy Stuttgartban alapítandó magyar kulturális és tájékoztató központról ír alá megállapodást.
Június 10. – Aláírják az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a „független szervezetek” képviselői. – Grósz Károly a Győr-Sopron megyei MSZMP-értekezleten reális veszélynek nevezi a pártszakadást. – A 15 hónapja működő Új Márciusi Front tagsággal rendelkező független szellemi-politikai tömörüléssé alakul. A közgyűlésen Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja kijelenti, hogy Magyarországnak egyaránt szüksége van polgári és szocialista értékekre. – A magyar–olasz–spanyol kerekasztal-megbeszélésen Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára kijelenti, hogy Magyarország tovább csökkentené a hadsereg technikai és személyi állományát, ha Spanyolországból nem telepítenének át Olaszországba amerikai F–16-os harci gépeket, hanem kivonnák őket Európából.
Június 11. – Nyilvánosságra hozzák a politikai egyeztető tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást, amely szerint a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszaktól mentes módon történhet, ezért egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületekkel. Az MSZMP Tolna megyei bizottsága nyílt levélben szólítja fel a kb-t, hogy mielőbb vessenek véget az egyre nyilvánvalóbb hatalmi harcnak, ami öncélú, személyeskedő, és a párt szétzilálásához vezet.
Június 12. – A magyarországi egyházak közös nyilatkozatban arra szólítanak fel, hogy Nagy Imre és sorstársai temetése a nemzeti gyász napja és az összefogás jele legyen. – Pozsgay Imre államminiszter vezetésével megalakul a Minisztertanács Nemzetiségi Kollégiuma.
Június 13. – A politikai egyeztető tárgyalások első fordulóján az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a független társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői szándéknyilatkozataikat ismertetik. – A párizsi emberi jogi értekezleten Erdős André nagykövet bejelenti, hogy a Magyarországra hetenként érkező 300 romániai menekült 75%-a már nem magyar nemzetiségű.
Június 14. – A Minisztertanács nyilatkozatában kiemelkedő államférfinak nevezi Nagy Imrét, mert felismerte, hogy szükséges a hagyományainktól idegen és életképtelen politika megváltoztatása, a nemzeti sajátosságok, és a maradandó emberi értékek érvényesítése. A dokumentumban a kormány elhatárolja magát a múlt hibás, nemegyszer vétkes politikai döntéseitől, az 1956 utáni megtorló intézkedésektől, majd összefogásra szólít fel az új, demokratikus Magyarország megteremtéséért. – Horn Gyula külügyminiszter kijelenti, hogy a Minisztertanács az ENSZ főtitkárához is eljuttatja Nagy Imrével és sorstársaival kapcsolatos nyilatkozatát. – Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter közli: már készül a törvény az 1956-os népfelkelés után ártatlanul elítéltek rehabilitálásáról. – Grósz Károly, az MSZMP főtitkára Salgótarjánban egy aktívaértekezleten megerősíti, hogy hatalmi harc van az MSZMP felső vezetésében. – Lemond az MSZMP szegedi bizottságának első titkára, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai titkára. – Az Országgyűlés honvédelmi, valamint ifjúsági és sportbizottsága azt javasolja, hogy két és fél éves legyen a szolgálat a Magyar Néphadseregben. – Magyarország és Chile külügyminisztériumának képviselői megállapodnak, hogy kölcsönösen konzuli képviseletet nyitnak egymás fővárosában.
Június 15. – A Minisztertanács javasolja, hogy szűnjön meg az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal. A kormány módosítja gazdasági csomagtervét úgy, hogy 30 milliárd helyett 35 milliárd Ft-tal csökkentsék a kiadásokat. – Nagy Imrére és mártírtársaira emlékezve az ország több településén tartanak demonstrációkat, miséket, istentiszteleteket. – A Fidesz kezdeményezésére csaknem 200-an tüntetnek a Szovjetunió budapesti nagykövetsége előtt a szovjet csapatok azonnali kivonását követelve.
Június 16. – A Rákoskeresztúri új köztemetőben örök nyugalomra helyezik Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált és Szilágyi Józsefet valamint eltemetnek egy hatodik koporsót, amely emlék az ismeretlen forradalmároknak A hozzátartozók és az egykori sorstársak szűk körében a 300-as és a 301-es parcellában felolvassák 235 kivégzett nevét. A nevek előzőleg a Hősök terén is elhangzanak, ahol a ravatalnál 250 000-en helyezik el a kegyelet virágait. Az Országgyűlés nevében Szűrös Mátyás parlamenti elnök és több képviselő, a Minisztertanács nevében Németh Miklós kormányfő, Pozsgay Imre államminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes koszorúz. Gyászbeszédében Rácz Sándor, a Nagy-Budapesti Munkástanács egykori elnöke és Orbán Viktor, a Fidesz választmányi tagja a szovjet csapatok azonnali kivonását követeli Magyarországról. Országszerte megemlékezéseket tartanak. – Tabajdi Csaba, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője a L’Unità c. olasz lapnak nyilatkozva kijelenti, hogy miután Grósz Károlynak már nincs kellő hitele, helyébe Nyers Rezsőt vagy Pozsgay Imrét kellene megválasztani főtitkárnak a pártkongresszuson. – Magyarországra érkezik a Nobel-békedíjas calcuttai Teréz anya, hogy felavassa a szegények szolgálatára alapított rendje budapesti házát. – A Központi Statisztikai Hivatal elnöke júl. 1-jei hatállyal eltörli a külföldi utazáshoz eddig szükséges statisztikai lapot.
Június 17. – A Rákoskeresztúri új köztemetőben több ezren helyeznek el virágot Nagy Imre és mártírtársai sírjánál. – Őszi István külügyminiszter-helyettes érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartja, hogy Jan Foytik, a csehszlovák pártvezetés tagja ellenforradalmi erőket is lát a most zajló magyarországi változások mögött.
Június 18. – Az MSZMP Csongrád megyei reformköre fölszólítja a kb-t, hogy jún. 23-i ülésén válasszon új főtitkárt, akinek országos és nemzetközi tekintélye van, és támogatja a radikális modellváltást. – Az MSZMP újpesti bizottsága felszólítja a kb-t, hogy vessen véget a pártvezetésben dúló hatalmi harcnak. – A Baloldali Alternatíva Egyesülés csalódottságának ad hangot amiatt, hogy Nagy Imre temetésén politikai jelszavak és antidemokratikus megnyilvánulások is elhangzottak.
Június 19. – Erdős André magyar nagykövet a párizsi emberi jogi értekezleten visszautasítja azt a román vádat, hogy Nagy Imre temetésén a demonstráció soviniszta, újfasiszta és területi revíziós jellegű volt. – Horn Gyula külügyminiszter rádiónyilatkozatában közli, hogy a magyar kormány nem készül válaszolni a legutóbbi román vádakra, mert nem tapasztalt olyan megnyilvánulásokat, mint amilyeneket Bukarest „észrevett”. – Ifjúsági szervezetek tiltakoznak Orbán Viktor Fidesz-tag 16-i beszéde ellen. – Nem tud megegyezni Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a tsz-ek képviselőivel a gabonatermelők követeléseiről.
Június 20. – Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja az Országos Béketanácsban annak a reményének ad hangot, hogy Magyarország és szomszédai között a kiéleződött feszültség múló epizód lesz és nem fajul balkáni csetepatévá. – Szovjet katonák közreműködésével kezdik meg helyreállítani azokat a károkat, amelyeket a Debrecenből kivont szovjet páncélos kiképzőezred és a Szombathelyről Debrecenbe áttelepített gépkocsizó lövészezred okozott.
Június 21. – A politikai egyeztető tárgyalások második fordulóján az MSZMP képviselője bejelenti, hogy a kormányzó párt nem javasolja a jún. 27-én kezdődő országgyűlési ülésszak napirendjére az alkotmány módosításáról, a pártokról, a köztársasági elnöki intézmény és az Alkotmánybíróság bevezetéséről szóló törvénytervezeteket. Ezt üdvözli az Ellenzéki Kerekasztal szóvivője. Hasonlóan foglal állást a független szervezetek képviselője, de megfontolásra ajánlja, hogy esetleg meg kellene választani a köztársasági elnököt, mert ő a parlamenti választások után stabilizáló szerepet tölthetne be. – Németh Miklós kormányfő kijelenti, hogy jún. 16-án a magyar nép európai nemzethez méltón adott végső tisztességet Nagy Imrének és mártírtársainak. Hozzáteszi: a kegyeletet is sértő politikai demagógiától az ország vezetése és a józan közvélemény elhatárolta magát. Az MSZMP Somogy megyei végrehajtó bizottsága követeli Nagy Imrének és mártírtársainak politikai rehabilitálását, és azt, hogy a kb nyíltan határolja el magát korábbi hibás döntéseitől, tisztázza 1956-os és későbbi politikáját, állapítsa meg a személyes felelősséget. Az állásfoglalás követeli azt is, hogy az MSZMP KB jún. 23-i ülésén a pártvezetők vallják meg politikai nézeteiket, s tisztázzák a viszonyukat a platformokhoz. – Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága azt kéri a kb-tól, hogy még a kongresszus előtt minősítse a pb-t, amelynek egyes tagjai a párttagság álláspontját figyelmen kívül hagyva politizálnak. – Horn Gyula külügyminiszter megerősíti, hogy a magyar vezetők nem feledkeznek meg a környező országokhoz fűződő jó viszony ápolásáról, ugyanakkor nem lehet elvárnia senkinek a magyar reformfolyamat feláldozását a jószomszédság látszatáért.
Június 22. – Nagy Sándor, a SZOT főtitkára az Ózdi Kohászati Üzemekbe látogat, miután az ott dolgozók sztrájkot helyeznek kilátásba, amiért a szerkezetátalakítás miatt 2500 embert el akarnak bocsátani 1990-ben.
Június 23. – Megkezdi zárt ülését az MSZMP kb. Kimmel Emil, a pártszóvivő helyettese közli, hogy másnap is folytatja munkáját a testület, amely nemcsak személyi, hanem szervezeti kérdésekben is dönt. – 3 hónapra felfüggesztik állásából az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetőjét, Tabajdi Csabát. – Bizonyossá válik, hogy jún. 29-én megtartják az aratási demonstrációt, mert a kormány és a szakminisztérium képviselői közlik, hogy nem tudják fölemelni soron kívül legalább 30%-kal a gabona felvásárlási árát. – A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata szerint 1988-ban csaknem 130 000-en voltak hosszabb-rövidebb ideig munka nélküli álláskeresők, ami az egy évvel korábbihoz képest 20%-os növekedést jelent. – Budapesten nagygyűlésen jelentik be a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezését.
Június 24. – Az MSZMP KB Nyers Rezsőt választja a párt elnökének. Létrehozzák az MSZMP elnökségét, amelynek tagja Nyers Rezső mellett Grósz Károly, főtitkár, Németh Miklós kormányfő és Pozsgay Imre államminiszter. A kb kibővíti a pb-t, amely a jövőben 21 tagú politikai intézőbizottságként működik. Az MSZMP következő kongresszusát okt. 7-re hívják össze. A megüresedett titkári helyekre Kovács Jenőt pártszervezési titkárrá, Barabás Jánost pedig az ideológiai és a sajtóügyek felelősévé választják. Felmentik Berecz Jánost, akit egy újonnan felállítandó, összevont pártelméleti kutatóintézet főigazgatójának javasolnak. – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt egészségi állapota miatt felmenti elnöki funkciójából Révész Andrást, s helyébe Baranyai Tibort választja meg. Kongresszusát őszre hívja össze a 20 000 tagot számláló MSZDP. – A Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya úgy dönt, hogy alakuljon párttá az MDF.
Június 25. – Nyilvánosságra hozzák a közleményt az MSZMP KB kétnapos üléséről, amely szerint ha az Országgyűlés törvényt hoz a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről, akkor a párt jelöltje erre a tisztségre Pozsgay Imre.
Június 26. – A Minisztertanács elfogadja a ki- és a bevándorlásról, a külföldi utazásról és az útlevélről szóló törvénytervezeteket. Dönt arról is, hogy munkaviszonyban eltöltött időként vegyék figyelembe az internálás időtartamát azoknál, akik 1949–53 között rendőrhatósági őrizetben voltak. Nyugdíjukat 500 Ft-tal felemelik. – Az Elnöki Tanács felfüggeszti a halálbüntetésre ítéltek kegyelmi kérvényének elbírálását mindaddig, amíg az Országgyűlés nem dönt a halálbüntetés eltörléséről. – Udvari László, a bős–nagymarosi beruházás magyar kormánybiztosa átadja a csehszlovák kormánymeghatalmazottaknak azokat a dokumentumokat, elemzéseket, amelynek alapján a Minisztertanács felfüggesztette a nagymarosi építkezést. – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt „Megújulás” platformja és több megyei szervezete törvénytelennek és a párt szabályaival ellenkezőnek minősíti a jún. 24-i vezetőségi ülést. – A Dohányértékesítő Vállalat bejelenti, hogy felemeli a cigaretták árát.
Június 27. – Az Országgyűlés elfogadja az 1988-as költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt, felmenti államminiszteri tisztségéből az MSZMP elnökének megválasztott Nyers Rezsőt, és Fodor István független képviselőt megválasztja a parlament alelnökének. – Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete találkozik az EIllenzéki Kerekasztal szervezeteinek képviselőivel – Horn Gyula külügyminiszter Ausztriában tárgyal a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerről, az 1995-re tervezett Bécs-Budapest világkiállításról s általában a magyar-osztrák kapcsolatokról.
Június 28. – Az Országgyűlés elfogadja az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés első változatát. – A Minisztertanács úgy dönt, hogy júl. 13-án adja át a csehszlovák kormánynak a teljes bős-nagymarosi dossziét. – Bejelentik, hogy júl. 1-jétől felemelik a gyógyszerek termelői árát, de a gyártók és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság megállapodása értelmében a fogyasztói árak nem változnak,
Június 29. – Országszerte békésen zajlik le reggel 7 és 9 óra között a Péter-Pál-napi aratási demonstráció. Csaknem 1000 tsz és állami gazdaság dolgozói vonulnak kombájnjaikkal és szállító járműveikkel a főútvonalakra, hogy így adjanak nyomatékot a gabonaárak 30%-os növelését sürgető kérésüknek. – A politikai egyeztető tárgyalások középszintű fordulóján a független szervezetek képviselői nyilatkozatban kifogásolják, hogy a Minisztertanács első olvasatban az Országgyűlés elé terjesztette az államháztartási reform koncepcióját. – A Pénzügyminisztérium bejelenti, hogy júl. 1-jétől átlagosan 2%-kal felemeli a kincstárjegyek évi kamatát. – Az Országgyűlés kulturális bizottságában Glatz Ferenc művelődési miniszter bejelenti, hogy a jövőben miniszterhelyettes foglalkozik majd a nemzetiségi kisebbségek ügyeivel.
Június 30. – Az Országgyűlés módosítja a honvédelmi törvényt, amely szerint a fegyveres, a fegyver nélküli és a polgári szolgálat időtartama egységesen 24 hónap. A Btk.-t úgy módosítják a képviselők, hogy a polgári szolgálat megtagadásáért kiszabható büntetés 3 év börtön legyen. Az Országgyűlés külügyi bizottsága Szűrös Mátyás helyébe Berecz Jánost választja meg elnökének, s további mérlegelésre visszautalja a kormánynak Tatai Ilona moszkvai nagyköveti kinevezésének kérdését. – Megalakul a Magyar Október Párt, hogy elősegítse az 1956-os forradalom és szabadságharc célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítását. – A Magyar Munkás-Paraszt Szövetség tiltakozik a gyárak, a föld és az erdők magánkézbe adása, „az ország kiárusítása” ellen.
